Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-18 / 166. szám

Föld m ű vessző vet kéz etei nk életébő 1 Jobb söldségellálást ! léShen történjen a szedés — A szállítást jobban meg kell szervezni A szükségletek kielégítését a zöldség-felvásárlás csak ab­ban az esetben tudja bizto­sítani, ha a termeléssel az árualap biztosítva van. A ko­rai zöldségfélék — a kelká­poszta, a karai karfiol, a fe­jeskáposzta stb. —' megyénk szükségletéhez képest csak részben lett megtermelve szerződésesen, ezért a terme­lőszövetkezetek által termelt zöldségfélék felvásárlására fo­kozottabb gondot kell fordí­tani. Nem fordulhat elő olyan eset máit Pátyodon, ahol a Kossuth Tsz megtermelt 5 hold korai kelkáposztá­ját és 5 hold zöldhagy­máját, nem szedték le időben! A termelőszövetkezet jobb munkaszervezéssel, a földímű- vesszövetkezet pedig megfe­lelő felvilágosító munkával elkerülhette volna a hagyma magszár bakötését, a kelká­poszta értékcsökkenését, ami elhemyósodás és a repede- aés miatt fordult elő. Ez az eset sajnos nem egyedülálló! A korai zöldségek Időbeni szedésére különös gondot kell fordítani, mivel egy­két nap elég ahhoz, hogy ezek a cikkek jelentős minőségi változásokon men­jenek keresztül. Például a zöldborsó hamar öregszik, a karfiol kinyílik, meglilásodik és ezzel a ter­melőszövetkezeteket nagy anyagi kár éri! Miután a korai zöldségfé­lékből a szükséglethez képest kevesebb van megtermelve nem fordulhat elő olyan eset, hogy a helytelen szervezés miatt későn vagy egyáltalán ne kerüljön az áru felvásár­lásra. Nagyban befolyásolja a zöldségfélék időbeni szedését és szállítását a szükséges göngyölegek biztosítása és a szedés helyes meghatározása is. Mivel a zöldségeknek nagy a víztartalmuk, — lehetőleg kora reggel vagy a késő dél­utáni órákban szedessük le azokat és a szállítás idejéig hűvös, szellő« helyen tárol­ják. Az előírásoknak megfele­lően kell végezni a zöldség­félék csomagolását is. Ügyel­jenek arra, hogy égy ládába csak egyforma minőségű áru kerüljön berakásra. Kötegelt árunál lehetőleg egalizáltan csomagoljanak, ami azt jelenti, hogy egy­forma minőségű áruból, egyforma mennyiséget rakjunk minden ládába. A szőke Tisza mentén, a festői szépségű Morotva part­ján terül el Rakamaz. Sokan a híres burgonyájáról isme­rik. A valóságban azonban másként van. Fejlett tsz-ei már a koráb­bi időktől számítva a megye egyik leggazdagabb községé­vé sorolták. Fejlődik a köz­ség, de vele fejlődik az üz­lethálózata is. A helyieknek Nem szabad a ládákba zsú­foltan rakni az árut, csak annyit, amennyi lazán, nyo- módásmentesen elfér azok­ban. Ugyancsak ügyeljünk ar­ra is, hogy a vagonok abla­ka, ajtaja megfelelően bizto­sítsa a szellőzést, mert a nagy melegben a zöldség könnyen befülhet. Ügyeljenek a szövetkezetek arra is, hogy a menetrend szerint közlekedő, továbbító vonat indulásáig elkészülje­nek az áruberakással, mert annak be nem tartása miatt 1 napot késhet az áru, ami a piaci ellátásban okozhat za­varokat. Kárt jelent ez a földművesszövetkezeteknek és a népgazdaságnak egyaránt, amit jelenleg a korai zöldség­félék hiánya miatt nem en­gedhetünk meg magunknak! Mikó József zölds. oszt. vezető. kevésbé, de az idegenek — aki évenként egyszer-kétszer fordul meg a községben — annál feltűnőbb, a korszerű üzlethálÓ7,áta. A községben három önkiszolgáló fűszer­csemege bolt szolgálja^ a kul­turált kereskedelmet. Vas­műszaki önkiválasztó boltjuk nemcsak a község, de a kör­nyék egyik legszebb és leg­nagyobb boltja. Érdekessége az üzletnek, hogy az ország majd valamennyi megyéjébe szállítanak árut, nem kis di- ‘ esőségére a jó szakvezetés­nek. PÉLDAMUTATÓ BOLTVEZETŐ A rakamazi fmsz túlteljesítette féléves lervét Korszerűsíti üzlethálózatát, italbolt helyett kiscuhrászda Azt szokták mondani a szép, rendes üzletre — olyan, mint a patika! Ez a szólás­mondás sok esetben lehet túlzás, de a tyukodi önki­szolgáló bolt esetében sem­mi esetre sem az! Olyan rend és tisztaság van az üzletben, hogy az valóban bármelyik patikának is dicséretére vál­na. A rendben kirakott és jó ízlésről tanúskodó árupolcok, nemcsak nagy szakértelemről, hanem a bolt, a szakma sze- retetéről is vallanak. Aki ismeri Őri Ferencet, az már nem csodálkozik, ha­nem egyenesen természetesnek tartja, hogy övé a község legszebb, legrendesebb boltja. 11 évig volt áruházvezető — itt megszokta, hogy csakis akkor tarthat rendet, ha min­den a helyén van. Az elmúlt év decemberé­ben vette át az önkiszolgáló boltot, amire nemcsak a föld­művesszövetkezet, hanem az egész község büszke — hiszen a kis bolt valóban meg is érdemli ezt a megbecsülést, olyan rend és tisztaság van abban állandóan. Őri Ferenc nem sájnálja sem az idejét, sem a fáradságot attól, hogy ott minden állandóan a he­lyén legyen. Erről tanúskodik az üzlet ellenőrzőkönyve is. A MÉSZÖV, a járási köz­pont, a járási tanács és a helyi választott vezetők el­lenőrzései alkalmával csak az elismerés hangján szólnak a boltról, vezetőjéről és pél­dának állítják nemcsak a. község, hanem a járás boltve­zetői elé is. Valóban megérdemel min­den elismerést ezért, a mun­kákért Őri Ferenc, hiszen a rend és tisztaság mellett még azzal is méltán dicsekedhet, hogy 21 éves kereskedői mun­kája alatt még soha nem volt leltárhiánya, sőt a legtöbb esetben még a megengedett kállót sem veszi igénybe. Na­pi munkája mellett a tanyai boltok raktárát is ő kezeli — rendszeresen 6 adja ki az árut három tanyai boltnak — de még soha nem volt kifo­gás vagy panasz a munkája ellen. Kétségtelen, hogy ilyen munka mellett minden dicsé­retet és elismerési megérde­mel őri Ferenc — ez azon­ban ,, hiánycikk” ennél a boltnál, sőt a földművesszö­vetkezetnél is. Igaz, kapott már néhány esetben kisebb pénzjutalmat és dicsérő okle­velet, azonban ilyen munka mellett már régen megilletné a „Kiváló dolgozó” jelvény, a „Kiváló bolt” cím. A szövetkezet vezetői nem­csak Őri Ferencnek, hanem a többi hasonlóan jól dolgo­zónak is adósai az elismerés­sel — ezért hasznosnak tar­tanánk, ha a jövőben na­gyobb gondot fordítanának az erkölcsi és anyagi elismerés­re is! balassa A vezetőségnek gondja van a ..perifériákra” is. Ugyanis kereskedelmi szempontból a községhez tartozik Virányos és Tiszanagyfalu is. Virányo­son új helyiségben kapott he­lvet a vegyesbolt és a büfé. Nagvfaluban a büfét nagyob- bítják, korszerűsítik. Emel­lett a szórakozásról sem fe­ledkeztek meg. Mindkét köz­ségben a büfé mellé kugli­pályát is építettek. A nyárra viszont időben és alaposan felkészültek. A tsz-ékkel úgy állapodtak meg, hogy három mözgóboltot in­dítanak a határba állandó jelleggel a mezőgazdasági munkák ideién. A nyári idényben két triciklis a környező községeket járja, de a határt is felkeresik fagylalt­tal. A közeli tsz munkahe­lyeket öt kosaras mozgóárus látogatja, aki cigarettát, cu­korka árut visz magával. Örömmel számolhatunk be arról, hogy a vezetőség az al­koholizmus elleni küzdelem­ben is részt vesz. Énnek meg­felelően hathatós intézkedést foganatosított. Az állomással szemben lévő volt italboltot bezárták és helyette kiscuk- rászda — fagylaltozót nyitot­tak. Amá az eredményeket ille­ti, a szövetkezet az első fél­éves kiskereskedelmi tervét 106, vendéglátóipari tervét pedig 104 százalékra teljesí­tette. —dorogi— Büfé Gyula tanyán A kölcsönös Gyulatanyát az illetékesek bizonyosan nemsokára köz­ségé nyilvánítják, ha így fej­lődik. Üj utcasorok épültek és közel egyezer lelket szám­lál ez a település, ami bizony nem kis gondot okoz a nyír­teleki földművesszövetkezet­nek. A jelenlegi vegyesbolt a kísérleti gazdaság központjá­1962. július 18. ban van, ami jelenleg, bár nem teljes mértékben, megfe­lel a lakosság ellátásának, de a fejlődés megkívánja, hogy a bolt a település központjá­ban legyen. Korábban a gazdaság köz­pontjában volt elhelyezve, a büfé, azonban ez munkavé­delmi szempontból nem volt I megfelelő és a szövetkezet vezetősége a dolgozók kíván­ságának eleget téve áthelyez­te az Üj sorra a település központjába. > DM segítés A mátészalkai járásban egyre jobban tért hódít az a hasznos kapcsolat, amely a termelőszövetkezetek és föld­művesszövetkezetek között je­lentkezik. Szamosszegen pél­dául a tsz rendszeresen ellát­ja az fmsz-i boltot friss zöld­séggel, gyümölccsel. Ugyan ez tapasztalható Hodászon és Kántorjánosiban is. A föld­művesszövetkezetek ugyanak­kor rendszeresen segítenek a növényápolási és a növény­védelmi munkákban. Ejnye, ejnye ! Ez igen ! A tiszavasvári földmű­vesszövetkezet igazgatósági elnökének íróasztalán bor- dószinű, műanyagboritású könyv fekszik. Benne üres, fehér papírlapok, amelyek az emberi ségítőkészséget példázzák majd. Az egyelőre üres la­pok összetűzése, tetszetős kivitelezése nem a vélet­len műve. Íme a történet: Nagy Lajos kőműves, földművesszövetkezeti tag ötödmagával felhúzta a cukrászda raktárának fa­lhit és a közeljövőben be is vakolják. Több mint 200 társadalmi munkaórát végeztek., illetve végeznek. A Rákóczi Termelőszö­vetkezet néhány tagja ki­fogásolta a fürdőnél lévő italbolt beosztását és álla­potát. A földművesszövet­kezet — keret hiányában — nem tudta vállalni az átalakításhoz szükséges költségeket. A termelőszö­vetkezet épitőbrigádjának tagjai gondoltak egyet. Fa­lat bontottak, majd újat húztak fel, vakoltak, pad­lót javítottak. Azóta az italbolt úgy néz ki, ahogy ők szerették volna. A szo­cialista brigádok munka­naplói is számtalan elvég­zett munkaórát bizonyíta­nak. S így született az ötlet. Díszes kivitelű albumban kellene megörökíteni azoknak á neveit, akik minden ellenérték nélkül rakják le a maguk tégláit, hogy a földművesszövet­kezeti kereskedelem egyre kulturáltabban elégítse ki tagjainak igényét. Nem lehet szó nélkül napirendre térni a kezde­ményezés felett. Hányszor és hányszor találkozunk becsületes, igyekvő, hoz­záértő munkával, mélyet nem követ megérdemelt elismerés! (?) öröm. hogy Tiszavasváriban felismer­ték: a jó munka egyik fontos fellé:ele az erkölcsi megbecsülés. Pl. Hallottunk már sárbatapo- so t, és egyéb módon elpocsé­kolt forintokról? Ezúttal is ilyen jelenséget kívánunk szó­vá tenni. A záhonyi földművesszövet- kezet sörkertjében a Mándoki Vegyesipari KTSz készítette a villanyszerelési munkát. Vége­zetül — annak rendje-módja szerint — vakoltak, festettek. Amikor már minden elkészült a tűzoltók rájö'ték, hogy a sör­kert tűzveszélyes. A ktsz sze­relői ugyanis hogy-hogynem? „elfelejtették” bermancsőbe szerelni a vezetéket! Most újra kell szerelni, va­kolni és festeni! Nem beszélve arról, hogy a földművesszövo’:- kez.et a mintegy 400 000 forint forgalom kié«-’és miatt alapo­san lemaradt a 'tervteljesítés­sel. Ügy véljük, hogy ez az eset nem vet jó’ fényt a Mándoki Vegyesipari KTSz vezetőinek ellenőrző tevékenységére. Re­A Kelet-Magyarország 1962. július 4.-i számában cikk je­lent meg arról, hogy visszássá­gokat és szabálytalanságokat követett el Vince József, a fé- ny esi it kei földművésszovetke- zeti húsbolt kezelője. A cikk beszámolt arról, hogy Vince József kivételezéseket tett! a hús szétosztásánál, egve­Ki ad el több tojást? Mind többen ismerik fel a szerződés jelentőségét és elő­nyét. Idős Újvári Imre, a nyírteleki földművesszövetke­zet igazgatósági tagja a na­pokban kötött egy mázsa babra szerződést. Nagyhalász­ban Csombók Mihály, a fel­ügyelőbizottság elnöke 300 to­jást adott át a szövetkezetnek és versenyre hívta társait; — ki ad át ez évben több tojást a íöldművesszövétkezetnék. Mint mondotta — ezzel is elő kívánja segíteni a tojás- felvásárlási terv teljesítését és a jobb áruellátást. méljük, hogy a szerelést vég­ző dolgozók is „rájöttek”, hogy az ilyenfajta „feledekenység - egyenlő a társadalmi tulajdon tudatos megkárosításával. Mozgóboltok a tiszalöki határban A tiszalöki járásban valamcny* nyi fmsTz. megbeszélte a termelő­szövetkezét vezetőségével, hogy milyen mozgó egységet kérnek, hogy minél zavartalanabb legyen a nyári munkák idején a tsz- tagok ellátása. A megbeszélések alapján vala­mennyi földművesszövetkezet mozgóárusokat állított be, akik friss süteményt, hűsító italokat, cigarettát és egyéb fogyasztási cikket visznek a tsz által kéri és meghatározott helyekre. A megállapodások alapján a mozgóárusok részére a tsz. fogatot biztosít és mindég ott jelenik meg a bolt, ahol am a legna« gyobb szükség van. seknek nagyobb mennyiséget adott ki, másoknak pedig — éppen ezért nem jutott hús! Szó volt arról is, hogy előre elvett néhány ismerősétől ko­sarat, akiknek félre "tette a húst, majd záróra után adta ki. A cikk írója felvetette, hogy a kivételezett személyek között voltak a községi tanács vezetői is, akik hivatali beosztásuknál fogva tartottak igényit erre a külön elbírálásra. Ezek fele­lősségre vonása és elítélése nem a mi feladatunk, a húsboli! ke­zelőjét azonban szükséges ki­oktatni és felelősségre vonni, hiszen nem használ az ilyen és ehhez hasonló eset a szövet­kezet jó hírének, de törvénybe ütköző cselekedet is. A helyi szövetkeze»" vezetői és a járási központ tájékozta­tót bennünket arról, hogy Vince Józsefet fegyelmi utón felelősségre vonták és megbün- te ték. Bízunk abban, hogy a jövőben ilyen és ehhez hasonló eset nem fog előfordúlni a községben. Ellenőrzés — felelősségre vonás Milliós takarékszövetkezet HOGYAN LETT DOMBRÁD A MEGYÉBEN HARMADIK ? A szövetkezet 1958. április 24-én alakult meg 102 taggal és 8400 forintos befizetett részjegyalappal. Működési te­rülete kiterjed Dombrád, Ti- szakanyár és Kis-Tiszahát községekre. Kezdetben még idegenkedtek tőle a dolgozók, de amikor megismerték az előnyeit, a célkitűzéseit és feladatát, egyre inkább meg­nőtt a lakosság bizalma a ta­karékszövetkezet iránt. A takarékszövetkezet ve­zetőségét, az igazgatóság tagjait maga a tagság vá­lasztotta soraiból és ru­házta fél azzal a jogkör- rel, hogy nevükben és megbízásukból képviselje és irányítsa a takarék­szövetkezetet. Az igazgatóságnak — élén Tóth Sándor igazgatósági el­nökkel — kezdetben sok 'aka­dályt kellett leküzdenie, mégis fejlődésről adhatnak számot. A betétek után évi 5 szá­zalék kamatot fizet a taka­rékszövetkezet, ha a> összeget tartós betétként helyezik el. A takarékszövetkezet igen nagy jelentőségű tevékenysé­ge a kölcsönfolyósítás. A ta­karék a kölcsönöket évi 8—10 százalékos kamat mellett fo­lyósítja. Az ügyvezető-köny­velő rendszeresen eljárt a ta­nács, a tsz és helyi szervek gyűlésére, ott ismertette és népszerűsítette a takarékszö­vetkezetet. A fenti munkának lett az eredménye, hogy 195S végére a takarék- szövetkezet már 207 tag­gal, 20 700 forintos Rész­jegy alappal és 169 000 fo­rintos betétállománnyal rendelkezett. Jélentős fejlődésnek indult a szövetkezet, amikor ez év elején az igazgatóságot újjá­választotta a közgyűlés. Az új igazgatóság elhatározta, az ügyvezető-könyveflót nem hagyják magára a szervezés­ben és a családlátogatásba maguk is bekapcsolódnak. A VIII. pártkongresszus tiszteletére az igazgatóság tervet készített és versenyfel­hívással fordult a megye ösz- szes takarékszövetkezete felé. A versenyfelhívásban az igazgatóság vállalta, hogy június 30-ra a 650 ezer forintos betétállomá­nyát egymillió forintra növeli és a betétesek szá­mát 88 fővel emeli. Vállalta továbbá az igazgató­ság, hogy a községet feloszt­ják maguk között utcákra és havonta egyenként 10 000 fo­rint betétet gyűjtenek. Az igazgatóság vállalását tett követte és június 30-ra a takarékszövetkezet betétállo­mánya elérte, sőt meghalad­ta az egymillió forintot. A takarékszövetkezetnek jelenleg 540 tagja van és ez év folyamán 200 tag részére közel egymillió forint kölcsönt folyósított. Az igazgatóság újabb cél­kitűzése, hogy év végére be­tétállományuk elérje a más- félmillió forintot, a tagság pedig a 600 főt. Barfha Sándor főrevizor NAPSÜTÉSBEN János bácsi, lőjön már ide is avval a víziágyúval! Fnarödl Isfvín rajz* 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom