Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-28 / 200. szám

Latin-Amerfika tiltakozik \ Dorticos kubai elnök Havanna lövetéséről A banditatámadásról Dorticos, kubai elnök va­sárnap a Jamaikából vissza­tért sportolók üdvözlésére mondott rádió- és televízió beszédben elítélte a Havan­na ellen intézett pénteki rab­lótámadás amerikai szerve­zőit „Havanna partjait az im­perializmus felfegyverzett ban­dái lőtték, fiatalok öregek és gyermekiek életét veszélyez­tetve” — mondotta az elnök. A támadást az Egyesült Ál­lamok szervezte meg, s részét képezte azoknak a provoká­cióknak, amelyeknek célja egy közvetlen fegyveres tá­madás .előkészítése, — muta­tott rá Dorticos. Hozzáfűzte: még több ilyen akcióra le­het számítani, Kuba azonban „felkészült a támadók vissza­verésére”. A vasárnapi kubai lapok egyöntetűen kiemelik az Egyesült Államok felelőssé­gét a banditatámadásért. Havannában rámutatnak — írja az AP — több figyelem­re méltó körülményre. 1 Kennedy nemrég ren- ■ delte el, hogy Taylor tábornok, akit a közelmúltban neveztek ki a vezérkari fő­nökök egyesített bizottsága elnökévé, vizsgálja felül a földrajzilag Kuba körül elhe­lyezkedő három nagy ameri­kai támaszpontot: a Panama­csatorna övezetét, a tampai (Florida) légitámaszpontot és a norfolki (Virginia) támasz­pontot. 2 Két hete az ország észa- ■ ki partjai előtt cirkál az Exford amerikai hadiha­jó, néha Havannából is lát­ható. 3 Mind gyakoribbak az • amerikai provokációk. A kubai Hadügyminisztérium a legutóbbi időkben többször is elítélte a kubai légitér ame­rikai részről történt megsér­tését és a kubai kikötőkbe érkező szovjet hajók állandó légi megfigyelését. A kubai fővárosban va­sárnap este újabb tüntetésre került sor az amerikai zsol­dosok ágyúzása miatt meg­rongált szálloda előtt: több száz diák ítélte el felháboro­dottan a jenki imperializ­must. Havanna lövetése nagy visszhangot váltott ki Latin- Amerika más országaiban is. Costa-Rica fővárosában szak- szervezeti szövetség, a banán­ültetvények dolgozóinak szö­vetsége és más szervezetek „Kössenek a nyugatiak békeszerződést Kelet-Németországgal“ Józanabb hangok az angol sajtóban röpcédulákon tiltakoztak as amerikaiak által előmozdítotl banditatámadás ellen és fel­hívták San Jósé lakosságát tüntessen hétfőin az ameri­kai United Fruit cég székhá­za előtt Montevideóban az Uruguaj Kommunista Párt nyilatkozat­ban ítélte el a banditatáma­dás szervezőit „Kuba nerr áll egyedül” — hangsúlyoz­za a nyilatkozat Hasonló ér­telmű nyilatkozatokat tett i baloldali felszabadulási fron' és több más haladó szerveze is. Mexikóban nyilatkozott Vi­cente Lombardo Tőled ano szakszervezeti vezető, a népi párt főtitkára. Kijelentette: „Ha Kennedy elnök nem ítéli el ezt az akciót és szervezőit, rá hárul a felelősség a kubai szuverenitás újabb megsérté­séért”. Emlékünnepségek Párizsban A francia demokratikus szer­vek ünnepségen emlékeztek meg Párizsban a német fa­siszta fegyverletétel 18. évfor­dulójáról. Waldeck-Rochet, a Francia Kommunista Párt fó­ti tkárhelyettese a párt ünnep­ségén mondott beszédében hangsúlyozta: a francia kom­munisták az ellenállási harc szellemét őrzik, amikor ma a német militarizmus ellen az igaza demokráciáért harcodnak. Miért halasztották el az algériai választásokat ? Törökország új szerződési kötött az USA-val Ankara, (BTA): Mint az ] ankarai rádió jelenti, a török kormány és az Egyesült Ál­lamok kormánya megállapo- . dott Törökországnak a „béke­hadtesthez” való csatlakozásá­ban. Ismeretes, hogy e szer­vezet megalapítását Kennedy elnök indítványozta „a gyen­gén fejlett országok támoga­tására”. Az új szerződés értelmében 50 fiatal amerikai önkéntes utazik Törökországba. A „bé­kehadtest” az amerikai tőke­behatolás új formája. Angol idill. A vasárnapi angol sajtó kommentárjainak középpont­jában változatlanul Nyugat- Berlin és Németország kérdé­se áll Bár a lapok nyomaté­kosan hangsúlyozzák, hogy „elsőrendű szükségszerűség megvédeni Nyugat-Berlin sza­badságát”, a kommentárokból kétségtelenül józanabb han­gok is kicsendülnek. A londoni Sunday Times azt a meggyőződését hangoz­tatja, hogy „Hruscsov nem kíván világháborút kirobban­tani Berlin vafiy Kélet-Né- metország miatt”, majd sür­geti a Nyugatot, félreérthe­tetlenül szögezze le, hogy „mi az a határ, ameddig konstruk­tív szellemben hajlandó el­menni Berlin és Németország kérdésében”. A lap ezután felveti, hogy „a négy nagyha­talom védelme alatt semlege­sítsék a várost úgy, hogy az illető hatalmak nem hódító­ként, hanem mint a Bizton­sági Tanács tagjai és annak megbízottjai járjanak el”. Az igen nagy példányszám­ban megjelenő News of the World-ban John Freeman, az ismert hírmagyárázó „a vilá­got fenyegető legsúlyosabb ve­szélynek” nevezi a berlini helyzetet és süreti az olyan értelmű megállapodást a Nyugat és a Szovjetunió kö­zött, amely „elismerné Kelet- Németország létezését és hi­vatalosan leszögezné, hogy Kelet-Berlin részét képezi Kelei-Németországnak.’’. Freeman többek közt han­goztatja: „ideje közölni Ade- nauerral, — bármennyire saj­nálkozunk is gondjain —, hogy a berlini válság olyan veszély, amelyet el kell hárí­tanunk”. A News of the World vasárnapi vezércikke sürgeti a nyugati hatalmakat, hogy „kössenek békeszerződést Kelet-Németországgal. Ez .tör­vényessé és állandóvá teszi majd Németország kettéosz- tottságát. A nyugati hatal­maknak — írja a lap — szem­be kell nézniük a tényekkel. Németország kettéosztott és az is marad. S ez nem rossz dolog. Kettéosztott helyzeté­ben ugyanis nem képes újból veszélyeztetni a világ bé­kéjét”. Az Egyesült Államok és Anglia két szerződéstervezetet nyújtott be a genfi leszerelési értekezleten Genf, (MTI)­Mint a nyugati hírügynök­ségek közük, az Egyesült Ál­lamok és Angüa hétfőn a genfi leszerelési értekezleten két szerződéstervezetet ter­jesztett be. A két tervezetet Arthur Dean, az amerikai küldöttség vezetője ismertet­te. Mindkét javaslat lényegében a nyugati hatalmak régi ál- 'áspontját foglalja magában. \z első szerződéstervezet ’alamennyi nukleáris kísérlet megszüntetését irányozza elő, le a föld alatti nukleáris rob­bantások tilalmát a helyszíni ellenőrzéshez köti. A második javasat volta­képpen csak egy részleges zerződés, amelynek értelmé­ben a föld alatti nukleáris robbantásokra nem vonat- • koztatják a megállapodást. E javaslat szerint a nagyha­talmak megállapodnának, ab­ban, hogy a jövőben nem hajtanak végre nukleáris rob­bantást a légkörben, a víz alatt és a világűrben. A meg­állapodást nem kötik hely­színi ellenőrzéshez. Mint Dean amerikai kül­dött kifejezte: a két szerző­déstervezet alternatív jellegű, azaz ha az általános nukleá­ris kísérleti tilalomban nem tudnak megegyezni, a nyuga­ti hatalmak a korlátozott megállapodás megkötésére törekszenek. Vientiane-böl jelentik Hétfőn a Souvanma Phouma vezetésével megalakult laoszi nemzeti egységkormány Vien- tianeban is átvette az ügyek intézését Boum Oum jobbol­dali kormányától. Nosavan tábornok, a Boum Oum kormány „erős embere”, aki amerikai ösztönzésre 1960. őszéin élére állt a törvényes kormányt megdöntő iobboidaii lázadóknak, hétfőn átadta a Hadügyminisztériumot. _ Ez a kölyök jól a nyakamra nőtt!... Szegő Gizi gis-rajas Az angol külügyminisztérium szóvivője Macmillan és Adenauer állítólagos üzenetváltásáról London, (MTI): A Hamburgban megjelenő Die Welt című lap értesülése szerint Macmillan levelet in­tézett Adenauer kancellárhoz. A „szokatlanul barátságos” le­vélben az angol miniszterel­nök Adenauer támogatását kérte Angliának a Közös Piac­ba történő felvételéhez, de a bonni kancellár válaszát Mac­millan „nem tartotta hasznos­nak, mivel nem nyilvánult meg benne a várt segítőkész­ség”. A brit Külügyntinisztéritrrn szóvivője, amikor a hétfői sajtóértekezleten kérdést in­téztek hozzá erre vonatkozó­lag, kitérő választ adott. „Nem féléi meg á mi gyakorlatunk­nak — mondotta —, hogy nyi­latkozzunk a személyes termé­szetű üzenetváltásokról”, arra a kérdésre viszont, hogy mikor volt utoljára üzenetváltás Macmillan és Adenauer kö­zött, — a szóvivő csak any- nyit mondott, hogy tudomása szerint újabban nem került sor üzenetváltásra. A továb­biakban olyan értélmű választ kaptak az újságírók, hogy 'kö­rülbelül egy hónapja nem volt ilyen üzenetváltás. Az algériai helyzet újabb drámai fordulatot mutat: a politikai vezetők kénytele­nek voltak elhalasztani a szeptember 2-re kitűzött vá­lasztásokat, mert az új or­szág fővárosában az ALN, a felszabadító hadsereg Al- gír-megyei katonai körze­tének parancsnoksága szem­beszegült a Ben Bella ve­zette Politikai Bizottsággal. A katonák megszállták az algíri rádió épületét, a rá­dióadásokat ellenőrzésük alá vonták, a sajtót katonai cenzúra alá vetették és nem engednek teret a Politikai Bizottság ' határozatainak, ál­lásfoglalásainak. A Politikai Bizottság keményen elítélte a katonai körzet parancs­nokságainak magatartását, de számolnia keltótt azzal, hogy Algírban a hatalom gyakorlatilag a katonák ke­zébe került, s ilyen körül­mények között elhalasztotta a nemzetgyűlési választáso­kat. Visszavonta a 196 nevet tartalmazó képviselőjelölt listát is, amelyen pedig — a hadseregnek tett enged­ményként — 71 katona ne­ve szerepelt. A jelek szerint a Ben Bella és a Ben Khedda— Belkaszem Krim csoport közötti küzdelmet, amely­ből végül is a fiatal mi­niszterelnök-helyettes kenuit ki győztesen, most újabb hatalmi harc váltja fel. Eb­ben egyes katonai vezetők állnak szembe az „első me­netben” diadalmaskodó po­litikusokkal. (A zendülő ka­tonák mögött nem nehéz felfedezni a vereséget szen­vedett politikai csoport tag­jait.) Ben Bella, aki annak idején elsősorban a hadsereg támogatásával vihette ke- re^itüi az FLN. a Felszaba­dítás! Front Politikai Bi­zottságának megalakítására irányuló tervét, most el­vesztette az ALN egyes pa­rancsnokainak rokonszenvét, mivel maga is azt követel­te, hogy a katonák térjenek vissza kaszárnyáikba, elé­gedjenek meg a demokrati­kus államban nemzeti had­seregre váró feladtokkal, semmi esetre se szóljanak bele az állam politikai éle­tébe­Az új Algéria gondjainak egyik forrása az, hogy a háború éveiben csak kato­nai szervezete volt, a híres „vilaják” (katonai körze­tek) rendszere akkor jónak, eredményesnek mutatkozott. A béke visszatértével a ha­talmat a palgári hatóságok­nak kellene átadniok, a közigazgatás szervezésé azonban akadozik, a „vila- ják” katonai vezetői pedig nem szívesen mondanak le eddigi jogaikról. Egymást érik az ellentmondó intéz­kedések, s ennek nyomá­ban pang a gazdasági élet, megáll a termelő munka, növekszik az elégedetlenség. Véleményünk szerint az alkudozásnak újabb napjai, hetei következhetnek Algé­riában. Ez alkalommal már a Ben Bella Vezette Politi- kai Bizottság és az ellene fellépett katonai parancsno­kok között. Ismerve Ben Bella hajlékony tárgyaló- készségét, másrészt az ÁLN, a hadsereg soraiban és az algériai népben egyaránt meglévő népszerűségét, meg­jósolható, hogy a fiatal po­litikus előbb-utóbb újból fe­lülkerekedik. De addig még további meglepetéseket tar­togathat az algériai politikai helyzet. Azok szármára, akik talán csalódottan, talán keserű­séggel szemlélik a több, mint hétéves hősi harc után függetlenné vált ország el­ső válságait, emlékezetbe kell idéznünk: 1. A francia neokolonialí»- mus csápjai fonódnak Algé­ria köré, s megpróbálják visszahúzni valamilyen új, gyarmati függőségbe. 2. A háború éveiben ki­alakult függetlenségi front­ban, s a felszabadító had­seregben is különböző célú, különböző osztályokból szár­mazó emberek kerültek egy­más mellé, — érdekeik már eltérőek lehetnek. 3. Mindezek ellenére bíz­nunk kell és lehet az al­gériai nép számtalanszor megmutatkozott politikai érettségében, amelyet egy gyilkos háború tüzében szer­zett meg. Nemzetközi közgazdaságtudományi konferencia Moszkvában Faíz flhmad Faiz pakisztáni békehttrcost Lenin-díjjal tüntették ki Fadz Ahmed Faiz- ismert pakisztáni költőt és társadal­mi személyiséget hétfőn a Kreml Szvendlovszki -termé­ben nemzetközi Lenin béke­díjjal tüntették ki. Az ün­nepélyes aktuson jelen volt a szovjet főváros képviselője, valamint Husszein, Pakisztán moszkvai nagykövete. Szovjet—kínai kereskedelmi megbeszélések Kuzmin szovjet külkereske­delmi miniszterhelyettes hét­főn találkozott Li Csing kínai külkereskedelmi miniszterhe­lyettessel, aki a szovjet fővá­rosiban tartózkodik. A két államfő kereskedelmi megbeszéléseket folytatott Moszkva, (MTlk ^ Hétfőn reggel a Béke és szocializmus szerkesztősége, valamint a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia világgazdasá­gi intézetének rendezésében tíznapos közgazdaságtudomá­nyi konferencia kezdődött a szovjet fővárosban. Az érte­kezleten több ismert európai, ázsiai és amerikai tudós vi­tatja meg a monopolista ál­lamkapitalizmus és az impe­rialista gazdasági integráció időszerű tudományos kérdé­seit, különös tekintettel az Európai Közös Piacra. A konferencia munkájában magyar részről Gönczöl György, a Közgazdaságtudo­mányi Intézet nemzetközi gazdasági osztályának vezető­je vesz részt és előadást is tart. Szovjet részről Rumjan- cev és Arzumanjan profesz- szorok vesznek részt az érte­kezleten. Nagy fontosságú okmány a Közös Piacról Az MTI moszkvai tudósí­tója írja: Az Európai Gazdaság Kö­zösségről és a nyugat-európai Imperialista integrációról szó­ló terjedelmes okmány, ame­lyet a vasárnapi Pravda két oldalán tett közzé a Szov­jet Tudományos Akadémia világgazdasági intézete, nem­csak szovjet közgazdászkörök­ben keltett élénk érdeklődést, hanem fontos politikai menyként vonta magára i Az értékelés ismét teljes határozottsággal kimondja, hogy a Közös Piacban vál­lalt tagság, vagy bármilyen „társas viszony” összeegyez­tethetetlen a svéd, svájci vagy osztrák semlegességgel, á csupán azt jelentené, hogy ezeket az országokat bele­rántaná az agresszív katonai tömbök rendszerébe. A szovjet okmány megálla­pítja, hogy semmiféle gazdasági Mó­kád sem gátolhatja a szocialista országok nép­gazdaságának gyors fej­lődését és ez a Közös Piacnak sem fog sikerül­ni. A nemzetközi korcáfcedeitera és a kölcsönösen előnyös gaz­dasági kapcsolatok fejleszté­sére a Szovjetunió imét azt javasolja, hogy alakítsanak át­fogó nemzetközi kereskedelmi szervezetet, amely minden hátrányos megkülönböztetés nélkül valamennyi ország számára lehetővé tenné az egészséges és élénk kereske­delmi forgalmát. Zárt blok­kok helyett szabad nemrét- közi gazdasági vérkeringést — ez a szovjet álláspont nagy visszhangot kelt a legkülön­bözőbb társadalmi rendszerű országok gazdasági köreiben. s •nemzetközi sajtó figyelmét te. A 32 oldalból álló tézisek először adnak alapos, minden részletkérdésre kiterjedő, rendszerbe foglalt marxista étékelést a Közös Piacról és a jelenkori kapitalizmus egész világgazdasági stratégiá­járól. A tézisek meggyőzően kimutatják, hogy az Európai Gazdasági Közös­ségben egyaránt megmu­tatkozik az imperialisták osztályszolidoritása és öl­döklő konkurenciája, s hogy az EGK, mint a NATO gazdasági bázisa, a szocialista tábor és a társa­dalmi haladás ellen irányul. Ez a határozott értékelés meggyőzően cáfolja az utóbbi hónapokban (különösen a finn és osztrák vezetőkkel folytatott eszmecsere után) célzatosan terjesztett mende­mondákat, amelyek szerint a Szovjetunió „felülvizsgálja” a Közös Piaccal kapcsolatos po­litikáját, sőt hogy „Hruscsov megenyhült” volna az EGK irányában. A Pravdában kö­zölt tézisek világosan rámu­tatnak, hogy a nyugat-európai orszá­goknak az 1957—1961-es időszakban bekövetkezett gyors ipari fejlődését nem a Közös Piac ered- * ményezte, s hogy ea a fejlődés 1961— 1962-ben érezhetően lelassult, minthogy semmiféle integrá­ció sem képes megoldani a jelenkori kapitalizmus legéle­sebb gazdasági problémáját, a piac kérdését. |

Next

/
Oldalképek
Tartalom