Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-17 / 165. szám

A sso vjet kormány jegy sehe a Egyesült Államokhoz MOSZKVA, (TASZSZ): A szovjet kormány 1962. jú- Bus 14-én jegyzéket juttatott el az Egyesült Államok kor­mányához és ebben válaszol az 1962. június 25-én kelte­zett amerikai jegyzékre, A Szovjetunió azonos szö­vegű jegyzéket intézett az an­gol és francia kormányhoz is. A szovjet kormány a jegy­zékben hangsúlyozza, hogy a nyugat-berhm és nyugatné­met fasiszta és revansista ele­mek részéről a Német De­mokratikus Köztársaság ha­tárai ellen elkövetett állandó provokációk olyan helyzetet teremtettek, amely méltán váltja ki azoknak az orszá­goknak a nyugtalanságát, amelyek érdekeltek e térség békéjének és nyugalmának fenntartásában. A szovjet kormány arra is felhívja a figyelmet, hogy a diplomáciai lépések nem jár­tak olyan eredménnyel, amelyre a Szovjetunió minta Német Demokratikus Köztár­saság szövetségese méltán számított.-„Mindez — hangoztatja a jegyzék — még infcáhi» meg­erősíti a szovjet kormánynak azt a meggyőződését, hegy elengedhetetlenül szükséges a nyugat-berlini helyzet hala­déktalan normaKzálása__a né­met kérdés békés rendezése alapján.” A jegyzék rámutat, hogy a provokációkkal járó közvetlen felelősség „azokra hárul, akik segítik és támogatják a gátlá­sokat nem ismerő provokáto­rokat és kalandorokat”. A szovjet kormány sajnál­kozását fejezi k«; amiatt, hogy az Egyesült Államok kormá­nya nem tesz lépéseket a nyu­gat-berlini fasiszta elemek és a nyugat-berBni rendőrség ál­tal az NDK ellen elkövetett provokációk megszüntetése érdekében, „amelyek e térség feszültségének komoly növe­kedésével jártak”. Sőt, az amerikai megszálló hatalmak és az Egyesült Ál­lamok kormánya is közvetle­nül támogatják a rosszindula­tú üzelmek szervezőit. „Ez arra vezet, hogy Nyugat-Ber- linből a Német Demokratikus Köztársaság ellen irányuló provokációs tevékenység kd- hívóbb és veszélyesebb jelle­get ölt”. A szovjet kormány ténye­ket sorol fel, amelyek arról tanúskodnak, hogy „a fegy­veres támadások, gyilkossá­gok, robbantások és más bűn­tények nem különálló inci­densek, hanem az NDK és a vele szövetséges szocialista országok ellen irányuló ko­rábban elhatározott agresszív cselekmények”. „Nyugat-Berlin és a Német Szövetségi Köztársaság hiva­talos személyiségei nyíltan tá­mogatják ezeket a kalandor, és a béke ügye szempontjából veszélyes provokációkat” — hangoztatja a jegyzék. Az a magyarázat, amelyet az Egyesült Államok kormá­nya június 25-i jegyzékében ad a nyugat-berlini összetű­zésekre, távol áljnak a való­ságtól, — állapítja meg a szovjet kormány. Az Egyesült Államoknak arra a próbálkozására utai­LONDON (Reuter): Ez év szeptemberében Lon­donban tartják meg a követ­kező Pugwash-értekezletet, amelyen több mint 30 nemzet tudósai vesznek részt Az első Pugwash-értekezle­tet Cyrus Eaton, az ismert amerikai üzletember 1957. jú­liusában szervezte meg Pug- washban, új-skóciai otthoná­ban. Az értekezleten a világ 22 vezető tudósa vitatta meg va, hogy e kérdést úgy tün­tesse fel, mint a „személyek és áruk berlini közlekedését megkönnyítő eszközök” kere­sését, valamint azzal az ame­rikai javaslattal kapcsolatban, amely indítványozza, hogy „tanulmányozzák ezt a kérdést mindenekelőtt Berlinre vonat­kozólag az Egyesült Államok, Franciaország és a Szovjet­unió kormányainak képvise­lőivel, a szovjet kormány ki­jelenti: „Az ilyen javaslat csak csodálkozást válthat ki’'. Ha az Egyesült Államok azzal a céllal terjeszti elő ja­vaslatát, hogy beavatkozzék a szuverén és független Né­met Demokratikus Köztársa­ság belügyeibe, akkor a szov­jet kormány úgy véli, hogy az amerikai javaslat egyálta­lán nem szolgálhat sem négy­hatalmi, sem bármilyen más megbeszélések tárgyául. a nemzetközi problémákat. ■ A szeptemberi értekezlet a többi között megvitatja majd azt a javaslatot, hogy Nyugat- Berlinben létesítenek nem­zetközi tudományos kutató- központot. A megvitatandó kérdések között szerepel: a leszerelés és a nemzetközi biz­tonság problémai, a tudósok együttműködése és a tudo­mány szerepe ip elmaradott nemzetek megsegítésében. Megegyezés Algériában ? A vilaja vezetők tanácskozásától várják az FLN válságának megoldását Emlékművet állítottak Szvetozarevoban a Jugoszlávia szabadságáért elesett szovjet harcosoknak BELGRAD, (TASZSZ): A jugoszláviai Szvetozare­voban közös sírba helyezték a szovjet hadsereg 1170 el­esett harcosának földi marad­ványait. A város fölött emel­kedő fennsíkon emlékművet állítottak a szovjet hősöknek. Londonban tartják a legközelebbi Pugwash-értekezletet A bolgár—magyar barátsági, együtt• működési és kölcsönös segélynyújtási szerződés évfordulója SZÖFTA, (BTA): A Rabotn icseszko Delo szerkesztőségi cikket szentel a bolgár—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés alá­írása 14. évfordulójának. A szerződés — állapítja meg a lap — megszilárdította a bol­gár—magyar barátságot és ki­fejezte a két népnek azt a törekvését, hogy segítik egy­mást a szocializmus építésé­ben, minden eszközzel erősí­tik a szocialista tábor egysé­gét és összeforrottságát, s harcolnak a béke megerősíté­séért és megőrzéséért. Párizs, (MTI): A francia lapok tudósítói már nem ítélik meg olyan sö­téten az algériai helyzetet, mint az elmük hét végén. A vilaják katonai és polgári ve­zetőinek tanácskozását bízta­tó jelnek tekintik. A katonai körzetek veze­tőinek egy része Ben Bel­lát, másik része Ben Khed- dát támogatja. A találkozó létrejötte arra Vall, hogy a múlt heti rabati megbeszélések nem voltak teljesen eredmóyiytelenek, mint ahogyan azt Bum^nd-'el, a Tlemcenben székelő ellenzéki csoport szóvivője hangoztat­ta. A vilaják képviselőinek ér­tekezlete egyes hírek szerint Medea közelében már meg­kezdődött. . Egy esetleges megegyezés I a válság ideiglenes áthi­Párizsban — Algírból visszamaradt pia sztikbomhák — feláron!’.! Gerő Sádor rajza dalását jelenheti. Lehetővé tenné az augusztus 12-ére kitűzött parlamenti vá­lasztások jelölő listáinak ösz- szeállítását. Pillanatnyilag a jelölések módjában ütközik legélesebben a szembenálló felek álláspont­ja. A vita a körül forog milyen 6zerv állítja össze a listákat. Tlemcenben Ben Bella és hí­vei továbbra is az Algériai Nemzeti Forradalmi Tanácsot tarják illetékesnek. A forra­dalom legfőbb szerve május végén és július elején Tripo­li ban megártott ülésen több­ségében bizalmatlan volt Ben Khedda kormányával szem­ben. Algírban azért ellenzik összehívását. Csak a tagok kétharmad része, vagy az ide­iglenes kormány kezdemé­nyezheti a forradalmi nemzeti tanács összehívását Algír egy szélesebb „né­pi kongresszus” megtar­tását javasolja. Nem egy­szerű formai kérdésről van itt szó, hanem arról, hogy ki milyen mértékben tudja befolyásolni a választást. A Tlemcenben és Algirban elhangzott nyilatkozatok arról tanúskodnak, hogy egyik és másik is a forradalmi mozga­lom egységének megteremté­sére törekszik. Jazid tájékoz­tatásügyi miniszter vasárnap kijelentette: Algír bizakodás­sal tekint a vilaja vezetők ta­nácskozása elé és hajlandó az általuk javasolt megoldást elfogadni. Az El Muzsahid, az FLN hivatalos lapja, legutób­bi vezércikkében nem zár­ja ki azt a lehetőséget sem, hogy a jelenlegi kor­mány a válság megoldá­sa érdekében átadja he­lyét. Megfigyelők nagy jelentőséget tulajdonítanak az El Muzsahid cikkének, mert a lap Ben Khedda híveinek irányítása alatt áll. Rakéták és hadászat A globális rakéta: elháríthatatlan fegyver Az amerikai rakétagyártás lemaradásának újabb bizonyítéka — Komoly figyelmeztetés az agresszoroknak Nyikita Szergejevics Hrus­csov ismételten kimutatta, hogy teljesen tarthatatlan az Amerikai Egyesült Államók agresszív köretnek politikája. E körök újabb háború kirob­bantására törekednek, de ugyanakkor arra számítanak, hogy elkerülhetik a megtor­lást, háborítatlanul „ülhet­nek” az óceán túlsó partján. 'Amerika katonai körei, hogy elkerüljék a Szovjetunió el­lencsapását, radar- és egyéb berendezések rendszerét épí­tették. Szándékuk ezzel az, hogy megkíséreljék röptűk­ben elfogni azokat a raké­tákat, amelyek körülbelül az Északi-sarkon keresztül, vagy­is a legrövidebb útvonalon jönnek. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok katonai köreinek a ra­kéta-ellencsapás kivédéséhez fűzött reménykedése ma hiá­bavalóbb, mint valaha. A szovjet tudósok és mérnökök új interkontinentális rakétát állítottak élő. Ez a globá­lisnak nevezett rakétafegy­ver a rakétaelháritás részéről „sebezhetetlen” Az új, globális rakéták minden irányban körülrepül­hetik a földgolyót és csapást mérhetnek bármely kijelölt célra. A számítások pontossá­gáról tanúskodik a Vész­tők—I. és a Vosztok—2. űr­hajók repülésének példája. A helyzet tehát az, hogy nem járt haszonnal az a roppant pénzösszeg, amelyet az Amerikai Egyesült Álla­mok radar- és egyéb jelző eszközök rendszerének a lé­tesítésébe beleölt A szovjet tudósok és mér­nökök új alkotása: a globális rakéta újból megerősíti, hogy az Amerikai Egyesült Álla­mok milyen jelentős mérték­ben elmaradt a Szovjetunió mögött a korszerű, nagy ere­jű rakéták gyártásának fej­lesztésében. E tekintetben jellemző a külföldi lapok közlése arról, hogy a nyugati katonai szakértők a globális rakéták létrehozását legfel­jebb a hatvanas évek végé­re várták. És ez akkor tör­tént, amikor az amerikai mi­litaristák mindent elkövettek, hogy a tudomány legújabb eredményeit a fegyverkezési haisza szolgálatába állítják. Ezt a hivatalos amerikai politikusok és katonai ténye­zők sem rejtik véka alá. Lás­sunk erre két példát. John Kennedy, az Amerikai Egye­sült Államok elnöke 1960- ban, még szenátor korában kijelentette: „A világűrben való uralom a következő év­tized tartalma. Az az állam, amely ellenőrizni fogja a vi­lágűrt, ellenőrizheti majd a Földet is”. Pitlaud vezérőrnagy, a bal­lisztikus lövedékek hivatalá­nak vezetője ezt nyíltabban is kifejezte: „Mi nem azért igyekszünk a világűrbe, mert, mint minden ismeretlen, csa­logat bennünket, hanem azért, mert olyan felvonulási terü­let, ahonnét nagy hatékony­ságú hadműveleteket lehet folytatni”. Teljességgel nyilvánvaló, hogy a világűrnek katonai célból történő elméleti és gyakorlati meghódítása első­sorban hadászati érdek, mi­vel a különféle űrhajózó rendszerek és repülő szerke­zetek megalkotása és beve­tése nyomban jelentős hadá­szati sikert eredményezhet. A nyugati elméleti szakem­berek véleménye szerint a kozmikus eszközök és a hó- magfegyver bevetésével íolyó háború olyan háború jellegét ölti, amely „nem ismer ha­tárt sem térlsen, sem időben, sem hatóerő tekintetében, vagyis anyagosított globális megsemmisítő rendszerré vál­tozik”, Az amerikai hadászatban ez a globális megsemmisítő rend­szer abban jut kifejezésre. hogy a kozmikus légteret egy eljövendő háború döntő jelen­tőségű hadszínterének tartják. E stratégia anyagi ereje: a kozmikus légtérben működő eragfegyver, amelyet a győ­zelem fő tényezőjének tekin­tenek. A kozmikus hadviselés gya­korlati alapját a következők alkotják: az aerodinamikai repülő szerkezetek, amelyek közé a nagy hatósugarú re­pülőgépek, a ballisztikus ra­kéták, és mind a már meg­levő, mind pedig az ezután tervezendő különféle űrrepü­lési berendezések. Az amerikai politika irá­nyítói és a Pentagon stratégái nem számítanak arra, hogy a legközelebbi években utolér­hetik a Szovjetuniót a világűr meghódításában. Éppen ezért úgy vélik, hogy ezt hosszú lejáratú programok kidolgo­zásával és megvalósításával lehet elérni. Vannak más okai is annak, miért verik dobra oly nyíltan az amerikaiak űrfegyvertáruk bővítésének távlati terveit Az Amerikai Egyesült * ’Tárnok nymodon akarja űrf egy ver-erejének. valamint nagy tudományos és műszaki lehetőségeinek a lát­szatát, kelteni, írni akarja hely­reállítani csorbát szenvedett tekintélyét a támadó célú tömbökhöz tartozó partnerei szemében. Látszatra az 1975-ig bezáró­lag szóló amerikai katonai űrkutatási program valóban eléggé impozáns. Végrehajtá­sát három szakaszban terve­zik. Az első szakaszban, 1962—1965. folyamán olyan hadi célú űrrendszereket akar­nak létesíteni, amelyek bizto­sítják a fegyveres erők sike­res bevetését minden terüle­ten: a földön, a levegőben és a tengeren egyaránt Ide tar­tóznák azok az eszközök, amelyekkel lel lehet deríteni az ellenfél földi, víz feletti és víz alatti telepítésű hadászati eszközeit, továbbá azok, ame­lyek biztosítják a rakétával felszerelt tengeralattjárók és a magfegyvert vivő repülőgé­pek . rádióiránvítását. A földi célok felderítésére 1962. folyamán 20, Samos rendszerű kísérleti példányt akarnak pályára állítani, a továbbiakban pedig évente még 8 mesterséges holdat szándékoznak fellőni. Az 1965-re előirányzott terv- részlet a következő: eszkö­zök előállítása a ballisztikus rakéták .elleni harchoz a röp- pálva aktív szakaszán, mű­holdakat észlelő és elhárító eszközök előállítása. De már most bizonyos borúlátás mu­tatkozik e tekintetben, kivált a szovjet globális rakéta elő­állításáról érkezett ielen+é- sek ótá. „A nyugati országok elhárítási szakértői — írja az angol Daily Herald — szinte megoldhatatlan problémával kerültek szembe”, A világűr katonai célú fel- használására vonatkozó nagy­szabású amerikai tervek 1965 utánra úi fevwerzeti rends^“- rek létesítését irányozzák elő. Ezek rendeltetése, az hogy önálló támadó és védelmi hadműveleteket végezhesse­nek velük a világűrben. Az előirányzatban szerepel to­vábbá kozmikus rendszerek létrehozása földi céloknak atomcsapásokkal való meg­semmisítésére. A program szerint e szakaszban tökélete­síteni kell a meglevő ballisz­tikus rakétákat. Ezenkívül új típusait is elő kell állíta­ni, amelyekkel űrhajókat jut­tathatnak földi pályára. Ez utóbbiakról nyíltan meg­mondják, hogy esetleg ter­monukleáris töltetet visznek magukkal. A tervek értelmé­ben egy ilyen űrhajón két-há- rom tagú személyzet, továbbá optikai, televíziós és fényké­pező készülékek lesznek. Ügy számítják, hogy 1966-nál nem korábban készülnek el azoknak az űrrepülő szerkeze­teknek a kísérleti példányai, amelyeknek a rendeltetése földi célok eltalálása nukleá­ris töltetekkel „Világűr-Föld” osztályba tartozó tövednek segítségével. A távolabbi jövő terve i(1970 utáni más bolygok meg­hódítása és katonai támasz- ipont létesítése a Holdon. Az Air Force című folyó­irat egyik munkatársa pél­dául ezeket írja: a Hold meghódítása, tisztán tudomá­nyos jelentőségén kívül, fon­tos katonai szerepet tölt majd be. A Holdon felállított hatalmas teleszkópokkal fel­derítést lehet végezni, háború esetén pedig a Hold olyan támaszpont lesz, ahonnét a magfegyvert bevetik”. így festenek hát az ameri­kai imperialisták tervei, ame­lyek a világűrnek katonai cé­lú felhasználására irányulnak. Ám megvalósításuk lehetősé­geit még maguk az amerikai szakemberek is kétkedőn íté­lik meg. így például a világ­űrkutatási szervezet vezetője egyik nyilatkozatában beis­merte, hogy „egyik másik űr- űrszerkezet-tervünk nem elég­gé reális. Először is kiderült, hogy az űrkutatási techniká­ban még azt a szintet semér­tük el, amit korábban tervez­tünk. A sikeres fellövések száma a kudarccal végződöt- tekéhez viszonyítva lényege­sen nem változott...” Az általános és teljes le­szerelés mellett síkra szállva, a Szovjetunió határozottan el­lenzi a világűr hadi célú fel- használását. A tudományos és műszaki haladásnak az amerikaiénál magasabb szín­vonala lehetővé teszi a Szov­jetuniónak, hogy megtartsa elsőségét a világűr tudomá­nyos célú feltárásában. Napjainkban világszerte tár­gyalják azt a hírt, hogy meg­született a világ első glo­bális rakétája. Nem lehetkét- séges, hogy a globális fegyver létrehozása a Szovjetunióban, a külföld katonai szakértői­nek beismerése szerint, ko­moly hatással lesz a korszerű hadászatra és meggondolásra készteti a katonai kalandok kedvelőit. V. Larionov alezredes, a hadtudományok kandidátusa Az indonéz felszabadító önkéntesek DJAKARTA, (ANTARA): Az indonéz önkéntesek si­keres harci cselekményeket hajtanak végre a holland gyar­mati uralom alatt lévő Nyu- gat-íriánban — jelenti az ANTARA hírügynökség. A makassari (Celebes) indonéz katonai parancsnokság szóvi­vője közölte, hogy az önkén­tesek előrenyomulását a Pá­pua lakosság nagy mértékben támogatja. A holland gyar­mati hatóságok az indonéz önkéntesek előrenyomulása miatt önkényes és erőszakos cselekményeket követnek el a helyi lakosság ellen. A nyugat-iriáni főváros kö­harci sikerei zelében lévő egyik községben a holland katonaság bírósági ítélet nélkül kivégezte a falu bíráját, amiért nem volt haj­landó felfedni a közelben tartózkodó indonéz partizá­nok tartózkodási helyét. A hollandok bevezették a pos­tai küldemények cenzúráját és megszakították a helysé­gek között a telefonösszeköt­tetést. 5 1962. július 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom