Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-11 / 160. szám

világszerte p Amióta imperializmos létezik és gaztetteket követ el, talán még so­hasem viharzott fel el­lene oly elemi erejű vi- ílágfelhábonodás, mint 1962 július 9-én. E na­pon a jenki Pentagon atomkalandor táborno­kai több száz kilométer magasságban felrobban­tottak egy hidrogén­bombát, amelyek pusz­tító ereje egymillió ton­na hagyományos robba­nóanyag erejének felel meg. A robbanást köve­tően súlyos zavarok léptek fel a rádiózás-* ban és még 1200 kiló-* méter távolságban is narancssárgára festő­déit az ég. Felmérhe­tetlen gazságról van itt szó. Világméretű merényet történt az egész emberiség testi ép­sége ellen. Akadnak jen­ki katonai vezetők, akik vállalni merészelték több eljövendő generáció elkorcsosulásának ódiu­mát. London) Az angol fővárosban hét­főn este több száz főnyi tö­meg tüntetett az amerikai nagykövetség épülete előtt a csendes-óceáni Johnson- sziget fölött végrehajtott magaslégköri robbantás miatt. Joton GoEan, Nagy-Bri- tannia Kommunista Pártjá­nak főtitkára nyilatkozatá­ban a legsúlyosabb bűntett­nek minősítette az atom- fegyverkezési hajsza kiter­jesztését a kozmikus térség­re. A Daily Worker vezér­cikkében rámutat: a magas- légköri robbantás szétzúzta Kennedy elnöknek azt a kétszínű állítását, hogy a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetésére és a lesze­relési egyezmény megköté­sére törekszik. Accras Nkrumah ghanai köztár­sasági elnök hétfőn este Kennedy elnökhöz intézett üzenetében tiltakozott a magaslégköri robbantás miatt Drezda; Dr. Klaus Fuchs, az is­mert atomfizikus, az NDK központi atomfizikai inté­zetének helyettes igazgató­ja, az ADN tudósítójának adott nyilatkozatában az emberiség ellen elkövetett bűntettként bélyegezte meg az amerikai magaslégköri robbantást. Fuchs professzor hangsú­lyozta, hogy csak röviddel ezelőtt fedezték fel a Földet körül vevő Van A1 len-féle sugárzási övezetet. Ma még senki sem tudja bizonyosan, hogyan befolyásolja az amerikai magaslégköri atomfegyver-kísérlet ezt a sugárzási övezetet. Azt sem tudjuk, hogy a sugárzási övezetben végbemenő vál­tozások milyen kihatással lesznek az időjárásra és ez­zel általában az egész em­beri életre — mondotta. New York: A New York Times ked­di vezércikkében hangoztat­ja, hogy „hivatalos részről nem hoztak fel megfelelő indokokat egy olyan' egyol­dalú kísérlet alátámasztá­sára, amely megváltoztat­hatja a Főid egész külső környezetét”. A demokrata párt lapja kétségbe vonja, hogy „bölcs dolog volt ma- gaslégköri robbantást vé­gezni, tekintve külföldi ve­zető tudósoknak ama meg­állapításait, hogy az ilyen kísérletek beavatkozást je­lentenek az egész emberi­ség tulajdonát képező lég­körbe”. Tiltakozás XIX. ÉVFOLYAM 160. SZÁM Ära 50 fillér 1962. JULIUS 11. SZERDA Jelentés Moszkvából Ez általános és teljes leszerelés minden nép biztonságának záloga Hruscsov elvtárs beszéde a béke-világkongresszuson Hruscsov beszéde elején üd­vözölte a kongresszust, rámu­tatva, hogy a leszerelési és bek“-világkongresszus össze­hívása korunk egyik legki­emelkedőbb eseménye. Föl­dünk majdnem minden né­pének küldöttei. Félretéve mindent, ami elválasztja őket, összegyűltek, hogy megvitassák korunk legha- laszthatatlanabb kérdését: ho­gyan akadályozzuk meg a háborút. Fennáll egy új világháború veszélye — Áz emberiség figyelem­re méltó korszakot él át. — Folytatta beszédét Hruscsov. — A társadalmi haladás meg­gyorsulása, a tudomány és technika terén, a természet­re vonatkozó ismereteinkben bekövetkezett óriási fordulat a legnagyobb jótéteményeket eredményezheti minden em­ber számára. Nem szabad viszont meg­feledkezni egy pillanatra sem arról, hogy az ag­resszió és a rosszindulat sötét erői azzal fenyege­tőznek, hogy az emberi lángelme felfedezéseit az emberiség és az emberi civilizáció ellen fordítják. A leszerelés időnk pa­rancsoló követeiébe. — A szovjet kormány kö­szönettel. fogadta el a meg­hívást és kötelességének tart­ja, hogy tájékoztassa a kong­resszust a leszerelés kérdé­sével kapcsolatos nézeteiről. — mondotta a szovjet ál­lamfő. majd így folytatta: — Szembe kell nézni az igazsággal. Fennáll egy új világháború veszélye. Az emberiség belesodród­hat ebbe a háborúba, ha nem történnek határozott intézkedések. Meg kell látni, hogv szakadatlanul tökéletesítik a termonuk­leáris fegyvert. — Egyre több országban helyeznek el atomfegyvere­ket, egyre nagyobb számú katonai alakulatot szerelnek fel ilyen fegyverekkel. Ezzel együtt fokozódik az a ve­szély, hogy kalandor csopor­tok kirobbantják az új világ­háborút. A Föld minden lakosára 80 tonna robbanóanyag — A háborús készülődések még soha sem öltöttek olyan óriási méreteket, mdrrt nap­jainkban. t A hadiipari monopóliu­moknak — a „halál ke­reskedőinek” és a min­dentől elrugaszkodott ka­tonai klikknek — a szö­vetsége, mint Eisenho­wer volt amerikai elnök nevezte: ez a „hadiipari komplexum" szakadatla­nul fokozza a fegyverke* zési hajszát. Tekintélyes nyugati afcomtu- dósok becslése szerint a mai világban „az atomhalál po­tenciálja” 250 000 megatonna, vagyis 250 milliárd tonna tut robbanóereje. Ilyenformán földünk minden egyre lako­sára már most átlag több mint nyolcvan tonna robba­nóanyagot tartalékoltak. Ezek szerint ebben a termékben már biztosították a bőséget a föld lakossága számára. — Még hivatalos adatok szerint is évenként az egész világon 120 milliárd dollárt költenek katonai célokra. Ez az összeg körülbelül fele a világgazdaság valamennyi ágában eszközölt összes beru­házásoknak. Kétharmada a gazdaságilag gyengén fejlett országok nemzeti jövedelmé­nek. Egyedül a NATO-orszá- gok minden tíz percben egy millió dollárt fordítanak há­borús készülődésre. A katonai készülődések mérvét tekintve az Ame­rikai Egyesült Államok van az első helyen. Az 1946-tól 1962-ig eltelt 17 év alatt közvetlen és közve­tett katonai kiadásai körül­belül kilencszáz milliárd dol­lárra rúgtak. Majdnem ugyanekkora összeget adtak ki az összes kapitalista orszá­gok a második világháború­ban. A NATO más tagálla­mai szintén a katonai tékoz­lás végzetes útján haladnak. Ezeknek az országoknak a ka­tonai gépezete hihetetlen arányúvá nőtt. A valóságos erőviszonyok — A fegyverkezési hajsza óriási mértékben emészti fel a nép munkájának eredmé­nyeit. Manapság több mint húszmillió ember szolgál a fegyveres erőknél. A háborús célokra végzett munka több mint százmillió ember ener­giáját emészti fel, s a világ tudományos téren dolgozó la­kosainak hetven százalékát használják fel valamilyen formában katonai téren. A nyugati országokban kezd reálissá válni az a veszély, hogy a mi li tarizmus elnyeli a polgári társadalmat. — Az utóbbi időkben a nyugati sajtó egyre határo­zottabban hajtogatja, hogy a termonukleáris háborúnak és következményeinek veszélyét erősen eltúlozzák. — Annak idején Eisenho­wer volt amerikai elnök és Kennedy, az Egyesült Álla­mok jelenlegi elnöke realista álláspontra helyezkedett, ami­kor kijelentette, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok katonailag egyenlő erős. Kennedy elnök ezt az álláspontját Bécsben velem történt találkozója idején fej­tette ki. Most viszont az Egyesült Államok vezető személyi­ségei azt a gondolatot kezdik bevinni népük és szövetségeseik tudatába, hogy az erőviszonyok ál­lítólag megváltoztak az Egyesült Államok javára. Világos, az efféle megnyilvá­nulások célja: az amerikai militaristák azzal az állítás­sal, hogy ők nyernék meg a háborút, bátorságot akarnak önteni fegyveres erőikbe és szövetségeseikbe — Felbukkan a kérdés: ho­gyan mérték meg az ameri­kai személyiségek az erővi­szonyok megváltozását és ho­gyan állapították meg, hogy az a javukra változott. Erre vonatkozólag nincs semmifé­le adatuk. Ha pedig tárgyi­lagosan nézzük, hogyan áll­nak a dolgok, akkor egészen más kép alakul ki. Biztonsága érdekében a Szovjetunió kénytelen volt az utóbbi években ötven, száz és még ennél is több megatonnás nukleáris fegyvereket, interkonti­nentális rakétákat készí­teni és létrehozta a glo­bális rakétát, amely el­len gyakorlatilag nincs védekezés, valamint a ra­kétaelhárító rakétát. Az amerikai kormánykörök nem rendelkeznek ilyen hatalmas haditechnikával és így nincs meg a legcseké­lyebb alap sem, hogy azt ál­líthassák, hogy az erőviszo­nyok az ő javukra megvál­toztak. Közismert dolog, hogy az erőviszonyokat hadműveletek során, sőt háború eredményei alapján mérik fel. Annak idején Hitler a végtelenségig mondogatta, hogy óriási erő­fölényben van, mégis a Szovjetunió és szövetségesei szétzúzták. — Most, amikor atomraké- taíegyverek vannak, a né­pekre nézve mérhetetlenül ve­szélyesebb egy számítási hi­ba az erőviszonyokat illetően. Az amerikai vezető személyi­ségeknek az az állítása, hogy az Egyesült Államok az erő­viszonyok terén fölényben van a Szovjetunióval szemben, rendkívül nagy veszélyt rejt magában más országok né­peire és az amerikai népre nézve egyaránt. A termonukleáris háború amerikai kultusza — Az amerikai személyisé­gek az utóbbi időkben egy­re gyakrabban beszélnek ter­monukleáris háborúról, való­ságos kultuszát teremtik meg egy ilyen háborúnak. Ebben a vonatkozásban rendkívül jellemző Mcnamara amerikai hadügyminiszter június 1-i beszéde. A miniszter azt mondta, meg lehet egyezni abban, hogy a nukleáris fegy­vert csak a fegyveres erőkre mérendő csapásokhoz hasz­nálják, nagyvárosok ellen azonban nem. Az amerikai sajtó azt állítja, hogy Mcna­mara kijelentését a Fehér Ház jóváhagyta és ez javas­lat a Szovjetunió felé a nuk­leáris hadviselés „szabá­lyaira”. — Mit mondhatunk egy ilyen „javaslatra”? — E szörnyű javaslatot elejétől végéig az embe­rek, az emberiség gyűlö­lete hatja át, mert tör­vényesíteni próbálja a nukleáris háborút, s ezzel az emberek millióinak el­pusztítását, — Ez a javaslat azt bizo­nyítja, hogy az Egyesült Ál­lamok bizonyos körei azokat az országokat akarják kiten­ni a fő csapásoknak, ahol amerikai támaszpontok van­nak és amerikai fegyveres erők állomásoznak: Olaszor­szágot, Törökországot, Ang­liát, Nyugat-Németországot, Japánt, Görögországot és sok más országot. Megnőtt a hadviselő eszközök pusztító ereje — Végül ez a legszemér­metlenebb becsapása az Egye­sült Államok lakosságának is. Talán a nagyvárosokban és közelükben nincsenek fegyve­res erők? Talán azok az atombombák, amelyek Mcna­mara „szabályai szerint” mondjuk New York külváro­saiban robbannának, nem lennének halálosak erre a nagy városra? De vajon azoknak a kö­zepes városoknak, vagy falvaknak a lakossága, amelyekre Mcnamara vé­leménye szerint atombom­bákat lehet zúdítani, nem ugyanolyan kedves, mint a nairvvárosok lakossága? — Véleményünk szerint nem arról kell egyezséget kötni, hogyan viseljünk nukleáris háborút, hanem arról, hogy kizáriuk még a lehetőségét is e háború kitörésének és ép­ségben maradjon minden vá­ros, akár nagy. akár kicsi, épségben maradjon minden falu, község és tanya. A továbbiakban Hruscsov rámutatott a haditechnika gyökeresen, minőségileg meg­változott, mérhetetlenül meg­nőtt a hadviselő eszközök pusztító ereje. Miben nyil­vánul ez meg? 1. Az új fegyvereket még csak összehasonlítani sem lehet a régiekkel. Egy ha­talmas bidrogénbomba rob­banó ere*e sokszorosan felül­múlja mindazoknak a harcá­szati eszközöknek a robba­nóerejét, amelyeket a tör­ténelem eddigi háborúiban használtak, beleértve az el­ső és a második világhábo­rút. 2- Az atomrakcta-haború­ban teljesen megszűnik a határ a front és a mögöttes országrészek között. Sőt ép­pen a polgári lakosság esne elsősorban áldozatul a tő­nevében Moszkvára, a béke váro­sára, a Kreml kongresszusi nagytermére tekint az egész emberiség. Hétfőn itt kezd­te meg munkáját a leszere­lési és béke-világkongresz- szus. A népek reménye a hatal­mas, egyre növekvő és le­győzhetetlen békemozgalom. Ennek első soraiban balad a Szovjetunió és vele együtt a szocialista világrendszer valamennyi országa. A Szovjetunió és a szo­cialista országok szilárd és következetes békepolitikát folytatva állhatatosan küz­denek az általános és tel­jes leszerelés megvalósítá­sáért. Az a reális és rész­letes leszerelési program, amelyet Hruscsov a szov­jet kormány feje terjesztett elő az Egyesült Nemzetek Szervezetében, elnyerte va­lamennyi becsületes ember támogatását. Erről megelé­gedéssel beszélnek a jelen­legi moszkvai kongresszus részvevői. Az amerikai szoTdateszka azonban elutasítja az éssze­rű szovjet javaslatokat. Ki­hívóan szembehelyezkedik a népek akaratával, veszé­lyes játékot folytat a tűzzel és ez pusztító következmé­nyekkel terhes az egész em­beriség számára. A hétfői nap ismét meg­mutatta a népeknek, ki harcol volójában a békéért, ki védelmezi azt minden eszközzel, minden energiá­val és ki szónokol csupán a békéről, miközben hazug frázisokkal igyekszik elrej­teni politikájának agresszív lényegét. A népek a béké­hez való hűséget nem a sza­vakból. hanem a konkrét cselekedetekből Ítélik meg. Az amerikai atomlovagok* akik az egész emberiség til­takozása ellenére nukleáris bombát robbantottak a koz­moszban. a nőnek előtt is­mét lelenlezték magukat, mint a béke és a leszerelés ellenségei. A kongresszus küldött«! milliók akaratát kifejezve elítélik az amerikai impe­rialistákat. A béke küldöt­tei jogosan hangoztatják, hogy a nagy magasságban végrehajtott amerikai atom­robbantás. nemcsak a vi­lágűrt, hanem a politikai légkört is megmérgezi. A népek abban remény­kednek. hogy a leszerelési és béke-világkongresszus hozzájárul a békeszerető erők további nagymértékű tömörítéséhez. A tömegek egységes fellépése — ez a béke megőrzésének és meg­szilárdításának záloga, ez biztosítja, hogv a, társada­lom életéből örökre eltűn­jék a háború. milliók megpusztító fegyvereknek. Hyen háborúban néhány ter­monukleáris bombával tel­jesen meg iehe< semmisí­teni nemcsak sok millió la­kosú hatalmas ipari köz­pontokat. hanem egész álla­mokat is. — Amerikai szakértők ki­számították. hogy egy húsz megatormás hidrogénbombá­nak a levegőben vaJó felrob­bantása huszonnégy kilomé­teres körzetben a robbanás középpontjától számítva a földdel egyenlővé tenne min­den lakóházat, lobogó tűz- tenger elégetne minden ég­hetőt, minden élőlényt, olyan körzetben, mint például New York-tól Philadelphiáig. Ma viszont már ötven, száz, sót ennél is több megatonnás bombák vannak. A tüdőse* hozzávetőleges számítása sze­rint a világon felhalmozott atomfegyverek ereje már ti­zenkét és fél millió olyan bambával ér fel, aminőket Hirosimára dobtak le. — És végül tekintetbe vé­ve a mai erőviszonyokat és az új típusú fegyvernek létét a termonukleáris háború, amelyet az amerikai mili­taristák propagálnak, nem korlátozódna csupán kei ország területére, általános (Folytatás az 5. oldatonj YtU« MtOUtÁHJAl. ÍGYíSÜLjtTlKi

Next

/
Oldalképek
Tartalom