Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-22 / 195. szám

Több szervezettséget és határozottságot ».hogy a gondok ne legyenek gondok és megszűnjön az elégedetlenség Szörnyű hőség és sok bogár van az irodában. Az egyik sa­rokban új futballmezek és futballcipök. A másik fal mellett könyvszekrény. A szekrény tetején két ezüst­serleg. Az 1959-es Országos Mezőgazdasági Kiállításról származnak: az egyik első díj dohányért, a másik szintén első díj silókukoricáért. Ak­kor a tlszalöki Szabadság Tsz-re valahogy „jobb idők jártak”... Rácz Sándor elnök a ve­rejtéket törölgeti homlokáról. No lehet a 35 fok miatt, de úgy látom a gond is nyito- gatja pórusait s ettől zúdul homlokára, oly nagyon a ve­rejték. Szóba kerülnek azok a bi- aonyos „jó” évek, amikor még 60 forint felett is osztottak munkaegységenként. Most meg „ha” (!) meg lesz a ter­vezett 27 forint... Talán! De valószínűbbe a 25—26 forint. A Nemzeti | Bank felmérése szerint búzából 500 mázsa a kiesés. Dohánynál, cukorré­pánál ugyancsak jelentős kiesést helyezett kilátásba az aszályos esztendő. Az igaz­ság az, hogy tavasz óta két­szer kapott a határ — nem esőt, csak — permetezést. Egyszer 7, egyszer 5 millimé­ter csapadékot mértek. Ez természeti tény. S ezek­ről még csak vitatkozni sem lehet. Csdrkeneveléssel és hí­zó marhákkal próbálják eny­híteni a kárt. — Persze az emberek elé­gedetlenek — mondja az el­nök. Erről személyesen is meg­győződtem a dohányos paj­tában. Biszavú asszonyok I fűzték a dohányt s amikor j benvitottunk „elkapták” az elnököt. S aztán mondták, mondták a magukét. Közte igazságokat és „hallott” dol­gokat is. De azért mondták. S az elnök védekezett és ér­velt. — Évről évre lejebb csú­szunk —, summázta a lénye­get az egyik fiatalasszony. Magam is érzem, hogy ala­posan „beoltották” a levegő+. Szóval valami nincs rend­ben... Az aszály valóban megté­pázta a szövetkezet jövedel­mét. De ott, ahol a két ser­leg, meg a 60 forinton felüli munkaegység jelzi a szövet­kezét 10 éves múltját, két esztendő nem okozhat ilyen problémákat, s főleg elége­detlenséget. Igaz az idén is elvégeztek minden munkát és a járási tanácsnál azt is elmondták, hogy a Szabadság tagságának nagyobb része szorgalmas. S ha vannak kudarcok — mint az életben mindenütt —, akkor reményt kell vesz­teni? A szövetkezeti tagság 70 százaléka fiatal (és ez nagyon jó). Azonban az már kevés­bé, hogy ebben az évben csupán kétezer osztottak 7,50 forintos munkaegység-előle­get. Hát hogy jutott ide e szö­vetkezet? A feleletet részben a tsz portája adja meg részben Nagy Kálmán elvtárs a járá­si tanács mezőgazdasági osz­tály vezetője. Sehol a majorban nem lát­tam egyetlen szál virágot. Rendetlenséget — azt igen. Szanaszét a gazdasági felsze­relések, ápolatlanság. A gon­dos kéz után sóvárog min­den, Az állatokon is meglát­szik ez. A sertésszállások olyanok, mintha évek óta senki egy kézmozdítást sem tett volna értük. Csak az idő! A kérdés tehát: miért le­hetséges az ilyen állapot? Hiányzik a szakszerű veze­A lakosság kulturált lakás­igényeinek gazdaságosabb, gyorsabb megvalósítását a leg­korszerűbb építési formákkal igyekszik államunk megvalósí­tani. Ezen építkezési formák­hoz tartozik többek között a társasház-építkezés is. A tár- sasház-épífkezés a lakosság anyagi erejének és az OTP ál­tal nyújtott hitel igénybevéte­lével valósítható meg. A társasház-épltésá forma a | legkorszerűbb építkezési for­ma, mert amellett, hogy kis területen épül fel a családi ház, a lakók számára bizto­sítja a kertet is. A társasház- építkezés keretében — ameny- nyiben legalább 4 család épít- I tett fel egy társas-házat — az tés és az ok ebben rejlik! Megtudjuk, hogy a szövet­kezet fennállása óta 6—8 ag- ronómus adta egymásnak a kilincset. Így