Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-25 / 198. szám

Az első nyilatkozatok az ötödik és hatodik számú szovjet űrhajósról Megalakult a „kozmovízió44 — Moszkvai űrmozaik Az MTI moszkvai tudósító­ja írja: Amíg a tudósok az első kozmikus kötelé(krepülés ren­geteg ad-atának értékelésén dolgoznak, Moszkvában még változatlanul minden beszél­getés legfőbb témája Nyiko- lajev és Popovics „világkö- rülí útja”. A lapokban újabb cikkek, képek taglalják a több napos ,.nagy kaland” egy egy részletét, a rádió és a televízió sok adásban tér vissza a négy nap eseményei­re, ismét közvetítik a világ­űrből kapott televíziós kép­sort. A moszkvai tele vízi ó ünne­pi adásán, amelyen mind a négy szovjet űrhajós részt vett, átnyújtották Nyikolajev- nek és Popovicsnak a kozmo- vízió első riporteri igazolvá­nyait. Ez az igazolvány — az átovű jtási ceremónia derűs, tréfálkozó hangulata ellenére is — igen figyelemre méltó tényt- tükröz: a világűrből közvetített első nyilvános te­levíziós adás szereplőit kö­szöntötte a moszkvai televí­zió. Az adás során egyébként ieen sok érdekes részletkér­dés került szóba. Nyikolajev őrnagy például, amikor rész­letesért beszámolt a felbocsá­tás és az űrrepülés apróbb- nagyöbb mozzanatairól, el­mondotta, hogy a földi meg­figyelő és szoutnyik-követő állomások rádió-telefon üze­neteiben sok barátjának a hangját felismerte. Itt Nyi- kolajév kimondta a jövő evvik űrhajósának teljes ne­vét is: — A hangokat olyan iől fel­ismertem, hogy az egyik állo­más üzenetének vétele után így feleltem: „Hallom a hán­yod.'te vagy az Iván!” Ugyan­is jó barátom Iván Anyike- jev űrhajós jelölt beszélt ve­lem a földről. Az adás minden nézője jól megjegyezte magának ezt a neve fa Nemsokára eljön az a nap, amikor ez az ‘ egyszerű orosz név . jelenik a világla­pok első oldalain. Az adás körben egyébként a televízió főrioorteTe, Jurij Fölein felolvasott egy postán érkezett' kérdést: — Popovics Elvtársi Fev 70 éves- istenhívő asszony. Mali­kova kérdezi: látta-e ott fenn a magasban az úristent!? Popovics elmosolyodott . és így válszolt: — Bizony láttam! öt kilo­méterre. volt tőlem. Meg is kérdeztem, hogv híviák de azt mondta, hogy Andrijan Nyikolajev a neve. A televíziós adásban egyéb­ként nem hangzott el semmi- r-'le ..szenzációs” bejelentés. Egyetlen ■ új mozzanat került szóba: Popovics közötte, hosv eddi? a szovjet űrrepülők nem választottak a 65. széles­ségi foknál északabbra fekvő pályát, a jövőben azonban ezt a területet is „berepülik”, a következő űrutazások egyi­kében már a sarkkör felett is elhúzódik a szovjet űrra­kéta pályája. Az ötödik és a hatodik... A pénteki Pravda meg­kezdte Nyikolajev és Popo­vics jegyzeteinek közlését, két ismert újságíró, Borzenko és Gyenvis-zov irodalmi fel­dolgozásában. Az „űrikrek” elmondják, hogy a Voszíok 3. és a Vosztok 4. felbocsátása­kor a kozmodromon, az űr- repülőtéren ott volt az űrha­jók főkonstruktőre, „akinek nevét egyszer az ország leg­nagyobb neved között halljuk emlegetni, akiről könyveket írnak és filmeket készítenek majd”. Ott volt a felbocsátás­kor az űrhajózás elméleti fő- szakértője és mindkét alka­lommal eljöttek a készenlét­ben álló űrhajósjelöltek, akik­nek neve s életrajza ma még titok. Mit ír a Pravdában Nyiko­lajev és Popovics az 5. és 6. űrhajósról? „Mindkét jelölt remek pi­lóta, sőt egyikük mérnök is. ök is, akárcsak mi magunk, különböző jellemű és arculatú egymásra alig hasonlító em­berek, de igen sok közös vo­nás van az életrajzukban, szokásaiknak, életfelfogásuk­ban egyaránt. Mindketten igen jó sportolók, szeretik a művészetet, rajonganak a technikáért, sokat olvasnak. Céltudatos, erősakaratú fiatal­emberek, akikre mindenben támaszkodni lehet. Nyikolajev helyettese a maga vidámsá­gával, a csattanős szavakra és a jó tréfákra való hajla­mával inkább Pável Popo- vicsra emlékeztet, Popovics másodpilótája pedig inkább a Vosztok 3. parancsnokára hasonlít, mert nyugodt, ...hig­gadt,' épóén úgy beszél; és--fi* gyei, mint Nyikolajev- Még tanúi leszünk annak, ami­kor teljesen kibontakozik jel­lemük és tehetségük, de már most is állíthatjuk, hogy az 5. és 6. számú űrhajós két remek legény, kettő a sokak közül, akije készek bátran harcrakelni a világűr térsé­geinek meghódításáért”. Természetes, hogy Moszk­vában „nemhivatalos” legen­dák is szájról-szájra járnak Nyikoljev és Popovics életé­ről, sorsáról. Van, aki tudni véli, hogy Popovics középis­kolás korában tériszonnyal küzdött és tudatosan szoktat­ta -magát a mélység és ma­gasság szeretetéhez. mások'azt állítják, hogy ő lett volna az első űrhajós Gagarin helyett, ha éppen 1961. áprilisának el­ső napjaiban nem lett volna súlyos fogfájása. Ezek a hírek teljesen ellenőrizhetetlenek, akárcsak a többi kedves ap­róság, ami ilyenkor mindig el­terjed a hirtelen népszerűvé vált emberekről. Egy ilyen pletykát azonban érdemes elmesélni anélkül, hogy akár elvetnénk, akár hitelesnek ismernénk el. A fáma szerint Nyikolajev — aki tudvalevőleg ma is nőtlen — évekig udvarolt egy igen szép moszkvai lánynak. Foglalko­zására való tekintettel azon­ban gyakran el kellett utaz­nia kisebb-nagyobb időre s hiába kérdezősködött a lány, Nyikolajev semmitmondó vá­laszokat adott, hiszen nem árulhatta el az űrrepüléssel kapcsolatos államtitkot. Vé­gül is a menyasszonyjelött megunta a sok rejtélyes vi­déki utat és három hónappal a Vosztok 4. felbocsátása előtt máshoz ment férjhez. Akár igaz a hír, akár nem — ezt a lányt ma senki sem irigy li.„. Nemzetközi szemle A nemzetközi közvélemény érdeklődésének középpontjá­ban az elmúlt héten változat­lanul a szovjet űrkutatás pá­ratlan teljesítménye, a cso­portos űrrepülés állott. Nyiko­lajev és Popovics nagyszerű együttes útja ismét éltes bi­zonyítékát adta a Szovjetunió nagy fölényének az űrkuta­tás és a rakéták hajtóereje tekintetében. Ezt egyébként Kennedy amerikai elnök is elismerte szerdai sajtóérte­kezletén. A nyugat-berlini helyzet Az utóbbi napokban ismét kiéleződött a helyzet a nyu­gat-berlini kérdésben. Egyes bonni revanslszta körök, akik­hez a főbb politikai pártok ve­zetői csatlakoztak elérkezett­nek látták az időt, hogy so­rozatos provokációkkal még jobban felszítsák a szenvedé­lyeket az anélkül is feszült nyugat-berlini ügyben. Ehhez úszító beszédeivel nem kis­mértékben járult hozzá Willy Brandt, ' Nyugat-Berlin főpol­gármestere is. Az uszítás és a támadások közvetlen célpontja a Német Demokratikus Köztársaság Franciaország az OAS felélénkülésének aggasztó légkörében él A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának nyilatkozata Párizs, (TASZSZ): A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága csütörtö­kön nyilatkozatot adott ki a franciaországi fasiszták tevé­kenységének felélénküléséről. Franciaország most as OAS bűnös tevékenysége felélénkülésének aggasztó légkörében éi — mondja a nyilatkozat. — A De Gaulle tábornok ellen el­követett merénylet, a ter­rorista bombamerényietek, a fegyvéres rablások és gyújtogatások arról tanús­kodnak, hogy az OAS ban­ditái nem nyugszanak. A hatóságokat — mutat rá az FKP Politikai Bizottsága — közvetlen felelősség terhe­li a fasiszta tevékenység fel- újulásáért Az OAS az algériai háború szülötte. A degaulleis- ta hatóságok engedékenysége, a hivatalos körök cinkossága el őség ítef: te a fasiszta szervez­kedés fejlődését és bűnös te­Montero tábornok Buenos Airesben Mint nyugati hírügynökség jelenti, csütörtökön este az argentin fővárosba érkezett Montero tábornok, a jelenle­gi katonai-politikai válságot kirobbantó lázadás elindító­ja. Montero tábornok Buenos Airesbe érkezve egyáltalán nem rejtette véka alá, hogy a Guidó kormány távozását kívánja. „A jelenlegi kor­mány hibrid-jelenség. Csak alapvető és döntő akció szüntetheti meg az ország politikai, gazdasági és szoci­berl imi államba tára és az ott határörszolgálatot ellátó népi rendőrség volt. Ürügyül pe­dig az az eset szolgált, hogy az NDK határvédelmi szer­ved tüzeltek a határon ájt menekülni próbáló két bűnö­zőre és egyikük ennek követ­keztében halálosan megsebe­sült és meghalt Nem utolsósorban azonban ezeknek a provokációknak az volt a célja, az incidensek ré­vén és arra hivatkozva a há­rom nyugati hatalom nyugat­berlini katonai parancsnoksá­gai megpróbáljanak beavatkoz­ni a szuverén és független Német Demokratikus Köztár­saság és fővárosa belügyeibe. Ráadásul ehhez megkísérelték a berlini szovjet helyőrségi parancsnokság működését is felhasználni, azt a látszatott keltve, mintha még mindig fennállna valamiféle négyha­talmi parancsnokság Berlin­ben. Ez a parancsnokság azon­ban, mint az közismert, még 1948-ban beszüntette működé­sét, mégpedig éppen a nyugati hatalmak egyoldalú akcióinak következményeképpen. Ezek után az erre való hivatkozás nem szolgálhat más célt. mint a megszállási rendszerrel lep­lezni Nyugat-Berlinnek a NATO katonai támaszpontjá­vá történt változtatását Többek között az ilyen pró­bálkozások megismétlődésének megakadályozására rendelte el szerdán a Szovjetunió Hon­védelmi Minisztériuma a szovjet kormány határozatá­nak értelmében a szovjet csa­patok berlini helyőrségi pa­rancsnokságának megszünte­tését. Azokat a feladatokat, amelyeket eddig a szovjet csapatok berlini helyőrségi parancsnoksága látott el, ideig­lenesen a németországi szov­jet hadseregcsoport vezérkará­nak illetékessége alá helyez­ték. Mint a hivatalos szovjet közlemény rámutat: „a szov­jet csapatok berlini helyőr­ségi parancsnokságának meg­szüntetése teljes mértékben megfelel annak a következe­tes szovjet politikának, amely, nek célja a második világhá­ború maradványainak meg­szüntetése Európában, a né­met békeszerződés megköté­se és ennek alapján a nyu­gat-berlini helyzet rendezése”. Algéria választá­sokra készülődik Algériában a héten teljes erővel megkezdődtek a szep­tember másodikára kitűzött vékenységének kibontakozá­sát. A nyilatkozat utal arra, rogy Soustedle, Bidault és az DAS több más főkolomposa szabadon sétálgat és szövi az isszeesküvésekai, hogy az OAS-banditák Algériá­ból fegyveresen átjöhettek Franciaországba, hogy az idegenlégiót mind máig nem oszlatták fel, ugyan­akkor a rendőri erőket megtorló eszközként hasz­nálják fel a demokratikus és a munkásmozgalom el­len. A Francia Kommunista Párt — mondja a nyilatkozat — felhívja a munkásosztályt és a köztársaság minden hí­vét, fogjanak össze, követel­jék a fasiszta főkolomposok példás megbüntetését, a had­sereg, a rendőrség és a bíró­sági szervek megtisztítását, harcoljanak a személyi ha­talom rendszere ellen, az iga­zi demokráciáért. alkotmánvozó