Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-26 / 173. szám
Ki a felelős 160 gyermek sorsáért? Delhi, (TASZSZ): Csaknem egy hónap teltei azóta, hogy 180 kisfiú — a Tézpur városhoz köaeli katolikus missziós iskola tanulói bénán fekszenek. Közülük csak kevesen tudnak mankók segítségével valamennyire is mozogni. A gyermekek tragédiájáról a Statesman című delhi lap számol be. A gyermekek az iskolai étkezdében elfogyasztott egyik ebéd után gyengeséget és erős gyomorfájást éreztek. Rövid idő múlva megbénulta lábuk. Ugyanez a sors érte tanítóikat is. Az orvosi vizsgálat a következő kórképet állapította meg: súlyos étel- mérgezés következtében beállott bénulás. A Központi Pasteur-Intézet véleménye alpján különleges vitaminokat adtak a gyermekeknek, de ez nem hozott eredményt A mérgező anyag egyelőre még ismeretlen. A véleménye az, hogy a betegséget amerikai élelmiszerfe- leslegböl szállított liszt, illetve a belőle sütött ételek okozták. Ki a felelős a gyermekek sorsáért? A romlott élelmiszert szállító óceánontúli „jótevők” a felelősek a megbénult gyermekek szüléd, az indiai társadalom előtt. Az Izvesztyija cikke II nyugati leszerelési politika képmutatásai Moszkva, (TASZSZ): Az Izvesztyija kedd esti száma közli Poljanovnak, a lap szemleírójának cikkét, amelyben leleplezi a nyugati hatalmak képmutató magatartását az atomfegyver-kísérletek beszüntetésének kérdésében. A cikkíró meggyőző példákon, egyebek között az Egyesült Államokban nyilvánosságra hozott kísérleti adatokon keresztül mutatja ki, hogy ma már az egészen jelentéktelen atomrobbantásokat is nemcsak észlelni lehet a korszerű műszerekkel, hanem a nyomukban jelentkező talaj- mozgásokat Is meg lehet különböztetni a természetes jelenségek következtében fellépő földrengésektől. Most — folytatja Poljanov — az Egyesült Államok és Anglia újabb fogásokhoz folyamodik. Mindketten igyekszenek Genfben olyan benyomást kelteni, mintha más szemmel néznék a nyolc semleges állam javaslatát és készek volnának tárgya1™ róla. Mihelyt azonban megkezdődik a tárgyalás, nyiívánAz ENSZ-ben valószínűleg a jövő héten tárgyalják a kongói kérdést New York, (MTI): U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára kedden este kétórás megbeszélést folytatott a 19 tagú kongói tanácsadó bizottsággal azokról a lépésekről, amelyek célja Katanga elszakadásának megszüntetése lenne. A megbeszélésről nyert megbízható értesülések szerint U Thant azt az álláspontot képviselte, hogy még végső esetben se alkalmazzanak erőszakot Katangával szemben, a bizottság több tagja azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az ENSZ ügyvezető főtitkára tegyen erélyesebb intézkedéseket. A kedd esti ülésen U Thant felvetette azt a lehetőséget, hogy a Biztonsági Tanács adjon neki felhatalmazást gazdasági rendszabályok hozatalára Katan- gával szemben. E kérdésben a bizottság tagjai nem döntöttek, de valószínűnek tartják, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa a jövő héten összeül a kérdés megvitatása céljából. való lesz, hogy minden marad a régiben. A Nyugat ugyanis a nyolchatalmi javaslatot — amely nemzeti ellenőrzést helyez kilátásba az atomfegyver-kísérletek beszüntetésével kapcsolatban — olyan javaslatnak próbálja feltüntetni, amely „nemzetközi ellenőrzést” követel. Ez már nem egyszerűen a semleges államok és a világközvélemény semmibevétele, hanem kísérlet bizonyos nemzetközi okmányok át- mázolására és saját ké- nyük-kedvük szerinti átértelmezésére. Az egyetlen cél, amiért ezt teszik — a megegyezés meghiúsítása és az atomfegyverkezési hajsza folytatása. Amint azonban az Izvesztyija szemleírója cikke végén megállapítja, a világ nemcsak az atomrobbantások jellegét tanulta meg felismerni, hanem azok manővereit is. Nyugtalanság " Algériában Általános választás augusztus 12-én? Moszkva, (TASZSZ): Az QSZSZSZK Legfelső Bíróságának tanácsa megvesztegethetőségért halálra ítélte K. T. Gyegtyarevet, a szovjet pénzügyminisztérium volt osztályvezetőjét. A vizsgálat megállapította: Gyegtyarev felhasználva hivatali helyzetét, sorozatosan megsarcolt olyan személyeket, iakik indokolt kérelmekkel for. ; dúltak hozzá kifizetések, vagy j térítések ügyében, s különböző összegeket kapott ezektől. A Legfelső Bíróság bűnösnek találta Gyegtyarevet, s tekintettel felelős beosztására és az általa elkövetett bűntettek rendkívüli súlyosságára, szigorú ítéletet hozott. II dél-vietnami terrorról A „Felszabadítás” nevű vietnami hírügynökség jelentése szerint az t954. évi indokínai egyezmény megkötése óta eltelt nyolc esztendő alatt a dél-vietnami lakosság ellen végrehajtott büntető expedíciók során 105 ezer polgári lakos gyilkoltak ' meg. Ez alatt az idő alatt az Amerika- barát hatóságok 350 ezer embert vetettek börtönbe, s kétszer ennyit zártak koncentrációs táborba. A bonyolult belpolitikai helyzet ellenére Algériában biztató jelei vannak a válság közeli megoldásának. Az ideiglenes kormány tudomásul vette az FLN Politikai Bizottságának megalakulását, sőt felszólította a Ben Bellával szembenálló vilaják vezetőit, ismerjék el az új testületet. Ben Khedda egyik államminiszterét küldte Tlemcenbe, hogy tárgyaljon az eltérő nézetek egyeztetéséről. Jazid tájékoztatásügyi miniszter keddi nyilatkozata is bizakodó: „minden bizonnyal küszöbön áll belpolitikai problémáink olyan megoldása, amely, bizonyos vagyok benne, helyreállítja majd a nemzeti egységet és összetartást” — mondotta. A Politikai Bizottság ^egyelőre még nem tarthatott hivatalos megbeszélést, mert hét tagja közül még sokan hiányoznak. A bizottság első ülésén a következő problémák kerülnek majd megvitatásra: 1. Az általános választások kérdése. A választásokat az ideiglenes végrehajtó szerv augusztus 12-re. tűzte ki, de ez a dátum valószínűleg kitolódik. 2. Az FLN országos kongresszusának előkészítése. Ben Bella, az ideiglenes kormány miniszterelnök-helyettese kedden este elutazott Tlemcenből és kíséretéÚjabb televíziós közvetítés a Telstarról vei együtt Orleansvilie felé tart, amely félúton fekszik Tlemcen és Algír között. A válság megoldása sürgető. Mint a BTA kommentárja rámutat, az algériai nép növekvő nyugtalansággal figyeli az FLN vezetőségében mutatkozó ellentéteket. Az utóbbi időben nyilvánosságra került tények azt bizonyítják, hogy nem alaptalan az algériai nép nyugtalansága. Az országban a munkanélküliek száma már meghaladja a kétmilliót. Növekszik a bezárt üzemek száma, amelyek európai tulajdonosai az „anarchiától" való félelem címén elhagyják az országot. Maga az ideiglenes kormány bevallása szerint az államkassza kimerülőben van. Az élénk diplomáciai tevékenység azt mutatja, hogy a közvélemény növekvő nyomására az algériai vezetők egyre inkább érzik felelősségüket, ami alapot ad arra a feltételezésre, hogy a közeli napok meghozzák a megbékélést. New York, (MTI): Mint a Reuter és az AP közli, kedden a Telstar amerikai mesterséges hold segítségével újból televíziós ösz- szeköttetést teremtettek az Egyesült Államok és Európa között. Három amerikai rádió- társaság — az NBC, az APC és a CBS — rövid híradóműsort közvetített Európából A Telstar az Amerika és Európa közötti tv adások és telefonbeszélgetések továbbítására szolgál. MTI Külföldi Képszolgalat. Amerikába. A műsorban Párizsról közöltek képeket majd megszólaltatták Couve de MurviUe francia külügyminisztert is. Rövid nyilatkozatot adott a Telstar részére- a Genfben tartózkodó Rusk amerikai külügyminiszter. A program készítői nem mulasztották el azt sem, hogy a televíziós közvetítést a hidegháború szolgálatába állítsák. Egyenes adást sugároztak Nyugat-Berlinből, a „frontvárosból”, képeket adtak az NDK államhatárának arról a részéről, ahol nyugatnémetek átmehetnek Berlin demokratikus övezetébe. Mikojan elutazott Indiából Delhi, (TASZSZ): Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnök- helyettese kíséretének tagjaival szerdán reggel Delhiből hazaindult Maszknyba. Az indiai kormány képviselői, több minisztérium felelős munkatársai, Cserkaszov ideiglenes szovjet ügyvivő, a szovjet nagykövetség munkatársai, a diplomáciai testület tagjai, indiai és külföldi újságírók búcsúztatták Mikojant a repülőtéren. Amerikai újságíró megállapítása: a szovjet acéltermelés az utóbbi hetekben túlszárnyalta az amerikait New York, (TASZSZ): A Szovjetunió az utóbbi hetekben túlszárnyalta az Egyesült Államokat az acéltermelésben — erre a következtetésre jut Harry Schwartz, a New York Times tudósítója a lapban megjelent cikkében. A múlt héten Moszkvában közzétett hivatalos adatok — írja Schwartz — azt mutatják, hogy a Szovjetunióban hetenként körülbelül 1 millió 600 ezer rövidtonna (907,2 kg) acélt csapoltak, ami több, mint amennyit az Egyesült Államok termelt e nyár bármelyik hetében. A júniusra vonatkozó adatok szerint 6 millió 900 eaer tonna volt a Szovjetunió acél- termelése, míg az Egyesült Államokban — az amerikai vas- és acélintézet adatai szerint — 6 millió 685 ezer tonna acélt gyártottak ebben’ a hónapban. A világpolitikai események forgatagában, a Laoszról, a le. szerelésről és a berlini helyzetről folyó nemzetközi tárgyalások lázában könnyen elkerülhette, a figyelmet az a hír, amely az iráni kormány- válság kirobbanásáról érkezett. Kétszeresen is szem elől tévesztettük ezt az eseményt. Egyrészt a napokban meglehetősen sok helyen törtek a felszínre súlyos belpolitikai zavarok: Angliától kezdve Perun át egészen Japánig, másrészt az iráni egy-két nap alatt megoldódott. Mégis, érdemes egy pillanatra elidőzni ennél az eseménynél. Bár Amini visszavonulása az iráni kormány éléről aligha hoz fordulatot a politikában, s az országvezetés sem lesz ettől jobb. vagy tisztességesebb, mégis az idős politikus távozása bizonyos értelemben határkőnek tekinthető. Ali Aroinit körülbelül egy évvel ezelőtt állította Pahlevi sah az iráni kormány élére. Elődjét azok a nagyszabású tüntetések kényszerítették lemondásra. amelyek az idő tájt Teherán utcáin viharzottak végig. A tanítók béremelésért tüntettek, a diákokat az a szándék vitte ki az utcára, hogy szabadságjogaikat követeljék. S a fővárosi események hátterében a paraszti tömegek nyugtalansága vibrált. A lakosság túlnyomó része vidéken él, a mezőgazda- sági jellegű lakosság nagy része elképesztő nyomorban tengődik. * földművelésügyi Miniszterelnök-csere Iránban és ami mögötte Tan miniszter valotta be egy ritka őszinte pillanatában, hogy például Azerbajdzsán Iránhoz tartozó részén, a paraszti lakosság évi átlagjövedelme nem haladja meg a 450 tu- mant, azaz egy hónapi bevételükből a parasztoknak nem egészen öt kiló húsra telik csupán. Az uralkodó osztály és az udvari előkelőségek lelki szemei előtt felsejlett a társadalmi forradalom rémképe, annál is inkább, mert még nagyon elevenen éltek az emlékezetükben Mende- resz és Li Szin Man bukásának körülményei. A törökországi és a délkóreai változásokat pontosan olyan szimp- tomák előzték meg, rfúnt amilyenek akkoriban mutatkoztak Iránban. Reza Pahlevi a népharag kirobbanását akarta megkadályozni, s a régi receptet alkalmazta: megnyittatott néhány szelepet. A szelepnyitás műveletét Ali Aminira bízták. így fűződött nevéhez az a mítosz, hogy ő a liberális reformok szorgalmazója, és végrehajtója; a nyugati propagandagépezet pedig egyszeriben rázendített arra, hogy a sah „felülről hajt végre forradalmat”. Amini programjának három szervesen összekapcsolódó elem- volt: harc a korrupció és az infláció ellen, földreform és kíméletlen küzdelem azok ellen, akiket nem elégít ki a cégtábla átmázo- lása. Egymásután leplezték le a panamákat é<s dugták rács mögé a bennük részt vevő tisztviselőket. A miniszterelnök ezzel két legyet akart ütni egy csapásra: valamelyest kitisztogatni az állam- gépezetet, továbbá azt a látszatot kelteni, hogy az iráni rezsim alapjában véve tisztességes, csak néhány elfajzott beosztott ejtett foltot rajta. Megszigorította a behozatalt, kiparancsolta az országból a drága pénzen importált bárhölgyeket és hozzálátott a költségvetés deficitjének eltüntetéséhez. Mindezt erő-demonstráció egészítette ki: szétzavarták a parlamentet és rendőrkézre kerítették a sztrájkok szervezőit, az „ellenzéki hangos- kodókat”. Az Amini-féle kísérlet beleidet az amerikai politika vonalába. Kennedy egy idő óta azon fáradozik, hogy megjavítsa az Egyesült Államok reputációját, s tanácsadóira hallgatva, azt szeretné elérni, hogy külföldi barátai miatt ne kelljen szégyenkeznie. Már pedig e? olyan partnerekkel. mint Ngo Dinh Diem Dél-Vietnamban, Csang Kaj-sek Tajvanon, vagy éppen Reza Pahlevi Iránban, szinte a lehetetlennel egyenlő. Washington ösztönzi ezeket, hogy próbálják szalonképesebbé varázsolni uralmukat, anyagi tekintetben pedig álljanak a saját lábukra. Feloldhatatlan ellentmondás van itt. E rezsimnek tömegbázisának megteremtése és ki- szélesítése társadalmi reformokat és gazdasági fejlődést igényel, amihez viszont egyebek között sok pénz kell. De az Egyesült Államok éppen ennek van szűkiben. Másfelől a népszerűség feltétele, hogy az illető kormány kiszakítsa magát az amerikai imperializmus szolgaságából. Ezt Washington nem tűrné, de Amerika nélkül elvesztenék támaszukat a népellenes diktatúrák is. Csoda-e, ha Amini búcsúzóul sajtóértekezletén a szemrehányások özönét zúdította az Egyesült Államokra, mert az állítólag szűkmarkú volt Iránnal szemben, s dolláráldásban. nem a „megbízható barát”, hanem a „szeszélyes semlegesek” részesülnek. A londoni Times közel- keleti tudósítója szerint, sokan azt mérlegelik Iránban, vajon nem kifizetőbb-e a semlegesség a katonai elkötelezettségnél? Amininak igaza van, amikor minden rossz forrása gyanánt az Egyesült Államokat nevezi meg. De hogy e rossz előtt Irán kapui tágra nyíltak, abban neki is nagy része van. „Mentőakciója” nem azért nem járt sikerrel, mert Amerika nem támogatta azt eléggé, hanem csupán ilyen látszatot akart kelteni. Jellemző ebben a vonatkozásban a nevéhez fűződő földreform-törvény, amely csak növelte a paraszti terheket. A parasztok tizenöt éven át földmegváltás címén kénytelenek ugyanakkora összeget fizetni, mint amennyi a bérleti díj volt: azaz a hozam négyötödét. Viszont sem vizet, sem öntözőberendezést, sem felszerelést nem kapnak, venni pedig nincs nekik miből. Az állam- háztartás helyzete sem jobb az egy év előttinél. A hatalmas olajjövedelmek ellenére (évi 280 millió dollár) a deficit körülbelüli 50 millióra rúg. Milliókat visznek ki a külföldi üzletemberek profit formájában, rengeteget emészt fel a külföldi hitelek törlesztése, de a legnagyobb kiadási tétel mégis csak az értelmetlen katonáskodás: a költségvetési kiadások 60 százaléka megy rá erre. A miniszterelnök rendelkezései alapjában véve nem csorbították sem a külföldi vállalkozók, sem a hazai uralkodóosztályok érdekeit, mégis beleütköztek a kiváltságos rétegele ellenállásába. A sah feláldozta miniszterelnökét, s helyette egy olyan politikust ültetett a kormány élére, akinek — a New York Times kifejezésével élve —, „nem remeg a keze” sem szelepnyitáskor, sem pedig akkor, ha az ellen, kezőket kell megrendszabá- lyozni. Amini visszavonulása tehát mindenképpen figyelmet érdemel. Jelzi ugyanis, hogy a „felülről kezdeményezett forradalom” nem eliminálta a „szegények és éhesek igazi forradalmának” veszélyét. Pillanatnyilag ugyan semmi jele annak, mintha a társadalmi erők felkészültek volna a forradalmi rohamra. De az objektiv helyzet az országban olyan, hogy ez az ostrom bármely pillanatban megindulhat. Ez pedig any- nyit jelent, hogy az Egyesült Államok szempontjából Irán semmivel sem megbízhatóbb partner a „liberális fiatalító kúra” után, mint volt annak- előtte. 5 Halálos ítélet megvesztegethetőségíért