Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-10 / 159. szám
Tíz nap az nki*án metropoliszban Szovjet segítség vizgazdá!kodásunkhoz — German Tyiiowal az Operaházban — Szabolcsi téma a szovjet—magyar vegyesbizottság ülésszakán Tegnap érkezett vissza tíz napos kievi útjáról Jancsó Gyula, a Felső-T uszavi déki Vízügyi Igazgatóság igazgató főmérnöke. Még ki sem pihente a fáradalmakat, — hiszen a hosszú utazás és az Ukrajnában eltöltött napok alaposan igénybevették, — mégis szívesen válaszol az élményeivel kapcsolatos kérdésre. — A Szovjet—Magyar Vízügyi Vegyesbizottság XII. ülésszakának: munkájában részt vevő öttagú magyar küldöttség tagjaként jártam Kievben. Tíz nap rövid ahhoz, hogy alaposan tájékozódjon az idegen egy világváros életéről — mégis sok- minden megragadt bennem az út során. — Elsősorban természetesen tárgyalásaink témája volt érdekes, ugyanis megyénkről nagyom sok szó esett. A Tisza — Szabolcs-Szatmár fő- folyója — a Szovjetunióból jön, közös határunkat is képezi, ezért annak mind folyamszabályozási, mind árvíz- védelmi- és hasznosítási munkái érintik megyénket. Küldöttségeink tájékoztatták egymást az elmúlt évi és az idén tervezett vízépítési munkálatokról, egyeztettük későbbi céljainkat. Közös ügyünk például a Csaronda-csatorna mélyítése, — amelyen most a KISZ építőtábor lakói is dolgoznak —, csakúgy, mint a Túr töltés emelése. Amikor értékeltük a levonult árvíz tapasztalatait, abban is megállapodtunk, hogy tökéletesítjük az árvízi előrejelzést, még kevesebb lehetőséget hagyunk ezután a vízkártételre. Szóba kerültek megyénk öntözésfejlesztési tervei. A szovjet szakemberek örömmel fogadták ezzel kapcsolatos nagyarányú elképzeléseinket, s biztosítják hozzá a vízszükségletet. Nagy gondot fordított ülésszakunk a folyóvizek tisztaságának megóvására. Közös vegyvizsgálatokat végzünk laboratóriumainkban e célból. Az út hivatalos részének tapasztalatai közül a legjelentősebb, hogy amíg a múltban főleg a vízkárok elleni védekezés volt találkozásainkon a legfőbb tárgyalási alap, most már az öntözés és a vízellátás. Ennék eredményeként A nyírbátoriak csatlakoztak A nyírbátori járás termelőszövetkezeteiben tájértefcez- leteken vitatták meg a nyíregyházi járás aratási versenyfelhívását, a mint Balogh Jómét, a járási tanács vb elnök- helyettese közölte, elfogadták a nyíregyházi járás által kezdeményezett versenyt kedvezőbb helyzetbe került megyénk vízgazdálkodása, szélesedett a perspektívánk. — Négy évvel ezelőtt voltam Kievben, azóta óriási a fejlődés, végképp eltűntek a háború maradványai. Meglepett a nagyarányú építkezési tempó, amellyel nemcsak új városrész, hanem új város épül. Gombamódra szaporodnak az új szállodák, nagy idegenforgalomra rendezkedik be az ukrajnai metropolis. Mi például az új, tizen- nyolcemeletes Moszkva-szál- lóban kaptunk helyet. — Szovjet vendéglátóink nagyon előzékenyek, kedvesek voltak hozzánk, s így mint újdonságot igénybe vehettük a szárnyashajót, azzal mentünk Kanyevbe, ahol felkerestük az ukrán Petőfi: Sevcsenko múzeumát. — Néhány más élmény. A kieviek méltán' büszkék a gyors és kényelmes földalattira, amit mi is mindig szívesen vettünk igénybe. Rengeteg a kulturális rendezvény, jegyet azonban alig lehet rájuk kapni, olyan nagyarányú az érdeklődés. Kétszer voltunk a híres kievi Operaházban, a Hattyúk tavát és a Kék-Duna ballettet láttuk. Nem mindennapi élménynek lehettünk itt tanúi. A közönség az egyik páholyban felfedezte German Tyi- tovot, a világ második űrhajósát. Tyitov népszerűsége olyan nagy, —- elsősorban a nők körében — hogy a kézszorítások és az autogram- mok miatt nagyon hosszúra nyűit az első és a második rész közötti szünet — A szovjet emberek lelkesek, bizakodóak. A munka, az építés lázában élnek, csodálatos tettekre képesek! i. (kj) Sóstói didergők Mázsás súly tartja vissza a hőmérő higanyszálát. Nehezen akar emelkedni. Talán, mert a meteorológia jelezte, hogy útban a kánikulaKérem a jelszót! A narancssárga, modem öltözőben nem kellett tolongani. A szekrények nyitogatója nagy nyugalommal invitálta helyükre a fürdő-vendégeket. — A jelszót azért ne tessenek elfelejteni ráírni a cipőtalpára! — intette a vet- kőzőket. Aki először járt az új öltözőben nem tudta mire vélni a figyelmeztetést. — Kérem majd a jelszót, úgy nyitom Id a szekrényt... — magyarázta tovább a szekrényes. — Bizony Pesten előfordult, hogy néhány huligán megfigyelte másvalakinek a szekrényszámát, s míg a vendég fürdött, bejött, bemondta a számot, felöltözött a más ruhájába és elment. Ezért kell kérem ráírni valamit a cipőtalpára... Borgőzös mikrofon Miközben a vendég a szekrény számát és a jelszót igyekszik megjegyezni elérkezik a szabadbalépés pillanata. Előbb kisújját dugja ki a védett öltöző ajtaján. Majd felcsillan a szeme: meg kén inni egy kis melegítőt. — Sajnos nem, nincs. Szilva? Barack? Nem szabad! Esetleg kevert! Nemsokára borgőzös hang vonja magára a figyelmet. Egyenesen a stúdió szobájából jön: — Eztet... a dalt... sok-sok, nagyon sok szere-tettel küldjük... Hukk... a kedves kiszolgáló kar-kartársnőnek... Hukk. „Járom az utat, a macska- köves utat...” , . Helsinki, a „fehér váK»”» a kikötőbe érkeaő hajéról nézve. Pár pere múlva az előbbi hang megdönti az eddig fennálló rekordokat, mikrofonon keresztül rendeli meg a következőt: — Kartársnő! Kérünk a stud-studióba hozni három Laci, Laci pecsenyét. Köszönöm szépen! Talány: hol rúgott be az ittas vendég? Jeges a sor! Fenn hideg, lenn meleg a víz, az elszánt fürdőzők kitartanak. Sőt egyikűk-mási- kuk nem röstell kilépni a meleg víztakaró alól. Frissen csapol a sátorbeli büfés. És hitelben is. mivelhogy nincs pénz mindig a vendégnél. Ilyen kis forgalomnál ez is megengedhető. A sör jéghideg. Ez is megengedhető lenne a nagy forgalomnál és a nagy melegben..; A fehérkabátos medenee- vieyázók lépésre sem tágítanak. Vigyáznak, hogv a harminc-negyven vendég jól érezze magát. Labda, vagy ilyesmi nem kerülhet a vízbe. De kánikula és tumultus idején sem ártana ez a nagy figyelmesség. Késő délutánra elromgyo- lódnak a felhők, a nap is kisüt. A didergők önelégülten néznek szét: érdemes volt kijönni-: PgKözismert, hogy a Tisza- vasvári Alkaloida Gyárat a mákban található hatóanyagok kinyerése és feldolgozása tette világhírűvé. A gyógyszergyárakban' feldolgozott termelvényeik beteg emberek százezreit, millióit adták vissza az életnek. Ezek az eredmények mindenki által ismertek. Dr. Szabó Vincze főmérnökkel és Tóth Gyula mezőgazdasági mérnökkel olyan dolgokról beszélgetünk, amelyek korábban nem Voltak az Alkaloida „profiljában”, s jelentőségük már most, perspektívájában is vetekszik eddigi tevékenységükkel. Csak azzal a különbséggel, hogy nem az embergyógyászat, hanem a mezőgazdasági fejlődés érdekében fejtik ki ezt a munkájukat. Hogy miért teszik ezt? — Falun élünk, a fejlődő mező- gazdaság kellős közepén. Látjuk a problémákat. Rájöttünk, hogy egy kicsikét át kell képeznünk magunkat mezőgazdásszá — ez a főmérnök véleménye.— A mezőgazdászoknak pedig mindinkább kémikusokká szükséges válniok — hangsúlyozza Tóth Gyula. Ezek a kijelentések érzékeltetik azt a szoros kapcsolatot is, amely az üzemen belül a vegyészeti munka és a termelési kísérletek között kialakult. De különösen kifejezik azt a közös törekvésüket, amelyet a mezőgazdaság fejlődése iránt megnyilvánuló érdeklődés hat át. Dz arany érté’<é*ieí< negyvenszerese A laikus ugyancsak kellemetlen helyzetbe kerül — így az újságíró is, — amikor a szinte ismeretlen szakmai kifejezések özönével itt találkozik. Először egy olyan tevékenységről beszélgetünk, amely bár az embergyógyászat körébe tartozik, az alapja mégis a mezőgazdasági termelés. A szolánum laciniátum (elkerülhetetlen néhány idegen kifejezés használata), egy eb- szőlőféleség, nagyon1 érdekes növény. A termelési csoport feladata, hogy ennek a növénynek megtalálják az olcsó, nagyüzemi termesztési módját. A kísérletek, amelyeket a Munka Tsz területén végeznek, előrehaladottak és igen kedvezőek. E növény szolaszolin nevű hatóanyaga igen értékes, amelyből nagyon fontos mellékvese, vérnyomásszabályozó, gyulladásgátló és nemi hormon készítményeket állítanak elő. Hogy mekkora ennek a jelentősége, arra példa lehet, hogy az egy holdon termelt növényből nyert egyik fő végtermék népgazdasági értéke eléri a hétszázezer—egymillió forintot. Ez a predni- szolon negyvenszer értékesebb az aranynál. Ennek a burgonyafélékhez tartozó növénynek a termesztése nagy figyelmet érdemel a megyei vezetők részéről is. Népgazdasági hasznán túlmenően igen komoly jövedelmet biztosít a termelőszövetkezeteknek. Ezek a készítmények export szempontjából sokkal értékesebbek, mint az antibiotikumok. Hogv a termés menKélszerezödiön Parkokban gyakori a fényeszöld levelű japánakác. Az emberek közömbösen járnak el alattuk, spi, ősszel még bosszankodnak is, amikor a lehullott termésük csuszam- lóssá teszi a járdát. Ez a fa kincs a vegyészek számára. Van egy hatóanyaga, amelyet rutinnak neveznek, s ebből olyan vegyületet állítottak elő, amelynek hatására a magtermés hozama többszörösére növekedhet. Ez a hatóanyag minden növényben megvan, és a virágzás idején érvényesül, amikor a termés kialakulására van hatással. A japánakácban olyan mennyiségben fordul elő, hogy segítségével nagyüzemi méretekben képesek a terméseredményeket fokozni. A kísérletek kedvező eredményeket hoztak bab, borsó, kukorica kezelésénél. Emellett a rutinnak egyes származékai az állattenyésztésben és az élelmiszeriparban is fontosak. Az élelmiszerek oxidálódását, romlását gátolja, az állati észtésbeni szívkoszorú értágító, bélgyul- ladásgátló hatású. Előállítása olcsó. — Tessék mutatni egy olyan sertéstenyésztő tsz-t, ahol állatorvosi szakfelügyelet mellett ezt alkalmaznák, akár száz kilogrammot is rendelkezésükre bocsátunk ingyen — mondja az ügyért való buzgóságában dr. Szabó Vince. Kísérleteik ezzel a flavo- noid anyaggal 10—20 százalékos eredményt hoztak a csibenevelésnél, Szerepe, hogy a baromfitápban lévő vitaminok bomlását megakadályozza. Elsősorban az A- és E- vitaminét, amelyeknek hiánya súlyos betegségeket okoz. Dz apró lényeit milliárdiaivaS összefogva Az egész világon nagy gond az állati fehérjék hiánya. Ez a hiány viszonylag relatív, mert a nehézséget az fokozza, hogy a növényekben lévő — az állati fehérjének nem megfelelő összetételű aminó- savakat az állatok nem tudják felhasználni. Ennek oka nem más, mint az egyes fehérjealkotó anyagok hiánya. Az árpa fehérjéjének például csak 68 százalékát tudja hasznosítani az állat. A többi kárba vész! Az Alkaloidában ennek a kiküszöbölése érdekében kezdik meg az idén a hiányzó aminósiavak mesterséges előállítását. Ezeket a fehérjealkotókat — az élet hordozóit — a gyárban előreláthatóan nem tisztán vegyészeti, hanem élettani úton akarják előállítani. Ehhez igénybe veszik a mikroorganizmusok — gombák, baktériumok — mil- liárdjait Hogy mekkora a törekvés az Alkaloidában a mezőgazdaság megsegítésére, azt hűen mutatja az a tény, hogy az üzem fejlesztési tervének fele erre a fontos területre irányul. Samu András Szabolcsi úttörők a „csillebérci aranyérmesek“ között Véget ért a Béke és Barátság Úttörő Művészeti Szemle Az elmúlt év őszén hirdette meg a Béke és Barátság Kulturális Szemlét a Magyar Úttörők Szövetségének OrSite a táh&eban A Ikonyati szél csattogtatja a karcsú árbócrúd tetején a zászlót. A fák alatt indám nótaszó csendül. Úttörők játékától hangos a sátrak közötti tér, amikor a vá- sárosnaményi őrsvezetőké pző tanfolyamot meglátogatjuk. Gál Veronika, a jándi úttörőcsapat vezetője, mint tá- borvezető-helyettes kalauzol. Július másodikén kezdték meg a táborozást hetven fővel. A tíznapos ittlét célja, hogy az egyes csapatok számára őrsvezetőket képezzenek, s a táborozás „tudományában” bővebb ismereteket szerezzenek a részt vevők. Egy-két kivételtől eltekintve, a járás valamennyi községe képviselteti magát három-négy részvevővel. Élesen harson a sípszó. — Gyülekező! Félbeszakad a játék. Villámgyors — rajok szerinti — sorakozó következik. — Vacsorához felkészülni! Percek alatt előkerülnek a tányérok, evőeszközök. Ahhoz képest, hogy ez ma az ötödik étkezés, egyáltalán nem mutatkoznak az étvágytalanság tünetei. Gyurka bácsi, Fazekas György nevelő a „géhás" mosolyogva jegyzi meg: — Étvágy az van! Senkit nem kell erővel asztalhoz invitálni. Egyik-másik gyereket Pedig szabályosan le kell „tiltani” olykor, nem ismervén és érezvén az elfogyasztható ételmennyiség felső határát. Asztalbontás. Az e feladatra éppen sorosak, összeszedik a mosatlan edényeket. Szabadfoglalkozás. Fél karéjt képeznek közénk a pajtások. Beszélgetünk erről-arról; a nap eseményeiről, a nevezetesebb iskolai élményekről és még számtalan más témáról. ZoR, a mókamester, óvatosan sompolyog a közelünkbe. Fél füllel hallgatózik csak —, valami ravaszságon töri megint a fejét. Ám nem olyan fiú ő, hogy sokáig várasson magára. Eltűnik. Nem telik bele egy fél miatyánknyi, jön vissza hatalmasan felfújt képpel. Sejtjük, mi következik... A pajtások már ugranak is szét, mert a következő pillanatban Zoli óriási gejzírt enged ki, felduzzasztott képéből, gondolvánc szedje a lábát, aki nem óhajt zuhanyt venni. Sanyi bizony nem volt eléggé szemfüles, őrá jutott az áldásból. Van nevetés, harsány hahota. A tér közepén évszázados tölgy alatt áll a „parancsnoki ” sátor. Két oldalt katonás sorokban húzódnak a rajok lakósátrai. Rend, tisztaság mindenütt. A pokrócok, lepedők szépen lesimítva, a szabad tér tisztára söpörve. A bejárattól jobbra egy közönséges iskolapad áll. Vajon miképpen került az ide? Nagyon praktikus feladatot tölt be itt is: a reggeli toaletthez szükséges felszerelési tárgyakat: szappant, fogkefét, fogkrémet rejti magában — példás rendben! T? gészen besötétedett. Az ügyeletes már ugrik. A zöld lombok közé rejtett égők kigyulladnak. Fuvallat borzongat. ösz- szébb húzzuk lenge ballonjainkat. Takarodó! Elvonulnak a rajok sátraikba. Lassan elcsitul a zaj. Alszik a tábor. Az őr strázsál a kapunál, s amint kilépünk, szorosabbra vonja magán csuklyás köpenyét. Kovára Gábor szágos Elnöksége. A Járási, városi és a megyei döntők legjobbjai — országosan mintegy nyolcszáz gyerek — gyűltek össze a csillebérci nagy táborban az ország legjobbjainak vetélkedésére. Közülük csaknem százan részesültek a legnagyobb kitüntetésben: egyénenként arany érmet, csoportonként arany plakettet kaptak. Vasárnap délután 3 órakor Nádor György, arz Üttörőszövetség Országos Elnökségének tagja adta át a kitüntetéseket, majd délután 4 órakor a szülők, az orosz, bolgár, lengyel, belga, cseh, román és finn úttörők előtt mutatták be műsorukat az arany-díjas pajtások. A Béke és Barátság Úttörő Művészeti Szemle aranyérmesei között négy szabolcsi úttörő is van. A mesemondók aranyérmese Csák Menyhért dombrádi úttörő, zongo- raszámban Pató László tisza- vasvárl, fúvós hangszerben Stanhoczki László és Ugyan István nyíregyházi pajtások kaptak aranyérmet. Arany plakettet nyert csoport a Tiszadob—Reje tanyai citeranégyes és a mátészalkai úttörő táncegyüttes. A díjnyertes pajtások műsora a DÍVSZ Himnuszával zárult. A különböző országok pajtásai sok nyelven, de egy szívvel énekelték a világ ifjúságának indulóját. EEcgy holdról egymillió forint haszon Az ALKALOIDA a mezőgazdaság szolgálatában 3
