Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-24 / 171. szám

Vij zenvedélyes hangú le­velek tömege, száz és száz hozzászólás érkezett szerkesztőségünkbe egy né­hány hónapja megjelent le­vél nyomán, amelyben egy nyíregyházi asszony írt vád­ló sorokat az alkoholizmus ellen. A vita széles mérete­ket öltött, s jelentős részé­vé vált az országosan is ki­bontakozott alkoholellenes küzdelemnek, amelynek a célja: megmenteni az alko­hol rabjait, a családok szá-' za.it, ezreit ettől a sokfejű és mindenütt lappangó szörnytől. Nem kell itt külön hang­súlyozni a szeszes ital túlzott fogyasztásának romboló ha­tását az egészségre, az em­beri és erkölcsi magatartás­ra, a családi életre. Az al­koholista munkája sem meg­felelő, lépten-nyomon bele­ütközik- törvényeinkbe — ezért árt a társadalomnak is. A levelekben — amelyek egy részét szó szerint is kö­zöltük — számos példát hoz­tak fel íróik, mit jelent a családra, a környezetre az alkoholista. Végső kétségbe­esésében írta egy háziasz- szony: .. férjem elissza a fizetését, három gyerme­kűnkre nem vehetek rendes nahát, s nem tudom bizto­sítani még normális tanulá­sukat sem, mert a tansze­rekre sem jut mindig. Pe- dig férjem a józan percei­ben mindig megbánja, amit részegen tett, s megígéri a javulást. Sajnos, ez csak fal­ra hányt borsó. Ha pénz van nála és inni kezd, nem jut a családnak.. * Tegyenek valamit, — kér­ték a legtöbben — hozzanak törvényt az ilyen esetek csökkentésére, megszünteté­sére. „Ki fékezi meg ezeket a garázdákat, akik az ital és a delirium hatása alatt ve­szélyeztetik embertársaik testi épségét, okozzák a ve­rekedéseket, a súlyos kime­netelű botrányokat” — kér­dezték az egyszerű, becsüle­tes dolgozók. A kérdésekkel, s a rájuk adandó válaszokkal országos szervek is komolyan foglal­koztak. A dolog persze igen bonyolult, hiszen az alkoho­lizmus ellen való harc nem jelenti és nem is jelentheti csak az adminisztratív in­tézkedések meghozatalát. Az alkoholizmus elleni küzde­lem nem az egyes szórakoz­ni vágyó, vagy dolgozó em­berek napi kisfröccse ellen van. Több annál és követ­kezetes, felvilágosító, neve­lő munkát követel, de ter­mészetesen nem zárja ki a nélkülözhetetlen adminiszt­ratív intézkedéseket sem. A július elsején életbelé­pett új Büntető Törvény- könyv már számol ezzel, s nem tekinti enyhítő körül­ménynek, ha ittas állapot­ban követnek el bűncselek­ményt, Az országos szervek után megyénkben is létre­jött az alkoholizmus ellen küzdő társadalmi bizottság, amely a tömegszervezetek, a társadalom erejét igény- bevéve törekszik gátat vetni a káros szenvedélynek és következményeinek. A többet e harcban mégis az jelenti, hogy államunk ma már erős kézzel is igyek­szik visszarántani a szaka­dékba zuhanókat, a szesz mértéktelen fogyasztása miatt nyomorgó csa1ádokat pedig a hatalom fegyveré­vel menti meg ezután. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa szombaton nyilvá­nosságra került törvényere­jű rendelete az alkoholiz­mus ellen nagy segítség a családoknak, idejében tör­tént társadalmi beleszólás a káros életfelfogásba és gya­korlatba. A rendelet módot ad arra, hogy nyilvános he­lyen botrányt okozó, vagy magával tehetetlen, részeg személyt saját költségén jó- zaníthassanak ki. A taná­csok szakigazgatási szervei az idült alkoholistákat kö­telezhetik elvonókúrás keze­lésre, ha azt a társadalmi érdek megkívánja. Külön orvosi bizottságok kezdik meg működésüket az ország megyeszékhelyein, így Nyíregyházán is, amelyek a társadalmi és tömegszerve- zetek, államigazgatási és rendőri szervek, nem utol­sósorban pedig az alkoholis­ták családtagjainak javasla­tára, kérésére dönthetnek majd: alkalmazzák-e az egyes személyeknél a köte­lező elvonókúrát. „Tegyenek valamit.." — kérték a bajbajutott házas­társak, s problémáik elju­tottak az ország vezetéséhez. A rendelet szerint a beje­lentés alapján a bíróság el­rendelheti, hogy az iszákos, gyermekeivel nem törődő személyek munkabérének öt­ven százalékát a házastárs, vagy a gyermek gondozója kezéhez fizesse ki a mun­káltató. Az ilyen bejelenté­seket a bíróságok nyolc na­pon belül megtárgyalják, s gyorsan intézkednek. A múlt szombaton élet­■r* belépett rendelet még nem minden — csak a kez­det. Bíztató kezdete az alko­holizmus elleni társadalmi méretű harcnak. Kopka János Olvenof millió forint előleg; A 284 megyei termelőszövet­kezet közül 279-ben osztottak előleget a tagoknak az év el­ső felében, összesen 55 millió forintot fizettek ki. Néhány közös gazdaságban, mint a nagykállói Rákóczi Tsz-ben a tagók nem igényeltek előleget, pénzüket későbbi időre tarta­lékolják. Az évek óta jól gaz­dálkodó szamostatárfalvi Ady- ban, a gacsályi Dózsában, a hermánszegi Békében, a csen- geri Lenin-ben és még néhány szövetkezetben rendszeresítet­ték a havi előlegosztást. Ezek­ben a gazdaságokban 10—15 forintot adtak munkaegységen­ként. Az első félévi pénzfize­tés alapja a hízóállat és a baromfi értékesítéséből szár­mazó bevétel. Egészségügyi kombinát Fehérgyarmaton 45 millió forint beruházásokra — Még ebben a hónapban átadják a 27 orvosi lakást — Gyors ütemben végzik a szakipari munkát Csak kórházi beavatkozás egíthet. Különben meghal a beteg. Könny és kétség. Gye telefon Mátészalkára. Mc történt, hogy hiába szirént ta végig a mentő a hoss u'at a szatmári kis határme ‘i faluig. Új kor, új szín. Az elrr radott Szatmár egészségül köznontja épül a ján székhelyen, Fehérgyarmatc Pirosló. háromemelet épület magasodik a ki pontban. Mellette lakás ta végig a mentő a hosszú u‘ at a szatmári kis hatáfmen­ti faluig. Új kor, új szín. Az elma­radott Szatmár egészségügyi köznontja épül a járási székhelyen, Fehérgyarmaton, Pirosló, háromemeletes épület magasodik a köz­pontban. Mellette lakások Három meg nem nyitott kiállításról Egyszerre három kiállítás nyílt meg vasárnap délelőtt a nyíregyházi József Attila Művelődési Házban: a műve­lődési ház életét bemutató kiállítás, a magyar remek­művek reprodukcióiból ren­dezett kiállítás és a képző- művészeti szakkör éves mun­káinak a kiállítása. Megnyílt annak ellenére, hogy valaki is méltatta, hivatalosan meg­nyitotta volna. Pedig a szak­kör kiállítását a „Kulturális Seregszemle keretében” ren­dezték. A „házi” kiállítás bemutat­ja, hogy hány féle tevékeny­séget is folytat a művelődé­si ház. Irodalmi színpad, színjátszó csoport, mesekert, bábszínház, fúvós-, vonós-, szimfonikus zenekar, vegyes kórus, balett iskola, népi tánc­csoport, kézimunka tanfo­lyam, szabó-varró tanfolyam, foto tanfolyam, stb. A másik teremben Fényes Adolf, Hollósy Simon, Paál László, Benczúr Gúla, Med- nyánsziky László, Koszta Jó­zsef, Munkácsy Mihály, Szinnyei Merse Pál, Székely Bertalan és Bihari József műveiben gyönyörködhet a látogató. Az ember azt hiszi, hogy. az eredeti alkotások és nem reprodukciók, oly hite­lesek. Ritkán láthatjuk így együtt a legnagyobb magyar mestereket. Bár művészi színvonalban aligha lehet összehasonlítani, a legnagyobb meglepetést mégis a képzőművészeti szak­kör tagjainak a munkái je­lentik. Elég nagy a különb­ség az egyes kiállított művek között. Az első pillantásra „kiszemel” az ember néhány igazán kiemelkedő képet: fia­tal lányt ábrázoló Tanul- mányfej (szén), Zsuzsi (víz­festék), Horgoló lány (vízfes­ték) Tanulmányfej (szén). A szerző Gergely Sándor. Nagyszerű színérzékről tesz tanúságot Kerülő Ferenc a Tisza-part és a Műteremsa­rok című képeivel. Merész színeivel hangulatos levegőt teremt. Gajdos Ilona öreg pa­rasztot ábrázoló Tanulmány­feje (szén) kitűnően sikerült. A legjobbak közé sorolhatjuk Kovács Erzsébet Tanulmány­fejét és Szikora Tamás Szek- fűs csendéletét. Érdemes megnézni a kiállí­tásokat még akkor is, ha nem tartották arra érdemesnek, hogy megnyissák. G. B. nőnek ki a földből. Korszerű kórház, szakorvosol: kai. Va­lamikor álom volt. Hamaro­san valóság. A főhadiszálláson együtí van az építkezés vezérkara. Az asztalfőn Radványi De­zső építésvezető. Mellette a kát Igaz testvér, Dezső és Endre. Mindketten techniku­mok. Félszáz évesek ketten. Idevalók Fülesdre. Onnan jár­nak be az özvegy édesanyjuk­tól az építkezéshez. Elő’tíik tervrajz. Gondban vannak. — Igényes munka, vigyáz­dolkodó Radványi Dezső, aki maga is alig 39 esztendős. Fiatal gárda irányítja a ké­nyes, igényes építkezést Iga­zi vizsgamunka. Első komo­lyabb vállalkozások. Először Radványi és Igaz Endre kezd'ék Még 1959-ben. Mi­kor Endre katona lett, báty­ját hívta helyére. S itt ra­gadt ő is. Innen nősült. — Új munka volt a szá­munkra — magyarázza End­re. — Nagyon kellett vigyáz­nunk. Sok problémával küz­döttünk kezdetben. Három ni kell mindenre — mondja az idősebb testvér, Dezső. — Megtörténhet, hogy ide kerül az ember valamikor, s ha nem lesz jó valami, bennün­ket szidnak majd fülünk hal­latára, — teszi hozzá. — Arra vigyázunk. Pontos lesz minden — válaszolja rá az inkább számokban, ter­vekben, mint szavakban gon­Az Oszoló utcai tanácstag „Segítsen, kérem“ — Fogadóóra: éjféltől—éjfélig Szereti az embereket — Dankó elvtárs, — kezd­te majdnem sírva Fodor Elemérné, — 68 éves, beteg, munkaképtelen asszony va­gyok. Ha lehetne, szeretnék szociális segélyt kapni. Hi­szen ismeri a helyzetemet.., Igen, Dankó András, a nyíregyházi, Cszőlő utcai ta­A Sértődős Ember — Megfúrtak! — hajtotta fejét a válla­lati büfé karfájára a Sértődős Ember. Ba­rátja konokul faggatta: — Dehát mi történt? — Tönkre tettek! — üveges szemmel meredt maga elé, unottan bámulta a cse­pegő feketét. Neki már hiába csepeg! — Fegyelmit kaptál? — kérlelte a másik. — Rosszabb! — felelt fájdalmas hangon. — Áthelyeztek? — Hideg! — Felmondtak? — Á! — Hát akkor, hogy fúrtak meg? — Komisz história! — Áldozati bárány­ra emlékeztető ábrázattal kezdett kálváriá­ja megrajzolásához. Elmesélte hatéves pá­lyafutását. Mikor idekerült a vállalathoz azzal fogadták: tudjuk érzékeny a kartárs, igyekszünk mindent a legnagyobb rendben kezelni. Ahogy az igazgató mondá. úgy is lett. Néhány hét múlva megkapta új háromszo­bás főbérleti lakása kulcsát. Bár az ötgyer­mekes kopasz könyvelőt illette volna az el­sőség, a háromgyermekes irattáros is jogo: sabb lett volna rá. Az igazgató a szakszer­vezettel teljes egyetértésben a Sértődős Emberre szavazott: „Hisz tudjátok milyen, nem sérthetjük meg." Ettől fogva senki nem akarta megsér­teni. Prémiumosztáskor — jóllehet nem szolgált rá — ő kapta a legtöbb pirosat. Elégedettségnek nyoma sem látszott arcán, úgy gyűrte ~ -bre a pénzt, mintha üres üapírfecnik lennének. Ebből a vezetőség arra következtetett, itt még valami mindig nincs rendben. — Van itt egy bécsi út! — hívta ötsze egyik alkalommal a vállalat igazgatója az üzemi háromszöget. — Kinek adjuk? Futtában harminc nevet vetettek össze, mind mind jól húzó munkaerő, egyik sem járt még külföldön. De a végső döntésnél valaki közbeszólt: „Jó, jó, de mit szól majd a Sértődős Ember?" Az bizony, tavaly csak Romániába tudták elküldeni vállalati pén­zen. Még nyugati országban nem fordult meg. Már fel sem tűnt senkinek, hogy óriási kofferokkal felszerelve elindult B écs felé. Lassan mindenki elkönyvelte: ez nem is lehet másképp. Teli nap sütött a Sértődős Emberre. Ha hibát vétett, hanyagul dolgozott, mint sértett vadkan járt-kelt kollégái között. Mikor már majdnem bíráló megjegyzésekre akarta el­ragadtatni magát a vezetőség, az utolsó percen mindig visszatáncolt. Így kapott fegyelmi helyett fizetéseme­lést, dorgálás helyett dicséretet. Idáig ért szavaival, amikor s némán csüggő barátja közbeszólt: — Még mindig nem értem, mi bajod tulajdonképp! — Egyszerű! Mondtam, hogy megfúrtak! — S mivel barátja erteilen tekintettel kí­sérte szavait. hozzátette: — Lassan az egész vállalat sértődős emberekből áll. Ki fog akkor értvelem tö­rődni?. .. Páll Géza nácstag, hogyne ismerné, ami­kor hosszú évek óta itt él közöttük. Végighallgatta Fo- dornét és intézkedett. Azóta az idős asszony rendszeresen kapja a szociális segélyt. Köszönet? Hallani sem akar róla. Szív­vel, lélekkel csinálja, mert egy szétmorzsolt könnycsepp az öreg ráncok között, egy hálás tekintet, egy meleg kéz­fogás a legnagyobb elisme­rés. Nem dolgozott hiába, tel­jesítette emberi kötelességét. Hogy hányán keresték fel problémáikkal? Már nem em­lékszik rá. Nagyon sokan. S milyen Hosszú utat tett meg, amíg eljutott az emberek bi­zalmáig. Budapest. Ez a hely, ahová ifjúságá­nak oly sok emléke fűzd. 15 éves korában már pártmun­kát végzett. Sztrájkok, röpla­pok, illegális gyűlések, letar­tóztatás, börtön. Ez volt az osztályrésze a felszabadulásig. És most?. 68 éves. Tanács­tag. Milyen nehezen indult. Megismerték, megszerették, és egyre többen keresték fel kü­lönböző problémákkal. Rossz a járda. Aszfaltozták. A kút nem ad elegendő vizet. Hosszas utánajárás után elkészült az új, bővizű kút. Sivár az utca. Társadalmi és állami támogatással tágí­tották, parkosították. Bőven akad személyes jellegű kérés is. „Szeretném, ha a fiam a XII. számú isko­lába járna, mert az közelebb van... Segítsen az egyetemi felvétel ügyében... Baj van a nyugdíjjal”... stb. stb. Szereti az embereket, nem is érezné jól magát, ha nem lehetne közöttük. Esténként felkeresi őket. ha a kútra megy, útközben megállítják, olykor egész csoportosulás van körülötte. Fogadóóra? Mosolyog. Van. Éjféltől éjfélig. A kis szoba néha a késő éjszakai órákig gyűlések, parázs viták szín­helye. És másnap a munka a kemecsei vadrezervátum­ban. (bf.) Egymillió forint — hízott sertésből A mérki Kossuth Termelő­szövetkezetben hétfőn újabb huszonkét darab hízott sertést adtak át az állatforgalmi vál­lalatnak. Ezzel együtt a közös gazdaság az idén már négy­száznyolcvan darab hízót ér­tékesített ötszázötven mázsa súlyban. Bevétele sertésből kevés híján egymillió forint. A szövetkezet egyébként 650 sertés hizlalására szerződött. A többit az év hátralévő részé­ben adja át. Hammel József felv. évvel ezelőtt 35 munkással kezdtünk. Most 200-an va­gyunk. Különleges problémá­kat kellett megoldanunk. Az épületen körül 22 000 köbmé­ter föld feltöltése vált szük­ségessé. Magas a talajvíz. S az épületek hirdetik: si­keresen birkóztak a fiatalok a nehézségekkel. — Pedig higgye el, nem volt könnyű — fordul felém Rad­ványi Dezső. — Hisz az épít­kezés tervei még 1955-ben készültek. Hol vagyunk már az akkori követelményektől. — folytatja. — Időközben módosították a tervet. Egé­szen újszerű feladatot jelen­tett számunkra a műtők, mű- szerszobák pontos és precíz megépítése. A víz és a vil­lanyrendszer konstruálása. Hű­tőszekrényeket és másokat is be kellett tervezni. Beszere­lésre kerül ősszel az öt fel­vonó is. A szükséges homokot Má­tészalkáról szállították. Ha az idő engedte, a Tisza és a Sza­mos medréből is biztosítot­ták egy részét. A víz vas- talanítása azonban még nincs megoldva. Pedig ez is sürgős teendő. — Fél év — mondja Rad­ványi — és befejezzük a kór­ház építését. Jelenleg a szak­ipari munkákat végnk. A 27 orvosi lakás átadására július 30-án kerül sor. Átalakítjuk az egykori Jékey kastélyt i*. Ide költözik a kórház igaz­gató-főorvosa, Itt lesz az ápolónők lakása is. Ez is kész lesz ebben az évben. Jól felszerelt, modern kór­házuk lesz a szatmáriaknak. Ha a jövőben cseng a tele­fon S. O, S-t jelezve, ezután innen, a fehérgyarmat kór­házból fut ki a mentő a ha­tármenti falvakba. Farkas Kálmán Új könyvekről, röviden Lőrincz László: Mártonka Áron kalendáriuma című novellas kötete a második vi­lágháború alatti emberi lé­leknek a szép és tiszta élet utáni vágyakozásáról szól. a felszabadulás után írt novel­lák pedig a háború alatt el­szakadt emberi kapcsolatok összeforrását ábrázolják. Átkozott gyönyör címer Polgár István adja közre leg­újabb verseit és műfordítá­sait. Simor András: Tereld a felhőket címmel első verses kötetét jelentette meg. Egy szegény pairasztfiú em­berré válását ábrázolja Sze­kér ezés József: Rözseláng című regénye. A Tanácsköztársaság buká­sa utáni években játszódik Vadász Ferenc: Ketten a re­metelakban című regényének a cselekménye. A családok < védelmében 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom