Kelet-Magyarország, 1962. június (22. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-07 / 131. szám

Szocialista brigádvezet oink első megyei tanácskozása (Folytatás a 4. oldalról.) VÁRI JÁNOS: Rangja yan a szocialista brigádnak Vári János, a Tisza vasvári Al­kaloida dolgozóinak küldötte őszintén elmondta: két éve még kevésre becsülték náluk a szo­cialista brigádmozgaimat, Csak legyintettek rá, — még a neve is szokatlanul csengett. — Azóta, hogy az úttörők nap mint nap bizonyítják a mozga­lom nagyszerű voltát, megnőtt a rangja. Ta.üy 6 brigád 56 tagja küzdött a címért, — egy el is nyerte. Biztosra veszem, ezeknek a brigádoknak az élete, munkája serkenti, felrázza az egész gyári kollektívát s a 44 országgal érintkező Alkaloida sok szép sikert ér el a közeljö­vőben. két, gyakrabban járjanak ki hoz­zájuk, töltsenek velük együtt több időt, ez jó alkalom lehet az alaposabb elemzésre, a gon­dok és az örömök kölcsönös ki­cserélésére. KAZÁR LAJOS: Szívesen segítünk Kazár Lajos, a Nyíregyházi Állami Áruház szocialista bri­gádjának vezetője először arról beszélt, milyen kedvező hatás­sal van a mozgalom arra. hogy a szocialista kereskedelem betölt­se hivatását. Ha udvariasabbak az áruházak, boltok dolgozói a vásárlókkal szembe^, szíveseD- ben keresik fel az emberek az áruval bőségesen ellátott üzlete­ket. — Nálunk nem újkeletű do­log a verseny. Jó tapasztala­taink vannak, nagy örömünkre szolgálna, ha minél többen jön­nének hozzánk, segítség?* kj-rni. Nem elég csak beszélni A segítségadás fontosságáról beszélt Takács Zoltán, a má­tészalkai Egyesült Erő Tsz öri­gádvezetője. Nem szabad eltit­kolni a jó módszereket, azon kell fáradozni, hogy minél több helyen alkalmazzák azokat. — Erről azonban nem elég csak beszélni. Tenni kell. Én most. itt ígérem meg, hazamen- i ve felkeresem a szomszédos szö­vetkezetét. elmondom, bemula­tom a baromíinevelés titkait: hadd boldoguljanak ők is a ma­guk és a közösség javára. PAPP MIKLÓS: Meg kell teremteni a feltételeket Nagy érdeklődés kísérte Papp Miklósnak, a csengeri járási pártbizottság osztályvezetőjének felszólalását, aki arról számolt be, milyen nehézségekkel kell megküzdeni a mezőgazdaságban a szocialista brigádmozgalom el­terjesztése közben. Elöljáróban az eredményekről szólt: a járás területén 8 brigád küzd a szo­cialista címért a kongresszus tiszteletére. Külön bizottság se­gíti munkájukat. Vállalásaik ál- 'talában reálisak, teljesíthetők. — De olyan példa is akad, hogy egyik termelőszövetkeze­tünk brigádjának tagjai azt vál­lalták, elvégzik az általános is­kola hetedik osztályát. Arra nem gondoltak, hogy községükben nincs felsötagotatú oktatás. Hangsúlyozta: nem elég szép terveket készíteni, meg kell te­remteni a feltételeket is. S ha már a körülmények jók, vala­mennyi vezető legbensőbb ügyé­nek tekintse a szocialista címért küzdő termelőszövetkezeti brigá­dok segítését, támogatását. HANGÁCSI JÖZSEF: Nem lehetünk közömbösek Nagy kedvvel, szép tervekkel jöttem haza az országos tanács­kozástól — mondta Hangácsi JóZsai. a Pályafenntartási Fő- nöks: ■> brigádvezetője. — Más­nap tárás'.sm a nyírtelek! Üj Világ Ysz-t. amelynek a segí­tését korábban vállaltuk. El­mondjam, milyen áldás a mun­kára. az életre a szocialista bri­gád: a válasz az volt. ők nem érnek rá ilyennel foglalkozni. Hasonló érdektelenséget tapasz­taltam a Nyírteleki Gépállomá­son. Felhívta a figyelmet: néhány vezető semmibe veszi a mozgal­mat. Kérte az illetékes megyei vezetőket, fordítsanak nagyobb gondot' azokra, akik közömbösek, ma még nem látják a szocia­lista brigádmozgalomban rejlő lehetőséveket., MOGYORÓSI JÁNOS: Most már tudom, mit kell tenni Olvastam az újságból, hallot­tam a rádióban, milyen nagy je­lentőségű tanácskozást tartottak TOLNAI ZSUZSANNA: Eltűnik a különbség Tolnai Zsuzsanna, a Nyírbog- dányi Kőolajipari Vállalat szo­cialista brigádjának tagja arról a nagy tanulási kedvről szá­molt be, amely náluk tapasztal­ható. Több százan járnak vegy­ipari szaktanfolyamra, a dolgo­zók iskoláiba. — Lassan eltűnik az az óriási különbség, amely egy brigádon belül az érettségizettek és az ír­ni is nehézkesen tudók között volt. Van olyan dolgozónk, aki hatgyermekes családapa és most végzi áz általános iskola hatodik osztályát. Végül kérte a megyei vezető­Az újságíró jegyzetfüzetéből Lány a talp au. Amikor a nyir- bogdányi Tolnai Zsuzsa szólás­ra emelkedett, vékony hangját előbb elnyomta az értekezlete­ken ismeretes halk zsongás. Perc múlva a légyzümmögést is meg lehetett volna hallani. — Nem értek egyet a bennün­ket ért bírálattal, nem tudom kitől kapták a tájékoztatást, szerintem jobb lett volna, ha hozzánk is személyesen jönnek ki az elvtársak. Mert tudják azt az elvtársak, hogy... És sorjázta életüket, örömei­ket, gondjaikat, lámpaláz nél­kül, úgy, mintha odahaza, az üzemben volna. Valaki megjegyezte: — Ha senkit, de ezt a kia­lanyt bevenném a brigádomba. Bátrabb ez, mint egy férfi! tr Apróság. Nemcsak a szép fel­ajánlások, munkasikerek kaptak tapsot, sikere volt néhány ap­róságnak is. Egy példa: Kórik Gábor, a Tiszaiöki Erőmű dol­gozója csak úgy „mellesleg” új- golta: szocialista brigádjuk tag­jai elhatározták, leszoktatják egymást a parlagias, durva be­szédről, a káromkodásról. Aki vét a határozat ellen, büntetést kap a többitől. Felzúgott a taps. ☆ A tanácskozás napján játszot­ta első világbajnoki mérkőzését a magyar válogatott. Szünetbem egy kis csoport latolgatott: győz­nek, kikapnak ? Egyikőjük sajnálkozott: — Kár, hogy nem lehetnek itt a fiúk. Megtanulnának lelkesed­ni. .. ☆ Nehéz helyzetben vagyok — ezzel kezdte beszédét Nemessá- lyi György, mátészalkai brigád­vezető. — Orosz Ferenc elvtárs után én már semmi újat nem mondhatok. Tévedett. Amikor egyszerű szavaival elmondta életüket, gondjaikat, örömeiket, nagyobb volt a figyelem, mint a tanács­kozás kezdetén. — És még ő mentegetöaöitt — mondták többen a tapsviharban. Angyal Sandán a szocialista brigádvezetők Pi fővárosban — kezdte hozzászó­lását Mogyorósi János, a nagy- káli ói Zöld Mező Tsz brigádve­zetője. — Gondoltam, nálunk ia jó volna egy ilyen. Mentem a vezetőséghez, azt válaszolták, ők nem értenek hozzá, te vagy a párttitkár, csináld te. Csináltam volna én, de fogalmam sem volt, hogyan. Ezért örülök ennek a tanácskozásnak: most már meg­világosodott előttem, mit hogyan kell tenni. Időközben mégis megalakult egy brigád. Először kígyót, békát kiabáltak rájuk, végül irigyked­ve nézték az emberek a munká­jukat. Sokan kérik, vegyék be őket is, mert ahol olyan nagy kedvvel dolgoznak, mint ebben a brigádban, ott több lesz a ke­reset is. JAKAB JÓZSEF: Karoljuk fel a csüggedőket Jakab József, a záhonyi átra­kó 58 éves. kétszeres szocialista brigád vezető je kifogásolta, hogy a beszámolóból kimaradt Zá­hony. Pedig — mondotta — ahol 12 szocialista brigád van már. elismerést érdemelnek az embe­rek. Ismertette saját tapaszta­latait, majd bátorítást adott a most indulóknak: — Ne féljenek attól, mit mon­danak egyesek, hogyan véleked­nek a mozgalomról. Az idő és a jól végzett munka majd igaz­ságot szolgán at. Még valamit: ne hagyják magukra a csüggedó- ket. Bátorítsák, segítsék őket. reg!átják, megéri NEMESSÁLYI GYÖRGY: * Érdem szerinti jutalmazást! Gazdasági vezetőink becsüljék meg a szocialista brigádok mun­káját — kezdte hozzászólását Ne- messályi György, a mátészalkai tejüzem brigádvezetője. Elmond­ta, egyik évben jól dolgoztak, (Folytatás a 6. oldalon.) 5 KJSMSX-MAGY AUOKSZ A G i

Next

/
Oldalképek
Tartalom