Kelet-Magyarország, 1962. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-02 / 179. szám

A VIT szerdai eseményei Helsinki (MTI): A magyar VIT-küldöttség Lautta-szigeti szállásán — mint'már jelentettük — szer­dán egy csoport afrikai fia­tal-tett látogatást. Küldötteink nagy szeretettel fogadták a Kedves vendégeket, elmondot­ták, hogyan él, dolgozik, ta­nul hazánk- ifjúsága. A ma­gyar és az afrikai fiatalok hosszú időt töltöttek együtt Vidám dallal, tánccal. Helsinkiben egyébként még mindig sok szó esik a VIT keretében megrendezett finn —szpvjet barátsági napról. Ezen a napon Kekkonen köz­társasági elnök fogadta a szovjet delegáció képviselőit, majd megjelent a helsinki egyetem aulájában a két or­szág- barátsága jegyében tar­tott ünnepségen. A Hesperia-parkban Karja- Iainen finn miniszterelnök je­lenlétében a szovjet fiatalok jelképesen elültették a barát­ság fáját. Szerdán befejeződött a béke és a nemzeti függetlenség kér­déseiről tárgyaló kollokvium, amelyen nyolcszáz külföldi de­legátus vett részt. A rendkí­vül tartalmas vita során az előadók és a felszólalók a kü­lönböző társadalmi rends-erű országok békés egymás mellett 'élésével, , ezenbelül az ifjú­ság problémáival, a fiatal nemzedéknek a leszerelésért folytatott harcával, a népek függetlenségével, a béke meg­őrzésével, valamint a külön­böző országok ifjúságát össze­kötő fesztiválok, kongresszu­sok, szemináriumok, látogatás- cserék megszervezésének kér­désével foglalkoztak. Kiosztották már a VIT al­kalmából rendezett fénykép- kiállítás díjait. Az ifjú fotó­művészek magas színvonalú alkotásai közül az első díjat a lengyel Jacek Tworek képe nyerte ed. 8000 katona bevetésre készen At argentin kormány szigorú biztonsági intézkedéseket hozott a sztrájk miatt Az Argentínában szerdára és csütörtökre meghirdetett általános sztrájk, amelyet a dolgozók bérköveteléseik alá­támasztására határoztak el, hírügynökségi vélemények sze­rint igen nagyméretű lesz és megbénítja argentin iparának, közlekedésének nagy részét. A kormány biztonsági intéz­kedéseket hozott, Buenos Aires kerületében a rendőrségen kí­vül mintegy nyolcezer katona áll bevetésre készen és tíz repülőgépet, tizenhat heli­koptert bocsájtottak a rendfenntartók rendelke­zésére. Néhány közlekedési magán- vállalat alkalmazottai beje­lentették, hogy nem hajlandó részt venni a sztrájkban, e vál­lalatok autóbuszait a munká­sok egyes csoportjai megron­gálták. Megfigyelők egybehangzó véleménye szerint ez a sztrájk az eddigi legnehezebb erőpró­bát jelenti Guido kormánya számára. Alsogaray gazdaságügyi miniszter keddi rádió- s televízió beszédében kö­zölte, hogy a kormány egy 1950 évi törvényt szándék­szik alkalmazni, amelynek alapján a sztrájk­őrségek tagjait 25 évi börtön­re ítélhetik, ha azok „az állam biztonsága ellen cseleksze­nek”. Szétverték a Mosley-féle fasiszta tüntetést a londoni dolgozók Huligánok és jamaicai bevándorlók véres összetűzése A Német Kommunista Párt tovább erősödik Max Reimann cikke a Freies Volkban Düsseldorf, (MTI): Max Reimann, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára a párt központi lapjának, a Freies Volknak augusztusi számában írott cikkében meg­állapítja, hogy a törvénytele­nül betiltott Német Kommu­nista Párt törvényen kívül helyezésének hatodik évében tovább erősödött. A párt Köz­ponti Bizottságának 20. ülés­szakán hozott határozatok az ideológiai, politikai és szer­vezési tevékenység jelentős fokozódásához vezettek. Szá­mos fiatalnak a pártba lé­pésével a Német Kommunista Párt még erősebbé vált, és kiszélesítette szervezési alap­ját. „A Német Kommunista Párt betiltása a hidegháború egyik mozzanata volt. JVlost, hogy az adenaueri erőpoliti­ka csődje egyre nyilvánvalób­bá válik, még elszántabban BLAMAZS »— így nem lesz szalonképes előttünk Francokám, ha ilyen kétes hírű nőkkel szűri össze a levet! . Endrődi István rajza folytatjuk a harcot pártunk törvényes jogainak helyreállí­tásáért. Az adenaueri korszak végéhez közeledik, pártunk azonban él és erősödik. A béke biztosításáról, a lesze­relésről és a nemzetközi fe­szültség enyhítéséről, Nyugat- Németország demokratikus átalakításáról, a gazdasági és társadalmi biztonságról val­lott felfogásunk egyre több támogatóra talál a munkás- osztály és az egész nép kö­zött” — állapítja meg cik­kében Max Reimann. London, (MTI): Ötszáz gyalogos rendőr és nagyobb létszámú lovas- rendőr-alakulat vonult ki kedden, hogy lehetővé te­gyék a Mosley-féle fasisz­ta szervezet kihívó tünte­tését és gyűlését London keleti ne­gyedében. Azonban már jóval Nyugatnémet és NATO „védnökség“ Athén, (TASZSZ): A szerdai görög lapok beszá­molnak arról, hogy a NATO athéni tanácsülésén hozott ha­tározatoknak megfelelően Gö­rögország „megsegítése” cél­jából nemzetközi konzorciu­mot hoztak létre. A konzorci­um tagjai: az Egyesült Álla­mok, Kanada, valamint a Kö­zös Piac hat tagállama. Több görög lap véleménye szerint e konzorcium létreho­zásának igazi célja az, hogy a giazdaságül ag gyengén fejlett Görögországot még inkább a NATO ellenőrzése, alá vonják. A NATO-nak ebben a szervér ben nagy szerep vár Nyugat- Nómetországra, s a konzor­cium voltaképpen a görögor­szági nyugatnémet gazdasági terjeszkedés álcázására szol­gál. Közös közlemény a finn—szovjet barátsági napról Helsinki, (TASZSZ): A Helsinkiben megrende­zésre került finn—szovjet ba­rátsági nap záróeseményén, a szovjet és finn ifjúsági kül­döttség vacsoráján a nyilat­kozatot olvasták fel. A finn—szovjet ifjúsági ba­rátsági nap előkészítő bi­zottsága és a szovjet ifjúsá­gi szervezetek bizottsága meg­elégedéssel állapítja meg, hogy a barátsági nap folya­mán a Szovjetunió és Finn­ország ifjúságának együttmű­ködése hasznosan tovább fej­lődött — hangzik a nyilatko­zatban. Számos program, na­gyon sok ünnepi esemény, kölcsönös találkozó erősítette meg és mélyítette el orszá­gaink ifjúságának barátságát. A barátsági nap előkészítő bizottsága és a szovjet ifjú­sági sezrvezetek bizottsága meg van győződve arról, hogy országaink fiatalsága he­lyesen véli: a barátság és a másik meggyőződésének köl­csönös tiszteletben tartása szellemében lezajlott nyílt vé­leménycsere szilárd alapot teremt a népek békés alkotó munkájához. a gyűlés kezdete előtt ezrekre menő tömeg hullámzott a gyű­lés színhelyén, viharos felhá­borodással követelve a terve­zett provokáció betiltását. Amikor Mosley gépkocsival a helyszínre érkezett, „Le ve­le” „Takarodj Auschwitzba te náci áruló”! kiáltások fogad­ták. Kocsijára és párthíveire kövek, rothadt gyümöl­csök zápora hullott. Lovasrendőrök a tömeg közé ugratva szorítottak helyet Mos- leynak, hogy kiszállhasson. A fasiszta vezér kezébe ragadta a mikrofont, de mielőtt beszélhetett volna, a tömeg áttörte a kettős rendőrgyűrüt, s Mosleyt a földre teperték. A rendőrség parancsnoka felhívta Mosleyt, zárja be a gyűlést, amelyet meg sem nyi­tott A tömeg körülvette Mos­ley autóját, s fel akarta borí­tani. Megostromolták a fasisz­ta bandákat szállító tehergép­kocsikat is. A rendőrség csak hosszú dulakodás után tudott nagy üggyel-bajjal! egérutat nyitni az autók előtt. Mosley a Victoria pályaud­var mellett lévő fasiszta főha­diszállásra hajtatott, ahol saj­tóértekezletet tartott Tépett, foltos ruhában, dagadt, kékfoltos, véres, karmolt arccal állt az új­ságírók elé, dagályos han­gon hajtogatva, hogy „Gyűléseim tovább fog­nak folyni, megvédjük a szólásszabadságot”. A rendőrség 54 embert letar­tóztatott, köztük a fasiszta ve­zető fiát, a 22 éves Max Mos­ley oxfordi egyetemi hallga­tót. Ez utóbbit fenyegető visel­kedés címén vették őrizetbe. Dudley Worcester megyei városkában elkeseredett vere­kedésre került sor helyi huli­gánok és jamaicai színes be­vándorlók között. A verekedés előzménye egy fehér és egy jamaicai közti összetűzés volt. Az összetűzést követő éj­szaka vasdorongokkal, ké­sekkel, kerékpárláncokkal felfegyverzett 200 huligán árasztotta el a jamaicaiak által lakott utcákat, szétzúzva a boltokat, beverve a kapukat és ütlegelve az ut­cán járókelő színes lakosságot. A rendőrség csak hosszas du­lakodás után tudta a huligáno­kat szétoszlatni. 28 verekedőt letartóztattak. Bz Egyesült Ű'lcmok párizsi nagyköveié benyújtotta lemondását Párizs, (MTI): Hivatalosain közölték, hogy James Gavin, az Egyesült Ál­lamok párizsi nagykövete be­nyújtotta lemondását. A le­mondás oka a hivatalos köz­lés szerint személyes termé­szetű: több párizsi lap azon­ban rámutat arra, hogy mi­ként a nemrégen lemondott Norstad tábornoknak, Gavin nagykövetnek is nézeteltérése volt Kennedy elnökkel a fran­cia atomütőerő tekintetében. Gavin nem javasolta ugyan atombomba, vagy atomtdtkok átadását Franciaországnak de szükségesnek tartotta Qjyan technikai segítség megadását, amelynek révén Franciaor­szág kevesebb költséggel jut­hat az atombomba birtokát» Belgiumban gyilkolt a „Soflenon“ A tettesek szabadlábon Tannak A kis belgiumi városkában, Rocourt-ban elérkezett Susan­ne Vandeput asszony életé­nek legszebb pillanata. Meg­született első gyermeke. — Kislány — mondta az orvos, de amikor az anya kérte, hogy végre megláthas­sa az újszülöttet, zavartan mosolygott. — Vámunk kell egy kicsit. A gyermek olyan érzékeny, gyenge, hogy egy darabig még üvegbúrában kell maradnia... Susanne Vandeput egy ideig nem gyanakodott. Telt, múlt az idő, s egyre idege­sebben követelte gyermekét. Végül az orvosok már nem tudták megtagadni a kérését. Elvezették az asszonyt egy hatalma« terembe, ahol sok­sok apró ágyacskában síró, kiabáló apróságok feküdtek. Valahol középen ott volt az övé is. Némán, csendben fe­küdt. Közelebb léptek és feltárult a tragikus látvány. A kisgyermeknek hiányzott mindkét karja. Csak apró csonkok nőttek a váll kör­nyékén. Az anya elájult. Visz. szavitték a szobájába, s ez­után következett a tragédia folytatása... Vandeput asszony először tanácskozott az orvosokkal. Sajnos, a vélemény egyértel­mű voít: a kislány még mű­karokat sem kaphat, mert a vállcsonkok túl rövidek. At. asszony ekkor ügy tett, mint­ha belenyugodott volna a megváltoztathatatlanba. De titokban már eldöntötte: in­kább megöli a gyermeket, minthogy nyomorékon éljen. Hazatért a kórházból, és a tervbe beavatta háziorvosát, dr. Jacues Casterst, aki haj­landónak mutatkozott, hogy a megfelelő altatószert besze­rezze. Ezt mézzel keverték össze. A kislány néhány perc múlva meghalt. Hamarosan kiderült min­ién. Az orvosi vizsgálat so­rán megtalálták a gyermek testében a mérget és a rend­őrség letartóztatta Susanne Vandeputot és Casters dok­tort is. Házkutatást tartottak I lakásban és a fürdőszobá­ján rábukkantak a „Softe- ion” elnevezésű „idegcsilla- :ítóra". Ez pedig csak nevé­ben különbözik a nyugat-né- netországi „Contergan"-tói, ímely eddig már több, mint iáromezer áldozatot szedett. 'Jéhány évvel ezelőtt jelent neg a piacon és az „élelmes” :ég úgy hirdette, hogy köny- íyíti a terhességet, különö- ert azoknak ajánlják, akik ásó gyermeküket várják. Nyugat-Németországban leves, elismert orvosok álla* « A második világháború egyik legkülönösebb kémtör­ténete: az ember, akinek meg­változtatták a személyiséget — (Quéntin Reyhold amerikai író könyve nyomán.) IV. George egy kis normand falu benzinállomásán kezdte meg munkáját, mint Pierre Touchette. •' Ha német autó állt meg a benzinállomásnál, az esetlen, lassúmozgású Pierre szolgálta ki; akiről az egész környék tudta, hogy egy kereke hiány­zik. Lassú mozdulatokkal tan­kolt, utána szolgálatkészen megtörülgette a kocsi üvegét és hosszasan gyönyörködött müvében. Szerepéből semmi sem ráz­hatta ki. A francia elvtár­sak, akik tudtak a titokról, eleinte ajt gondolták, hogy az ál-Pierre rr^unka után meg­mutatja igazi arcát. Téved­tek. George sohasem mutat­kozott másnak, mint napköz­ben, sohasem engedte meg magának a legcsekélyebb vi­gyázatlanságot sem. Munka­társai közül nem egy már maga sem tudta bizonyosan, hányadán áll a dolog Pierre- vel' de így csak annál jobb volt. Egyik éjszaka . felébresztet­te a francia ellenállási moz­galom embere. — Két emberünk van, an­gol pilótának mondják ma­gukat. Itt vannak a szomszéd tanyán. ­Kémtörlénet a második világháborúból A FÉLKEGYELMŰ Odasiettek. A két pilóta fiatalember volt és egyálta­lán nem értették a helyzetet. Gyanakodva szemlélték a há­rom franciát, akik közül az egyik pap volt, a másik pe­dig félkegyelmű. Nem ilyen­nek képzelték az „egérút” szervezőit. — Kik vagytok? — kérdez­te az egyik francia. Az angolok megmondták a nevüket, azután bizalmatlanul elhallgattak. A két francia kérdésekkel árasztotta el őket: hol kaptak kiképzést, milyen gépen repültek, hány bevetésben vettek részt? A pilóták hallgattak — ilyen kérdésekre nem szabad vála­szolniuk. Akkor a „félkegyelmű” az egyik francia fülébe súgott néhány szót. — No hát, akkor beszélje­tek arról, hogy milyen a lon­doni Leichester square — szólt a francia a pilótákhoz. A két fiatalember rögtön megelevenedett, egymás sza­vába vágva, részletesen leír­ták a kérdezett tér há.zait, mellékutcáit, üzleteit. A kö­vetkező kérdés az egyik lon­doni szórakozóhelyre vonat­kozott. Erről különösen az egyik pilóta tudott sokat mesélni. Lassacskán mindkét fél jobb kedvre derült, a kölcsönös bizalmatlanság el­szállt. George megszorította a kérdezősködő francia karját, a kikérdezés véget ért. — Most magunkkal viszünk benneteket — mondta a francia. Az angolok most már biztonságosabban érezték magukat, látták, hogy való­ban az „£gérútra” találtak és ha minden jól megy, vissza­jutnak Angliába. Csak a fél­kegyelmű jelenlétén csodál­koztak. — Ó, ez egy idevalósi jó ember — mondta a francia. — Vezetőnek használjuk, mert jól ismeri a környéket, de... — és mutatóujjával je­lentősen a homlokára bö­kött. Múltak a napok, George jól viselte a magányosságot — nem ártott a 13 magányos tél gyakorlata! Most is ép­pen úgy érezte magát, mint akkoriban. A franciák per­sze szívélyesek voltak hozzá, sokukkal az illegális munka is összekötötte, de csak alig néhánnyal volt szorosabb i tak. kapcsolatban és ez is csak < szolgálati volt. Múltjáról senkivel sem beszélt, igazi lé­nyéből senkinek sem muta­tott meg egy szikrányit sem. Tudta, hogy csakis a legszi­gorúbb önellenőrzés biztosít­hatja sikerét. A munka egyébként nem szorítkozott a pilóták kikér­dezésére. Eljött az ideje a diverziónak is, a német vas­úti szállítás akadályozásának, lőszerraktárak felrobbantásá­nak. George igen kis számú csoporttal dolgozott együtt, környezete pedig túlnyomó- részt közömbös, sőt az ellen­állási harcot rossz szemmel néző emberekből állott. Geor­ge megtanulta, hogy tájéko­zódjék: kire lehet számítani az esetleges harcbán, kit kell elkerülni. A sikeres szabotázscselek­mények után a Gestapo át, meg átfésülte a környéket. A rövidhullámú adókra vadászó német osztag szüntelenül cir­kált és néhány adót fel is számolt. George erre az es­hetőségre postagalambokat rejtegetett; a Gestapo viszont sólymokat idomított, amelyek a postagalambokra vadász­(Folytatjuk.) pították meg, hogy amióta ez a szer forgalomban van, ugrásszerűen megnőtt a torz­szülötteit .száma. A Conter- gant kivonták a forgalomból. Nyilván ezután döntöttek úgy a gyógyszergyár pénzügyi irányítói, hogy egyszerűen át­teszik székhelyüket máshová és új nevet adnak a gyil­kos készítménynek. Az első áldozat a Vandeput család volt. Egy kisgyermek meg­halt, az anya ölt, börtönben ül és letartóztattak egy orvost is. Az igazi bűnösök felelős­ségre vonásáról azonban nem szól a krónika. íme a bizonyíték: a kar nél­küli gyermek, a „Softenon” áldozata. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom