Kelet-Magyarország, 1962. június (22. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-14 / 137. szám
Több figyeliret az ipari tanulók képzésére 650-700 fiatal tanul az új tanévben a kisipari termelőszövetkezetekben Kisipari szövetkezeteinkben jelenleg több mint ötszáz ipari tanulót foglalkoztatnak. Közülök a közeljövőben mintegy 160-an kapják meg a szakmunkás bizonyítványt, de ugyanakkor 320 új ipari tanulót szerződtetnek a különböző szakmák elsajátítására. Az 1962—63-as tanévben összesen 650—700 fiatal számára kell a szövetkezetben módot és lehetőséget biztosítani az elméleti és gyakorlati képzésre. Már maga ez a szám is arra kötelezi a szövetkezetek vezetőit, hogy a tanulók részére biztosítsák a megfelelő szakoktatókat és a munkafeltételeket. Az elmúlt év tapasztalatai — sajnos — azt bizonyítják nincs minden rendben. Nem egy szövetkezetben előfordult, hogy a tanulókat gyenge szaktudású, politikailag fejletlen, vagy éppen iszákos „szakemberekhez” osztották be munkára, vagy felváltva, egyik szakembertől a másikhoz küldözgették őket. így nem lehet csodálkozni, hogy az elmúlt tanévben a féléves vizsgák alkalmával a tanulóknak több mint fele bukott, vagy éppen csak hogy megfelelt. Tarthatatlan és elítélendő egyes szövetkezeti vezetők és főkönyvelők álláspontja is amely szerint a tanulókra sok a ráfizetés. A gyakorlat és az élet igazolja, hogy ahol megfelelő szakoktatók alkalmazásával bevezették a tanműhelyi oktatást, jó a munkaellá- totíság, biztosítják a megfelelő szerszámokat és anyagot, ott még Nagyobb támogatást — kevesebb előítéletet ! £gy cigány ének-táncegyüttes munkájáról Ez év márciusában nagyszabású és jól sikerült cigánybált rendeztek az újfehértói kultúr- otthonban. A táncmulatságot megelőző műsorban a vendég szólisták és az országos híres mátészalkai cigányegyüttes mellett minden különösebb előkészület nélkül dobogóra léptek a helybeliek is. Váratlanul, meglepő sikerrel. A község vezetőinek egy része is felfigyelt a jó szereplésre és támogatták az állandó együttes megszervezésének gondolatát. Néhány lelkes, hozzáértő mály- váskerti pedagógus és Nemes Jó- zsefné vezetésével megalakult és megkezdte próbáit a 25—30 tagot számláló ének-táncegyüttes. Unszolás nélkül, szívesen jöttek, szokásukhoz híven kicsik, nagyok, öregek és fiatalok. Még a napi munka után is — mert legtöbbjük dolgozik — szorgalmasan tanulták a nehéz lépéseket. S talán nemcsak magáért az ének és tánc kedvéért. Hálásak az emberi szóért, s ez az egész egyúttal jó alkalomnak kínálkozott arra, hogy másként vélekedjenek róluk az emberek, mint nem is olyan régen. S hogy ez minden téren így van, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az utóbbi években a beiskolázásukkal nem volt semmi baj, nem egy cigánygyermek sikeresen végzi el az általános iskolát, sőt nem egy tovább akar tanulni. Nagyon sok dalt és táncot is hoztak magukkal, ezeket fáradtságos munkával kicsiszolták, új figurákkal is bővítették. Előadásra azonban a mai napig sem került sor. Nem az ő hibájukból! Komoly indok nem merült fel, de az elejtett szavakból sejtve, nagyrészt az előítéletek miatt. A kis kollektíva azonban nem csüggedt el, hanem lelkesen folytatja, sőt fokozza munkáját. Jobb híján maguk próbálkoznak egy- egy eredeti darab írásával. Ez is csak azt mutatja, hogy van bennük akarat és előbb-utóbb el kell majd ismerni tudásukat, tehetségüket és ezzel együtt félre kell tenni az előítéleteket! Kolozsi János nyereséggel is dolgoznak a fiatal szakmunkás jelöltek! Csak üdvözölni lehet a Nyíregyházi Asztalosipari KTSz vezetőségének elhatározását, hogy a fodrászok példájára ők is tan- műhelyt létesítettek és most már itt képezik ki a jövő szakembereit. Ezekben a szövetkezetekben nem lesz gond a szakmunkásutánpótlással, mert mindig lesz megfelelő, jól képzett szakember, akikkel helyettesíteni tudjak a sok tapasztalattal rendelkező, de már nyugdíjba menő szakmunkásokat, Galvács Károly munkaügyi főelőadó. r Árok. vagv közül? A természetes úton keletkezett gödröket és az egyes létesítmények megépítése után visszamaradó kisebb bukkanókat még csak elszívleli valahogy a gépjárművel közlekedő földi halandó. Azzal azonban már sehogyan sem tud megbékélni, ha valahol mesterségesen képeznek olyan akadályokat a város utcáin, amelyekben könnyűszerrel tengely, vagy legjobb esetben rugőtörést szenvedhet a gépkocsi, sőt az. utasa is megsérülhet. Ilyen „mesterséges úton” ásott árkokkal lehet találkozni Nyíregyházán a Hunyadi utcában. Az úttesten keresztül futó árok feltehetően azt a célt szolgálja, hogy a lakóházak udvarán összegyűlő vizet az úttest közepén lévő csatornába vezesse. De ha már így van, és szükség van a lefolyóra, akkor mért. nem rejtik az úttest alá, vagy legalább is úgy képeznék ki, hogy . az a gépkocsi üzem- biztonságát ne veszélyeztesse. Bár ez az utca a városnak mostoha gyermeke, ez mégsem ok arra,' hogy a kulturált értelembe vett közút, jellegét teljesen elveszítse. Balázs Károly gépkocsivezető Ahol jól használják fel a kulturális alapút Híradás a vásárosnaményi Vörös Csillag Tsz-bSI A vásárosnaményi Vörös Csillag Termelőszövetkezet a zárszámadás alkalmával 52 000 forintot és 40 mázsa búzát helyezett a szociális- és kulturális alapba. Ennek nagy részét már fel is használták. Jó látni és érezni azt a felelősséget, amit az önhibájukon kívül munkából kiesők — a betegek és öregek — érdekében tett a tsz. Az 52 000 forintból 70 öregségi járadékosnak kifizették az évi SZTK-járadékot, hogy ez se nehezedjék teherként az öregek vállára. Emellett azoknak, akik mellett gyengébb támasz áll, vagy aki a közös munkában már éppenséggel nem vehet részt 400—400 forint egyszeri segítséget szavaztak meg. Két tag kapott már szülési segély címen 1880— 1880 forintot, hét elhalt tagnak a hozzátartozója 'pedig 700—700 forint temetkezési segélyt. Ugyancsak két tsz-tag kapott házassági segély címen 500, illetve 300 forintot. Emellett a kulturális ellátottságról sem feledkezik meg a Vörös Csillag Tsz. A vasárnap is elfoglalt állatgondozóknak köny- nyebbé teszik az ünnepnapi szolgálatot, még az elmúlt évben vásárolt 8300 forintos televíziós készülékkel. Ebben az évben pedig mintegy 6970 forint értékben rádiót vásároltak, amelyre hangszórókat kapcsoltak. A fiatalok klubesteket tartanak. Itt nagyszerű szolgálatot tesz a magnetofon, amelyre egész estét betöltő táncszámokat is felvettek. Nem is zaklatják már az elnököt az igazoló írásokért, amellyel más munkahelyre mennének. A múlt évben fizetett 34 forint P3 filléres munkaegység érték mel, lett megtalálják számításukat és nem kell elhagyniok a szülői hajlékot sem. Az állatgondozók ezeket máris azzal „törlesztették”, hogy az első fél évre betervezett 234 ezer forint értékű hízó- és egyéb állatértékesítési tervüket eddig 730 ezer forintra, vagyis 316 százalékra teljesítették. Zsigó Andrá! Néhány javaslat a Vasvári Pál utcai „sportpálya“ iiwyében Örömleijes meglepetéssel vettem észre, hogy egy nagy jelentőségű új sportlétesítménnyel gazdagodott városunk; a Vasvári Pál utcai „motoros gyorsasági versenypályával”. Sajnos én már nem lakom ott, és így fájó szívvel hallgatom, amikor utcabeli rokonaim, ismerőseim rajongó lelkesedéssel mesélnek azokról a- ragyogó teljesítményekről, amelyeknek naponta több alkalommal is megrendezésre kerülő versenyeken tanúi lehetnek. Persze, vannak még hiányosságok. Az egyenes és csak egyetlen kis ívű kanyarral rendelkező pálya nem ad lehetőséget a versenyzők feltehetően ragyogó kanyartechnikájának bemutatására. Javaslom, hogy az Erdősor, Kossuth utca és a Rákóczi út egy részének bekapcsolásával létesítsenek az illetékesek nagyobb kört, mert a „versenyek szépségét” csak így lehetne a versenyzők tudásának is megfelelő színvonalra emelni. Hiba az is, hogy a rendezőség — nem állván hivatása magaslatán — más járműveket is enged a pályán közlekedni. Sőt! Még gyalogosok részére is engedélyezi a keresztirányú közlekedést egyik oldalról a másikra. Bár kétségtelen, hogy ez fokozza az izgalmat, de veszélyezteti a versenyzők testi épségét. Javaslom, hogy reggel 7 és délután 17 óra között minden gyalogos közlekedést „tiltsanak be” az érintett útvonalon. Rosszallással állapítottam meg meg, hogy a versenyeknek nem biztosítják a kellő részvételi nyilvánosságot, mert ezen — szinte kivétel nélkül — csak a Vas- és Fémipari KTSz versenyzői vesznek részt. Meddig...? Holéczi István GEORGIJ MARTINOV TUDOMÁNYOS - FANTASZTIKUS REGÉNYE Kedves rendeseit Tiszavasváriban gyakran megjelennek a nyíregyházi Helyőrség fúvószenekarának tagjai. Legutóbb — egy vasárnapi alkalommal — újra itt jártak és a községben felállított Szovjet Hősi Emlékmű előtt térzenével szórakoztatták a tiszavasváriakat. Az itt közölt fénykép ebből az alkalomból kdszült, ezzel is köszöne- * linket kifejezve/ Steiner Sándor. 38. Ahogy közeledett a sziklához, úgy nőtt az izgalma. Végre olyasmi, ami különbözik az eddig látottaktól! Talán épületmaradványok? A terepjáró az 5—15 méter magas sziklához ért. Körülbelül egy hektárnyi területen több tucat sorakozott belőlük. Kámov alaposan szemügyre vette a hozzá legközelebb eső követ. Biotit gránitra hasonlít. Ezért nézte hát őket homokdomboknak. Barna színük összefolyt a sivatag színével. Filmre kell vennie a sziklákat s mintát szedni belőlük. Lassan vezette a gépét a gránitsziklás terület szélén és fényképezett. A sziklák oly közel álltak egymáshoz, hogy a tei-ep- járó nem tudott behatolni a terület közepére. Természetes képződmény volt-e, vagy az eltűnt bolygólakók által emelt építmény, amelyet az idő a fel- ismerhetetlenségig lerombolt? Feltétlenül választ kell kapnia erre a kérdésre! Ha felmászik az egyik középső sziklára, tetejéről távlati képet készíthet róluk. Könnyebben ismerné ki magát a gránitsziklák ^helyezkedésében és talán választ is kapna a kérdésre. Órájára pillantott, ideje ki van számítva. Semmi vész! Visszafelé a régi nyomon mehet. Ismert utón- teiies IÍAMHD A HARSON sebességgel roboghat.' Ezzel legalább egy órát nyer, amit most felhasználhat. Kattant a készülék. Belopolsz- kij közölte, hogy bekapcsolja a rádióirányzót. — Nem szükséges — felelte Kámov. — A régi úton megyek haza. Terepjáróm gránitsziklák lábánál áll. Sok időt töltöttem el vizsgálatukkal. — Sziklák? — csodálkozott Belopolszkij. — Hol bukkant rájuk? — Az űrhajótól mintegy nyolcvan kilométernyire délre. Csaknem valamennyit lefényképeztem. de ki kell derítenem, mik ezek: természetes képződmények, vagy pedig épületmaradványok. Ehhez be kell hatolnom a sziklák közé, terepjáróval ez lehetetlen. — Tehát ki akar szállni a gépből? — Elkerülhetetlen. Mintát is kell vennem. De nincs semmi ok a nyugtalanságra. A vidék teljesen kihalt. Két óra múlva otthon vagyok. Kámov gondosan megvizsgálta fegyverét, alaposan ráerősítette hátára az oxigéntartályt. A szikla ötven méternyire lehetett a-tiesgaj- es lúg&Ubb tér magas volt. Csúcsáról jó messzire elláthat. Egy hosszú kötelet is vett magához. Felhúzta a gázálarcot, kiszállt a gépből és a kiszemelt sziklához ment. Bár a szikla oldalfala nagyon meredek, könnyen feljuthat a csúcsára. Az idő mély repedésekkel borította él az oldalát. Csaknem a legtetején kiszögel- lés képződött, amelyre rádobhatja a kötélhurkot. Második dobási kísérletét siker koronázta. A hurok ráfonódott a kiszögel- lésre. Kámov felfelé kezdett mászni. Néhány perc alatt elérte a csúcsot. Állni nemigen lehetett rajta, ezért lefeküdt. Innen jól látszott a sziklák teljes panorámája. Nyomban rájött, hogy természetes képződmények. Néhány felvételt készített és óvatosan megfordult, hogy lefényképezze a másik oldalt is. Amint lenézett, szinte elállt a szívverése. A kis térségen tompán csillogtak az ismert ezüstszínű bundák! Gyíkok: Nagyon sokan voltak. Szorosan egymás mellett feküdtek a homokban s valószínűleg aludtak. Furcsa, hogy nem szimatolják meg jelenlétét. Hiszen közeL volt. kor az előbb a szikla lábánál állt. Minél hamarabb le kell jutnia innen, míg alusznak. Nappali tanyájukra csöppenhetett. Elég, ha csak egyikük felébred: útja odalent el van vágva!... Aztán óvatosan lefelé kezdétt ereszkedni a kötélhez. Csak még 3—4 percig ne ébredjenek fel s ő máris a terepjáróban lesz. Megfogta a kötelet s lenézett. Szív hangosan kezdett kalapálni. Mintha egész testét a hideglelés rázta vona. Közvetlenül alatta, azon a helyen, ahol ^földet” kellett volna érnie, hosszú, ezüstösen fénylő testet pillantott meg. Zödes-szürke macskaszemek követték minden mozdula-" tát. A fenevad ugrásra kéSzen< lapult a ..földön”. Vajon félj tud-e tíz méter magasra ugrani? Kámov előkapta pisztolyát •* tekintetét le nem véve a bestia^ ról, ismét visszamászott a csúcsé ra. Nem, lőni nem szabad. -AÄ dörrenés felébreszthetné az alyfc\ gyíkokat. Hozzátapadt a szikla-, hoz. Igyekezett nem mozogni.' Feszülten figyelte ellenfelét. A ragadozó a homokban1 feküdt s mereven bámulta az embert. (Folytatják.), jjA. .K£T AGY.ARORSZAO k * 1 ,
