Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-26 / 173. szám

Ki a felelős 160 gyermek sorsáért? Delhi, (TASZSZ): Csaknem egy hónap teltei azóta, hogy 180 kisfiú — a Tézpur városhoz köaeli kato­likus missziós iskola tanulói bénán fekszenek. Közülük csak kevesen tudnak mankók se­gítségével valamennyire is mozogni. A gyermekek tragé­diájáról a Statesman című delhi lap számol be. A gyermekek az iskolai ét­kezdében elfogyasztott egyik ebéd után gyengeséget és erős gyomorfájást éreztek. Rövid idő múlva megbénulta lábuk. Ugyanez a sors érte tanítóikat is. Az orvosi vizs­gálat a következő kórképet állapította meg: súlyos étel- mérgezés következtében be­állott bénulás. A Központi Pasteur-Intézet véleménye alpján különleges vitaminokat adtak a gyerme­keknek, de ez nem hozott eredményt A mérgező anyag egyelőre még ismeretlen. A véleménye az, hogy a beteg­séget amerikai élelmiszerfe- leslegböl szállított liszt, illet­ve a belőle sütött ételek okozták. Ki a felelős a gyermekek sorsáért? A romlott élelmi­szert szállító óceánontúli „jó­tevők” a felelősek a megbé­nult gyermekek szüléd, az indiai társadalom előtt. Az Izvesztyija cikke II nyugati leszerelési politika képmutatásai Moszkva, (TASZSZ): Az Izvesztyija kedd esti száma közli Poljanovnak, a lap szemleírójának cikkét, amelyben leleplezi a nyuga­ti hatalmak képmutató maga­tartását az atomfegyver-kí­sérletek beszüntetésének kér­désében. A cikkíró meggyőző példá­kon, egyebek között az Egye­sült Államokban nyilvános­ságra hozott kísérleti adato­kon keresztül mutatja ki, hogy ma már az egészen jelen­téktelen atomrobbantáso­kat is nemcsak észlelni lehet a korszerű műsze­rekkel, hanem a nyo­mukban jelentkező talaj- mozgásokat Is meg lehet különböztetni a természe­tes jelenségek következ­tében fellépő földrengé­sektől. Most — folytatja Poljanov — az Egyesült Államok és Anglia újabb fogásokhoz fo­lyamodik. Mindketten igyek­szenek Genfben olyan benyo­mást kelteni, mintha más szemmel néznék a nyolc sem­leges állam javaslatát és ké­szek volnának tárgya1™ ró­la. Mihelyt azonban megkez­dődik a tárgyalás, nyiíván­Az ENSZ-ben valószínűleg a jövő héten tárgyalják a kongói kérdést New York, (MTI): U Thant, az ENSZ ügy­vezető főtitkára kedden este kétórás megbeszélést folyta­tott a 19 tagú kongói tanács­adó bizottsággal azokról a lépésekről, amelyek célja Ka­tanga elszakadásának meg­szüntetése lenne. A megbeszélésről nyert megbízható értesülések szerint U Thant azt az álláspontot képviselte, hogy még végső esetben se alkalmazzanak erőszakot Katangával szem­ben, a bizottság több tagja azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az ENSZ ügyvezető fő­titkára tegyen erélyesebb in­tézkedéseket. A kedd esti ülésen U Thant felvetette azt a lehetőséget, hogy a Biz­tonsági Tanács adjon neki felhatalmazást gazdasági rend­szabályok hozatalára Katan- gával szemben. E kérdésben a bizottság tagjai nem döntöt­tek, de valószínűnek tartják, hogy az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa a jövő héten összeül a kérdés megvitatása céljából. való lesz, hogy minden ma­rad a régiben. A Nyugat ugyanis a nyolchatalmi ja­vaslatot — amely nemzeti el­lenőrzést helyez kilátásba az atomfegyver-kísérletek be­szüntetésével kapcsolatban — olyan javaslatnak pró­bálja feltüntetni, amely „nemzetközi ellenőrzést” követel. Ez már nem egy­szerűen a semleges álla­mok és a világközvéle­mény semmibevétele, ha­nem kísérlet bizonyos nemzetközi okmányok át- mázolására és saját ké- nyük-kedvük szerinti át­értelmezésére. Az egyetlen cél, amiért ezt teszik — a megegyezés meg­hiúsítása és az atomfegyver­kezési hajsza folytatása. Amint azonban az Izvesz­tyija szemleírója cikke vé­gén megállapítja, a világ nemcsak az atomrobbantások jellegét tanulta meg felismer­ni, hanem azok manővereit is. Nyugtalanság " Algériában Általános választás augusztus 12-én? Moszkva, (TASZSZ): Az QSZSZSZK Legfelső Bíróságának tanácsa meg­vesztegethetőségért halálra ítélte K. T. Gyegtyarevet, a szovjet pénzügyminisztérium volt osztályvezetőjét. A vizsgálat megállapította: Gyegtyarev felhasználva hi­vatali helyzetét, sorozatosan megsarcolt olyan személyeket, iakik indokolt kérelmekkel for. ; dúltak hozzá kifizetések, vagy j térítések ügyében, s külön­böző összegeket kapott ezek­től. A Legfelső Bíróság bűnös­nek találta Gyegtyarevet, s tekintettel felelős beosztására és az általa elkövetett bűn­tettek rendkívüli súlyosságá­ra, szigorú ítéletet hozott. II dél-vietnami terrorról A „Felszabadítás” nevű vi­etnami hírügynökség jelenté­se szerint az t954. évi indo­kínai egyezmény megkötése óta eltelt nyolc esztendő alatt a dél-vietnami lakosság ellen végrehajtott büntető expedí­ciók során 105 ezer polgári lakos gyilkoltak ' meg. Ez alatt az idő alatt az Amerika- barát hatóságok 350 ezer em­bert vetettek börtönbe, s kétszer ennyit zártak koncent­rációs táborba. A bonyolult belpolitikai helyzet ellenére Algériában biztató jelei vannak a vál­ság közeli megoldásának. Az ideiglenes kormány tudomá­sul vette az FLN Politikai Bizottságának megalakulását, sőt felszólította a Ben Bellá­val szembenálló vilaják ve­zetőit, ismerjék el az új tes­tületet. Ben Khedda egyik államminiszterét küldte Tlemcenbe, hogy tárgyaljon az eltérő nézetek egyeztetésé­ről. Jazid tájékoztatásügyi miniszter keddi nyilatkozata is bizakodó: „minden bizonnyal kü­szöbön áll belpolitikai problémáink olyan meg­oldása, amely, bizonyos vagyok benne, helyreállít­ja majd a nemzeti egy­séget és összetartást” — mondotta. A Politikai Bizottság ^egye­lőre még nem tarthatott hi­vatalos megbeszélést, mert hét tagja közül még sokan hiá­nyoznak. A bizottság első ülésén a következő problé­mák kerülnek majd megvi­tatásra: 1. Az általános válasz­tások kérdése. A válasz­tásokat az ideiglenes vég­rehajtó szerv augusztus 12-re. tűzte ki, de ez a dá­tum valószínűleg kitoló­dik. 2. Az FLN országos kongresszusának előkészí­tése. Ben Bella, az ideiglenes kormány miniszterelnök-he­lyettese kedden este eluta­zott Tlemcenből és kíséreté­Újabb televíziós közvetítés a Telstarról vei együtt Orleansvilie felé tart, amely félúton fekszik Tlemcen és Algír között. A válság megoldása sür­gető. Mint a BTA kommen­tárja rámutat, az algériai nép növekvő nyugtalansággal figyeli az FLN vezetőségében mutatkozó ellentéteket. Az utóbbi időben nyilvánosság­ra került tények azt bizonyít­ják, hogy nem alaptalan az algé­riai nép nyugtalansága. Az országban a munkanélkü­liek száma már meghaladja a kétmilliót. Növekszik a be­zárt üzemek száma, amelyek európai tulajdonosai az „anarchiától" való félelem címén elhagyják az országot. Maga az ideiglenes kormány bevallása szerint az állam­kassza kimerülőben van. Az élénk diplomáciai tevékenység azt mutatja, hogy a közvé­lemény növekvő nyomására az algériai vezetők egyre in­kább érzik felelősségüket, ami alapot ad arra a feltéte­lezésre, hogy a közeli na­pok meghozzák a megbéké­lést. New York, (MTI): Mint a Reuter és az AP közli, kedden a Telstar ame­rikai mesterséges hold segít­ségével újból televíziós ösz- szeköttetést teremtettek az Egyesült Államok és Európa között. Három amerikai rádió- társaság — az NBC, az APC és a CBS — rövid híradó­műsort közvetített Európából A Telstar az Amerika és Európa közötti tv adások és te­lefonbeszélgetések továbbítására szolgál. MTI Külföldi Képszolgalat. Amerikába. A műsorban Pá­rizsról közöltek képeket majd megszólaltatták Couve de MurviUe francia külügy­minisztert is. Rövid nyilat­kozatot adott a Telstar ré­szére- a Genfben tartózkodó Rusk amerikai külügyminisz­ter. A program készítői nem mulasztották el azt sem, hogy a televíziós közvetítést a hi­degháború szolgálatába állít­sák. Egyenes adást sugároz­tak Nyugat-Berlinből, a „frontvárosból”, képeket ad­tak az NDK államhatárának arról a részéről, ahol nyugat­németek átmehetnek Berlin demokratikus övezetébe. Mikojan elutazott Indiából Delhi, (TASZSZ): Mikojan, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első elnök- helyettese kíséretének tagjai­val szerdán reggel Delhiből hazaindult Maszknyba. Az in­diai kormány képviselői, több minisztérium felelős munka­társai, Cserkaszov ideiglenes szovjet ügyvivő, a szovjet nagykövetség munkatársai, a diplomáciai testület tagjai, in­diai és külföldi újságírók bú­csúztatták Mikojant a repü­lőtéren. Amerikai újságíró megállapítása: a szovjet acéltermelés az utóbbi hetekben túlszárnyalta az amerikait New York, (TASZSZ): A Szovjetunió az utóbbi hetekben túlszárnyalta az Egyesült Államokat az acél­termelésben — erre a követ­keztetésre jut Harry Schwartz, a New York Times tudósító­ja a lapban megjelent cik­kében. A múlt héten Moszkvában közzétett hivatalos adatok — írja Schwartz — azt mutat­ják, hogy a Szovjetunióban hetenként körülbelül 1 millió 600 ezer rövidtonna (907,2 kg) acélt csapoltak, ami több, mint amennyit az Egyesült Államok termelt e nyár bár­melyik hetében. A júniusra vonatkozó ada­tok szerint 6 millió 900 eaer tonna volt a Szovjetunió acél- termelése, míg az Egyesült Államokban — az amerikai vas- és acélintézet adatai szerint — 6 millió 685 ezer tonna acélt gyártottak ebben’ a hónapban. A világpolitikai események forgatagában, a Laoszról, a le. szerelésről és a berlini hely­zetről folyó nemzetközi tár­gyalások lázában könnyen elkerülhette, a figyelmet az a hír, amely az iráni kormány- válság kirobbanásáról érke­zett. Kétszeresen is szem elől tévesztettük ezt az eseményt. Egyrészt a napokban megle­hetősen sok helyen törtek a felszínre súlyos belpolitikai zavarok: Angliától kezdve Pe­run át egészen Japánig, más­részt az iráni egy-két nap alatt megoldódott. Mégis, ér­demes egy pillanatra elidőzni ennél az eseménynél. Bár Amini visszavonulása az irá­ni kormány éléről aligha hoz fordulatot a politikában, s az országvezetés sem lesz ettől jobb. vagy tisztességesebb, mégis az idős politikus távo­zása bizonyos értelemben határkőnek tekinthető. Ali Aroinit körülbelül egy évvel ezelőtt állította Pahlevi sah az iráni kormány élére. Elődjét azok a nagyszabású tüntetések kényszerítették le­mondásra. amelyek az idő tájt Teherán utcáin viharzottak végig. A tanítók béremelésért tüntettek, a diákokat az a szándék vitte ki az utcára, hogy szabadságjogaikat köve­teljék. S a fővárosi esemé­nyek hátterében a paraszti tömegek nyugtalansága vib­rált. A lakosság túlnyomó ré­sze vidéken él, a mezőgazda- sági jellegű lakosság nagy ré­sze elképesztő nyomorban tengődik. * földművelésügyi Miniszterelnök-csere Iránban és ami mögötte Tan miniszter valotta be egy ritka őszinte pillanatában, hogy például Azerbajdzsán Iránhoz tartozó részén, a paraszti la­kosság évi átlagjövedelme nem haladja meg a 450 tu- mant, azaz egy hónapi bevé­telükből a parasztoknak nem egészen öt kiló húsra telik csupán. Az uralkodó osztály és az udvari előkelőségek lel­ki szemei előtt felsejlett a társadalmi forradalom rém­képe, annál is inkább, mert még nagyon elevenen éltek az emlékezetükben Mende- resz és Li Szin Man bukásá­nak körülményei. A törökor­szági és a délkóreai változá­sokat pontosan olyan szimp- tomák előzték meg, rfúnt ami­lyenek akkoriban mutatkoz­tak Iránban. Reza Pahlevi a népharag kirobbanását akar­ta megkadályozni, s a régi receptet alkalmazta: meg­nyittatott néhány szelepet. A szelepnyitás műveletét Ali Aminira bízták. így fű­ződött nevéhez az a mítosz, hogy ő a liberális reformok szorgalmazója, és végrehajtó­ja; a nyugati propaganda­gépezet pedig egyszeriben rá­zendített arra, hogy a sah „felülről hajt végre forradal­mat”. Amini programjának három szervesen összekapcso­lódó elem- volt: harc a kor­rupció és az infláció ellen, földreform és kíméletlen küz­delem azok ellen, akiket nem elégít ki a cégtábla átmázo- lása. Egymásután leplezték le a panamákat é<s dugták rács mögé a bennük részt vevő tisztviselőket. A miniszterel­nök ezzel két legyet akart ütni egy csapásra: valame­lyest kitisztogatni az állam- gépezetet, továbbá azt a lát­szatot kelteni, hogy az iráni rezsim alapjában véve tisz­tességes, csak néhány elfaj­zott beosztott ejtett foltot rajta. Megszigorította a be­hozatalt, kiparancsolta az or­szágból a drága pénzen im­portált bárhölgyeket és hoz­zálátott a költségvetés defi­citjének eltüntetéséhez. Mindezt erő-demonstráció egészítette ki: szétzavarták a parlamentet és rendőrkézre kerítették a sztrájkok szer­vezőit, az „ellenzéki hangos- kodókat”. Az Amini-féle kísérlet be­leidet az amerikai politika vonalába. Kennedy egy idő óta azon fáradozik, hogy meg­javítsa az Egyesült Államok reputációját, s tanácsadóira hallgatva, azt szeretné elér­ni, hogy külföldi barátai miatt ne kelljen szégyenkez­nie. Már pedig e? olyan part­nerekkel. mint Ngo Dinh Diem Dél-Vietnamban, Csang Kaj-sek Tajvanon, vagy ép­pen Reza Pahlevi Iránban, szinte a lehetetlennel egyen­lő. Washington ösztönzi eze­ket, hogy próbálják szalonké­pesebbé varázsolni uralmu­kat, anyagi tekintetben pe­dig álljanak a saját lábukra. Feloldhatatlan ellentmondás van itt. E rezsimnek tömegbá­zisának megteremtése és ki- szélesítése társadalmi refor­mokat és gazdasági fejlődést igényel, amihez viszont egye­bek között sok pénz kell. De az Egyesült Államok éppen ennek van szűkiben. Másfe­lől a népszerűség feltétele, hogy az illető kormány ki­szakítsa magát az amerikai imperializmus szolgaságából. Ezt Washington nem tűr­né, de Amerika nélkül el­vesztenék támaszukat a nép­ellenes diktatúrák is. Csoda-e, ha Amini búcsú­zóul sajtóértekezletén a szemrehányások özönét zúdí­totta az Egyesült Államokra, mert az állítólag szűkmarkú volt Iránnal szemben, s dol­láráldásban. nem a „megbíz­ható barát”, hanem a „sze­szélyes semlegesek” részesül­nek. A londoni Times közel- keleti tudósítója szerint, so­kan azt mérlegelik Iránban, vajon nem kifizetőbb-e a semlegesség a katonai elköte­lezettségnél? Amininak igaza van, amikor minden rossz forrása gyanánt az Egyesült Államokat nevezi meg. De hogy e rossz előtt Irán kapui tágra nyíltak, abban neki is nagy része van. „Mentőak­ciója” nem azért nem járt sikerrel, mert Amerika nem támogatta azt eléggé, hanem csupán ilyen látszatot akart kelteni. Jellemző ebben a vonatko­zásban a nevéhez fűződő földreform-törvény, amely csak növelte a paraszti ter­heket. A parasztok tizenöt éven át földmegváltás cí­mén kénytelenek ugyanakko­ra összeget fizetni, mint amennyi a bérleti díj volt: azaz a hozam négyötödét. Vi­szont sem vizet, sem öntöző­berendezést, sem felszerelést nem kapnak, venni pedig nincs nekik miből. Az állam- háztartás helyzete sem jobb az egy év előttinél. A hatal­mas olajjövedelmek ellenére (évi 280 millió dollár) a de­ficit körülbelüli 50 millióra rúg. Milliókat visznek ki a külföldi üzletemberek profit formájában, rengeteget emészt fel a külföldi hitelek törlesz­tése, de a legnagyobb kiadási tétel mégis csak az értelmet­len katonáskodás: a költség­vetési kiadások 60 százaléka megy rá erre. A miniszterel­nök rendelkezései alapjában véve nem csorbították sem a külföldi vállalkozók, sem a hazai uralkodóosztályok ér­dekeit, mégis beleütköztek a kiváltságos rétegele ellenállá­sába. A sah feláldozta mi­niszterelnökét, s helyette egy olyan politikust ültetett a kormány élére, akinek — a New York Times kifejezésé­vel élve —, „nem remeg a keze” sem szelepnyitáskor, sem pedig akkor, ha az ellen, kezőket kell megrendszabá- lyozni. Amini visszavonulása tehát mindenképpen figyelmet ér­demel. Jelzi ugyanis, hogy a „felülről kezdeményezett forradalom” nem eliminálta a „szegények és éhesek igazi forradalmának” veszélyét. Pillanatnyilag ugyan semmi jele annak, mintha a társa­dalmi erők felkészültek vol­na a forradalmi rohamra. De az objektiv helyzet az or­szágban olyan, hogy ez az ostrom bármely pillanatban megindulhat. Ez pedig any- nyit jelent, hogy az Egyesült Államok szempontjából Irán semmivel sem megbízhatóbb partner a „liberális fiatalító kúra” után, mint volt annak- előtte. 5 Halálos ítélet megvesztegethetőségíért

Next

/
Oldalképek
Tartalom