Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-17 / 165. szám
A szocialista mezőgazdaság seregszemléje lesz A «September 1—23 között megrendezésre kerülő 84. Országos Mezőgazdasági Kiállítás a szocialista mezőgazdaság első nagy seregszemléje lesz. Jelentőségénél fogva is több olyan dologgal találkozhatnak majd a kiállítás és vásár látogatói, amelyek a korábbiakban még nem, vagy kisebb mértékben szerepeltek. A kiállítás területét 35, hektárra növelték. Az összes épületet felújították és modernizálták. Az új parkok, sétányok, üdülőhelyhez teszik hasonlatossá a kiállítás területét. Merőben nj a kiállításon a nemzetközi kemizálási pavilon, amelyben a mezőgazdaságot segítő kémiai anyagok seregszemléje lesz. Ugyanakkor az Agárdi Áüa- lami Gazdaságban bemutatót iá» rendeznek a vegyipar termékeinek a mezőgazdaságban való hasznosításáról. Uj az üzemszervezési pavilon s, ahol Erdei Fe;enc, a Tudományos Akadémia főtitkára szervezésében ismerkedhetnek meg a látogatók a tsz -üzem- szervezés kérdéseivel. Korábban ö a álló nemze^ gépbemu* a' ó parkok voltak. Äz idén a bemutatót nemzetközivé teszik, s Hírek a 64. Orszáaos Mezőgazdászai Kiállítás előkészületeiül a gépeket szakágazati csoportokban ismerhetik meg az érdeklődők. Az eddigi > hazai lo/álverseny helyett nemzetközi lo- vasparadét rendeznek. Az erfurti tapasztalatok al :pján nagyszabású disziwrté.jzeti bemutatót tartanak. A III. nemzetközi borverseny legjobbjai is felvonulnak a szőlőnedű-kedvelók örömére. Uj az ezer személyes szabadtéri színpad is, amelyiken a kultúrműsorok mellett divat- és öltözködési parádét láthatnak majd a vásár látogatód. Komplex gépi aratás a verseny sikeréért Híradás a vállajj Rákóczi Tsz-böl A vállaji Rákóczi Termelőszövetkezet is csatlakozott a nyíregyházi járás mezőgazdasági üzemei által kezdeményezett aratási és cséplési versenyhez. A vállajiak 800 hold kalászost aratnak az idén. Lápi jellegű talajukon a hét végén kezdték meg az őszi árpa kombájn aratását, s a jövő hét közepén kerül sor a búzára. Géppel 450 hold aratását tervezték, amelyhez két komSok a ..ha 6é (FK) Ügy készül a bunyog- matolcsdak művelődési háza mint a Luca széke. Három éve építi a Fehérgyarmati Vegyesipari Vállalat, s még mindig nincs kész. A községi tanács annak idején vállalta, hogy az építkezéshez szükséges anyagok beszerzésében segít. Állták is szavukat. Csak amikor anyag volt, hiányoztak az építők. Ha ember volt, az anyag hiányzott. Így aztán jócskán elhúzódot* az épület átadása. S ezért bosszúsak a tunyogmatolcsi művelőd- * ni vágyó emberek. Talán augusztus 20-ra át-. adják rendeltetésének. Igen ha nem vegyülne az örömbe -üröm. S ebből jócskán akad. A vizsgálatnál kiderült, hogy a mozigépház nyílását alacsonyabbra készítették az építők. Egy sor téglát kellett volna kivenni. A tanácselnök kérelemmel fordult a vállalathoz. Itt azt mondták, hogy rendelje meg ezt a munkát. Kénytelenek voltak a tsz kőművesével megcsináltatni. Üjabban az Express Heatig kályha beszerelésével volt probléma. Ezt sem akarta vállalni az építő. Hiányzik a színpad padlózása is. A tanács várta mikor készítik el. Írásban fordultak a fehér; varma ti vállalathoz. „Nem tudjuk megc-inálni a színpadot, mert nincs hozzá anyagunk” — válaszolták. A tanács titkára ezután személyesen kereste meg a vezetőket. Anyag van. Akkor meg így érveltek: „Hja kérem mi nemcsak művelődési házat építünk.” S még ekkor sem segítettek volna, ha a járási tanács illetókesei közbe nem szólnak. Így talán felavatják a művelődési házat. De csak akkor, ha az Ígéretüket valóra váltják^ a fehérgyarmati építők. Reméljük állják szavukat, s végre birtokukba vehetik a tu- nyogmatolcsiak a művelődési házat, mely valóban úgy készül mint a Luca széke. bájn és három marokba rakó — speciális — fűkasza áll rendelkezésükre. Az aratás gyorsítása, és a kézi munka könnyítése végett még egy ilyen . fűkaszát igényeinek a gépállomástól, amely száz hold kalászos aratását veheti át a kézikaszásoktól. Ez a fűkasza napi tizenöt holdat vág le s — a 15 kaszapárral szemben — 15 dolgozó munkájára van szükség, hogy a terményt a terülefen rendbe tegyék. Ez nagy megtakarítás, mert a felszabaduló munkaerő a gazoló kapálásoknál tevékenykedhet. Másod vetésű zöldtrágyanö- vényt 80 holdon termelnek, s emellett vetnek még kölest, homoki pillangós keveréket is. A másedvetésre szánt területen komplex Pém munkát fognak végemi. ami- koris a reggel még lábon álló gabona helyén estóre elverik a másodnövényt: aratás után •’zonn»! levontoHák gépekkel a szalmát, utána meey a műtrágyaszórő, maid egvbe kapcsolva az eke, vetőgép és henger. A területnek több min* felén nyári mélyszántást végeznek. illetve kétszáz holdon istáilótrá<rvázn^k. Az istálló- tárgya ‘et-Vv-sge már kint van a *~b!ák szélén. A saját és gépállomási traktorok nappal aratnak, csépelnek, szalmát vontatnak és éiiel a második műszakban véezlk majd a nyári mélyszántást. Ügy tervezik, hogy a kéziéi fűkasza által learatott terményt pár napon belül cséplőgépre viszik, hogy augusztus 20-ra befejezhessék ezt a fontos munkát. Encsencsen a zászló! Verseny a szebb határért, a jobb zárszámadásért Nyírbátor főterén hatalmat tábla hirdeti — hétről hétre megfrissített adatokkal — a kislétai Rákóczi Termelőszövetkezet által kezdeményezett járási verseny erdeményeit. Derekasan küzdenek a kezdeményező kislétaiak, de a legutóbbi értékelésnél az elsőséget az encsencsi Virágzó Tsz tagjai hódították el tőlük. A versenyzászló — ami mindig az első tsz-t illeti, — most az encsen- csiek iródáját díszíti. Encsencsen a siker titkát két dolognak tulajdonítják: az elmúlt három év jó zárszámadása, a másik pedig a szövetkezeten belül folyó verseny. 1959 óta 46—47 forintot ért minden esztendőben egy-egy munkaegység, ilyen részesedés biztonságot ad a tagságnak, tudják hogy munkájuk gyümölcsöző. Ez táplálja a versenyszellemet. Kétféle verseny van, a brigádok és egyének között. A szántóföldi munkát három brigádban végzik, a verseny jutalmazására tízezer forintot fordít a szövetkezet, az első brigád öt-, a második három-, harmadik pedig kettőezer forintot kap év végén. Az egyéni versenyben 800, 600 és 400 forintos jutalmakat osztanak ki. Egy-egy fontosabb munka befejezése után a szövetkezeti tagok közül választott versenybizottság, amelyben külső személyek, mint például a tanácselnök és mások is részt vesznek, „határjárással” értékeli a végzett munkát. Legutóbb szombaton volt ilyen értékelés. A kapások egyénekre vannak kiosztva. A versenybizottság annak alapján döntött, hogy menynyire > ápolt egy-egy parcella és a szükséges tőszámot meghagyta-e az illető tag. Nehéz helyzetben volt a bizottság, a három brigád között csupán a dohány beállottsá- ga döntötte el a sorrendet. Első 16 ponttal Daróczi József brigádja, második 15 ponttal G. Nagy Bertalan brigádja, harmadik 14 ponttal Pálinkás József brigádja. Az egy-egy értékelésnél szerzett pontokat összeadják és az év végén eszerint állapítják meg az elsőbbséget. Ma már annyira érdekli a tagokat a verseny, hogy egy- egy értékelés után napokig is ez a beszédtéma. Legnagyobb bajban Mester Ferenc elnök van, mert, egymásnak adják nála a kilincset a tagok, akik jobb helyezést vélnek. Sokan reklamálják, hogy a bizottság nem is az ő kukoricájában, hanem a szomszédjáéban találta a néhány szál gazt. Egy kicsit többet kell vitatkozni a tagokkal, de az eredmény mindig a szebb határ, a gyomtalanabb vete- mény. végül js a gazdagabb zárszámadás. Cs. B. Óvjak a kalászosokat a tűzveszélytől! Mindig megretten az ember, ha a vörös színű, szirénázva rohanó tűzoltósági kocsit meglátja. Vajon mi ég, mennyi érték szenesediK el? Mennyivel leszünk szegényebbek? A tűzveszély mindig fennáll, de legnagyobb a mezőgazdaságban ilyenkor, a kalászosok betakarítása idején. A sok figyelmeztetés ellenére is évről évre súlyos károkat okoz a tűz., Legtöbbször a mozdony, a traktor szikrájától, a gondatlanul eldobott gyufától, cigarettától, vagy a gyermekek kezébe került gyűjtőeszköztől ered a pusztító tűz. A múlt évben a traktorból kipattanó szikra gyújtotta fel a tiszadadal Dózsa Tsz-ben a takarmányszalma kazlát, amibe beleégett az elevátor is. Sok tízezer forint kártól szabadulhattak volna meg egy kis gondossággal, ha szikrafogóval dolgozik a traktor. Aratást, cséplést csak olyan géppel szabad‘végezni, amit a tűzrendészeti hatóság felülvizsgált és engedélyezte a betakarításban való részvételt. A learatott terményt legalább 40 méterre el kell szállítani a vasúti sinekől, a kereszteket szükséges szántással is védeni a vasút mentén. Asztagot, kazlat a vasúttól számítva 100 méteren belül nem szabad rakni. Az asztagok őrzése és tűzoltófelszerelésekkel való ellátása kötelező. Különösen nagy gondot fordítsanak a következő hetekben a falusi szülők a gyűjtőeszközök elzárására, hogv az kisgyermek kezébe ne kerülhessen. A vetéstől sok aggodalommal vigyáztuk gabonaföldieinket. féltettük az aszálytól, árvíztől, jégtől, most az emberi gondatlanság vcszé'yétől, a tűztél kell minden szem gabonát megvédenünk. Kapálják a magról vetett hagymát a vajai Béke Termelőszövetkezet kertészeti n ői munkacsapatának tagjai. A szép jövedelmet Ígérő kertészet a szorgalmas női keze- » két dicséri. (Foto: Hammel J.) Ónodvári Miklós /L ^ÄI^GÄ DOSSZIÉ iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinr iiiiiiii xrv. Amikor Körner elbocsátotta, az előszobában várakozó Gyarmathy az épület egyik harmadik emeleti szobájába vezette az orvost. — Átmenetileg itt lesz a lakosztályod! Holnap igazolványokat kapsz és szobát bérelhetsz valamelyik szállodában.. önkéntelenül is kiszaladt Horváth száján: — Nincs egy márkám sem... Gyarmathy elnevette magát. — Azzal ne legyen gondod! — Az asztalra dobott egy kö- teg papírpénzt. — Egyelőre... A szoba nem nélkülözött semmi kényelmet. Régen látott ilyen szép mahagóni bútorokat. süppedő perzsaszőnyegeket. A faragott íróasz tál felett a falon kakukkos óra ketyegett. A sima üveglapon, az asztal tetején tiszta papír és különféle írónok he vertek Horváthban azt a benyomást keltette, mintha az 2 asztal mellől csak az imént állt volna fel valaki. Még mindig azt hitte, hogy álmodik! Azok után, ami vele történt, nem is volt ez olyan csodálatos. A szakadék legmélyéről emelték fel a legmagasabb csúcsra. S idegzete még nem szokta meg ezt a hirtelen változást. Boldogság ömlött szét rajta, lehunyta szemét, aztán újra kinyitotta. Megismételte ötször, hatszor és titokban belecsípett a karjába: igaz ez, vagy csak álmodik? Él, megmenekült, újra született! Újra él, nem hagyta el a szerencse! Gazdag lehet, elindulhat és meg sem áll addig, amíg Elzát meg nem találta. Akkor megmondja, igen, megmondja, hogy szereti, féleségül veszi, orvos ’esz a Genfi tó partján és... Mindig ilyen szobáról álmodozott! Igen: ilyen lesz a dolgozó szobája! így fogja berendezni, ahogy ért a szobát megmenekülése első pillanatában meglátta. És bárszekrény is lesz a sarokban! Benne állandóan jégbehűtött ;ta! Kon vak és magyar barackpálinka. Kényelmes, puha fotöjbe ágta magát, inon még egyszer körülhordozta tekintetét a szobán, amely valamivel nagyobb volt, mint bécsi lakása, s színesebb, barátságosabb is. Vagy csak neki tűnt így az átélt izgalmak után? Mindenesetre meglátszott a szobán, hogy körültekintő alapossággal, ízlésesen rendezték he. Nem afféle szállodai szoba volt ez, dermesztő egyhangúságával, hanem meleg, otthonos: néhány apróság a vitrinben, képek a falon, porceláncsésze a dohányzóasztalon, a kakukkos óra pedig a magyar Alföldet juttatta eszébe. Nem tudja miért, de az Alföld jutott eszébe, sosem gondolt még rá, de most a kakukkos óra a nagyapját idézte fel emlékezetében, aki Gyulán lakott, s ha vakációban ellátogatott hozzá. mindig úgy látta, hogy egy ilyen kakukkos óra alatt pöfékel a megelégedett ember nyugodt érzésével. Mindez egy pillanat alatt futott át az agyán, egy szemvillanásnyi ideig tartott csupán. mert aztán jsmét a börtön. az izgalmas szökés, a lágerélet, s most ez a borzalmas két nap jutott eszébe Segítenek rajta: kimentik a bajból! Olyan csodálatos ez. hogy nem is lehet igaz! Hogy dolgozni kell érte? Hát istenem! Dolgozik majd: összeszedi minden tudását és adatokat szolgáltat az amerikaiaknak. Most már üstökön ragadja, nem szalasztja el a. szerencséjét! Gyarmathy várta, hogy beteljen a látnivalóval, felszívja, elraktározza mindazt amit ebbe a szobába összehordtak. Most figyelte meg közelebbről az orvost. — A ruhád elég gyűrött! Talán találsz itt a szekrényben magadra valót. A falbaépített ruhásszekrényhez lépett és kitárta az ajtót. Horváthnak tátva maradt a szája. Mindenféle színű és méretű öltönyök sorakoztak a fogasokon. — Öltözz át és elmegyünk ebédelni. Tudok a közelben egy jó helyet! Mindjárt jövök. Rövid időre magára hagyta a csodálkozó -.orvost Horváth alig tért magához. Még egyszer megcsípte karját. Aztán villámgyorsan öltözni kezdett nehogy meggondolják. .. A vendéglőben Gyarmathy marhasültet rendelt vörösbort ittak hozzá. Horváth mohón esett az ennivalónak, reggel óta most érezte igazán az éhséget. — Átkozott szerencséd van! — mondta Gyarmathy a harmadik pohár után. — Hogyan kerültél ide? Horváth elmesélte a láger beli eseményeket. — Mondom, szerencséd van. Ha elkapnak az osztrákok, dutyiba vágnak. Pár évig ki Se vakaródzol onnan. Az ilyesmivel , ott sem tréfálnak, miért nem vigyáztál? Ezentúl nem lesz vele gondod, százszor vígabban élhetsz, ha ügyeskedsz. Művelt ember vagy, neked nem lesz nehéz. Ha kedvében jársz Körner- nek, kapsz egy testhezálló feladatot és egy csapásra többet keresel vele, mint otthon egész életén át egy kórház- igazgató. .. Horváthban dolgozni kezdett az erős, Rajna-melléki bor, mohón szívta magába Gyarmathy minden szavát. Gyarmathy folytatta: — Ismerek valakit, aki most jött vissza. Harmincezret kapott. Mit szólsz hozzá? övé a világ, övé minden nő... Az övé minden, amit akar. Mert van pénze, érted? Mert a pénz — úr! Neked is lehet, sok pénzed lehet, ha akarod, s nem is kell nagyon megerőltetned magad. Ezek jól fizetnek és kitüntetnek. Akarsz most egy nőt? Az ámuló ember válaszolni sem érkezett, Gyarmathy fejével intett a szomszéd asztalnál ülő két lánynak.. Magas, karcsú, barna lány ült Horváth mellé. — Beszélgessetek. Nekem dolgom van. Egy üveg pezsgőt küldött hozzájuk és átült az egyedül maradt, vöröshajú nő mellé (Folytatjuk.) MEGÉRTE... Megérte-e a ruhagyáriaknak, hogy egy évig a nu- írtak9 M"”’ (-«--p.-c 'pvt nem .kaptak és szeptembertől mégis hetenként két órát szakítottak el szabad- :^i.• előadásokat hallgassanak. Mindannyian azt mondják, megérte ősszel jelentkeznek a második évre. < A haszon? Van belőle. Nem is egy oldalról. A termelési értekezleten jórészt a munkásakadémia hallgatói a hozzászólók. Érdekes kérdéseket vetnek fel. Bátrabbak, meg merik mondani a véleményüket, világosabban látnak. Szakmai téren is tájékozottabbak. A munkásakadémián tanulók nyolc előadást hallgattak szakmai jellegű dolgokról, sok újat tanultak. Egy példa: a textiliparban dolgoznak évek óta, de eddig eszükbe sem jutott, hogy ez a legrégibb iparág, története van. S nagy hasznát veszik a tanultaknak a műszálas anyagú ruhák készítésénél. Szakszerűen. hozzáértően kezelik a kénves anyagokat. A fegyelemnél is látható az eredmény. Hatvan százalékkal kevesebb volt az idén az igazolatlan távolmaradás, mint tavaly. Elégedettek az eredménynyel a ruhagyáriak. A munkásakadémia 78 hallgatója általános műveltséget szerez. szélesíti látókörét, b. e. Új eljárás az állatgyógyászatban A sertésállomány egyik legveszedelmesebb betegsége, a sertéspestis ellen hazánkban is jó eredménnyel használják az úgynevezett lapinizált vírust. Az Állategészségügyi Kutató Intézet szakemberei most széleskörű kísérletekben kipróbáltak egy Kínából származó, még tovább gyengített lapinizált vírust. Az úi oltóanyag nagv vlentőségű mind a sertésáltomíny egészségének védelme, mind a védekezés költségeinek csökkentése szempontjából.