jobban meg is értjük a szövetkezetben ural­kodó helyzetet. Ezekre a képzett szakemberekre nem hallgattak,- többnyire elmar­ták őket. Ma is a termelési terv készítésénél még a 'fel­sőbb szervek javaslatait sem hallgatják meg. Vagy meg­tették, hogy önkényesen a szociális alap 17 ezer forint­ját kiosztották előlegként... Tehát ezek az okai az em­legetett visszaesésnek. Az ilyen alapvető hibák nélkül jelentéktelenebb lenne az aszálykár és minden egyéb. Talán kissé borúsnak hat így a tiszalöki Szabadság Tsz helyzete, pedig nem megoldhatatlan bajokról van szó. A gazdaságot kell szer­vezettebbé tenni, de ez csak úgy lehet ha a vezetőség ha­tározottabb lesz. És ami a leg­sürgősebb: meg kell terem­teni a szakszerű gazdálkodás 'becsületét. Ehhez jód képzett agranómusra van szükség, olyanra, aki határozott, aki követel és az eredményekkel megnyeri a tagság bizalmát. Csak így oszlik el az elége­detlenség. Vincze György OTP 120 ezer forint kölcsönt biztosít, amely összeg nem haladhatja meg az egy la­kásra eső költségvetés 75 szá­zalékát. A felvett kölcsönt ha­vi egyenlő részletekben kell visszafizetni 30 év alatt. Jelenleg az OTP 13 négy­lakásos társasház-építésre al­kalmas telekkel áll az érdek­lődők rendelkezésére a Kór­ház utcán. A telek négyszög- ö’enkértt 50—55 forintba ke­rül, amint az OTP megyei fiók­ja értékesít. Eddig összesen 21 család jelentette be igényét az építkezésre. Bővebb felvilágosítással az OTP megyéi fiókja szolgál az érdeklődőknek. 13 négylakásos társasház épül a Kórház utcán é Onodvdri Miklós r jßi DOSSZIÉ iiiiiiiHiiiiiiiimiiiiiiiiiiimiiiimiiiiimimiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiMiiiiiimiiiiimiiiiiir miiiii XLIV. Horváth a vállát vonta. Nem bírta türtőztetni magát. — Mit érdekel az engem! Mondtad, érted? S ez most itt van a magnetofonszalagon. Itt van a többi is, amit más­kor mondtál. Minden szavadat leforgatom, ha akarod. S. .. leforgathatják, mint ahogy le is forgatják a rendőrségen is. De én a javadat akarom. Nem azért vettem magnetofonsza­lagra a szavaidat, hogy elgán­csoljanak. hanem, hogy ma­gamhoz láncoljalak. Megszer­ződ az adatokat, végrehajt­juk a kísérletet és elfelejtjük ezt a kellemetlen épizódot. Gondolkozz, te számár! Lá­tod: a kezemben vagy, akár­mikor összeroppanthatlak. Mondhatnám hát, hogy a hallgatás fejében szerezd meg a tervrajzot és ném kapsz serrtmit, csak esetleg... ézt a magnetofonszalagot, de én pénzt is adok. Tízezret kapsz előlegbe. Akár holnap... And­ikor a tervrajzot hozod. A töb­bit, ha befejeztük a kisérle- I tét. Gazdag ember lehetsz, j megalapozhatod a jövődet, pénz, nő, ital, autó, külföldi utazások, minden a tiéd le­het: egy kis izgalom, egy kis ügyesség és máris zsebedben a pénz. István elszántan tiltakozott: — Nézd. Zoltán. .. én akkor sem... nem akarom ezt a dolgot. Az orvos hangja kéménye- nyen. ellenségesen csengett — Mit nem akarsz? — Nem akarom ezt a vál­lalkozást. Veszélyes. A m íj­anyagot szívesen befalazom. Holnap, ma... ámikor kívá­nod, de a tervrajzot nem tu­dom megszerezni. A gyáregy­ség irodájába nekem nincs bejárásom. Meg... ellopni... István bármennyire reszke­tett is, elhatározta, hogy a végsőkig fog egyezkedni. Hát­ha... hátha találnak valami megoldást. — Nézd — mondta és a hangja elszánt volt — tudom, hogy megfogtál, a kezedben vagyok. Nagy szamár voltam. Azt is tudom, hogy tarto­zom neked, haszontalan ivó vagvok, de lopni ném tudók, becsületesség még van ben­nem Horváthot meglepték e sza­vak. Indulatosan válaszolt. — Becsületesség! Ugyan, hagyd már ezeket az üres frázisokat. Becsületesség! Mit emlegeted, mint a szűzlány, aki drágábban akarja eladni magát. Különben is. .. meg­ígérted, hogy segítesz és ha tudni akarod, azt is magne­tofonszalagra rögzítettem. Akaratlanul is szavadat ad­tad, hogy végigcsinálod ezt a munkát. Te beszélsz hát becsületességről, akinek egyik percről a másikra nem ér egy rozsdás garast a szava. Ha tudom, hogy ilyen gyá­moltalan. vagy, hozzá sem kezdek. A pénz jó volt, s jó lenne a többi is. De munka nélkül. Gyáva! — Visszaadom a pénzed. — Vissza? Mikor? És ha azt mondom, hogy add vissza azonnal? Ügy bizony, Simon ür! Add meg az ezer forinto­mat, mert sürgős dtílgóm van. Be kell mennem a rendőrség­re ezzel a magnetoföhszalag- gal. Rendőr elvtársak! Nem szép dolog az árulkodás. de én leleplezek maguk előtt egy ellenforradalmárt... «— Ezt. nem teheted! — Tehát? — Jó. Elhozom, ha bele- Szakadök is, megszerzőm. Szántóverseny Gyolalaeyán A megye legjobb traktorosainak vetélkedése A traktorok felsorakoztak. Vigyázz! Kész!... s aztán el- dörrent a rakétapisztoly, s mire a vörös fény kialudt, elindult 29 traktor. A Gyulatanyai Állami Gaz­daság földjén az alkalmi emelvény mellett körös-körül dübörögnek a gépek, s az ekéik hasítja c á tárlót. Á for­dulóknál a t aktorosok pillan­tást vetnek az emelvényre, ahol az ért kés díjakat he­lyezték el. Vajon ki kapja őket? A rái iót, a fényképe­zőgépet és karórákat. Hát ez... majd 1 iderül. Szoros a verseny. A j .rási szántóverse­nyek leg job három trakto­rosai került« k ide a megyei döntőbe. Ez azt jelenti, hogy az itt lévő 1 iszonkilenc trak­toros százki encven verseny­ző közül ke *ült ki. A száiitóv -rseny célját — amelyet az idén másodízben rendeznek rcpg országosan is — Margitay Tibor, az Agrár­tudományi 1 gyesület szántó­verseny biz< ttságának tagja így foglalja issze: — A szántóverseny fel­színre hozza a legjobb minő­ségi munka fortélyait, lehe­tőségeit így a traktorosok hasznos tapasztalatcseréje ez. A részt vevők munkájának elbírálásánál főként a mély­séget, az egyenletességet vesz- szük figyelembe. Ebből következik, hogy a szán tó verseny nem holmi „stafétaszántás”, hanem lé­nyege a minőségi munka. Ügyelnek ie nagyon a trak­torosok. Hátra, hátra tekin­tenek, figyelik a barázdát, igazítanak az eke állásán. Az értékelő bizottságok sor­ra járják a friss szántáso­kat, nézik a földet, mérik a mélységet. A Tiszavasvári Állami Gazdaságban mór rég elkezd­ték a vetőmag tisztítást. Ez­zel egyidőben megtörténik a A nagy verseny a délutá­ni órákban az eredményhir­detéskor dőlt el. Első helyet Kévés Lajos Bin község Táncsics Termelőszövetkeze­tének traktorosa szerezte meg. Második helyre F. Nagy Gyula, a tiszadobi Tán­csics Tsz traktorosa került és harmadik helyen Mészáros Sándor, a Tiszavasvári Gép­állomás traktorosa végzett. Az ifjú traktorosok verse­nyében Marcsek Pál, a Nyír­teleki Gépállomás traktorosa győzött. Az eredmények alapján Ké­vés Lajos és .F. Nagy Gyula vesznek részt majd az orszá­gos szántóversenyén. 1K Gy. számbavétel is, amelynek so­rán sok érdekes és értékes adat válik ismerté az idei termésátlagokról, az egyes búzafajták hozamáról. A Bezosztája I 18,31 má­zsa átlagtermést hozott» a Fertődi 293-38 20,40 mázsát adott holdanként. A Bánkuti 1201-es lé,65 mázsát termett. Tehát el lehet mondani, hogy jól vizsgáztak a bú­zák, csupán a Sanpasztore termésátlaga volt alacsony 10,97 mázsa. Ennek az a ma­gyarázata, hogy kevésbé fagyálló, mint a többiek, mert az ugyancsak olasz Autonó­mia 21,01 mázsa átlagter­mést adott. Az eredmények szemlélte­tik az egyes búzafajták ter­melésének gazdaságosságát. Az idei hatféle búza kísérle­tének összesítése révén a kö­vetkező években a legkifize­tődőbb, legértékesebb fajtá­kat fogják szaporítani. Ily módon évről évre kiválóbb vetőmaggal láthatjuk el me- ■ zőgazdaságunkat. A Tiszavasvári Állami Gaz­daság idei vetőmagtermelési terve 43ÖÓ mázsa. Az első — ezer mázsás tételt már át is adták. Két műszákban .dolgozik aa MT—2-es tisztító és ezzel na. j pi 160 mázsa búzát készíte­nek elő fémzároláshoz. A vetőmagátadás határide- jé szeptember 10. A jelenlegi munkaütem mellett erre a határidőre, sőt még előbb ia teljesíti a Tiszavasvári Álla­mi Gazdaság vetőmagátadá­si kötelezettségét Művelődési Ház épül itermán- szegen A községben már régebben felvetődött egy, a réginél na­gyobb, a lakosság kulturális igényeinek megfelelő művelő­dési ház építése, de csak egy kultúrtermet tudtak építeni. Ma már azonban ez is kicsi­nek bizonyult, s egyre in­kább felvetődött az úiabb építkezés gondolata. A köz- ségfejlesztési alap azonban kevés volt ehhez, hiszen a félmillió forintos költséggel szémben csak 200 ezer forint­tal rendelkeztek. Végül is a termelőszövetke­zet segített. A hiányzó ösz- széget részben a kulturális alapból, a felosztható tiszta jövedelem terhére, valamint az. épület téljes munkabér- mentes felépítésével pótolja. Az ügy sikere érdekében a községi tanács vállálta, hogy az egy keresőre eső tár­sadalmi munka értékét a pártkongresszus tiszteletére 700 forint értékben teljesítik és az új művelődési házat a kongresszusig átadják rendel­tetésének. Simái ZsigtnonJ Herrn ánszeg !$úzctkoszoiú Sápi Margit is Varga Etel, a görögszállási Űj Barázda Tsz tagjai í s aratás szimbólumát, a búzakoszorút fon­ják. Foto: Hammel József Idejében átadják a vetőmagot Melyik búzafajta fizetett legjobban — Ne léi y bolond. Lát­szik, hogy í atal vagy, és nem próbált 1 sokat. A he­lyedben én 1 apva kapnék az alkalmon. — Felkutá >m az öcsédet... — Ne kéz 1 újra! Az én türelmem is véges. Mit gon­dolsz, megny igodnék ebben? Mi biztosíték it adsz, hogy nem árulnál 1 mégis? Azt hi­szed, gyerek, iték ez, hogy akarom — n tn akarom, sze­retem — lem szeretem?... Utoljára ké dezem: megte­szed, vagy n ;m teszed? — Elhozorr — Rendbe: van. Meg tu­dód szérezni már holnap? — Megpró) álóm. — Ákami kell. — Akarón- .. Horváth ál! a a szavát. Elő­vette az üve ; aszúbort. Töl­tött mindkét őjüknek. István egyhajtásra iitta a pohár tartalmát. — Adj mi % egv pohárral. — Szíveser kettővel is. Az orvosn; k egy percre sem állt be a szája. Szaka­datlanul beszelt, beszélt, hogy minél jobban elterelje a vál­lalkozás vesz Ivéről a figyel­met. Az erős bortól csakha­mar melegedj j kezdett István is. Már nem látta olyan tra­gikusnak a elyzetét. — Bocsáss neg, kedves bá­tyám. de úgy meglepett, ami­kor a hang. mat meghallot­tam. Ugye megsemmisíted májd ezt a magnetofonsZa- lagót — Mihelyt befejezzük a munkát, igen. Neked adom a készülékkel együtt. Képzeld csak, mennyi tréfát űzhetsz vele. Mondjuk... ha egy kis­lánnyal beszélgetsz. Egy a fontos: óvatos legyél és vál­lalkozásunkról ne szólj sen­kinek. Gondold ^csak el, mi történne, ha móst, amikor már a végcélnál vagyok, va- t laki megelőzne. S ennek te lennél az oka. Tönkremen­nék. Már nem tudnék sém- mihez kezdeni. Gondold ma­gad áz én helyzetembe.. Ne­ked is vannak vágyaid, tit­kos álmaid. Mit szeretnél pél­dául nagyón? — Egy motorkerékpárt — vallotta be őszintén István. — Látod: gondolj erre mindig, amikor dolgozol. Ez hajt engem is és segít át az akadályokon. A cél lebeg előt­tem és ez ad erőt. Ezért kell például a pontos tervrajz is... hogy a megfelelő helyre épít­sük be a kísérleti tárgyat. Tulajdonképpen semmiség az egész. Egy hónap múlva ki­vesszük, akkor látom meg, hogy mennyire bírta a hőt. Kísérletezhetnénk nyíltan is, de ez sokkal több időbe ke­rülne. S minél több ember tud róla. annál több a ta­nácsadó és áz el’ensée. siker esetén mindegyik tartja a markát, követeli a pénzt. Igv csak ötén osztozunk. Te is megkapod a magadét, akár két autót is vásárolhatsz rajta... (Tólytatjuk.) 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom