Kelet-Magyarország, 1962. június (22. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-16 / 138. szám

Országszerte ajándékokat készítenek a leszerelési és béke- rilágkongresszus részvevőinek Uf»iso szakaszához érkezett a naoeaácvai leszerelési és béke-vi­lágkongresszust megelőző ak­ció; napról napra gazdago­dik az eseménysorozat. A napokban például kiderült, hogy a magyar delegáció tetemes pogy- gyasszal érkezik majd a szov­jet fővárosba. A falvak és vá­rosok lakói ugyanis ajándékok ezreit készítik a július 9-én kez­dődő tanácskozás részvevőinek, a ' bekeszerető embermilliók képviselőinek. Küldenek majd a magyar népművészet remekei­ből, a matyó babákból, a sár­közi hímzésekből, a halasi csip- l'i.f.tból, az ősi pásztorkultúra hagyományait ápoló fafaragók alkotásaiból, valamint a népi motívumokkal díszített korsók­ból, kanosokból, tálakból, stb. Sokhelyütt díszes albumokat ál­lítanak össze, amelyek bemutat­ják egy-egy környék múltját, je­lenét, a lakosság életét, Az ajándékozók közé tartozik jóné- hány iskola kézimunka,, és más szakköre is, ezek tagjai az el­múlt tanévben készített leg­szebb munkáikat ajánlották fel a moszkvai világkongresszus részvevőinek. Az Országos Béketanácsnál hozzákezdtek a következő he­tekben hazánkba érkező külföl­di békeharcosok programjának összeállításához. Az előzetes je­lentések szerint a moszkvai le­szerelési és béke-világkongresz- szus részvevői közül több mint negyven országból látogatnak Magyarországra. Találkoznak majd a társadalom különböző rétegeinek képviselőivel, mun­kásokkal. parasztemberekkel, értelmiségiekkel és részt vesz­nek több nagygyűlésen is. Két telefonkészülék helyett egy Gyárakban, intézetekben, hiva­talokban egyes munkaköröknél a telefon a legfontosabb eszköz. Sok előadó asztalán 5—10 külön­féle rendeltetésű készülék is van. A telefonok ilyen „tömege" azonban még a legnyugodtabb dolgozok idegeit is kikezdi. A posta központi javító üze­mében most olyan újtípusú, mo­dern formájú telefont állítottak össze, amely nem nagyobb mint két kulönvonalu készülék, mégis' hát állomást helyettesít. Újdon­Hétíói hivatalos időbeosztás Longauer Imre rajza sága az is, hogy híváskor nem hangos csengetéssel, hanem „morgással’’ vagy fényvibráiással jelentkezik. Előnye, hogy gyártá­sához kevesebb anyag kell mint hat külön telefonéhoz. Ebből a készülékből az üzem az idén több százas sorozatot készít. Városias falut terveznek Forcsaimáu A múlt; bokáig érő pocsolyák A jelen: parkok, villany, jó utak — A jövőt légi felvételekről alakítják Csak a neve maradt meg: Var­jas tó. Viz, viz, mindenhol víz. Fölötte károgó varjak. A par­ton körül bogárhátú házak. Pi­ciny ablakszemekkel éjjel-nap­pal a tócsát bámulták. A lakók tengeri ízikből raktak utat, hogy közlekedni tudjanak. Az apák bokáig érő pocsolyában hátukon hordtak gyerekeiket az iskolába. A tó már csak emlék Mai heve: Rákóczi út. Modem, villanyvilágította szobák, beton­járda. A tónak nyoma veszett, már csak emlék, — Nagyon elhanyagolt falu volt ez — vélekedik Vasas Sán- dorné, a tanács vb. titkára —, ki húsz évvel ezelőtt látta, s most megnézné, nem ismerne rá. Különösen az ellenforradalom utáni években fejlődött sokat. A kommunisták kezdeményezé­sére mozgalom indult: saját erőnkből széppé, kellemessé va­rázsolni a falut. Néhány esztendő alatt két és háromnegyedmillió forint értéket alkottak a porcsalmaiak. A ta­nács minden családot 300 forint községfejlesztési hozzájárulás fi­zetésére kötelezett. Szívesen ad­ta mindenki. Sőt a felnőtt lakos­ság — 2500 ember — két kezük munkáját is felajánlották. Víz, iskola, fasor — Három éven keresztül fi­zettek, dolgoztak, amíg meg nem építettük a legfontosabbakat — folytatja a titkárasszony. — Rossz volt a vízellátás. A fel- szabadulás előtt egy kút volt, az is Gyenes Pál földbirtokos udvarán. Abból csak kivételesek meríthettek. Jelenleg nyolc biz­tosítja a falu ellátását. Vannak jó útjaink is. Tizenháromezer négyzetméter betonjárdát építet­tünk. A házak többségében vil­lany világít. Építettünk iskolai tantermet, sportpályát öltözővel, két napközi otthont. Az iskolá­sok a falu belterületén tízezer facsemetét ültettek el. Hatezer négyzetméternyi területet pedig parkosítottunk, öt kertünk van. Járva a falut, örömmel álla­pítja meg az ember: Porcsalma a parkok faluja lett. ,S tervek­ből, ötletekből nem fogynak ki ezek az emberek, s a tanács ve­zetői. IS lakosság és az állam — Most, mivel a nehezén túl í vagyunk, úgy határoztunk, hogy \ hőmérséklet 27 fok tuf// liftes itt a mjár ? Jelentés Sóstóról — Nem hiánycikk a sör — Kevés fagylalt fogyott Bál* már alábhagyott a VB- láz, reggelente mégis • izgalom­mal hallgatjuk a rádió híreit: milyen idő várható? „Többórás 'napsütés, a hőmérséklet 27 fok” — közölte tegnap a me­teorológia. Égy évvel korábban, 1961 júpius 15-én 25 fokot mér­tek Nyíregyházán. Igaz, 2 fok az idei plusz, — ennek ellené­re a mostani átlaghőmérséklet messze elmarad a tavalyi mö­gött. Sóstói sóhajok Tavaly már június 11-én csu­pán a hideg strandra 315 belé­pőt váltottak, — most, június 14-én a „hidegben” csak a hon­lépett papírdaraboktól a torontáli szőnyegig Kiállítás a Gyógypedagógiai Intézetben Néhány napra száműzték a pa­dokat, táblákat, szekrényeket a a Gyógypedagógiai Intézet egyik tanterméből. Helyettük a neve­lők irányításával valóságos mese­országot varázsoltak a szorgos diakkezek. Az egyik tépett papírdarab- kákboi hóembert mintázott. A fa­lon festmény tóparton nehány vi- ragbaborult fa hajladozik. Ar­rébb gyufásdobozokból készült íróasztalok, vasúti mozdonyok, játékok. A felsőbb osztályosok komo­lyabb kézimunkával mutatkoz­tak be. A himzett kötények, pár­nahuzatok. fából faragott ötle­tes játékok. A végzős növendé­kek kézimunkáját a legigénye­sebbek is megirigyelhetik. A ka­locsai hímzéssel készített asztal­terítők. a falvédők, torontáli szőnyegek a kiállítás legszebb darabjai közé tartoznak. Tízéves fejlődést mutat be ez a kiállítás. Mert éppen eny- nyi idő szükséges ahhoz, amíg valaki a tépett papirdarabkák- tól eljut, a gyapjú torontáli sző­nyegekig. A nevelők fáradoznak azon, hogy az intézet lakóiból jó szakmunkásokat neveljenek. Akik a társadalom hasznos, megbecsült tagjaivá vádnak. R. F. védség úszói edzettek,, mindösz- sze négy étvif"- merészkedett beúszni a napozóra. Egy évvel korábban, június 15-én 656-an íürödtek a melegstrandon, 18-án vasárnap pedig 3 és íélezren. — Legmerészebb elképzelé­sünk sem közelíti meg most ezt a számot. Az áprilisi meleg napokon egyesek betörték a hi­degstrand kerítését, engedély nélkül is íürödtek. Most? Fe­hér holló a íürdőző , vendég. Talán tartja magát a meleg... Ennek ellenére nagy a készü­lődés a forró napokra: rövide­sen átadják az úszómedencét, és az új öltözőt. Sörben az igazság — mondják a söripariak. Ez pe­dig így hangzik: még nincs itt a nyár. Meg se álmodták ezt a lehetetlen helyzetet: Nyíregyhá­zán június közepén pang a sör- fogyasztás. Egy évvel előbb per­cenként szólt a telefon, a ven­déglátósok kértek, követeltek,— most a terv szerinti mennyisé­get sem tudják fogadni. — Bármilyen furcsán hang­zik, de mi, akik korábban „fáz­tunk” a forró napoktól, most őszintén óhajtjuk. Sörben nem lesz hiány. — közük a vendéglátónál. Míg tavaly, június első felében 92 mázsa fagylalt fogyott Nyíregy­házán. addig az idén mindössze 52 mázsa került a tölcsérekbe, örülnek a jó időnek: 6 üzle­tükben, 4 bodegájukban tető­sebben töltik meg a tartályokat. Hét mozgóárusuk« tegnap már nagyobb rakománnyal indult a városba. csökkentjük a községfejlesztést hozzájárulást. Jelenleg családon­ként 150 forint — magyarázza a titkárasszony. — Még ebben az évben két kilométer villany­hálózat bővítésére kerül sor, Vií- lanyt kapnak az Ady, Béke és más utcák lakói. 196 000 forint­ba kerül. így aztán már csak: a két kilométer hosszan kell majd bevezetni még a villanyt s az egész faluban feleslegessé válik a mécses. Tovább folytat­juk a fásítást is. Gyermekeink újabb 1000 csemetét ültetnek eL Járdafelújítást is végzünk 21 ezer forintos költséggel és tár­sadalmi munkával. A fa­lu második ötéves tervé­ben 2 millió 277 000 forint bevételre számítunk a községfej­lesztési alapból, s ugyanennyi a kiadásunk is. A következő ép­ben megkezdődő emeletes, mo­dern négy tanteremmel és szol­gálati lakással épülő iskola költ­ségeihez a lakosság 600 ezer fo­rinttal járult hozzá, melyhez csaknem másfélmillió forint ál­lami támogatást kapunk. Sllioi maid jól érzik magukat az emberek Gondolnak azonban a távo­labbra is a porcsalmaiak. — Rendelésünknek megfele­lően az Országos Tervezőiroda munkatársai a múlt évben kezd­ték meg a légi felvételek elké­szítését falunkról. A község ren­dezési terve ebben az évben el is készül, mely 30 000 forintba kerül, — magyarázza Vasas Sán- dorné. — Falunk elég szétszórt, sok az üres vagy be nem épí­tett telek. Legalább harmincra tehető ezek száma. Célunk az, hogy ezekre a helyekre modern, korszerű, a típusterveknek meg­felelő lakóházak épüljenek. Mindannyiunk vágya, hogy' iga­zán szép, és rendezett városias legyen a falu. Egészséges legyen a környezet, ahol jól érzik ma­gukat az emberek. Farkas Kálmán Ki, mit tud, fiúk ? Diákok az egyetemi felvétel előtt Két fiatal beszélget: — Készülsz a „Ki mit tud’’-ra? — Persze, matematikával! Sejthető, szavaik nem a tele­vízió „Ki mit - tud” műsorára vonatkoznak. Két végzős diák latolgatja az egyetemi felvételi vizsga esélyeit. Találóan keresz­telték el a felvételit „Ki mit tud”-ra. Mérlegelik a szereplést a kis- várdai Bessenyei gimnázium vég­zősei is. Lassan búcsút monda­nak a kollégiumi, az iskolai tan­termeknek. A párbeszéd naponta Az egyik presszóban láttuk. Jól öltözött fiatalem­ber ült le az asztalhoz. — Mivel szolgálha­tok? — szólalt meg unottan a pincér. — I ask a glass of dnnk — rendelt köny- nyedén a fiatalember. Ha hirtelen plasztik- bomba robbant volna az eszpresszóban. az sem járt volna kisebb hatással, mint az angol beszéd. — Ah, esedezem bo­csánatért, — hebegte fülig pirulva a pincér — nem tudhattam, hogy külföldi vendégem van. Több leleményes­séget, kartárs! — szólt az üzletvezető, aki közben előkerült. — Azonnal hozzon az ösz- szes italféleségekből cgy-egy pohárkával. pedig álljon rá erre az angolra. Figyelje még a szeme villanását is. És pattanjon, érti, pattan­jon, mint a gumilabda. Igazi gentleman Meglátjuk melyiket vá­lasztja. A külföldi a konyak mellett döntött. A ve­zető sugárzott a bol­dogságtól. — Látja, igy kell ezt csinálni — s elégedet­ten megveregette a be­osztottja vállát. — Most A vállalat érdeke is azt kívánja, hogy kellemes emlékeket vigyen ró­lunk távoli hazájába. A pincér megfogadta főnöke tanácsát. Reme­kelt. Igyekezett vendé­gének még a gondola­tát is kitalálni. Ko­nyak, cigaretta, fekete— Éjfél felé a már tök­részeg külföldi jelezte, hogy fizetni akar. A főúr, korát meghazud­toló fürgeséggel ugrott az asztal mellé. — Kilencvenegy öt­ven. A vendég százat do­bott az asztalra, majd — kiesve szerepéből — tiszta magyarsággal hoz­zátette: — Köszönöm, a töb­bi a magáé. — Igazi gentleman, — motyogta elérzéke- nyülve a pincér, aki fel sem figyelt az elszólás­ra. — A legfontosabbat magyarul is megtanul­ta... Bogár Ferenc ismétlődik közöttük is, ahogy közeleg a felvételi vizsga. Ki, hová? — Én építész akarok lenni, sze­retem a rajzot, az ábrázolót. A műszaki egyetemre jelentkeztem — válaszolja Sebestyén György. — Három éve lettem jeles, az­óta tartom — teszi hozzá biza­kodón. Ivánka Lajos nagy fába vágja a fejszét: — Külföldi tanulmányra ad­tam be a kérelmem. Nem tu­dom fog-e sikerülni a külföldi tanulás ? Homonna Béla a modellezéssel kedvelte meg a gépeket, a gé­pészmérnöki karra pályázik. Hargitai József az építészet és a gépészet rajongója, mindkét vágyát akarja teljesíteni: az épü­let-gépészeti tanszék kapta meg felvételi kérelmét. Pócsi Tamás matematika—fizika szakos tanár­nak készül: — Ide szeretnék visszajönni a gimnáziumba, mint tanár! Nemsokára eldől ki, mit tud, A fiúk nem tekintik esélytelen­nek magukat a továbbjutásban, nem is veszik könnyen a felvé­telit. Mindegyik tartogat tarta­lék tervet is; hová mennek dol­gozni, ha nem sikerül... A „Ki mit tud” döntője kö­zeleg. bizonyára a legjobbak, a legtehetségesebbek ülnek majd' be a győztesek „vonatába’.?.,.. * <xm

Next

/
Oldalképek
Tartalom