Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-05 / 155. szám
NEM RIVÁLISOKmégis versenvexneh ÍOO ooo Szabolcs-Szatmár megye 1962/63. évre száló népművelési irányelvei — többek között — hangsúlyozzák az irodalmi színpadok megnövekedett szerepét is. Miről van szó? Arról, hogy a következő évben, években minden községben alakuljon és működjön irodalmi színpad. Két- százharmincnégy irodalmi színpad, mintegy négyezer tag csaknem ezer előadás és óvatosan számolva is évi százezer hallgató! Merész célkitűzés! Rövidtávon talán nem is eléggé megalapozott. Elöljáróban nem árt nyomatékosan kijelenteni: nem az a törekvés, hogy az irodalmi színpadok számszerű fejlesztésével párhuzamosan elsorvasszuk a többi öntevékeny művészeti ágakat! Vannak ugyanis olyan téves nézetek, hogy az öntevékeny mozgalom átmeneti egyhelyben topogásából az irodalmi színpadok jelentik a kivezető utat. Mit értsünk irodalmi színpadon? Minden forma, minden műfaj lét jogosult, ha hűen szolgálja a mondanivaló kifejezését. Ez a szabály! A jelenleg működő csoportok legfőbb ereje kezdeményezőkészségükben, önálló műsor kutatásukban, a mondaniva- [ lót egyre tökéletesebben kifejező eszközök keresésében van. Ez a nyugtalan, keresőkutató, mind magasabbra törni akaró szellem a mozgatórugója és meghatározója, hogy egy-egy irodalmi színpad milyen fokon tölti be hivatását. Vajon a megyében jelenleg és jövőben működő irodalmi színpadvezetók megfelelnek-e ennek a követelménynek? Sajnos, egyelőre csak kisebb részük. Az a puszta tény, hogy valaki irodalom tanár, még nem jelent feltétlenül jó művészeti vezetőt is. Műsorválasztásnál a még oly kiváló tanárok is hajlamosak megrekedni az úgynevezett komolyabb témáknál, komor hangvételű verseknél, elbeszéléseknél, dráma-részleteknél. Sokan közülük nem tartják eléggé irodalminak a vidám műfajokat, nem szívesen szólaltatják meg a mai magyar, népi demokratikus és haladó nyugati írókat, költőket. A témaválasztás egyébként sem egyszerű dolog. Szakképzett művészeti vezető hiányában talán a legnehezebb feladat a műsor színvonalas színpadra állítása. Beszéd- és mozgástechnikai, térkihasználási fogyatékosságok, a kezdő csoportok által előszeretettel alkalmazott sötét színek a világításnál: mind megannyi gyermekbetegség, amelyeket csak hosz- szú hónapok olykor keserves — tapasztalatai szüntetnek meg. Nyilvánvaló, hogy önmagában egyetlen művészeti vezető sem tudja tökéletesen megoldani a fenti feladatokat Ez a tény meghatározza a belső nevelőmunka, a szak- körszerü működés fontosságát. A rendszex-esen olvasó csoporttagok önnevelő, kutató munkája a garancia a magyar- és világirodalom kevésbé ismert értékeinek megszólaltatására. A szakmai ismeretek elsajátítása és állandó bővülése is csak rendszeres szakköri munka útján valósítható meg. Szükséges a színjátszó, tánc és énekkarvezetők segítségadása. Az irodalmi színpadok így tudják betölteni másik fontos feladatukat: közönségnevelő hatásukat. P. L. Azt mondják, nem lehet ráismerni a nyíregyházi Béke Őre Tsz határára. Az avatatlannak semmi különös nem kelti fel a figyelmét: a kapásnövények szépek, a majorban híznak a sertések, a baromfiállomány is olyan mint — például a Ságvári Tsz-ben. A szövetkezet tagjai szorgalmasan dolgoznak. Váltakozó elnökök Bizony, itt nincs semmi érdekes, semmi rendkívüli. Haladnak a dolgok, ahogyan egy nagyüzemben lennie kell. Ennek a természetes állapotnak mégis nagy, igen nagy története van. Az idei tavaszon kezdődött. Régi, több mint tíz esztendős a Béke Őre Tsz. Azonban előző történelme lapjaira az évek nem írtak fel sok jót: a szövetkezet a kezdetlegesség állapotában volt hosz- szú ideig, s különösen az utóbbi években vált tarthatatlanná a helyzet, amely megmutatkozott a vezetés gyengeségében, a munkafegyelem teljes szétzü llésé ben. Éveken át váltogatták egymást az elnökök, s e volt elnököknek kialakultak az egészségtelen csoportjai. A gazdálkodás a holtpontra jutott: a Béke Őre Tsz a megye leggyengébb szövetkezetei között szerepelt. Megkérik Horváth Jánost.» A szomszédos Ságvári Termelőszövetkezet vezetősége figyelte az eseményeket. Tavasszal aztán arra az elhatározásra jutottak, hogy valamilyen formában felkarolják ezt a szövetkezetei. Megbe- beszélték, hogy a vezetésben, szakmai tanácsadásban lesznek segítségére a szomszéd gyenge tsz-nek. Ebből az elgondolásból nem sok valósult meg. Azazhogy az események más, sokkal mélyebb értelmű irányt adta a segíteniakarásnak. Amikor a Béke Őre Tsz pártszervezete tudomást szerzett a segítőszándékról, párttaggyűlést hívtak egybe, s ezen úgy határoztak, megkérik Horváth Jánost, a Ságvári Tsz elnökét, vállalja el náluk is az elnöki teendők elvégzését. Szinte egyhangúan ez volt a döntése atsz- közgyűlésnek is. A Ságvári Tsz vezetősége — bár meglepte őket a fordulat — megoldhatónak látta ezt a megoldást. Azonban ezt az ő tagságuknak is szentesíteni kellett. Voltak is ellenvetések azok részéről, akik úgy vélték, hogy ez a „kö- zösködés’’ kárt okoz nekik, talán még anyagiakban is megrövidülnek. A tagok, párttagok többsége helyes érvekkel győzte meg a sajátjukat féltőket, hogy nem elégedheti nek meg a Ságvári Tsz eredményeivel, hanem tovább kell látniok... Április elején kezdte meg Horváth János az elnöki ténykedését a Béke őre Tsz-ben is. Jobban mondva, azóta inkább vendég a saját szövetkezetében, mert idejének túlnyomó részét a másik tsz-ben tölti. A Ságvári Tsz növény-, zöldség-gyümölcstermelő és állattenyésztő szakemberei is gyakran meglátogatják a Béke őre Tsz-t, s hasznos szakmai tanácsokat adnak. A két szövetkezet könyvelője közösen készítette el a Béke Őre gazdálkodási tervét, amely — talán először — a valódi állapotokra épült A felemelkedés közös útja Akkor sem történt semmi csoda, amikor kiderült, hogy a Béke őre Tsz tagjai nem olyan emberek, mint amilyeneknek a városi tanácsnál is ismerték őket. Csupán feltárták előttük a lehetőségeket s megmutatták az eredmények elérésének útját. A kapásnövények területét egyénekre bontották le. A növénytermelésben, állattenyésztésben bevezették a premizálást — amelyről korábban is beszéltek, de a valóság talaját nélkülöző tervek miatt azok végrehajtására igazán soha nem került sor. Egyetlen példát: egy hónap alatt megkétszereződött a tejtermelés. Már kétszer osztottak — egész évre visszamenőleg — 10—10 forint előleget. A városi tanács — bár ismerte a hibákat — sajnos éveken át nem nyújtott érdemben! segítséget a Béke őre Tsz-nek. Most, amikor a Ságvári Tsz. ekkora segítségre határozta el magát a városi tanács — ez dicséretükre legyen — egy jó állattenyésztőt adott Huszta István személyében a tsz-nek. Amikor beszélgetünk ezekről az eseményekről a Ságvári Tsz vezetőségének tagjaival, Huszta Istvánnal, a Béke Őre állattenyésztő agranómusával, az tűnik fel legjobban, mintha nem két hanem csak egy tsz dolgairól esne szó. Az ügy közössé vált. S nékik is magától értődő, természetes. — Két év alatt — az ideit még nem számítva — minden tekintetben a mi gazdaságunk színvonalára tudjuk emelni a Béke Őre Tsz-t — mondják a Ságvári Tsz tagjai. A baromfitenyésztésben már versenytársak vagyunk. A sertésnél is közeledik a színvonal. A kapásnövények állapota... Nem igen különböztetjük meg a két tsz-ben. A kapcsolat értéke — A Béke Őre tagjai állandóan szemmel tartják a Ságvári határát, s nem akarnak szégyenben maradni az erősebbel szemben. Ez a legnagyobb eredményünk — hangsúlyozza Huszta István. Nagy, igen nagy dolog vette kezdetét a Ságvári és Béke Őre Tsz viszonyában. Le lehet mérni majd mázsákban, vagonokban is ennek a kapcsolatnak az értékét, de amely talán még ennél is fontosabb: megtalálták az utat ahhoz, hogy rivalítás nélkül, vállt vállhoz vetve magasabb színvonalra emelkedjen a gyengébb — a közösségi élet minden vonatkozásban. Samu András Napirendéit: Étkeztetés, vendég'átás Nem tartjuk szerencsésnek, hogy a Vendéglátó Vállalat mielőtt megoldotta volna a Szabolcs éttlerem konyhájának bővítését — megszüntette a Beloiannisz-téri, Vesszős-féle étterem működését. Az helyes, hogy építenek egy modem, minden kultúr- igényt kielégítő, új önkiszolgáló éttermet, a hiba azonban ott van, hogy először biztosítani kellett volna a város vendéglátó forgalmának zavartalan lebonyolítását. A Vesszős-féle étterem vendégei és azok, akik az utcán át vitték el ebédjüket, átkerültek a Szabolcs étterem konyhájára. Ezáltal a város egyetlen éttermének forgalma megduplázódott. A Szabolcs étterem mai berendezkedése mellett képtelen a felnövekedett forgalom hiánytalan lebonyolítására. A konyhája korszerűtlen és kicsi, a személyzet alig tud mozogni benne. Korszerűtlen a felszerelése is, s így a személyzet igazán önfeláldozó munkája mellett sem képes a gyors és a kívánságoknak megfelelő munkát végezni. A déli órákban a konyha előtti folyosón az éttermi személyzet valósággal közelharcot vív, hogy a lehetőség szerint gyorsan elégítse ki a vendégek kívánságait. Ez azonban technikai akadályokba ütközik, mert a folyosó olyan szűk, hogy a pincér sereg egymás hegyén-hátán tolongva végezheti el csak 1 munkáját. Ez az oka annal^ hogy idegeskedés, kiabálás és kapkodás jellemzi a Szabóié* étterem forgalmának lebonyolítását. A vendégek panaszkodnak, hogy az ételeket késve kapják, a kiszolgáló személyzet nem magyarázhatja meg minden vendégnek, hogy nem az ő hibájuk a késés és még csak a konyha sem felelős érte, hanem elsősorban a Vendéglátó Vállalat, hogy idejében nem oldotta meg a Szabolcs étterem felnövekedett forgalmának megfelelően a konyha kibővítését és a mai igényeknek megfelelő, korszerű berendezését. Ez a probléma egyszerűen megoldható, ha a Szabolcs étterem kerthelyiségének egy részét felhasználják a konyha kibővítésére. A kerthelyiség területe megengedi azt, hogy abból egy részt elvegyenek. Arról nem is szólva, hogy a kerthelyiség az év 10 hónapjában használaton kívül van, azért a néhány heti nyári használatért nem érdemes akadályozni az étterem további fejlődését. A Vesszős-féle vendéglő helyén épülő önkiszolgáló étterem elkészülése október —november hónapra várható — ha nem húzódik el az építkezés még hosszabb időre. Véleményünk szerint az önkiszolgáló étterem megnyitása után is szükséges a központban lévő éttermünk konyhájának modernizálása. Farkas Pál 0 OUajjb Apróságok finn földről zmmcm/as Uust ? „Eperfagyi, eperfagyi, hű de finom...” Népszerű, időszerű dalt hoz a szél a fagylaltárus kocsija felől. Dél van, hevesen süt a nap, a hőmérő higanyszála 34 fok. fölé emelkedett. Jól esik az embernek ilyenkor egy fagylalt. Dévényi Kálmán mozgóárus friss finom fagylalttal kínálja a járókelőket. S mintha a rádió is népszerűsíteni akarná ezt az érdekes foglalkozást, fagylalt nótát sugároz. Halkan, majd egyre hangosabban. Körülnézek. .4 fagylaltárus megmutatja táskarádióját, magával viszi mindig, mu szórakozik és a vásárlókat is Egy emlékbe kapott album újra felébreszti az élményeket. ,, András Lipők”, azaz Lipők András, a finn földön járt magyar küldöttség tagja felüti a színes albumot: Erdő mellett nem jó lakni Pajholában több száz finn fiatal gyűlt össze, hogy taszívélyes finneknek. Pár pillanat és az asztalon kínálta magát az északi tundrák vándorló állatának barna húsa. Hogy milyen ízű? Mint a keserű, füstölt sonka. Mellé hajába főtt burgonyát szolgáltak fel, — kenyér helyett. Ugyanis a finnek alig esznek kenyeret, pontosabban a kenyerük a hajába főtt krumpli. íme a szabolcsi és Faúsztatás a finn vizeken. a finn ember rokoni szálainak új bizonyítéka! Szép lakások — jó áron Rengeteg modem lakás épül városban, faluban. Épít az állam, különböző társaságok, a bérlő válogathat, csak legyen együtt a pénze. A tulajdonos nem restell építkezni, s nem restell megkérni a lakbért. Nem ritka, hogy egy- egy finn család minden megkeresett száz forintból 20—25 forintot (finn márkában) lakbérre áldoz. Hogy megéri-e? Aligha áll módjában fontolóra venni! Vízisellő Derék északi rokonainkat sem kerülte el a nyugati világ bárjaiban lábrakapott vet- kőzési járvány. Persze nem lennénk az ezer tó országában, ha mindez nem egy mesterséges medencében történne. A vízáséllő nagy tapsot kap az előkelő vendégektől, amit a tulajdonos kap egy-egy belépti díj fejében, arról nem szól a krónika. P. G. lálkozzon a magyar fiatalok képviselőivel. Javában folyt a barátkozás a magyar és finn szavak hasonlítgatása, amikor az egyik finn gyerek rágyújtott egy nótára. A magyarost csodálkozva hallgatták: épp olyan, mint az Erdő mellett nem jó lakni... Viszonzásul a magyarok is csatlakoztak a dalhoz. Ekkor a finnek ámultak, kórusban— Cigányzene, halászlé A Maakansa című lap ! egyik munkatársa három magyar szóval rukkolt ki: Margitsziget, cigányzene, halászlé. Budapesti látogatásakor tanulta meg, valósággal áradozott a magyar fővárosról, a szép zenéről, a csípős, de ízletes halászléről. Vajon tud a magasodó házakról, jól öltözött emberekről szóló szavakat is? Az sem baj, ha finnül. .. — Óhajt rénszarvas húst? — a kérdés elhangzott, s Wim ölet nemet mondani a — magas árak. Nyíregyházi emberek cA faijijlaltariu szórakoztatja. Talán ezért, talán a nagy meleg miatt, néha úgy megrohanják a vevők, hogy beleizzad, míg kielégíti őket. Naponta kocsijával 30 kilométert is megtesz. Utcáról utcára jár, szerdán és szombaton a kórházhoz, s az új lakótelepekre szállítja a fagylaltot. Sportrendezvényeket, meccseket el sem lehet képzelni nélküle. Ki szokott menni vidékre is. Oroson, Borbányán mindenki ismeri, vasánti?« ha az ottlevő árusok nem tudják kielégíteni a vásárlókat. Egy nap háromszor vételez kocsijába árut, egy-egy alkalommal 28 kilogrammot. Naponta 74 kiló. ami 1480 gömböt, — 740 forintot tesz. De van olyan nap, amikor 1000—1200 forinttal számol el. Ennyi az egyhónapi fizetése is. Az alatt az öt év alatt, amióta fagylaltárus, 600 ezer forint fordult meg a kezén, 888 ezerszer fogta a kezébe a mérőkanalat, s négyszáznegyvennégy mázsa fagylaltot adott el. Szereti foglalkozását. Volt már fodrász, boltvezető, az állami biztosítónál szakkör- zen felügyelő, s csapos Sóstón. De nem találta sehol a helyét. A szabadlevegőn érzi jól csak magát. S így jutott e* a fagylaltja. Az ország legszebb vidéki boltjává fejlesztik a nyíregyházi Csemegét: a Dózsa György utcai szárnyát egészen a Béke moziig hosszabbítják meg. Ez szükségessé tette néhány iparcikk bolt áttelepítését a város más részébe. Demeter János, az IKV igazgatója közölte, hogy a Dózsa Gvörgy utcai vasbolt a jövőben a Kossuth téren, a volt Anyák boltja helyén várja a vásárlókat. Ebben az üzletben ezután csak a háztartáshoz szükséges vasárukat, edényeket lehet majd kapni, — a nehézáruk a piactérrel szembeni boltban, a Rákóczi utcán találhatók meg. Szükségmegoldásként a Zrínyi Ilona utcán árusít jelenleg a megye legnagyobb textilboltja. Miután a textilbolt a Dózsa György utcai állandó helyén megnyílik, a Zrínyi Hona utcán felszabaduló helyiségben rendezik be a megye egyetlen járműszaküzletét. A Rákóczi utca és a Beloiannisz tér találkozásánál lévő, korábban fmsz-áruházként ismert üzletet nemrég átadták az IKV-nek: egyik i-észébsn máris megnyílt az Anyák boltja. A jövőben a Zrínyi Ilona utca 2. szám alatt, az udvarban található meg a háztartási gépkölcsönző. Költözködő üzletek
