Kelet-Magyarország, 1962. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-22 / 170. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XIX. ÉVFOLYAM 17«. SZÁM ÁRA: 70 FILLÉR 1962. JÚLIUS 22, VASÁRNAP mmmummnmmmmamtmmsímtuemm A rnbáxatí kereskedelem felkéizíiléie a% őszre A% aratást kötesse a iarlóssántús és a másodvetési Kínai, angol, osztrák, indiai és lengyel szövetek érkeznek Nem lesz hiánycikk a klöpli függöny — A tavalyinál 50 százalékkal több ágyneművászon Dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági osztály vezetőjének nyilatkozata az időszerű munkákról 200 tanúiét szerződtettek a megye tsz-ei A megyében egyre népsze­rűbb ez az oktatási forma. Ez évben az első, második és harmadik évfolyamon 362-en vizsgáztak. Közülük ötvenen már befejezték a tanulást. Ezek még valamennyien ál­lami gazdaságokban tanultak, s többnyire ott is dolgoznak szakképzettségüknek megfele­lő beosztásokban. Egyes he­lyeken önálló munkaterületet kaptak. Érdekességként említ­hető meg, hogy a mezőgaz­dasági szakmunkás vizsgát tett fiataloknak a 90 száza­léka jelentkezett a mezőgaz­dasági, kertészeti technikum levelező tagozatára. b A Belkereskedelmi Minisz­térium tájékoztatása szerint a ruházató kereskedelem fel­készült az őszi csúcsforgalom; na. Az első fél évhez képest mintegy 30 százalékkal nagyobb forgalomra szá­mítanak, s rendelkezésre áU az ehhez megfelelő árukészlet. Pamut-méterárukból a ta­valyinál valamivel kisebb a készlet, ezen belül azonban az őszi szezon egyik jelentős cikkéből, az ágyneművászon­ból, majdnem 50 százalékkal több áll rendelkezésre. Növelték a keresettebb szövetek mennyiségét, így például fésűsszövetből 8, műszálszövetből pedig 14 szá­zalékkal nagyobb a készlet. A tisztagyapjú öltöny és kosz­tümszövetek bővítésére kínai, angol, osztrák, indiai és len­gyel szövetek érkeznek az őszre, ugyancsak a választék bővítésére kétféle minőségű angol jersey-t és teddábert vásároltak. A lakástextiliák közül első­sorban klöpld-függönyből nem tudták kielégíteni az igényeket. Most jelentős ja­vulás várható, mert az ösz- szes függönyfélékből 25, klöpli függönyből pedig 37 százalékkal nagyobb a készlet. Ez körülbelül ele­gendő. Jelentősen javult az ellátás a gyapjú jersey bői készült kötöttárukból. Mintegy 25 százalékkal többet hoznak forgalomba, s ez megközelíti a keresett mennyiséget. Kötöttárukban az divatszínek az acélbék, a bordó, a sárga, a vas­szürke, a lombbarna és a fekete. Gyermekeknél az éáénkebb színek a divato­sak. Ősszel kerülnek először bol­tokba a külföldön már nagy közkedveltségnek örvendő flór kötöttáruk. Férfi konfekció-árukból már hosszabb idő óta egyen­letes az ellátás. Egyes cikkek­nél azonban még további ja­vulás várható. Mosit például ötvenezer fésűsszövet alap­anyagú öltönnyel több áll rendelkezésre, mint a múlt év hasonló időszakában, s ez javítja a választékot. B megye vezetőinek iátogatása a tiszakerecsenyi KISZ éeílőtáberban tőtáborban, ahol elbeszél­gettek a tábor vezetőivel, a fiatalokkal munkájukról, a tanulásról és jövő évi terveikről. — Az aratás már hetekkel ezelőtt megkezdődött — mondta érdeklődésünkre dr. P. Szabó Gyula, de az idő­járás miatt a munka dandár­ja a következő napokban lesz. Ügy látszik, hogy az időjárás kedvezőre fordult Ez azt jelenti, hogy teljes ka­pacitással indulhatnak a gé­pek. Azt javasolom, a terve­zett területet, — de ahol mód van rá többet is — géppel arassák. Kombájn­nal gyorsabban a raktár­ba kerül a gabona, nem kell a kereszteket asztag- ba hordani, csépelni A felszabaduló kézi erő vé­gezheti a gazoló kapálást, kertészetben, dohányföldeken dolgozhatnak. Számos szövet­kezetben szedni lehet az érté­kes aljdohányt. A gépi ara­tás, a gépek kihasználása vé­gett is igen fontos. Helytelen tenne ezeket a drága gépeket csupán négy-öt napig működ­tetni. Megyénkben jelentős terü­letet aratnak még kézzel. Amit kézi erőre terveztek, most az idő megjavultával sürgősen vágj ált le, mert az eső után jött hirtelen meleg hatására nagy lehet a szem­veszteség. A kereszteket gondosan, egyenes sorokba rakják, hogy a tarlóhántást vé­gezhessék. Itt kell szólni a kézi aratás és a kévekötőgépek utáni tar­lókaparásról. Sajnos, máris van olyan tapasztalatom, hogy ez a munka nem megy egyszerre a keresztek raká­sával. Ez szemveszteséget is jelent, de egyben akadályoz­za a tarlószántást is. A kombájn aratás után pedig a szalma lehúzása nem tör­ténik meg mindenütt idejé­ben. A sokáig csomókban ál­ló szalma minősége romlik, később nehezebb a betakarí­tás, de ami leglényegesebb: akadályozza a tarlón végzen­dő munkálatokat. Nem dicsekedhetünk az ed­digi aratási eredményeinkkel, mintegy 40 ezer holdat arat­tak le a megyében. Itt azon­ban mentség lehet a kedve­zőtlen időjárás, de nem így a tarlóhántás és a másodve­tés végzésében. A learatott területnek alig 15 százalékán végez­tek tarlóhántást, illetve mélyszántást. Különösen el­maradtak ezzel a homo­kos területeken, ahol az időjárás egyáltalán nem akadályozta ezt a munkát, sőt a másodvetésre igen kedvezett. Közismert, hogy a hosszú tél és az első, 2. kaszálást sújtó aszály miatt a szálas- takarmánykészletünk a szük­ségesnél kevesebb. Még van idő ezen a helvzeten javíta­ni. Az időjárás is kedvező­nek mutatkozik a másodve­tésre. Különösen felhívom a szövetkezetek vezetőinek fi­gyelmét. hogy a közös állat- állomány szükségletén túl lás­sák el a háztáji gazdaságo­kat is takarmánnyal. Az a helyes, ha annyi másod vetésre alkalmas te­rületet adnak a tagoknak, amennyit kérnek. A tarlóhántást és másodve­tést egy munkafolyamatként kell végezni az aratással. A másod vetés néhány napos ké­sés miatt sikertelen lehet. A szokásosnál 2—3 héttel máris késve vagyunk Ha valami­kor. akkor most sürgős ez a munka. Az említett tarló-le- tafcarításon túl a munka gyor­sításának leghatásosabb mód­szere a gépek két műszakban való működtetése. Ez a munkaszervezés jelenleg a gépállomásokon és a termelőszövetkezetekben nem megfelelő. A kettős mű­szak szervezésében jó tapasz­talatokat szereztünk a tava­szi munkák meggyorsítása idején, most újra alkalmazni kell ezt a módszert Aratás idején az ország fi­gyelme mindig a gabonaföl­deken dolgozó parasztságra irányul, hiszen egy évi ke­nyerünket takarítják be. Az új agrotechnika sze­rint azonban a tarlóhán­tással és mélyszántással már a jövő évi termést is most kell megalapozni, de a téli takarmány ki­egészítéséről is a követ­kező napokban kell gon­doskodni. Ez sokrétű munka, nagy szer­vezettséget kíván. Megyénk­ben született egy nagyszerű kezdeményezés — a nyíregy­házi járás versenyfelhívása —, ha e szerint dolgozik min­den szövetkezet, ebben maxi­mális segítséget nyújtanak a gépállomások, állami gazda­ságok, a járási és községi ta­nácsok, bizton mondhatjuk: az előttünk álló nagy felada­tokat sikerrel oldjuk meg. — mondotta befejezésül a me­gyei tanács osztályvezetője. Cs. R. 121 emlékmű, illetve szobor megyénkben Benkei András elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a megyei pártbizo ttság első titkára az ifjú épí­tők között. A megyei tanács művelő­dési osztálya nyilvántartás­ba vette a megye területén ta­lálható emlékműveket, illet­ve szobrokat A kimutatás szerint százhuszonegyet tár­tanak számon a megyében. A legtöbb Nyíregyházán talál­ható: számszerint tizenhárom. A szovjet és román hősök tiszteletére létesített emlék­művek mellett, szobrot emel­tek többek között Kossuth­nak, Petőfinek, a megyei, il­letve nyíregyházi születésű Bessenyeinek és Benczúrnak is. A községek közül Tisza vas­váriban van a legtöbb, össze­sen nyolc, köztük Vasvári Pálé, valamint Kabay Jánosé, akiknek nevéhez fűződik az Alkaloida . Vegyészeti Gyár létrehozása. Sorrendben Fe­hérgyarmat következik héttel. Tiszadobon található az egyet­len Széchenyi emlékmű: 1865-ben emelte az Alsó Sza­bolcsi Tiszaszabályzó Társu­lat, annak tiszteletére, hogy javaslatára itt kezdték meg a Tisza szabályozását. Nagykál- lóban Simonyi Óbesternek is emlékművet készítettek a harmincas éveikben. A legtöbb emlékművet a szovjet hősök tiszteletére emelték a megyé­ben. Jutalomosztás a legjobban dolgozó építőbrigádok között. A képen balról jobbra Sallai József, az építőtábor vezető­je, Lipők András, a KISZ megyei bizottságának titkára. Oláh László elvtárs. a megyei párt-végrehajtóbizottságának tagja. Az első helyezett klsvárdalak a versenyzászló birtokában. Foto: Hammel Befejezéshez közeledik Sza­bolcsban a mezőgazdasági szakmunkás-tanulók beiskolá­zása. 53 termelőszövetkezet­ben újabb 200 fiatalt szer­ződtettek le a hároméves szakmunkás-továbbképző is­kolákba. Ezek gyümölcs- és zöldségtermelési, baromfi­tenyésztési és gépkezelői szak­mákban szereznek jártasságot. Az utóbbiak mezőgazdasági gépek — vontató, traktor, stb. — vezetésére is szereznek jogosítványt. A fiatalok éven­ként három hónapi elméleti oktatásban részesülnek. Ezt az időt a Nagykállói Állami Gazdaságban, illetve az Uj- fehértói Gépállomáson töltik, ahol teljes ellátást kapnak. 20 000 látogató a fosa András Múzeumban Nem egyszerű dolog a roha­mosan szaporodó leleteket, tárgyakat beleltározni, fel­dolgozni. Az azonban biztos .— és ezt kevesen gondolnák, — hogy százezren felül van a múzeum tárgyainak a szá­ma! Sokkal egyszerűbb a láto­gatók nyilvántartása, mert arról megmaradtak a kimu­tatások régebbről is. 1920-ban például mindössze négyszáz látogatója volt a múzeumnak. Körülbelül 1940-re érte el a látogatók száma az ezret. 1951—1952-ben következett be a nagy fejlődés: az állandó kiállítás megnyitásával 12 ezerre emelkedett az évi lá­togatók száma. Tavaly elér­te a 31 ezret, az idén pedig csupán az első fél évben több mint húszezer látogatója volt. Tekintve, hogy ősszel még olyan jelentős események lesznék. mint a néprajzi ván­dorgyűlés, az őszi megyei képzőművészeti kiállítás, Nyíregyháza 125. éves fenn­állásának ünnepségei, minden remény megvan arra, hogy az idén eléri a negyvenezret a nyíregyházi múzeum láto­gatóinak a száma, vagyis az 1 GOO mríir\£klz o orr ó oc o/M’ruíó t Hány tárgy lehet a nyíregy­házi Jósa András Múzeum birtokában? Pontosan még a múzeum dolgozói sem tudják. A megyei párt-végrehaj­tóbizottság tagjai a közel­múltban látogatást tettek a tiszakerecsenyi KISZ épi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom