Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-08 / 158. szám
A csengeri iskola 400 éves történetéből „Mező Chenger városa — még 1208-ban Senguer falu — mikor és ki által vette eredetét, • régiség titkában rejlik, hanem a mennyiben az alatta folyó Szamos partban, melly keleti oldalért; már eddig is nagyon megszaggatta, olykorolykor hamvedények és régi pénzek találtatnak, ebből következtetni lehet, hogy a magyarok kijövetele előtt már megölt hely lehetett” — írja Darabanth János 1854-ben. Hiteles dokumentumokkal bizonyítható, hogy Csenger- nek 1219-ben már voltak lakói. Iskolájáról 1582-ből származik a legrégibb adat. Taníló és harangozó A tanító nehéz helyzetét világítja meg az a tény, hogy 1777-ig egyetlen tanító végezte az összes növendékek oktatását El lehet képzelni, hogyan foglalkozhatott egyszerre valamennyi osztállyal. Ebben az évben a lányok már külön osztályba járnak. Az ő tanítójuknak azonban más hivatása is lett. „Végeztetett, hogy minden eklézsia, ahol csak iskolamester nincs, harangozót a t. prédikátor fizetésének csonkítása nélkül fogadjon, nehogy a t. prédikátorok az eddig magok gyalázatával gyakorolt harangozással terheltessenek.” (1798-i határozat.) Így történt aztán, hogy a „gyalázatos harangozás'’ a mindenkori leány tanító megtisztelő feladata lett. Ez a feladata meg is maradt egészen 1835-ig. Mit tanultak a lányok ? A debreceni kollégium gondoskodott arról, hogy a kisebb községekben is megfelelően készítsék elő a gyerekeket a gimnáziumba. Az iskolákban különbséget tettek a gyerekek között attól függően, hogy ki akar gimnáziumba menni. Akik nem mentek, azok nem tanulhattak latint, csak magyart. Ez még érthető, de azt már szinte hitetlenkedve fogadjuk ma, hogy a lányokat nem tanították az írásra. Nekik tehát csak az olvasás, a vallás és a számvetés maradt. Figyelemre méltó György József 1836-ban készített „nemzeti iskolaterve”, amelyben már a reformkori demokratikus eszméik is visszatükröződnek. „Magában következik ezekből, hogy a latin nyelv tanítása, mint amely akadályozhatja az ilyetén nemzeti kiművelődés1, a közönséges iskolai oktatásból kimaradt” — írja. 1848. március 15-e után megjelenik uevan a rendelet a nem7.eti nyelv kötelező tanításáról, a 6—12 éves korig terjedő tankötelezettségről, a népoktatás ingyenességéről, de aztán jön az elnyomatás kora, amikor a tankönyvekről, szerzőkről pontos jelentést keli tenni. Ebben a korban is akad azonban bátor ember — Pongrácz Gejza — aki a Kisgécből a csengeri vásárra járó Haynaunak a szemébe vágja, hogy ökröt hazaárulónak nem hajlandó eladni. Igaz, azonnal menekül is a kerten keresztül, a Lápon át Garibaldihoz, Olaszországba. Az önkényuralom 'épteteti; aztán életbe az élet által sürgetően követelt reformot, mint például a négy osztályos kötelező néniskola felállítását, ds az oktatás szelleme a magyar nemzeti öntudat elfojtására törekedett. A tanítás nyelve mindenütt a német volt. a tankötelezettséget a csendőrök kényszei-ttették a népre. így nem csoda, hogy a reform csak gyűlöletet váltott ki a népből. 4* e1*s<?í nótnnító Nagy szenzációnak számított 1897-ben az első nőtanítónak, Kuthy Paulának az alkalmazása, aki a negyedik—hatodik osztályokat tanította. A helybeli orvos leánya, Szendv Emilia még követi tisztében, de aztán újból férfi tanítók foglalják el a helyüket. A Tanácsköztársaság egyáltalán nem tudta éreztetni hatását ezen a Budapesttől távoleső helyen. A reakciós erők pedig később tovább gátolták az iskola fejlődését. Pedig sürgős változásokra lett volna szükség, mert 1930-ra a református iskolába járó tanulók száma 392-re emelkedett. Egy tanítóra több mint hatvan gyerek jutott ebben az időben. ív*v állásra 104 jelentkező Napjainkban, amikor elég nagy a pedagógus hiány még megyénkben, szinte hihetetlennek tűnik a következő adat: 1932-ben. amikor a presbitérium pályázatot hirdetett a megüresedett tanítói állás betömésére, 104 tanító adta be pályázatát, akiknek egy része munka nélkül volt. A többi már a felszabadult ország történetéhez tartozik. 1946. szeptemberében 7 tan- prős általános iskolává fejlődik az iskola. A fejlődés azonban még mindig lassú. 1947. máiusában íria a körzeti iskolafelügyelő. hogv nagymértékű a mulasztás. A református iskola első osztályába beiratkozott 150 tanuló Vötü) például fii volt csak tti-m az említett naoon. Az 10áR-kan bekövetkezett államosítás után aztán már rohamos a fejlődés. 1961-re a tanulók száma csaknem megkétszereződik. 12 osztályos« koedukált iskola 1961-ben lehetőség nyílik az általános iskolának 12 osztályos koedukált iskolává való fejlesztésére. Ehhez azonban 3 tanterem építésére van szükség nagyon sürgősen. Talán az országban is példa nélkül álló az a segítség, amellyel 1962-re falépül a 3 tanterem. Komiódtóttalu, Szamosbecs, Szamostatárfalva, Csegöld. Zajta, Pátyod, Csen- gerújíalu. Porosaim 3 és Tyúkod termelőszövetkezetei támogatják az építkezést. Most már 25 tanulócsoportja. 15 tanterme van az iskolának. A további fejlesztéshez az 1962/63. évben több mint négymillió forintos beruházással újabb nyolc tanterem épül. Befejezésül hadd álljon itt a csengeri Petőfi Sándor XI1. osztályos iskola — 400 éves fennállásának jubileumi ünnepségére kiadott évkönwéből Arató Ferencnek, a Művelődési Minisztérium főosztály- vezetőjének néhány sora: „A múlthoz sohasem szándék nélkül nyúlunk. Jelenleg is az a cél vezette az évkönyv szerkesztőit .'Molnár József, Halászi László) hogy a ma fett da fainak megoldásához e 400 év hősies történekéből merítsen példát és állítson eszményképet az iskola pedagógusai és növendékei elé. Gál Béla Bethlendl György a Miskolci Nehézipari Egyetem gépészmérnöki karán tanul. Most negyedéves. Február óta a Gépjavító Vállalatnál dolgozik. Innen társadalmi, tanulmányi ösztöndíjat kap. Természetesen tanulmányai végeztével számít rá az üzem. A képen: Bethlendl György jobbról Kocsmár Mihállyal a szerszámos műhely csoportvezetőjével egy újonnan tervezett készülék pontosságát ellenőrzi. Hammel József felvétele Tessék mondani, sül yos az állapota? Dehogy! Csak színházi kritikát olvas. teljes sorozat — hozzávetőlegesen 10 000 oldalon és 10 000 példányban lát napvilágot A könyvbarátok érdeklődéssel fogadták, és sokan vásárolták az első kőtetet, amelyben hét regény — Sárarany, Harmatos rózsa, a Galamb papmé, Arvalányok, az Isten hátamögött, Kerek Ferkó, Nem élhetek muzsikaszó nélkül — jelent meg. A kötet — í-’-^ses, szép kivitelben, bibliofil papíron — megnyerte a szép könyvek barátainak tetszésért és bizonyára örömmel fogadják a hírt: nyomdában van már a második kötet is — a Jószerencsét, a Fáklya, a Légy jó mindhalálig, a Házasságkötés és a Kis vereshajú című regényeket tartalmazza. — amely októberben kerül a könyvesboltokba. Szííb László: Ä TÜSKE életrajzához A pipiférszedő Három nyárfa magasodott, öreganyám hajladozott, hajladozott, mint a szatyor füle, messze kint, valahol a határ széles mezején. Pipitért szedett a szegény, amíg a Nap komor képpel mögötte vigyázva lépdelt, minden fűszált szemmel tartva, mint az őr a díszes parkba. Én még akkor gyerek voltam, ott körűié ugrándoztam gondolatíalan a réten, — ó, gyönyörű, szép emlékem! — szelek, nyárfák, pipitérszag, valamennyi napos, hűs évszak, nekem kalandozás, kevés — nyanyámnak meg gyűjtögetés, kék kötény, felkötött szoknya. Szedte a pipiért, lopva, mások földjéről magának, hideg estékre teának. Alig fél éve „látta meg a napot” Csen gerben a Szatmári Tüske. Születését annak köszönheti, hogy — vannak még hibák. Sokáig mondogatták, hogy születőben van. Hinni csak akkor hitték, mikor tüskéit beleszűrta néhány szatmári hibába. Ráadásul a nyilvánosság előtt. A Tüske életrehívója két vidám fiatalember: egyikük Hetei László. Együtt utaztak. Egész úton „verték a tüzet”: Csengerben is elkelne egy Dongóhoz hasonló szatirikus együttes. — Ugyan már! Mióta vajúdnak a Nyíri Pajkossal, Nyíregyházán! Épp mi tudunk valamit összehozni, itt, Csengerben?! — legyintett Laci, aki „civilben” a járási művelődési háznál művészeti előadó. A Tüske azonban nem hagyta nyugton embereit. Néhány hónap múltán Laci nevetve, de bosszúsan mesélte barátainak: — Képzeljétek, a Szamosiadnál a nyakamba ugrik egy vadidegen részeg. Be akar cipelni erőszakkal az ivóba és állandóan azt hajtja: csókolom a leheleted... Szerencsére odavetődött egy segédrendőr. Nagy nehezen elvitte a nyakamról. Egy óra múlva találkozom velük: mindketten dülöngőznek, fogják egymás kezét.. Könnyesre nevették magukat végül egyikük felkiáltott: — De hisz ez remek paródia! Nemsokára pontot tették a »Csókolom a leheleted” című jelenet után. A folytatás szinte magától jött, az ötlet lépten-nyomon kínálta magát: sártenger a tsz kapujánál, szemetelők a moziban, millió az ittas ember, borravaló a fodrász ktsz-nél, pálinka kísérettel fürgébben jár az ecset a szobafestők kezében, 400 éves az iskola — elfoglaltak a nevelők, s így tovább. Hibavadászatukkal a Sza- mos-hldjától elértek — végig a községen — a futballpá- lyáíg, ahol a roppant izgalmas örökrangadót, a Csen- ger—Tyúkod mérkőzést, és drukkereit vették tüskehegyre. Három nap alatt csiszolták hegyesre az apró tüskéket a szerzőnek felcsapott fiatalok. Mihamar társszerzővé szegődött csaknem a fél község. Az úton Is megszólították őket: lenne egy jó tüskére való... Kisvártatva kiválasztották a szereplőket. Humor, hang, sokoldalúság szerint. S egy estén a helyi közönség elé léphetett a Szatmári Tüske. A szellemes műsor célbata- lált. A Tüske életrekelt. Mert szúrkálásra termett hibák mindenütt akadnak; sorra érkeztek a meghívások Porosaiméról, ököritőfülpösről, Szamosbecsről, Csengersimá- ról... És a Tüske nem kímélte a hibákat, dallal, zenével, prózával, pántom innal sebezte őket. Közben mindjobban kutatták e sajátos műfaj titkait. Igyekeztek változatossá tenni a műsort sokféle témával, formai megoldásokkal. — Legyen változatos, de ne legyen vegyes felvágott. Találjunk egy keretet, amelybe beilleszthetjük a számokat, legyen összekötő gondolat. .. Minden próbán ezen morfondírozott a hattagú együttes vezetője, Hetei László. Második, egyben legújabb összeállításuk már ilyen elgondolás alapján készült, a címe: Leértékelt áru. Ezzel léptek nemrég a megyeszékhely közönsége elé, ezzel akarják járni a megyét őszig. Meghívásuk van Kazincbarcikára, Miskolcra, Füzesabonyba, Sátoraljaújhelyre, s más városokba. Kezd híre, neve lenni a Szatmári Tüskének a megye határain túl is. A merész vállalkozás, — melyet a helyi ktsz és a KISZÖV kezdettől támogatott — sikereket mondhat magáénak, A Tüske tagjai még úgy érzik keveset tudnak. Tanulni akarnak az idősebb együttesektől, a Debreceni Dongótól, a Dunaújvárosi Ostortól. Később pedig közös szereplésre gondolnak. Addig esténként szorgalmasan próbálnak, gyakorolják a színpadi mozgást, a beszédtechnikát. Minél többször szeretnének fellépni. De a napi munkában se akarnak rosszul szerepelni. Sztracsanek Marika könyvtári kölcsönző hatezer kötet gondjait viseli. Bellon Barna kiváló tanító, — ő egyébként az összekötő a tagok között — Bervájával. Jakó Pál az Díszdoktor&h A The New York Tímesben olvasható, hogy Charlie Chaplin, a világhírű filmművészt az oxfordi egyetem díszdoktoráv« avatta. A hetvenhárom éves művész — mielőtt Svájcból, állandó tartózkodási helyéről Angliába utazott — nyilatkozató: adott, amelyben elmondott;., hogy Jelenleg önéletrajzán dől gozik. A könyv tartalmáról nem nyilatkozott részletesen, de nyomatékosan hangsúlyozta, Kegy abban nem kritizálja Amerikát „Nincs keserű érzésem a mai Amerikával kapcsolatban ... Többen legjobb barátaim közű amerikaiak. Szeretem őket. S Jő színben szerepelnek könyvemben.” Ugyanakkor Chaplin — híven egész életéhez — sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy hatalmas amerikai reakciós csoportok „a háború befejezése óta hazug és mérges propaganda hadjáratot folytattak enene". Beszélt azon politikusok és nem utolsósorban tudósok nagy felelősségéről, akik „létrehozták a nukleáris fegyvereket, ezeket a Frankenstein-szőrnyetegeket és a tömegek feje fölött harmadrendű emberek kezébe juttatták ezeket... Mégis, a legfontosabb: a nép. Én természetesen a béke mellett vagyok. Mindig meegyö- ződéses, békeuszító voltam’'. A The New York Times —bár közli Chaplin nyilatkozatának azt a részét is, hogy sohasem volt kommunista — a nagy művészt „a baloldali mozgalmai: egyik oszlopának" tartja és ezért rossz néven veszi az oxfordi egyetem kitüntető gesztusát. Mi« amerikai lapok meg hisztériábr törtek ki, hogy a „békeuszitő’ egyszerre kapta meg az oxfordi dfszdoktorátust — Mr. Dean Ruskkal, az USA kOlOgymlnis/, terével. „Felháborító!” — dörgi a sajtókórus. Rát Igen, ml Is azt valljuk: felháborító. — r. Hanglemez-Katalógus A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat újdonsággal jelentkezett: hanglemez-katalógust adott ki a zenekedvelőknek és a hanglemezgyűjtőknek. A több száz oldalas katalógus műfajonként — opera, operett-, tánc-, népzene, vegyes hanglemezek — csoportosítja a felvételeket. 12 ezer példányban jelent meg és közli a legismertebb magyar művészek arcképeit is. 4n<omata hn ti uősbe ni o a dó A mátészalkaiak lelkeser, vették ki részüket a strand építésének munkáiból. A legutóbb a posta dolgozói társadalmi munkában automata hangos be mondót szereltek fel a strandon. „égimeszelő”, másnevén' „humorzsák”, villanyszerelő brigádot vezet a ktsz-nél. Valamennyien dolgozó fiatalok, nem rajzolnak maguknak rózsaszín felhőket. Játszani, szórakozni, hibákat szúrkálni akarnak minél magasabb művészi fokon. S mivel nemcsak „vannak még hibák”, de egy ideig lesznek is, — mindenképpen van jövője a Szatmári Tüskének. ☆ Ezzel tulajdonképpen be is fejeződne a Tüske eddigi él p - rajza. Néhány napja azonban — az írás megjelenése eFtt közvetlenül —, valami te - tént. Olyan hír kar t szárnyra: feloszlik a Tűri a. Oka: az együttes két te a nem éppen példás magavi ■*- létével magára vonta a figyelmet. Sajnos róluk, vág' is a Tüskéről beszél a község. Kár lenne, ha a Tüske többi becsületes és tehetséges tagjai elveszítenék kedvüket. Ok semmiképpen nem felelhetnek a két példátlanul viselkedő magánéletének alakulásáért. Igazságtalan lenne ’'a a csengeri közönség azon- - taná a Tüskét két „leszt--- pelt” tagjával. Még nas.v.o baj lenne, ha az anyagi •<-- mosatást oly önzetlenül n- tó ktsz és a járás kultur._ i. művészeti vezetői mí_ 3 hagynák az együttest. i\ -n kisebb a tét. mint az: egy '♦ marad, vagy feloszlik Tüske. Ne pecsételje meg a Tü ke sorsét két tagjának, va inkább volt tagjának elité lendő esete. Veszítene a já rás, a megye. Kénytelen ség- bői ugyan, de ide“ kíván ke zik az a mondás: nem szabad a fürdővízzel a gyereke' is kiönteni... IMII Az Ünnepi Könyvhét „terített asztalára” tette te szép 1 ajándékul a magyar helikon könyvkiadó a Móricz Zsig- momd-sorozat első körtetét. A A Móricz Zsiqmond-sorozat sikere
