Kelet-Magyarország, 1962. június (22. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-29 / 150. szám
Politikai kifestőkönyv Washingtonban szatirikus pontikai kiadvány forog közkézen, s a rossz nyelvek szerint ez a „JFK Kifestőkönyv Nagyok Számára” ez egyszer aligha készült Pierre Salinger propaganda- vegykonyhájában. A tartalma legalábbis erre vall. A címben szereplő három betű John F. Kennedy elnököt idézi, akiről a szellemes kis füzet szól. A rajzokat, a „kifesteni” való politikai karikatúrákat a gyermekversek stílusában írott aktuális strófák kísérik, magyarázzák. Persze — kellő éllel. A kifestőkönyv versikéit a szöveg szerint az elnök hároméves Caroline kislánya mondja el. Caroline kifigurázza „anyuka öltözködési mániáját’', „apuka híres hintaszékét”, amelytől soha, de soha nem válna meg. A csipkelődés közben mind élesebb lesz. Előbb csak a Kennedy-team emberein csattan a tréfa. Rusk külügyminiszteren, Stevenson F.NSZ- főmegbizotton. De Salinger sajtó- titkár esetében már egy kicsit az elnöki belpolitikát is célba veszi Caroline szavaival a Drucken — Kannon szerzőpár: „Pierre bácsinak jó állása van: elmondja az embereknek, amit apuka mondott. De micsoda igazságtalanság: Pierre bácsi nagy csomó pénzt kap azért, amiért engem elnáspángolnak. „Ezután már csak telitalálatok következnek, amelyek félreérthetetlenül utalnak arra, hogy Kennedy támogatja legközelebbi hozzátartozóinak közéleti szereplését. Előbb a legfelsőbb bíróság tíz tagját látjuk egy rajzon: mind a tíz — Kennedy, s a szöveg: „apuka több embert akar munkába látni, apuka mindenkit szeret.” Aztán jön az igazi csattanó: „Apuka elnök. En mikor leszek elnök?’’ 199-ben. .-Apuka meg — a két nagybácsim után”.„ Hiába, politikai kifestökönyv- szerzők számára hálás téma az az elnök, aki egyik öccséből igazságügyminisztert, másik öccséből hivatalos demokratapárti szená- torjelöltet csinált. <H. S.) A lidércnyomásnak vége, a sebhelyek : megmaradnak A Pravda tudósítója az algériai belvzetrőt ALGÍR, (MTI): Csaknem nyolcéyi vérontás és bizonytalanság után úgy tűnik, béke köszönt Algériára. Az OAS feladta utolsó fellegvárát, Oránt és véget vetett elkeseredett ellenállásának. Gardy volt tábornok az OAS orá- ni szervezetének vezetője ismeretlen helyre — egyes feltételezések szerint — Spanyolországba menekült, helyettese Susini pedig rádióbeszédben hívta fel az európaiakat arra, hogy maradjanak Algériában és segítsék az ország újjáépítését. Arról persze hallgatott, hogy a romok túlnyomó része az OAS pusztításának „köszönhető”. A terrorszervezet 16 hónap alatt több száz épületet döntött romba, illetve rongált meg, több mint kétezer arabot gyilkolt meg . a legkegyetlenebb módon és ..kivégzett” 16 francia tisztet is. közöttük egy tábornokot. Az OAS ma már „megbékélést” és ..ésszerűséget” hirdet, mert nincs más választása. Christian Fouchet francia főmegbízott visszatérve Oránból közleményben jelentette be. hogy „az oráni körzetben a helyzet normalizálódik”. A főmegbízott kifejezte azt a reményét, hogy a következőkben mindenki tudatában lesz felelősségének és a józan ész diadalmaskodni fog az őrültség felett. Végül: szerdán bevonták a francia zászlót a Roche Noir-i köz- igazgatási központ épületéről. A pravda csütörtöki számában közli Algériába küldött tudósítójának jelentését. A tudósító hangsúlyozza, hogy Algírban az- OAS hosszú és kegyetlen garázdálkodása Után nyugalom honol. Világos, ha a titkos hadsereg be is szüntette a terrort, ezt egyáltalán nem emberszeretétből vagy belátásból tette. Arról van szó, hogy a* OAS igyekszik átrendezni sorait, alkalmazkodni az új feltételekhez. Senki sem tudja, hogy holnap az ultrák milyen új taktikához folyamodnak. A katonai és politika] vereség után a gyarmatosítók fenn. akarják tartani ellenőrzésüket Algéria gazdasági élete fölött, hogy így ássák alá az ország függetlenségét. Az antikommunizmus zászlaja alatt a reakció igyekszik megingatni az algériai nép egy-j ségét, semmissé tenni a fűggety lenség jogát. Erre a veszélyre hívta fel a! figyelmet az Algériai Kommunis- j tg Párt egyik vezetője a válasz- j tásök előtt mondott rádióbeszédében — hangoztatja a Pravda j tudósítója. , . . Az algériai Kommunisták pontos és világos programot terjesztenek elő, amelynek alapján a jövőben is — ugyanúgy, mint a fegyveres függetlenségi harc éveiben — készek vállvetve küzdeni a nemzeti felszabadítási fronttat « Ez a program mélyreható és gyors agrárreformot', valamint a kulcsfontosságú gazdasági intézmények államosítását irányozza elő. rí Szovjetunió már 23 fontos cikk gyártásában utolérte as Egyesült államokul Moszkva, {MTI): A Szovjet Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a Szovjetunió már 23 fontos nyersanyag, iparcikk és mező- gazdasági termék gyártásában, kitermelésében, illetve termesztésében érte utol az Egyesült Államokat. Á Szovjetunió már most. több vas. mangán és krómércet, azbesztet, szenet bányász, több fémmegmunkáló gépet, Diesel- és villánymozdonyt, traktort, kombájnt, traktorekét, vetőgépet, vasúti tehér- és személy- kocsit, varrógépét, kerékpárt, gumicipőt gyárt, több fűrészárut, téglát, ablaküveget, gyapjúszövetet állít elő, több cukrot és lisztet termel, mint az Egyesült Államok. . Sok más fontos Cikk termelésében nemsokára ugyancsak kiegyenlítődik a ma még meglevő szintkülönbség. Míg a szovjet ipari termelés 1961-ben 9,2 százalékkal, az amerikai mindössze egyetlen százalékkal emelkedett. „Eláll va az utat41’ A The New York Times háromhasábos fotot közöl, ezzel a főcímmelr „Barring The- Way”, vagyis: „Elállva az utat”." A képen rendőrkordon néz farkassze-' met egy „békemenet” ■ tágjaival, revolverrel és gumibottal teitéR.y- ' vérzett, marcona fickók torlaszolják el a békeharcosok — köztük asszonyok — útját Min dennapos jelenetet örökített -meg az amerikai fotos lencséje, de milyen jellemzőt! A kép minden külön kommentár nélkül .írmfat- ja meg az egyazon földön, -levő két Amerikát, azt,* amelyik felvonul — és néni csak felvonul — a békéért, és azt, amelyik azt akarja, hogy a jó ágyén! menc- telők ne érjenek célhoz. _ Edward Teller professzor, az '..atombomba atya” zöld utat kapott ’íis'íhTy'fcör- útjához. A pornográf filmek, és regények, a’ bűnözésre csábító „kultúra” haszonélvezői szabadon terjeszthetik termékeiket. A békemenetnek viszont útját állják. Mindez felháborító, de azzal a tanulsággal szolgál, hogy van békemenet Amerikában és hogy ezek a békemencték megijesztik azokat, akik az erőszak Ameriká ját képviselik. De nem íudjájtf , ahogy a szélnek, vagy a Goi?-, áramlatnak, úgy a béke növekvő Serejének sem lehet igazai útjai ! állni. Von Merüli elszólása i Nemcsak a bonni szociáldemokraták, hanem az ODTJ-hoz közelálló egyes személyiségek is megdöbbenéssel és értetlenül - fogadták Von Merkatz bonni mié nisztér madridi kijelentéseit. Merkatz ugyanis a Német Szövetségi Köztársaság nevében • üd■ vözölte és dicsőítette a. francéis- ta rendszert. • Bonnban kedden .sajtóértekezleten feltették EckarcU nyueatavemet sajtófőnökének a kérdést- hogy a szövetségi kormány egyet-- ért-e Merkatz madridi -nyilatkozatával. - v V A nyugatnémet KüiügyJTtttiisík íérium hivatalos szóvivője a sajtóértekezleten a maga részéről kijelentette, hogy Merkatz „nem egyeztette” felszólalását - a. Né-:- met Szövetségi Köztársaság. Külügyminisztériumával. Merkatz beszédét nem volt hajlandó kommentálni, mondván, hogy nem rendelkezik a beszéd teljes -szövegével. Kellemetlen egy elszplá, Lc- galábbis -még korai... - - ’ : Földalatti robbantás Névadóban Újabb titkos műholdat lőttek fel az Egyesült Államokban Az amerikai. atomenergia bizottság szerdán bejelentette, hogy az Egyesült Államok Nevada térségében végrehajtotta 36. földalatti kísérleti atomrob- bontását. A hivatalos közlemény sze- I rint, ez volt a legerősebb rob- ^ j hántás a Nevada sivatagban vég- , j.aett földalatti nukleáris kísérletek, között. Az, Egyesült Államokban a vandenbergi kísérleti telepről szerdán újabb titkos műholdat bocsátottak földkörüli pályára. A hivatalos közlemény szerint a kísérletet Thor—Agena B típusú rakétával hajtották végre. Churcliillt baleset érle Monte Carlo, (Reuter, AP): Baleset érte Sir Wintsön Chur- chillt. A 87 éves veterán angol politikus, volt miniszterelnök éjjel Monté Carlo-i ■ szállodai lakosztályában elesett és kórházba szállították. A röntgen- vizsgálatnál kiderült, hogy comb- csontnyaktörést szenvedett. India képviselője az ázsiai-afrikai uepek. pozitív sem legeeségi pofttikájának legfőbb szószólója Az ENSZ születésnapjára Tizenhét évvel ezelőtt 50 rszág küldöttei jöttek össze az Egyesült Államokban San Francisco városában, és aláírtak egy alapokmányt, amely e szavakkal kezdődött: „Mi. az Egyesült Nefnzetek Népei elhatároztuk, hogy megmentjük a jövő nemzedékeket a háború borzalmaitól, amelyek életünk folyamán kétszer zúdítottak kimondhatatlan szenvedést az emberiségre, hogy újból hitet tegzünk az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők, valamint a nagy ,és kis nemzetek egyenjogúsága mellett...” És az alapító-okmányt a jelenlévő 50 ország képvi- selőí ünnepélyes keretek között aláírták. így alakult meg tizenhét évvel ezelőtt a mái sodik világháború győzedelmes befejezésé után az Egyedit Nemzetek Szövetsége. Az 960-as év döntő fordulatot “len tett az ENSZ életében alamint a szervezet összegeiében. mert. ebben az éven 15 olyan fiátal ázsiai és afrikai ország képviselőit iktatták be a szervezet tagjai sorába, mely országok koráb: , bon angol. vagv francia gyarmatok voltak és évszázadokon át minden politikai jogtól megfosztva, rabszolgasorban éltek. Ez a folyamat ma is tart és a pozitív semlegesség politikáját képviselő fia tál ázsiai-afrikai országok száma erősen meggyarapodott és egyre nagyobb hatalmi tényezőt képvisel a vi 1 ágpolitika kérdéseiben. Megvalósította-e az Egye sült Nemzetek Szövetsége a? alapokmányban lefektetett céljait, és beváltotta-e az emberiségnek hozzáfűzött reme nveit? Nem a válasz erre kérdésre. A világ népességé nek igen jelentős hányada — gondoljunk itt elsősorban Ki nára, továbbá a még gyarmati sorban sínylődő népekre — ma sincs képviselve ax ENSZ-ben. Az Egyesült Nem zetek Szervezetének mai napig sem sikerült megoldani; az emberiség legégetőbb oroblémáját, a leszerelés kérdését és ezzel a háború ré mének eloszlatását. Azonban a világ népeinek békealcarn ’a egyre nagyobb súllyal esi! 'atba a különböző politika; ró rumok on és az ENSZ sem árhatta be kapuit a világ ..özvéleményéneir hangja Valerian Zorin, a Szovjetunió képviselője a Biztonsági előtt., • Tanácsban. ' ■ ' •