nemzetgyűlés! választások előkészületei. Az FLN Politikai Bizottsága és a vilaják vezetői tanácskozásá­nak eredményeként közzétet­ték a 196 jelölt nevét. Az Algériai Kommunista Párt választási felhívásában felszólítja a választókat, hogy szeptember 2-án szavazzanak az FLN jelöltjeire. S bár saj­nálkozását fejezi ki amiatt, hogy az FLN vezetői nem fo­gadták el az AKP-nak a kommunistákat is magában foglaló egységes listákra tett javaslatát, nem állít jelölte­ket a nemzetgyűlési válasz­tásokra. Teszi ezt pedig ab­ban a törekvésében — han­goztatja a felhívás —, hogy erősítse az Algéria független­ségét szabotáló neokolonializ- mus elleni harcot és elkerül­jön minden olyan vitát, amely élezhetné a válságot az FLN- ben. Az Algériai Kommunista Párt konstruktív állásfoglalá­sával ellentétben azonban egyes algériai körök', elsősor­ban az Algír városát is ma­gában foglaló 4. vilaja pa­rancsnokai ismét kísérlete* tettek az FLN egységének megbontására, szembehelyez­kedtek a független Algéria egységét jelenleg megtestesí­tő politikai bizottsággal. Megakadályozták a szerda délután Algírba összehívott választási gyűlés megtartását és csütörtök délutánra tünte­tést szerveztek a politikai bi­zottság ellen. Az Algír főterén nagyszám­ban összegyűlt tüntetők azon­ban teljesen összevegyültek a politikai bizottságot támo­gató tömegekkel és végül is a politikai bizottságot köz­vetve támadó jelszavakkal összeverbuvált tüntetők Mo­hammed Khidemek, az FLN Politikai Bizottsága főtitkárá­nak szavai után Ben Bellát és a Politikai Bizottságot él­tetve oszlottak szét A szerdai és...csütörtöki in­cidensek ha meg is zavarták, azt az egészséges folyamatot, amelynek során a független­ségét oly sok véres harc árán kivívott algériai nép megszer­vezi a maga önálló állami életét és minden téren vissza­vezeti az életet az országban a normális kerékvágásba, de megállítani nem tudják- Nem tudják, mert az algériai nép egyes vezetői széthúzása el­lenére is töretlenül őrzi egy­ségét Ennek számtalan ta­nújelét adta a múlt hetekben. Egy marék föld — U tijegyset Három darab kő Nem szabad megengedni, bogy Glzenga Lumumba tragikus sorsára jusson Rabat, (MTI): Antoine Gizenga kongói hazafi sorsa élénk nyugta­lanságot vált ki a marok­kói nép körében. A marok­kói ■' országos diákszövetség vezetősége / táviratot intézett az ENSZ-hez, amely hang­súlyozza: „a marokkói di­ákok és az egész nép nevé­ben nyugtalanságunkat fe­jezzük ki Gizenga sorsa miatt. Felszólítjuk az ENSZ-et, amelyet felelősség terhel a kongói vezető mos­tani helyzetéért, tegyen meg mindent annak meg­akadályozására, hogy Gizen­ga Lumumba tragikus sor­sára jusson’’. gondoljanak, mely háborúit indított a világ ellen. Mi em­berek és békét szerető em­berek vagyunk! Szeretettel várunk rtt mindenkit. Igaz, a mi kenyerünk barna, nem olyan mint az önöké — de nagyon jó szívvel adjuk. Amíg itt lesznek azon a hu­szonegy napon, érezzék jól magukat, ismerjék meg amennyire tudják a mi ha­zánkat, népünket, fejlődésün­ket. A háború előtt, úgy mint önöket, minket is elnyomtak uraink. Mint ahogy önöknél, nálunk sincsenek most urak, elzavartuk őket. Igaz, még él­nek az Elba túlsó, partján. Ott sem lehetnek sokáig, mert az ott élő német testvé­reink — úgy mint mi, —sza­badon, urak nélkül akarnak élni. Ezt őszintén mondjuk, mert mi érezzük, hogy 3c is így kívánják. Étkezés után felültünk a továbbinduló vonatta. Az emeletes vasúti kocsikból lát­tuk be a végtelen nagyságú várost, a városon átfutó El­bát, a város után következő síkságot, legelőket, fekete, fehér és fekete tarka színű apró tehenek csordáival, elektromos pásztoraival. Papp Zoliit j megrokkant akkor — közölte velünk német vezetőnk e szomorú adatokat, . amikor megálltunk egy lerombolt utca közepén, ahonnan nézve távolabbról is romok bújtak elő, fenyegetve és figyelmez­tetve. Ha az ember csak olvas az ilyen borzalmakról, nem tud­ja úgy átérezni, mintha ott jár, botladozik a romok kö­zött. Helyszínen az egyetlen darab kő is, amelyet a de­tonáció elrepít, az is tud be­szélni. Egv drezdai lány mondta: — Egyéves lehettem akkor, amikor e borzalom érte a várost. Apám nem is tudom, hogy hol harcolt, anyám és én az óvóhelyen bújtunk. A második éjszakán, amikor foszforbombát dobtak a vá­rosra. óvóhelyünket is bom­ba érte. Anyám mellettem halt meg. Apám még él, de többször sebesült. — Nekem az egész csalá­dom elpusztult. Én vidéken voltam akkor. Még a megta­lált halottak között sem volt az apám, anyám, testvérem — mondja szomorúan egy másik német lány. Mondjak még több szomorú esetet? Azt hiszem elég e pár adat és figyelmeztet. — Mi őszintén nem aka­runk háborút. Fel akarjuk építeni Drezdát. Előbb min­den családnak hajlékot, utá­na jönnek a kulturális épít­mények és a műemlékek — jelentette ki az egyik kőmű­ves, aki megtudta, hogy ma­gyarok vagyaink. Az állam hatalmas összege­ket áldoz rá, hogy hamarabb otthonra találjanak a csaló1 dók. Csoportokat szerveznek, pénzt adnak össze és hat­száz óra társadalmi munkát végeznek egy-egy épületen. Amikor egy épület elkészül, kisorsolják a csoport tagjai között. — Két—három éven belül így mindenkinek saját ottho­na lesz — szólt közben egy félkezét vesztett rokkant, aki azon a borzalmas éjszakán sebesült meg. Mielőtt Drezdából tovább utaztunk volna Wernigerode- ba, uzsonnával vendégeltek meg a német barátaink. Kér­dések özöne következett. Ba­rátaink érdeklődtek a mi kis hazánkról, mi pedig az ő éle­tükről. Tolmácsaink nem győztek beszélni. — Amikor német földre lépnek, — mondta egyikük — ne arra a Németországra Életemben először voltam külföldön. Szép szokásként magammal vittem egy marék földet. Július 18-án délben indult a vonatunk, másnap reggel hat órakor már Drezdába, a második világháború múzeu- nába érkeztünk. Magyaror­szágon is volt háború, sokan ?lpusztultak. Halottainkra már ;sak fájdalommal emlékszünk 5 a romok helyén új épületek hirdetik a békét. Drezdában még minden más. Az állomás körül a hatalmas új épületek árnyé­kában és tőle távolabb, ro­mok. A romok helyén a pin­cék fölött dúsabban zöldell a vértáplálta fű. Romokban hevernek még mindig a len­gyel és német királyok vár­kastélyai, kivéve egy pár bel­ső épületet, amelyet erede­tében felépítettek. Többek között • a világhírű hatalmas képtárat is. — Az amerikaiak 1945. feb­ruár 14—15-én éjjel a hábo­rú befejezése előtt lerombol­ták a várost. Azon a két éj­szakán harmincnyolcezer em­bert pusztítottak el. Ez a szám csak azokat jelenti, aki­ket meg tudtunk számolni. Körülbelül ötvenezer ember pusztult el és számtalan ális hanyatlását” — mondot­ta Montero. Az AP arról tudósít, hogv Bernardino Lavayru, az új vezérkari főnök szintén olyan megoldás híve, amely magá­ban foglalná Guido távozását és a hadsereg átszervezését Ez számos tábornok nyugdí­jazását jelentené. Egyes hí­rek szerint Montero tábor­nok támogatja a vezérkari főnököt. Buenos Airesben a nyom­dászok egyhetes sztrájkja után csütörtökön ismét meg­jelentek a reggeli lapok. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom