Kelet-Magyarország, 1962. június (22. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-30 / 151. szám

115 holdas öntözőit kertészei A tiszaJöká Kossuth Tsz-nek azj el műi t évben 600 ezer forintot jövedel50 holdas konyha-* Már most gondolnak léire a fehérgyarmati járás tsz-i Kihasználják a legeltetést — Mellékes takarmányt szereztek Szétnéztek a dzsungel gyümölcsösökben — Napi porciózás Kedvező helyzetben vannak a fehérgyarmati járásban a terme­lőszövetkezetek, mert csaknem ; minden 2,2 redukált szántó- | ra jut — a háztájiakkal együtt I ~ egy számosállat. A jövede- I lem főrészét adja itt az áilat- ! tenyésztés, de ez azt is jelenti, ; hogy különösen kedvezőtlen idő- I járás esetén nem kis gond a sok állat tartása, gazdaságos ne­velése. Bár a pillangósok terü- | lete 3,5 százalékos növekedést : mutat ez évben a tavalyihoz vi- ' szonyítva, a szükséges takar­mányalap bztosítása így is el­sődleges feladata a járásnak. És erről most lthet tenni, most le­het megvetni az alapot. Különö- ] sen azért is, mert az időjárás 1 az idén még nem valami jól kedvezett a tikarmányféleségek- re. i BÁTRAN ALKALMAZZÁK AZ ÜJ MÓDSZERT Tapasztalatból tudják, hogyha finom, értékes takarmányt akar­nak, idejében sell kaszálni. Nem szabad megvárni, míg elvénül a lábon álló takarmány. Ha úgy szükséges, vasárnap is kaszálnak a járás szövetkezeti parasztjai. Premizálásra a megyei javasla­tot fogadták el. A tápérték megőrzése érde­kében bátran alkalmazzák a bevált új módszereket. A járás 34 termelőszövetkezete közül 29-ben végeztek állványos lucer­naszárítást. S amit betakarítot­tak, azt úgy kazlazták be, hogy lehetőleg minél később kelljen hozzányúiniok. Legmesszebbmenőkig kihasz­nálják a nyári legeltetést. Sőt némely tsz-ben mesterségesen is javítják a legelő füvezetét. Pél­dául a nagyari Május 1. Tsz-ben csatornarendszeres öntözéssel 195 hold legelőt öntöznek a Túr vi­zével. LEHETŐSÉGEK — SZÉNABE­TAKARÍTÁS A saját termésű pillangós és rétiszéna készletet a legtöbb tsz egyéb helyekről is igyekszik gya­rapítani. Különböző lehetősége­ket használnak ki erre a célra. \ Tiszából két motoros szivattyú emeli ki a vizet. Készül a főidényre a Malomipari- és Terménvfor^aImi Vállalat .......jit» SM/rófej működik egyszerre. Ha egy terület ele­gendő locsolást kapott, kenu űszerrel áthelyezhetők a szó­rófejek. Az öntözés nagyon kifizetendő. Idén csupán 40 hold- nyi paprikából egymillió forint bevételre számítanak. (Hammel József fdv.) Hamarosan megkezdődik az aratás, felzúhak a cséplőgépek is megindullak az első szállít- ,lányok a »egye malmai felé. A Malornipei- és Terményfor- jalmi Vállalt már megkezdte a ’elkészülést a nagy munkára. Hét malmot teljesen felkészítet­tek. Július 5-ig további négy nalomban if befejezik a gene- •álozást, a gpek javítását. Különösen nagy jelentősége an a fertőenítő munkáknak. \ raktárakat magtárakat és Halmokat ptmetezik, takarít­ok. Nagy korszfűsítési munkás­okat végzett i vállalat karban- artó részlege íátészalkán és a ’negye tegnagytb malmában, a nyírbátoriban, -indkét malmot golyóscsapágyasitták, ami 10 zúzalék energiaegtakarítást je- ent. Szerte a n»e malmaiban nagy súlyt helyeik a baleset- védelemre. ^segélynyújtási tanfolyamokat -yrveznek és egészség-ügyi ülm-et mutatnak be a dolgozóknak. A karbantartó ri^eg most fe­cé rápő/ti (üzemi jezi be a mátészalkai takar­mánykeverő üzem korszerűsíté­sét. A munkák következtében az óránkénti 18 mázsás termelést 36 mázsára emelik. Augusztus 1-én új takarmány­keverő üzemet nyitnak Mária- pócson., Az új üzem teljesen auto­matizált lesz. A környező terme­lőszövetkezeteket látja el takar­mánnyal. A vízügy, közúti és az erdőgaa- daság felügyelete alá tartozó fo­lyók, árkok, utak, erdők füves rétjeit kiigényelték. Ezekről a területekről jelentős mennyiségű szénát gyűjtöttek össze, főleg a háztáji jószágok számára. Szétnéztek a dzsungel gyümöl­csösökben. ahol esztendőről esz­tendőre sok széna veszett el hasznosítás nélkül. Most ezeket a helyeket is megkaszálták. S mert itt nehéz, körülményes a kaszálás, gyűjtés, a tagok felé­ben takarították be a tsz-eknek az itteni szénát. Jól jártak a tsz-ek. jól jártak a tagok is. MEGBECSÜLIK A KÉSZLETET Még kora tavasszal, hogy a várható közös készletet mentsék, több tsz-ben úgy döntöttek: ka­lászosra a tagok is alkalmazhat­nak pillangós felülvetést. Ma­got a tagok adtak és az igényelt, kijelölt területeken többnyire vöröshere felülvetést végeztek. Az ilyen helyekről ez évben a tagoké a takarmány. Minden szövetkezetben nagyon pontosan porcióznak a fogatok részére. Többek között a szat- márcsekei Haladás Tsz-ben egész napra kapják meg a fogatok a kimért porciókat és a fogatosok- nak felelni kell annak beosztá­sáért. etetéséért. A közös jószágállományok mellett a háztájiakról való to­vábbi gondoskodást bizonyítja, hogy a járás tsz-eiben aratás után a tagságnak takarmányve­tésre előkészített területeket ad­nak. A tagok ezeket a helyeket a legmegfelelőbb takarmányféle­ségekkel vethetik be. Asztalos Báli.;* Mi újság a baktai járásban? Balualóránlhaza új létesítmény­nyel gyarapszik. A korszerűtlen, kis befogadóképességű étkezde helyett a modem követelmények­nek megfelelő éttermet építenek a község központjában. Most végzik a leendő étterem helyén a vegyes ktsz volt üzemépületé­nek a lebontását A község dol­gozói, a földművesszövetkezet tagjai jelentős értékű társadalmi munikát vállaltak az új létesít­mény építésében. ☆ A székéi yi Búzakalász Terme­lőszövetkezetben negyven tsz-tag határozta el, hogy megküzd a szo­cialista brigád címért. A brigád­ban mindössze öt férfi van, így joggal nevezik őket női szocialis­ta brigádnak. A brigád tagjai már eddig is figyelemre méltó eredményeket értek ej. A járási nőtanács sokra értékeli tevékeny­ségüket, s ezért meghívta a bri­gád tagjait Baktalórántházára srínpázlátogatásra. /, * A Hazafias Népfront járási bi­zottsága a népfronttevékenység aratás-cséplés idején való felada­tait vitatta meg Baktalóránthá- zán, A járás területén a kalászo­soknak több mint kétharmada vár még az idén kézi aratásra. S a munka jó megszervezésében és végrehajtásában nagy feladatok várnak a községi népfrontbi­zottságokra. Kricsfalussy Béla tudósító Veayszeres gyomirtás A iiszalöki Kossuth Termelőszövetkezet 200 holdnyi kukori­cavetéséből 50 holdat Hungasinnal kezeltek. Ugyan hátrál­tatta a gyomirtó vegyszer hatását a szárazság, mégis sokkal szebb a kukorica a vegyszerczett területen annál, amelyi­ket már kétszer is mcgkapáltak. A képen Páál Sándor agro- nomns latható. Tőle jobbra a már kétszer megkapált terű let, baka pedig a sokkai jwWkb fejtett, vegyszerrel keze? ’ kukorica »átható. «ammel József feiv > kertészet. Az idén 115 holddal növelték a területet, modern ön­tözőberendezéssel. Két képünk öntözőin »Ívűket: mutatja be. Rápolt néhány k>ös gondiát, baját teregeti ki sat meglátá­sa szerint a füzes v- kevés a takarmány a háztá jószágok­nak, — a közösből hriyosan ré­szesülnek. Mikor együit a r(j_ polti és az ököritófiil'Bi tsz. úgy gondolták, ki-ki a rrul határát fogja megmunkálni: ^st mégi az Ördöghídon túlra, -több ki lométerre az ököritófyij^ ha­tárba — akarja küldet a veze­tőség a rápoltiakat. Acs, aki magyarázatot adjon. — Sok hiba van az em­berekben is. Hogy csak cigá­nyokat említsem: nagyc lené­zik valamennyit, nem ladják be a brigádokba, és a l\ítvá- nyabb területet akarták meg­munkáltatni velük. Pedig iyán tsz-tagok, mint mások... Egy kis község napi önejt gondjai, lakóinak néhány n^l sa villan elő. Ványi Zsig,n^ a falusi emberre jellemző \it- sággal beszél. Nem kérdi, n. nan jött a vendég. Nála íea_ szetes e közlékeny ség. a 5_ ■ sen földbeágyazott villanyos_; pokat mutatja: — Az anyám megijedt, mt>, hirtelen kipattant a nagy fé\\ Apám már fel meri gyújtani* villanyt, de az anyám még ta. tőle. inkább nyúl a lámpa után Mosolyog, indul tovább a b > rodaiman WM «Mte itt nevezik: máiét —- vetettek u vesszők közé, folyik a kapálás. A füzesőr a kapavágásoknál strázsál, nehogy elnyesse a haj­szálgyökereket a kapaél. Száz fűzfavessző közül nyolcvan fo­gant meg. a levelet hozott vesz- szők még gyengék, kell mellé­jük az őrző. — Az egyik asszony, nem mondom ki a nevét, nekem tá­madt tegnap — panaszolja, — Ne ispánkodjon itt, nincs nekünk szükségünk ispánra.., — Ide figyeljen. én nem is- pánkodok — mondtam —, de értsék meg, engem azért állítot­tak ide, hogy felügyeljek, .. Elmondott fakónak, sárgának... — Augusztusban kell talpon lenni, amikor vágják a kórót. Egy-icettőre széthordanák kóro­kat kötözni. Éjjel-nappal kinn fogok ügyelni. Kihozom a Bo­gárt is, az vigyáz három ember helyett, csak tegye valaki a lá­bát a füzesbe, már ugatja... Fenn a magas töltéstetőn be­látni a háromszázlelkes faluba ahová Ványi Zsigmond is haza­tér esténként. Valamikor a falt helyén folyt a Szamos, a folyó- hordta, leülepedett talajra épí­tették Rápolt legrégibb lakói c házakat. Talán dacból, hogi megmutassák erejüket az új me­derbe szorított Szamosinak. Zöld füzesbirodalomban ba­rangol napkeltétől napnyugtáig ifjú Ványi Zsigmond a Szamos rápolti szakaszán. Füzesőr. Barnára sült, javakorabeli em­ber, nem is olyan fiatal, mint- ahogy a neve előtti jelző sej­teti, nem is egészséges. Másfél éve már, hogy fél veder vizet sem bír felemelni. Amíg ereje nem pártolt el. a helyi tsz-ben kereste meg a kenyerét. Később kórházból kórházba vetette a betegsége. — Nem mondom, a termelő- szövetkezet nem hagyott kenyér nélkül, sem a családomat. Ahogy legyengültem, megszavazták a napi fél munkaegységet. Behat akad sok irigy ember is, a más­fél év alatt sokan utánam kiál­tották: a mi kenyerünket eszed, mi tartunk el... A füzesőr elégedetten mutat­ja be a tizenegy holdnyi árte­rület zsenge füzesét. Árvíz elleni rözsegat készül majd a fűzfa­vesszőkből, mert a régi füzes ágasbogas, öreg fűzei nem fog­ják a vizet, nem alkalmasak rözsezsáknak, S tavaszi áradás­kor sohasem fér medrében a folyó. Kapák pofozzák az épphogy megnedvesedett földet, a rápolti gátőrök kukoricát, — vem ahogy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom