Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-11 / 160. szám

Hruscsov elvtárs beszéde a béke-világkongresssuson

(Folytatás az 1. oldalról.)

Jellege lenne, rombolásokat és az embermilliók pusztulását okozná a világ minden részében.

Miá jedarut ez az emberiség számára? Linus Pauling, ismert amerikai tudós, az atom- halál elleni harc egyik kimagasló alakja „Soha többé háborút” című könyvében 8Q0 millióra becsüli az atomháború valószínű áldozatainak számát. Ez a zord igwáa. ijyen a termonukleáris háború valódi jellege. És ha ezt az igazságot a nyugat államtér- fiai ma eltagadják a népek elől, bűntetteit követnek el a? emberiséggel szemben, beleértve saját népüket ja,

Ha az agresssorok

kirobbantják az atomháborút,

elégnek annak füzében!

—Azok, akik a háborús szakadék szálán balanszíroznak azt állítják, hegy a béke fenntartásának biztos záloga, úgy» mond. maga a* atompakéta- fegyver.

Ez a kanpepció — nyugaton „a félelem egyensúlyának” nevezik — ellent- mond a józan észnek, s az emberek égbekiáltó bér csapását Jelenti.

Az igazság az. hoffv az „egyensúly doWrina” alá rejtik a preventív háború tej» robbantásának terveiil. Laves

felelős amerikai államférfiak nyíltan ki í “len tik, ha^v kór szék magukra vállalni _ „a kezdeményezést a Szovjetunióval v»ló nukleáris kan— Gondolkozzanak él ebeken a szavakon. Ez nemcsak termonukleáris háborúval való fenyegetés, hanem egy olyan baljós versengésre való erőszakos kihfvás. hogy k> kezdje meg elsőnek ezt g háborút. Mivel azt mondják, hoev kéoe^k ouanék kirobbantani a háborút, ezzel mintha azt sugalmaznák a többi államnak: siessetek, el őzzé ek meg aá ellenséget. Mihez ver zethet ez? Mindenki számára világos: katasztrofális követ» kezménvekhez. Csak mesle- pődni lehet ezeken a kijelen*Z.r«'-or- A’-'1' r'-llf l!rrnVi)*tentéseket tesznek, nem gondolnak arra. milyen követ- kezményekksl «árna a haben« 3i Egyesült Államok és szövetségesei számára. Az amerikai politikusok egyre maka- csabbul hajtogatják népeiknek, hogy a termonukleáris háborúban az Egyesült Államokat kevesebb veszteség érné, mint a Szovjetuniót, s állítólag az USA kerekednek fejül- Mindez alaptalan illúzió. A kérdés ilyenforma értelmezésének erőszakolása azt a célt szolgálja, hogy előkészítsék az Egyesült Államok és szövetségeseinek' közvéleményét a háború kirobbantására: úgymond, sietni kell a háború kirobbantásával mos:, mert a helyzet megváltozhat. Ez nem más, mint az embereknek a háború elkerülhe latién ségére

való előkészítése, az atomháború kirobbantását siettető agresszív ének Igazolása- — Mi pedig a leghatározottabban kijelentjük: ha gz agress?orok kirobbantják az atomháborúi, elkerülhetetlenül ők maguk is elégnek annak tíizében.

Számításba kell venni, hogy a nemzetközi feszültség körülményei között még <*s?v kis hiba is előidézheti gz általános háború villámgyors láncreakcióié*. Vagvúk hóidéul Power tábornoknak, az amerikai s'ratáttai légierők főparancsnokának iptézkedá» seit, aki 1061, novemberében, egy vaklárma következtében narancsot adott, hogy az r;?.- szes amerikai ttmasznonto- kor eibfttezett borrházAgé- peknt indítsák el a Szovjetunió felé.

Power még azt sem tartatta szükségesnek, hagy ezt tudomására hozza az Egyesült Államok elnökének, a fegyveres erők főparancsnokának. Tizen- ké* és fél percig az amrri- kgi stratégiai légierők lényegében hadíállapot- ban álltak a Szovjetunióval.

Hol van annak a biztosítéka, hogy a legközelebbi vaklárma alkalmával a túlbuzgó amerikai tábornokok előbb fújnak takarodó!, mint ahogyan a katasztrófa khgrt?

A továbbiakban Hruscsov rámutatott, hogy nagy a háború vgletlen kitörésének veszélye műszaki számítóéi bír bők miatt is.

Majd arról beszólt, hosy

adéig

amíg az aHarpok fegyvertáraikban őrzik és növp» tik a halált hozó fegyverek készleteit, a háború veszélye mind jobban növekszikA valódi békéhez vezető út: az általános és teljes leszerelés.

elkerülhetetlenül alá is fogja ásni. (L. müvei 4. kiad. 27. köf, 386. old. oroszul) A szocialista államok felhívják az emberiség figyelmét erre a veszélyre és aktívan harcolnak, hogy elhárítsák azt. íme, ez a való igazság a szocialista államok, a kommunisták álláspontjáról.

Afi a békét együttélés lenini elvét valljuk

— A mi szovjet országunk a nevezetes lenini béke-dekrétummal született.

Lenin határozottan elver tette azt a javallatot, Hogy a szovjet állam cf» merébe felvegyék a kardot és azt mondottat „a kard nem a m' letté» nyűnk’’, A szovjet állam ielvf/nyo a sarló és a kar lapács lett. a békés alkotómunka jelképe.

Mj a békés együttélés lenini elvét vallottak, most is valljuk és vallani fogjuk. Sg a különböző társadalmi rendszerű államok közötti vismnvt Illetve ag egyetlen ottan ookf- rina. amely megfelel korunk történelmi feltételeinek, s amelynek alánján meg lohet őrizni a hókét.

— Sok ember nyugaton mind gyakrabban te^zi fel a kérdést: „van-e jövője 33 emberiségnek". Szeretnénk válaszéin! nekik: igenis van és ez ragyogó jövő lesz.

Ml bízunk benne, heem az emberiség fpiál magában annyi erőt. hegv megfékezze az 8*emmániákuse- kat!

sr- A nukleáris fegyverek,

a rakéták korszakában nem

hárítható el a pusztító nukleáris háború veszélye anélkül, hogv meg ne semmisítenék a tömegpusztító fegyvereket. be na tiltanák a* atomfegyvert. Mi a hpdviselés mindén anyagi lehetőségének teljes meg<=«wmi6Ítése mellett foglalunk állást.

■= A leszerelt világban az államközi ka 'ólatokban le- beterienné válik az eropolihka. a háborús szakádé}? szélén való táncolás Politikáig.

az afommec,fó]emh’tés politir kaja. Az általános és teljes leszerelés jelszava ggvenlő ezzel a jelszóval: ,,le az országok közötti háborúval, éljen a béke!"

Ezért ag általános és tel» les leszerelésért vívott hare a béke fenntartá» eáért és megszilárdítása» ért síkra szálló összeg bé» keszerr*Ö erő, valamennyi nemzett és nemzetközi szervezet és mozgalom legfontosabb kötelességé» vé válik.

A leszerelés• karunk párán» csaló követelése.

A »soviet

leszerelési program-»=- A szovjet, kormány szilárdan és következetesen , folytatja 3 béke rneeernstté- cének és a bák=s együttélés- I nek a politikáját. A szovjet I kormánv, midőn beterjesztette az általános (te telies le» szerelés proaramját, abból in» dijit ka hosy radikálisan rp»» kell oldani valamennyi _ ál» lám hjztenságának problémáiét és ki kell küszöbölni a

háború kitörésének a lehetőségét is.

— Mi a leirfontosahb a ml programunkban? A leszerelés fő tengelyét, mag»

yát 3* atomfegyverek be» tiltása és teljes megsemmisítése alkot,!».

— A szovjet konmanv la, vasalta, hogy már kezdetben.

az első szakaszban az atom» fegyvereket legalább „fagyasz» =».ák be" és bénítsák meg az» zab hogy megsemmisítik a pél ha juttatásukra szolgáló

eszközöket. Az a javaslatunk hogy egyszerre semmisítsék meg az a tóm fegyverek szállítására alkalmas rakétákat, repülőgépeket, hadihajókat ér tengeralattjárókat, az atern- ágyúkat. szüntessék meg a? idegen területen lévő katonai támaszpontokat ás vonják ki az ott állomásozó külföldi csapatokat. Ha nem lesznek rakéták, repülőgépek, hadihajók és tengeralattjárók, akkor az atomfegyver nem lesz veszedelmes, abban az esetben sem, ha valamely lelkiismeretlen kormány megkíséreli elrejteni e fegyverek egy részét.

— Ezt a javaslatot annakidején De Gaulle, Francia- ország elnöke vetette fel és mi teljesen egyetértünk vele. Sajnos, a francia kormány nem tett hatékony lépéseket e javaslat megvalósítása érdekében. Mi több, nem akar részt venni 0 genfi leszerelési tárgyalásokon— Azt mondják, hogy az atomfegy vergkef a TU—U4. Boeir(g^7Q7 és más polgári repülőgépeken is lehet szál»

Utáni. Azonban, ha valóban fennáll az óhaj a leszerelés végrehajtására, akkor egy- ideig meg lehet tartani az országokban bizonyos védelmi eszkö’öksf: légvédelmi tüzérséget légeiháritó rakétákat és a vadászrepülőgépeket.

— A modem technika lehetővé teszi bármely repij» lő gép messemm isi’ősét attól függetlenül, hogy milyen magasságban repül. Mint látják, fenti terv teljesen alaptalan.

=■ A Szóv ia(unió amely

» világ leghatalmasabb globális éK interkontinen» tab's rakétáival rendel»

kenik, en'-ánt lemond jgen lényeges katonai élőévé» Föl, amikOF azt javasolja,

hogy kezdjük meg a leszerelést valamennyi cél- bajuttató eszköz megsemmisítésével.

Mégis ingadozás nélkül megtesszük ezt a lépést, mert úgy véljük, hogy az elősegíti a leszerelési probléma leggyorsabb megoldását.

Négy év elegendő a leszereléshez

— Azt. követeljük viszont a nyugati hatalmaktól, hogy járuljanak hb?zá as Összes idegen területen lévő katonai támaszpontjaik felszámolásához és e területeken tartózkodó csapataik kivonásához. Ezeket a támaszpontokat nem a védelem érdekében, hanem agresszív célból hozták létom

mm Igen jellemző ebben a

tekintetben Douglas urnák, az Egyesült Államok legfelső bírósága tagjának a beismerése. Ü.j könyvében ezt írja: „Oroszországot repülőterek gyűrűjével vettük korúi, Ezeken a repülőtereken bombázó és vadászgépeink

éjjel-mppa) teljes harc} készenlétben állnak. Támaszpontjaink Marokkó területén !S voltak- Ottani bombázó gépeink atomfegyverrel a fedélzetükön éveken át huszonnégy órás őrséget tartottak a levegőben és készek voltak a rejtjelezett jeladásra §

! megadott célpontok fejé in»

1 dúlni,,,"

— Ez ismételten bizonyít* ja, hogy amíg ezek a tá* maszpontok léteznek, fennmarad az új világháború veszélye is.

—A Szovjetunió, hogy jelentős mértekben enyhítse az államok közti háborús összeütközés veszélyét, a fegyvgp rés erők és ennek megfelelő hagyományos fegyverzet jelentős csökkentesét is javaséról ja mindjárt a leszerelés kezdetén. Lehetségesnek tartjuk, hogy a leszerelés _ egész folyamatát négy év alatt fejeztük be. Ez a? időszak rövid, de teljesen elegendő. .-=» Készek vagyunk arra, hogy keressük és megtaláljuic - elfogadható

megfogalmazását mindazoknak a rendelkezéseknek, amelyeket a szerződéstervezetünk) tartalmaz, ott, ahol szükséges, kompromisszumot köthetünk, ha az természetesen nem okoz kárt az általános és teljes leszerelés ügyének,

Csak egyetlen egy dolgot

ellenezünk! az általános és teljes leszerelésről való lemondást, szerződéstervezetünk lényegének elsikkasztását,

a benne előirányzott reália JeszereJési intézkedések kiha»

gyását(Lapzártakor, Hruscsov elvtárs beszéde még tartott.)

A népek ma mar nem feticnfii

ábrándoznak a békéről

Iliimvii- Endre iutio'iku« |»ü*pftk telszőialána a inoszúvai békeitoiigresszusoa

Moszkva, (MTI)i

Tisztelf béke-világkengresz- szus!

— 4 római katolikus egyház püspöke vagyak. Mint ilyen, állásomnál fogva szab galója vagyok 3 békének- Az én mesterem és uram a béke parancsát végrendeletben hagyta, amikor tanítványaitól búcsúzva mondta: „a békét hagyom nektek, az én békémet adom nektek". Ezt a békét, amelynek az emberi szív gyökeréig keli hatolnia, több alkalommal sürgette és oly komolyan értelmezte, hogy még a maga védelmére sem engedte meg tanítványainak, hogy kardot rántsanak.

— Természetes tehát, hogy a béke fejedelmének földi helytartói }s sokat küzdöttek a béke uralmáért. Nem ismeretlen a történelemben jártas emberek előtt, miként késztette I, Leó pápa Attilát Itá» lia elhagyására és az ő késői utóda, XXIII, János pá» pa is minden befolyásával küzd a háború kiküszöböléséért és a béke megőrzéséért. Sajnos, az ilyen törekvések gyakran meghiúsultak egyes fejedelmek és állami vezetők rosszipdulata és imperialisz- tikus törekvései miatt.

— Mégis bizakodni kell a béke híveinek sikerében és győzelmében. A népek Ugyanis ma már nem tétlenül áh» rgndaznak a békéről, hanem elszántan egyesülnek 3 hébo» rú megakadályozására és a legkeményebben követelik az általános leszerelést. Ami tér» mészeteg is, mert ha valaki gyűlölj a háborút, nem akar» ja engedni, hogy a fegyverkezés felesleges és terhes ki» adásaival emésszék. Pe küzdenek a népek a háború gondolata ellen az atomvesze» delem miaft iS, amelyek megsemmisítéssel fenyegeti az emberiséget. Gyakran esik szú az elmaradt népekről, amelyek között csaknem ál= landó éhinség uralkodik, és amelyek számára nézve az emberiségnek felét teszik ki, Őh, h» a hidegháború költ» ségeit #z ilyen népek' felség#» lyezésére fordítanák! Nemde 3? effajta nagylelkűség inkább beesiiletéré. válnék « civilizált népeknek, mint a gyengébbek kizsákmányolása és szolgaságban tartása.

— Ismeretesek előttünk a gazdasági, technikai, erkölcsi nehézségek, amelyek a lefegyverzés útjában állnak. De a nehézségek nem arra szolgálnak, hegy visszariasszanak,

hanem inkább- hogy legyőzhessenek,1 a? erkölcs} nehéz» ségeknél súlyosabbak azok,

amelyek a kölcsönös bizalmatlanságból erednek. De ezt a bizalmatlanságot le kell gvőznie az emberi együttérzésnek és abból a szolidaritásból folyó tudományos, kulturális, termelési és egyéb

barátságos érintkezésnek, nem

utolsósorban a testvériség érzésének, amelynek ápolása, terjesztése és erősítése néy-* künk püspököknek elsősorban feladatunk és keáves kötelességünk.

— íme, uraim, néhány ©lv a lefegyverzés kérdése körül- Semmi újat nem mondtam és a lefegyverzés kérdését ebben a gyülekezetben, - ahol '

oly kiváló elmék vannak je» lep, bizonnyal hatékonyabb bizonyítékkal fogják megvédeni. >

flz OSS bementette, hány Franciaországba helyezte át érült

Géppisztolyos támadás Párizsban

PÁRIZS, (MTI):

Az OAS legújabb bulletin»' jében a titkos összeskövfl szervezet erőinek átcsoportosítását jelenti be. „A Racher Noirban létrejött megegyezés (az OAS és az algériai ideig» lenes végrehajtó szerv közötti megállapodásról van szó) — hangoztatja az OAS közleménye — tényleges fegyverszünethez vezetett Algériában. Ez azonhsm nem je» let! az OAj3 hálózatának és osztagainak feloszlatását. A titkos hadsereg erőinek egy része szabaddá vált. Ezeket az - erőket átszállítottuk Franciaországba, ahol még

hátra van a forradalom végrehajtása.”

Ág OAE, a gidault által Irányított nemzeti e!Jep_'lási

tanács utasításaira hivatkozva, a Franciaországban megkezdett terrorakció fokozására szólítja fej tagjait. Bidault Ugyanakkor a New York Times munkatársának adott nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy egy hónappal ezelőtt utasítást adott a franciaországi merényletek beszüpte- . lésére, a kormány provofca- lőrjai azonban lehetetlenné teszik a harc beszüntetését.

Keddre virradó éjjel 3z

OAS autós-banditái újabb géppisatolyos támadást követtek el Párizsban. Több lövést adtak )e egy arab kávéház előtt álló algériai munkásokra, akik közül hármon megsebesültek- Az Ardennekben levő Qivet váróéban Algériából visszaérkezett francia ej- tőnrnyős katonák az utcán három algériai munkást súlyosan megsebesítettek.

Bolktcitto a pc9r?asn«nt a* brasíliixf mlnlsatereta&k-'eSÖItet

BRASILIA, (MTI):

A brazíliai parlament ked» den reggel jóváhagyta Erem eisco Brochado da Rocha ml» niszterelnöki jelölését. EzzeJ véget ért a neves miniszterek nők lemondása következtében beállt kéthetes kormányvál» sgg.

Brochado da Rocha beikta» tásaker beszédet mondott a parlamentben, kijelentette, hrgy semleges külpolitikát ki, ván folytatni ép programjá» ban haladé reformokat irány»

zott ejő, köztük földreformot, a szavazati jog kiterjesztését' és alkotmánymódosítást,

amelynek alapján a legközelebb megválasztandó parlament felülvizsgálná az állami intézményeket.

5

Ki a felelős a háborús veszély miatt f

Hruscsov 3 következőkben kifejtette: ezen a világfóru- mon lehetetlen nem beszélni arról,'hogy az agresszív erők a Szovjetunió és a többi szocialista állam részéről fenyegető háborús veszettről való szóbeszéd leple alatt folytatják fegyverkezésüket, az új világháború előkészületeit Nem mehetünk ej szó nélkül e rosszindulatú koholmány mellett. Olyan ténveket említek meg, amelyeket senki sem tud megcáfolni, =-- mondotta.

— Az első világháborúban tízmillió ember pusztult el. húszmillió vált nyomárakká, vajon a kommunistákat, a szocialista államokat terheli a felelősség ezért a háborúért? Hiszen amikor ez 0 háború kirobbant, szaeialiste állam még nem létezett a

feldöp. kommunisták egyetlen

országban sem voltak hatalmon.

— A másodtk világháború alatt esaknem ötvenmillió ember pusztult el. Va» jón a kommunisták, a szocialista államok kezdték ezt a háborút? Ezt a háborút a német, az nlasz, a japán fasizmus robbantotta ki.

A Szovjetunió volt az 8Z ország, amely a legtöbb áldó» zatot hozta, hogy megmentse az emberiséget a fasizmus barbárságától. Éppen a Szovjetunió járul* hozzá a leginkább ahhoz, hogy szétzúzzák a fasizmust, megmentsék a népeket a haláltáboro-ktel, Majdanek és Auschwitz gázkamrái tél, a fasiszta rabságtól.

És vajon a Szqvjelunió tette korunk Pompsi-jévé Hirosimát és Nagaszákit? Akik ezt tették — mint ahegvan önök is tudják — a világ másik részén élnek.

ss» Nézzük a világ mai arcát. A katonai támaszpontok fekélyei borítják ezt az arcot, kinek a támaszpontjai ezek? Mindenki tudta, hogy az

Egyesült Államok és szövetségeseinek létesítményei.

— és hol folytatnak háborús propagandát? Hol hangzanak el felhívások ar» ra, hogy atombombázás célpontjává kell tenni az egvjk vagy másik országot „akay sgyet}en nap leforgása alatt ai kell pusztítani lakossága» nak felét és ipari poten§l41-- jának háromnegyedét?

— Lenin, a szovjet állam megalapítója szenvedélyesen arról ábrándozott, hogy lehetetlenné váljék a háború. A vU®gháhorút a legnagyobb gonosztettnek, a jelenkor) civilizációtól és kíjlturá» tói való teljes elrugaszkodásának nevezte.

Lenin figyelmeztetett arra, hogy a hatalmas technikai vívmányoknak sóik millió emberi élet tömeges elpusztítására való felhasználása és az összes termelőerőknek a háború szolgálatába való állítása „az emberi társadalom létfeltételeit áshatja alá, és