Kelet-Magyarország, 1962. június (22. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-03 / 127. szám

Á holdfelszín kutatásának legújabb eredményei A közelmúltban fejeződött be Moszkvában a Hold és a két szomszédos bolygó kutatásának kérdéseivel foglalkozó csillagá­szati értekezlet a legismertebb szovjet kutatók részvételével A későbbi űrutazások szempontjá­ból különösen nagy jelentősé­gűek a Hold felszínének szerke­zetével kapcsolatos új felfede­zések. Rendkívül érdekes az a bejelentés, amely szerint a Hold felszínét a por nem laza szer­kezetű réteg formájában borítja, hanem igen könnyű, lyukacsos massza alakjában. Ez megkemé­nyedett (szappan- vagy tejszín­habra emlékeztet). Kérdés, ho­gyan került a Holdra az a nagy mennyiségű por, amely most ösz- szeállt rétegként borítja a fel­színt? A ?égfeör hisnya — a priiépzsdés forrása Régebben úgy vélték, hogy a por vulkanikus eredetű, s az év­milliárdokkal ezelőtti hatalmas tűzhányó kitörések maradványa, hamuja. Ezt a réteget lassan el­borította a kozmikus por, a Holdnak ütköző kő- és vasda­rabok (meteorok) anyaga. Az utóbbi évek elméleti kuta- rásai arra utalnak, hogy a por­képződésnek jelenleg is működő mechanizmusa van. Valameny- nyi működő porképző folyamat a csekély légkör következménye. A vékony és ritka atmoszféra miatt a nappalok és éjszakák hőmérséklet ingadozása igen je­lentős. A holdbéli egyenlítő vi­dékén a plusz 150 fokos per­zselő nappalt az alkonyat nél­kül beköszöntő mínusz 150 fo­kos éjszaka követi. Az átmenet nélküli hirtelen hőmérséklet­változás állandóan repeszti, mor­zsolja. a sziklatat, ami folyama­tos porképződéssel jár. A cse­kély légkörben a Nap ibolyán­túli, röntgen- és gammasugarai akadálytalanul elérik a felszínt (a Földön e sugárzások jelentős részét a légkör felfogja, kiszű­ri) s e szüntelenül záporozó rö­vidhullámú sugárzás roncsolja a kőzetek kristályos szerkezetét. Következésképpen állandóan zú­zódik, porlik a sziklák anyaga. Néhány kutató elképzelése sze­rint a por és törmelék elekt­romos és gravitációs erők kom­binált hatására végül is a Hold mélyebben fekvő meden­céibe, alacsonyabb szintű ún. tengervidékeire vándorol, s ott koncentrálódik. Ez lehet a ma­gyarázata annak a jelenségnek, hogy a porréteg miért nem egyenletes eloszlású, miért vas­tagabb ez a Hold alföldjein, mint az azokat környező hegy­vidékeken, a „kontinenseken". A szovjet kutatók szerint csak a legfelső vékony réteg a valódi porréteg, ez alatt és a szikla­felszín között elhelyezkedő köz­bülső övezet évmilliók alatt ösz- szeállt, megkeményedett. E ré­teg lyukacsos voltát azzal ma­gyarázhatjuk, hogy a szüntele­nül záporozó meteorok keresz- tül-kasul lyukasztják, átfúrják. Persze az összetapadt réteg azért szilárdnak nem nevezhető. En­nek ellentmond a 2. lunyik 1959. szeptember 13-i becsapódása, amelynek nyomán jól megfi­gyelhető porfelhő keletkezett. Az ember holdutazásakor ezt az új feltevést szem előtt kell tarta­nunk. Az összeállt réteg a rá­nehezedő űrhajó nyomásától ép­pen úgy szétmálik, amint a karácsonyfák kedvelt habcsókja is erősebb szorításra szétporlad. Hőmérsékletmérés rádióhullámokká! Igen érdekesek a Hold rádió sugárzásának mérése terén el­ért eredmények. A legmoder­nebb rádiócsövek már olyan ki­tűnő felbontó képességűek, hogy képesek a Hold egy-egy kisebb területének, például egyetlen 10 —15 km átmérőjű kráterének centiméteres hullámhosszon je­lentkező sugárzását önállóan észlelni. A régi műszerek csak az összsugárzást regisztrálták. A modem műszerekkel sorra „jár­ják” a krátereket. Az óriási an­tennákat mindig más és más te­rületek felé irányítják s szinte szakaszonként feltérképezik a Hold sugárzását, ebből pedig az egyes területek hőmérsékletére következtetnek. Az új módszerek alkalmazásé révén kitűnt, hogy a Hold al­földjei, „tengerei” (szabad szem­mel ezek sötét foltoknak látsza­nak) holdtöltekor igen gyorsan felmelegszenek, majd napnyug­ta után rendkívül hamar lehűl­nek. A Hold tengerei tehát vas­kályha módjára viselkednek, el­lentétben a hegyvidékekkel, amelyek akár a cserépkályha, lassan melegszenek fel és ne­hezebben hűlnek ki. A tenge­rele és kontinensek egymástól eltérő viselkedését azzal magya­rázhatjuk, hogy a medencék fe­lett vastagabb a lyukacsos szer­kezetű porréteg, mint a hegyvi­dékeken. Ezt a feltevést egy ér­dekes kivétel pillanatnyilag tart­hatatlanná teszi: a Maré imb­rium az Esők Tengere, ez az 12000 lan átmérőjű hatalmas síkság úgy viselkedik, mintha hegyvidék volna. Erre a jelen­ségre ma még nincs magyará­zat. jégréteg a Hóid kérge alatt A Hold belső szerkezetére vo­natkozó kutatások arra mutat­nak, hogy belsejében, sőt a ké­reg alatt — a régi feltevésekkel ellentétben — ma is van víz, mégpedig jég formájában. Amennyiben a Hold a Smidt akadémikus által leírt módon meteorok összehalmozódásábál jött létre, tehát hidegen kelet­kezett, akkor a meteorok bel­sejében lévő jól ismert szerke­zeti víz hő hatására szabadul­hatott. Ä Hold belsejében le­zajló rádioaktív folyamatok okozta hőmérséklet még ma is elérheti az 1000 C fokot. Ez ele­gendő ahhoz, hogy a szétron­csolt kristály szerkezetekből a víz kiszabaduljon és a felszín felé vándoroljon. Rádiócsilla­gászati megfigyelésekből tudjuk, hogy a Hold felszíne igen rossz hővezető. Ezért a víz még a fel­szín elérése előtt megfagy és a kőzeteket átitató jégrétegek ke­letkeznek. A Hold kristályvíz készlete jégréteg formájában igen jelentős lehet s az űrhajó­zás későbbi korszakában meg­felelő berendezésekkel e vízkész­let az ember számára hozzáfér­hetővé válhat. A Hold látszólag halott, élet­telen világ; kozmikus értelemben mégsem nevezhetjük annak, mert a természet erői; ha lassan is, de működnek. S ezeket az apró és jelentéktelennek tűnő válto­zásokat a Holdba készülő em­bernek nem szabad figyelmen kívül hagyni. Gauser Károly a Budapesti Uránia Csillag- vizsgáló munkatársa. ICgw határozat és községe ink holnapja A MEZŐGAZDASÁGI TER­MELÉS fellendítése nem csu­pán a nagy. . beruházásokon, költséges gépeken, — nagy­részt azon múlik, hogyan használják fel a belső tarta­lékokat, a meglévő lehetősé­geket a termelőszövetkezetek. A párt és a kormány eddig is számos ösztönzőt dolgozott ki, a megyei tanács végrehajtó bizottsága pedig a rendelke­zésére álló lehetőséget hasz­nálja fel, hogy az egyes já­rásokat ínég érdekeltebbé Le­gye az áruértékesítési terv teljesítésében, illetve túltelje­sítésében. Ezért határozott úgy nem­régiben, hogy azokat a járási tanácsokat, amelyek a 100 holdra jutó áruértékesítési terv teljesítésében a legjobb eredményt érik el, vándor­zászlóval, s 500 000 ^forintos első, 300 000 forintos második és 200 000 forintos harmadik díjjal jutalmazza meg. Ezeket az összegeket csak községíej- lesztési célok megvalósítására lehet felhasználni. Jól Szol­gálja az ügyet ez a határozat, hiszen a járási tanácsok már év közben is nagy figyelem­mel kísérik aztán, teljesíti-e a járás az áruértékesítését, s időben intézkedhet valamely termék kiesésének pótlásáról. A jó munka eredményei a tsz- tagságnak gyümölcsöznek, a jutalom pedig azt jelenti: elő­reléphetnek a községek építé- tésével, szépítésével. Erősebb lesz ugyanakkor a szövetkezeti gazdaság is, s lesz ereje, hogy olykor maga is hozzájáruljon a legfontosabb egészségügyi, kulturális, szociális feladatok megoldásához, A MEGYEI HATÁROZAT figyelembe vette: a falu igé­nye állandóan nő. Szabói üs- Szatmárt — benne leginkább a kisebb községeket — eddig erősen igénybe vette a haladás alapvető követelményeinek megteremtése. A községíej- iesztés összegét, a saját erőt több évre előre lekötötte a villanybevezetés, vagy műve­lődési otthon, egészsegház lé­tesítése. Az állam mintegy a felét adta az évek óta törté­nő beruházások költsegeineK, többet nem lehetett. A köz­ségek pénzzel, társadalmi munkával segítettek magukon, hogy ezzel is gyorsítsuk a fa­lu felemelkedését. Tudjuk, hogy ezek ellenére vannak még úgynevezett rej­tett tartalékok, lehetne helyi­leg többel is tennünk. Ezért üdvözöljük a határozatnak azt a részét, amely arról szól, hogy az ez évi községiejlesz- tési tervek végrelia j tasa ban a legjobb eredményt elérő ö'. község részére is jelentős összegű dijakat tűznek ki. az első díj 120 000, a második 85 000, a harmadik 60 000, a negyedik 35 000, az ötödik pedig 20 000 forint. A felté­telek reálisak, teljesítésük csupán körültekintést, jo szer­vező munkát kíván. Nem másról, mint arról van szó: használjuk fel az eddiginél inkább a társadalmi hozzájá­rulást, saját anyagainka:, nö­veljük a házilagos, olcsó épít­kezések számát, s seg.jeliek a község fejlesztésében pénz­zel, munkával, a szállítási fel­adatok vállalásával jobban a termelőszövetkezetek — hiszen tagjaiknak egyáltalán nem mindegy, milyen lesz holnap j a község. A JUTALMAZÁSRA SZÁNT összeg nagy, elsősorban mégis azért érdeme« jobtan dolgoz­ni, hogy szebb legyen kör­nyezetünk, életünk, munkák és szórakozásunk, kialakuljon a szocialista falu. . Kopka. JaiiOí | A P íí O H I R D E T E S E K ALLAS KALÁSZ tanfolyamot végzett, érettségizett könyvelőt azonnalra felveszünk, TBC Gyógy­intézet, Nyírbéitek. (2016) Házvezető-gondozonöt keresek, aki kerti mun­kában jártas. Ugyanott 1000 literes víztartály eladó. Molnár András, Üjfehértó. Malinovszkij u. 10. (2021) A Szabotcs-Szatinár megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat fel­vételre keres lemez lakatost hegesztő SZAKMUNKÁSOKAT Cím: Nyíregyháza, Acél Út 2 (1913) és-még közel száz könyvújdonság a szövetkezeti könyvesboltokban és a falusi- könyvbizományosoknál. (2028) Kemecse és Vidéke Körzeti Föleim üvesszö- vetkezet keres egy szakképzett vegyes élel­miszerszakmában és egy élelmiszer és ipar­cikk szakmában jártas bottkezelőt. (Univerzális) Az állás elfoglalásához erkölcsi és működési bizonyítvány szükséges. Jelentkezés: Kemecsei Földművesszövetkezet irodájában. Felvétel esetén útiköltséget té­rítünk. (1927) Az őszi cukorrépa át­vételéhez jól és gyorsan számoló cukorrépa átve­vőket keresünk. Jelent* kezés Írásban rövid ön* életrajzzal a Szerencsi Cukorgyár termeltetési osztályán. (1315) Szakképzett szakácsot keres a mátészalkai Me­zőgazdasági Technikum. Jelentkezés a gondnoki irodában 8-tól 17 óráig. Mátészalka, Ságvári Endre u. 30. (1911) UAZ—INGATLAN Épület, kőfaragó, mű­kő, szobrász és díszítő munkák, sírkövek ol­csó árban beszerezhe- tők Debreceni Kő é3 Műkőipari KTSZ, Sza­badság út 33. Telefon: 53-02. (1539) Beköltözhető egyszoba konyhás mellékhelylsé- ges ház 16 000-én sür­gősen eladó. Borbánya, Szőlő u 59. (19321 ADAS—VÉTEL Komplett gáztűzhely és petrofor eladó. Cím a Kiadóban. (2023) Skoda Super Octávia 42 ooo km-t futott 60 000-ért eladó. Dr. Szállási, Hodász. Álla­mi Gazdasag. (202») 1101-es Skoda sze­mélygépkocsi jó állapot­ban eladó. Dózsa György u. 6. (2024) Házilag készült 700-ar* szalagfűrész, egy 300 mm-es gyalugép eladó. Érdeklődni: Rákóczi u. 40. (2020) Moszkvics 407-es el­adó. Bocskai \i. 50. (2017) Gyönyörű mubutor vi­lágos francia hálószoba­bútor eladó. Rákóczi u. 53* catttt Jawa 350 köbcentis kiskerekű, príma álla­potban eladó. Miskolc, Szepessy u. 45. Tóth Imre. (2041) Elhalálozás miatt, is- mertnevű, híres festők képei igényesnek el­adók. A képeket meg­tekinteni és megvásá­rolni Baracsai Mária nyug. tanítónőnél lehet Nyírbátor, Árpád u. 20. alatt. Abanovák, Bar- dóczy, Oldjay. Szüle, Rossi, Paia Celestin és Miilet Zsán képek kö­zött'* válogathatnak az érdeklődők. Ugyanott orvosi műszerek, búto­rok. szőnyegek is el­adók. (2015) 401-es Moszkvics sze­mélygépkocsi príma ál­lapotban eladó. Vasvári Pál u. 52. (1950) Jáwa 250-es uj, vizs­gáztatva nincs, eladó. Cím a Kiadóban, (1958) Uj modern, ötrészes variálható szekrénycso­port elköltözés miatt el­adó. Rákóczi u. 44. (1993) Alig hasznait mély fonott cseh gyermekko­csi és egy csecsemőmér­leg eladó. Virág u. 15, (1989) 5000 km-t futott Tra­bant Combi eladó. Rá­kóczi u. 51. (1978) EGYÉB Egy vagy kétszobás lakást költségmegtérí- tésscl keresek. Cím a Kiadóban. (2022) Köszönetét mon­dunk mindazoknak, akik férjem, III. édesapánk temeté­sén resztvettek, vagy résztvétet nyilvání­tottak. | Thiele család (2025) Bánya­kavics (folyainkavics) VAGONTÉTELBEN megrendelhető Nyíregyházi TÜZÉP Vállalat Központjában, Nyíregyháza, Irodaház és az összes TÜZÉP telepeken. A kavics egységára köbméteren­ként; 17,70 Ft, * a leadó állomásig a felnwűM vasúti költség. MA UTOLSÖ NAP AZ • • Ünnepi Könyvhét

Next

/
Oldalképek
Tartalom