Kelet-Magyarország, 1962. június (22. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-10 / 134. szám

Gy erm ek-r e j t vény gélt a kis madár, ta­lált egy .férget, — Féreg, fürd Id a íurkót! I-Téreg nem ment furkót rágni, far­kó nem ment bika-üt- nl, bika nem ment vi­zet inni, víz nem ment tüzet oltani, tűz nem ment íalu-égetni, falu nem ment farkas-ker- getni, farkas nem ment kecske-enni, kecske nem ment kóró-rágni. kóró mégse ringatta a kis madarat. Megint ment, mende­gélt a kis madár, ta­lált egy kakast. — Kakas, kapd fel a férget! Szalad a kakas, kap­ja a férget; szalad a féreg, fúrja a furkót; szalad a furlcó, üti a bikát; szalad a bika, issza a vizet; szalad a víz, oltja a tüzet; sza­lad a tűz, égeti a falut, szalad a falu, kergeti a farkas'!, szalad a far­kas, eszi a kecskét; sza­lad a kecske, rágja a kórét; a kóró bezzeg ringatta a kis madarat! Ha még akkor se rin­gatta volna, az én me­sém is tovább tartott volna. Vízszintes: 1. B. osztályos. 3. Folyópartokat kő i össze. 5. Ke­vert zab! 6. Délkelet-ázsiai ál­lam. 7. Délkelet-ázsiai . állam, (első betű J helyett I.). 9. BXD. 10. Ezt írják ki bérbeadandó i szobára. 13, Ford.: Nem gyors, i 16. Thaiföld 19, Delkfclet-ázsiaí állam. 22. OXE. 23. Fejfedő, 24, Lepakol. 25. Földművelő szer­szám. 36. Vízinövény. 37. Azo­nos mássalhangzók. Függőleges: 1. Bárány. 2. A ru­hák mestere. 3. Bocekai-kalona. 4. Népi hangszeres. 6. Döf, meg­nyom. 8. APL. 11. IXZ, 12. Ke­vert kád! 11, össae-vissza kas! 15. AXÁ. 16. Számos. 17, Gyor­san párolog, 1.8. Ilyen a Berva is. 19. Ez‘ a jegy minden diák vágya. 20. Nyugat-európai fővá­ros. 21. Asszonyok. Megfejtendő: vízsz. 6, 7, 18. 19, Múlt heti megfejtés: Mikszáth. N. Gogol,. H. Balzac, Mann. Könyvjutalom: Lencsés Férem Levelek és Horváth Katalin Nyír­egyháza, Báthori u, 4. L gyszer volt, hol nem volt, volt a világon egy Isis madár. Ez a kis madár egy­szer nagyon megunta magát, rászállt egy kó­róra. — Kis kóró, ringass en gémét! — Nem ringatom bíz én senki kis madarát! A kis madár megha­ragudott, elrepült Amint ment. mendegélt, talált egy kecskét. — Kecske, rágd el a kórótí Kecske nem ment kó­ró-rágni, a kóró mégse ringatta a kis madarat. Megint ment, mende- gélt a kis madár, ta­lált egy farkast. — Farkas, edd meg a kecskét! Farkas nem ment kacskc-cnni, kecske nem ment kóró-rágni, kóró mégse ringatta a kis madarai. Megint ment, mende­gélt a kis madár, talált egy falut. — Falu kergesd el a farkast! Falu nem ment íar- kas-kergetni, farkas nem mont kecske-enni, kecs­ke nem ment kóró-rág­ni, kóró mégse ringatta a ki,s madarat. A kóró és a kis madár (Arauy László tuescje) TV! egint ment, men- dogéit a kis ma­dár, talált egy tüzet. — Tűz, égesd meg a falut! Tűz nem ment íalu- égetni, falu nem ment farkas-kergetni, farkas nem ment kecske-enni, kecske nem ment kóró- rágni, kóró mégse rin­gatta a kis madarat. Megint ment, mende­gélt a kis madár, ta­lált egy vizet. — Víz oltsd el a tü­zet! Víz nem ment tüzet oltani, tűz nem .ment íalu-égetni, falu nem ment farkas-kergetni, farkas nem ment kecs­ke-enni, kecske nem ment kóró-rágni. kóró mégse ringatta a kis madarat. jyi egint ment, men- dogéit a kis ma­dár, talált egy bikát. 1 — Bika idd fel a vi­zet! Bika nem ment vizet inni, víz nem ment tü­zet oltani, tűz nem ment falu-égetni, falu nem ment farkas-ker­getni, farkas nem ment kecske-enni, kecske nem ment kóró-rágni, kóró mégse ringatta a kis .madarat. Megint ment, mende­gélt a kis madár, talált egy furkót. — Furkó üsd agyon a bikát! Furkó nem ment bi- ka-ütni, bika nem ment vizet inni, víz nem ment tüzet oltani, tűz nem ment falu-égetni, falu nem ment farkas- kergetni, farkas nem ment kecske-enni, kecs­ke nem mént kóró-rág­ni, kóró mégse ringatta a kis madarat. Megint ment, mende­Dicséretes Kezek MIND EGYÜTT VOLT mar a vendégsereg, s miután a jó ba­rátok, kollégák megcsodálták a gyönyörű új lakást, kipróbálták a csapokat, zárakat és a me­rész vonalú kagylófoteleket, a házigazda hívására asztalhoz ül­tek az ízlésesen berendezett «•bédlőben. Körülülték az ovális asztalt és elcsendesedtek, mert s konyha felől csodálatos sza­gokat hozott hátán az enyhe lég­huzat, olyanokat, amelyek már messziről mcgcsiklandozzák a gyomorfalai. 5 a fiatalasszony már hozta is a hatalmas tál levest. Már az első kanál után meg­eredt a dicséret szózuhataga. _ Ö, Klárika, maga nemcsak csodálatos titkárnő — mondta hivatalfönöke —, de valóságos konyhaművész is egyúttal! r- Mint a kristály, igazi aranykristály! — csodálkozott fc. lesége is. — Vajon hogy tu­dod ilyen remekül megszűrni a húslevest? Olyan, mint a csur­gatott arany. Klárika elpirult az ujja hc­mtéig. ~ EBBEN NEM CSAK tyúk­hús van... Egy csöpp vadnak is lenni kell benne — eröskö- dött Csupákné. — Áruld el, Klá­rikám, hogy csináltad? _ Megérdemelné, hogy min­den ujját megcsókolja a férje. Ritkaság manapság az ilyen asz- szbny. Valóságos főnyeremény! -^kontrázott Kákái. Azután a hússal fordult Klá­rika. Ragyogó piros bordássze- i.eick sorakoztak a herendi tá­lon, citrommal, salátalevelekkel dekorálva, s melletlül't mint egy rubinhegy, sült krumpli piros- lott. A tál másik oldalán rán­tott . velő ontotta remek gőzét. — Remek, remek asszonyi kéz! — lelkesedett ismét Kákái, — JAJ, DE OMLÓS! Kóstol- rprk eia,kJ Es milyen pi karts! — olvadozotl Csupákné. — De ha nem mondod meg, Klárikám, hogy hogyan készíted, örök ha-, rag. Klárika majdnem elejtette a villát. — Előre, előre — segítette ki Péter, a férje. — És együtt dinsztelődik a köménnyel, fokhagymával? — Igen, együtt — segített Pé­ter ismételten. — S mikor már jól megpuhul, az én Klárikám csak akkor veszi le róla a fe­dőt. Igaz, angyalkám? — Persze, persze. És csak azután kell beránlani. Elképedt erre a vendégsereg, de a hites férj ismét asszonya segítségére.sietett. — Igazi szóvicc. Klárika meg­sütötte, mi meg berántjuk... hehe... A CSODÁLKOZÁS HULLÁ­MAI még magasabbra csaptak a süteménynél. — Hát a krémet hogy csiná­lod. kedvesem? Kitűnő mogyoró­krém! — Azt csak ügy. . . egyszer- rűen... közönségesen... _ Csuda kedvében van az én Klárikám... Örül a lakásnak, azért viccel ma annyit — szépí­tett a férje. — Másrészt pedig igazán nem nagy gonddal fős, könnyedén csinálja. Érzéke van hozzá... érzéke... A vérében van... SOKÁIG ELBOROZGATTAK, tnajd éjfél felé haza indultak a vendégek. Alig léptek ki az előszobán, a férfi kinyitotta az erkély ajtaját, hogy kiszellöt- tesse a. füstöt, majd bánatosan rogyott a rekamiéra. — Látod, látod, Klárikám, én szívesen főzök, hiszen a szükség megtanított. Sütök is, ha kell, de a bicska nyiladozik a zse­bemben, mikor olyan elegánsan zsebeled be a dicséreteket. — Mondtam én, hogy fogd rám? Tessék megmondani, hogy te főztél sütöttél! — Ugyan, ne csacsiskodj! Hogy jönne az ki, hogy egy műve­zető piskóf.i pancsol? Ha meg­tudnák, hát nem is... el sem tudom képzelni, hogyan érintem ne. fi A vendégek ebben a pillanat­ban mentek el zajos-jókedvűen az erkély alatt. A dúdolgatásból, halk nevetgélésből egy éles hang vált ki, Kókai hőstenorja. — HEJ, GIZ1KÉM, Gizikém, szobrot állítanék neked, ha úgy főznél, mint a Klárika! — En pedig araríybá foglaltat­nálak, ha úgy tuclnát esztergálni, ahogy ez a Péter, ez a művezető főz! De Péter ezt már nem hallot­ta. Nem is hallhatta, hiszen a másnapi ebéden törte a fejét. Sz Simon István Dívái Házi jótanács Néhány szó a tojásról RÉGI TOJÁST arról lehet megismerni, hogy a konyhasó­oldatban nem merül alá, hanem a felszínen úszik Az oldat tíz rész vízből és egy rész konyhasó­ból álljon. Romlott tojások a tiszta vízben sem merülnek alá, mig a friss, egészséges tojás alá­merül. Egy másik módja a friss tojás felismerésének, hogy zseb^ lámpával keresztülvilágítunk raj­Béku*export Warmia és Mazur lengyel vi­dékek kereskedelmi szövetkezetei évenként 20 tonna éticsigát és 3 tonna étibékát exportálnak Franciaországba. Az NSZK-ba és más nyugat-európai országok­ba már az első negyedévben 42 tonna szarvashúst, 30 tonna vad­disznót! üst és 21 tonna nyúlhúst szállítottak. ta. A friss tojás teljesen áttet­sző, mig a romlott tojás zavaros és-benne sötét töltők mutatkozz nak. TOJÁSSÁRGÁJÁT ELTENNI. Ha valamely ételhez csak a to­jás fehérjét használjuk fel s a tojás sárgáját ■ eí akarjuk' tenni, akkor öntsünk hideg vizet a to­jás sárgájára, amely így teljesen friss marad. A vizet azután egy­szerűen leöntjük róla. HA TOJÁSFEHÉRJÉNK MA­RADT, szárítsuk meg egy csé­szealjban, de ne a nyitott ab­lakban. nehogy por hulljon bele. Ha aztán szükségünk van a to­jás fehérjére, vízben feloldhat­juk. A szárítás semmit sem von el a tápláló értékéből. FŐTT TOJÁST A NYERS­TŐL úgy lehet megkülönböztetni, hogy az asztalon önmaga körül megforgatjuk. Ha gyorsán forog, akkor főtt, ha lassan, akkor nyers a tojás. KLLLT-M AGYARORSZÁG 9.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom