Kelet-Magyarország, 1962. június (22. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-28 / 149. szám
Megérdemeli- pihenés Heggel nyolckor kelni, nagyot sétálni a tiszaháti erdőn, végigszívni egy jószagú szivart, uras nyugalommal ebédelni, s utána egészségesen végignyújtózkodni a heverőn, hogy beleropogjanak az öreg, vásott csontok — ez a nyugdíjas élet. Fújhat a gyár, pirosodhat a vas a íújtatóban. az öreg kovácsmester csak mosolyog, mert elvégezte, amit egy embertől el lehet kívánni: negyvenöt évig döngette kalapácsával a csengő üllőt, de sohasem immel-ámmal, mindig jószíwel, feszülő izommal. Most már kiszikkadt, meg- megreszketett a lába, igenis ideje, hogy kiszusszántsa magát, kilehelje tüdejéből a szénmonoxi- dot. Lehet, hogy már annyi ideje sincs, amennyi elég lenne az öreges fáradtság lerázására, nem fel tesz majd mást, mint amit csupa kedvtelésből vállalhat az* ember. Ráérős pihenéssel jön- megy, sétál, ül vagy fekszik, s annyi lesz az egész havi dolga, hogy aláírja a postásnak a csekket, aki minden hónapban pontosan megjelenik majd a nyugdíjjal. Mert ez jár. . . mert ezt hívják igazi megérdemelt pihenésnek. így cifrázta álma szőttesét Kender Pál okleveles kovácsmester, mikor még kicsit bódult t»olt az ünnepléstől, a búcsúztatás melegétől, a feléje áradó szeretettől. s így is élt. egészen nyugdíjas élete második napjáig. Mert a második napon egészen más irányba fordult az élete. — Apa, hallod-e! — motyo- rásaott a felesége. — Gondoltam fölkelhetnél, öt óra van, már mennek a gyárba' — Hát aztán! Ráérek! . — Éppen azért gondoltam. Nagymosást csinálnék, ha meghordanád a vizet. Egyéb dolgod sincs, nem kívánhatod, hogy magam küszködjek. S minthogy Kender Pál okleveles kovácsmester nagyon szerette a feleségét, és igazán ráért. nem is kívánta, hogy a törékeny kis anyóka cipelje a tenger vizet a szomszéd utca kútjárd!. Különben is kell ennyi mozgás — gondolta magában — nehogy megmacskásodianak a lábai Dehrtám majd kipiheni magát. Le is dőlt ebéd után' a kiskonyhában, de alig nyújtózott kettőt, az unokák lármája verte föl csöndes nyugalmából, meg fia érces baritonja. — Gondoltuk, megnézzük már, hogy él egy nyugdíjas! — ke- délyeskedett a fiú. — Aztán ha nem kérnénk nagyot, eljöhetne apám megcsinálni a nagykaput. Már hónapok óta nem lehet bezárni. Minek hívnánk idegen mestert, mikor apám ért is hozzá. meg rá is ér. Már csak unalmában is... S minthogy Kender Pál okleveles kovácsmester nagyon szerette a fiát, de meg igazán rá is ért, fölszerszámozta magát és eHcocogott felsővárosra, hogy megreperálja azt a bizonyos nagykaput. Minthogy azonban az esőcsatornát is csak a lélegzet tartotta, a menye annak a megjavítását is kikuncogta. öreg este lett, mire hazaballagott, nem kellett ringatni. Ügy volt az egész tevés-vevéssel, hogy pár nap alatt rendbe tesz mindent s akkor azután tényleg nem zavarja pihenését semmi. Igenám, de másnap meghozták a tüzelőt, s nagy szégyen volna napszámost fogadni, mikor ráérő, nyugdíjas ember van a háznál. Belapátolta a szenet, fölhasogatta a fát. Ki ássa föl a kertet? Ki cserélje ki a tetőn az eltört cserepet? Ki menjen reggel a tejért? Ki sétáltassa az unokákat? Ki járjon el a hivatali dolgok után? Nincs ezekre az apróságokra alkalmasabb ember, mint egy unatkozó', ráérő nyugdíjas. Hozzá szaladt a fia és a menye, a lánya és a veje, ha társadalmi munkát szerveztek az utcában, kit hívtak először? A ráérő nyugdíjasokat. & szaladt, kocogott az öreg, mert nem tudott ellenállni, mert szeretett segíteni, mert . nem nézhette, hogyha valami rendetlen volt. Szivaros, ráérős napjait pedig újra meg újra álmodta egy darabig, de egyszer aztán az álmai is elmaradtak, mert a fáradt embernek az álmai is nyugvásra várnak. — Apám ráér. . — Már csak unalmában is... — Ügy se tudna meglenni munka nélkül... — A vérében van, hogy csináljon valamit... — Bele is halna, ha haszontalan embernek érezné magát... — Az idős embereknek jobb, ha lefoglalják magukat, mert így elfelejtik a korukat... Mindig ezek, az érvek kopogtak a kiskonyhában, ha a családból valaki szívességet kért az öregtől, ö pedig nem volt elég erős az érvekkel szemben. Egyszer azonban megemberelte magát. Elhatározta, hogy véget vet ennek az áldatlan állapotnak, s igenis pihenni fog. Nem vert az asztalra, nem pörlekedett sem a feleségével, sem a gyerekeivel, hanem kapta magát és beállított a gyárba, egyenesen az igazgatóhoz. — Csak visszahúz az öreg szív. .. — kedveskedett vele az igazgató. — Hiányzik a gyár, ugye? — Igen, hiányzik... — hagyta rá az öreg. — Meg ugye. aki munkához szokott, nem tudja elviselni a tétlenséget.. . — Nem bizony, igazgató elvtárs. ., — Hát mi gondoltunk magára. Lehetne dolgozgatni ötszáz forint erejéig... Persze, ha kívánja a munkát a szervezete. — Már hogyne kívánná, igazgató elvtárs. De nekem nem elég annyi munka. Én egészen vissza akarok jönni. Tetszik tudni, nem nekem való ez a nyugdíjas élet, ez a ráérős semmittevés. Mert ebben sokkal jobban elfárad az ember, mint a kovácsműhelyben. Mindig csak feküdni, kelni, nagyokat sétálni, jókat enni, nem nekem találták ezt ki... Egészen más a/, ledolgozni a nyolc órát, megfürödni, hazamenni, s úgy pihenni. . — Én megértem magát, Kender bácsi. Majd intézkedünk’. Ha már nem tud meglenni munka nélkül, hát jöjjön vissza. Mert ugye van ember, akinek éppen a munka a pihenés. — Ügy van az — bólintott rá Kender Pál okleveles kovácsmester, mert ha valaki kipróbálta a nyugdíjas életei, 6 mar igen. Sz. Simon István Zöldségfélék helyes szedése és válogatása A zöldség áru döntő többségét az idén már a termel »szövetkezett gazdaságok adják. Sokhelyütt, csupán a helyes szedési válogatási normák megtartásával 20—36 százalékkal PóveíiM lehetne az eladott zöldségfélék meny- nyiségét. Még ez évben tanfolyamokat, szakelőadásokat, is rendeznek., ahol a kertészeti brigádvezetőket, brigádtagokat megtanítják: hogyan lehet a megtermelt jo árut jód értékesítem. Felkészít u aratásra az AGROKER Ügyeleti űzőidéiül — ! - valóit zsineg Az idei aratásban, cséplésben minden eddiginél több gép vesz részt megyénkben. A tavalyi helyzethez viszonyítva 110 kombájnnal, 83 kévekötővél és 42 rendrearatóval segíti több gép a nyár legnagyobb és legsürgetőbb munkáját. A mezőgazdasági szektorok sorában a termelőszövetkezetek gépparkja is jelentősen megnövekedett. Ebben az évben például 33 új kévekötő aratógépet vásároltak a tsz-ek. Alkatrész osztály: 13 — 66 Több gép munkába állítása természetesen fokozottabb, jól szervezett alkatrészellátást követel. Ezzel kapcsolatban tájékoztatást kértünk a megyei AGROKER vállalattól. Megtudtuk, hogy a maga módján a vállalat is felkészült az aratásra, cséplésre. A gépjavítás időszakában mindent igyekeztek elkövetni a kért alkatrészek leszállítása érdekében. Most pedig, a vállalat alkatrész osztálya július 1-től augusztus 15-ig ügyeleti szolgálatot tart. Az ügyeleti szolgálat hétkönap 7—8 és 16—20, vasárnap pedig 8—14 óra között lesz. De kivételes esetben, a raktárnál kijelölt dolgozók szolgálati időn kívül is adnak ki alkatrészt. Az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek illetékes vezetőinek helyes ha megjegyzik, hogy a vállalat alkatrész osztályának címe: Nyíregyházad Epreskert utca 16; ügyeletes telefonszám: 13—66. Ezen a címen, illetve telefonszámon jelenthetik be előre esetleges alkatrész szükségüket. Rendelés — közvetlen a helyszínre Az aratás, cséplés ideje alatt maga az AGROKER is állandó telefonösszeköttetést tart áz Országos Mezőgazdasági Gépalkatrészellátó Vállalattal. S ha valahová olyan — esetleg „osztott” — alkatrészt kérnek, amely sem a megyei, sem a rajon vállalatok raktárában nem található, akkor a MAGÉV-tői közvetlen az igény- bejelentő címére rendeli azt meg az AGROKER. Ebben az esetben a kért alkatrész — szokástól eltérően — nem az AGRO- KER-hez, hanem ' egyenesen a helyszínre érkertk és hamarabb Az állami gazdaságokban egyéb növények mellett napirendre került a burgonyatermelés komplex gépesítése is. A gazdaságoknak megvannak már a megfelelő ültető gépeik és adapterrel felszerelve a palán tázók is alkalmasak az ültetésre. A növény- ápolást és töltögetést már hosz- szabb ideje kultivátorokkal végzik. A burgonyaszedésnél egyelőre . főleg a forgóvillás hazai berendezésekét alkalmazzák, amelyeknél még jelentős kézi erőre is szükség van, de külföldön már ehhez a munkafolyamathoz is gyártanak megfelelő, a nagyüzemi igényeket teljes mértékben kielégítő gépeket. A magyar nagyüzemekben eddig a burgonya osztályozásánál teljes mértékben a kézi “munkára támaszkodtak. Most az állami gazdaságok saját erőből megoldják e munkafolyamat gépesítését is. — 55 e*er zsák történhet beszerelése, a muwfca további folytatása. Nincs ok aggodalomra zsineg, zsák és egyéb kenderáru tekintetében sem — jelentették ki a vállalatnál. A kévekötő aratógépek zavartalan működéséhez például 12 vagon kötözőzsineg van biztosítva megyénkben. De rendelkezésre áll 55 ezer darab zsák és megfelelő mennyisegű ponyva, kötéláru is. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság korszerűen berendezett műhelyében nagy teljesítményű rostás szerkezetű b u r g on yősz tál y az ót készítettek, amely egy műszak alatt 250 mázsa burgonyát válogat szét öt-hat minőség szerint. Az új osztályozó gépből 11 mar elkészült, s még az idén 30 állami gazdaságban térnek rá a burgonya gépi osztályozására..-----------------------------------------------r—----~ —-------——1—s 50 papitvczaBnefa — iaáos A papírszalvéta kereslet nőve, kedése szükségessé tette, hogy a vegypapírgyárban új gépeket helyezzenek üzembe amelyeken; az eddigi három helyett négyszínnyomású szalvétákat nyomhatnak. A papíraszíalkendök gyártása 476 millióról 500 millióra emelkedik, tehát minden lakosra évente 50 szalvéta jut Ujahb kesdeménvesé» a burgonyatermelés komplex gépesítésére Elkészüllek az első osztályozok a nagyüzemek számára Egy szélhámos karrierje — börtön fináléval i960 májusában került a MEDOSZ .megyei bizottságához Árvái József. Jól dolgozott, többször kitüntették, megdicsérték. Akkor még kevesen sejtették, hogy Árvái egy nagyvonalú szélhámos. 1961. márciusában már 15—18 ezer forint hiánya volt. Hogy á leleplezést elkerülje, a hiányt a nála lévő külföldi utazáshoz szánt pénzből kiegyenlítette. Mint a MEDOSZ munkatársa, az év nagyrészét Budapesten töltötte, ahol nem hagyott fel költekező életmódjával. Nagymennyiségű totó és lottószelvényt vásárolt, abban a reményben, hogy tetemesebb összeget nyer, és hiányait rendezni tudja. Mivel nem nyert, pénzre viszont nagy szüksége volt, ezt a külföldi utakról lemaradt személyek részvételi díjából fedezte. Ily módon több, mint 11 ezer forintot herdált el jogtalanul. A külföldi utakkal való manipuláció kitűnőnek bizonyult, ezért olyan lépésre szánta el magát, ami páratlan a maga nemében. A MEDOSZ bélyegzőjével ellátott körleveleket bocsájtott ki az állami gazdaságok és gépállomásé* szöveg aettettí sok részere, melyben júliusra es augusztusra külföldi társasutazásokat hirdetett. Részvételi díjként egységesen 1360 forintot szabott meg. Utasítást adott, hogy a pénzt milyen jogcímre könyveljék a pénzforgalmi naplóban. A körlevél élénk érdeklődést váltott ki, s a júliusi útra 10 gépállomás és állami gazdaság összesen több, mint 19 ezer forintot küldött be. Az augusztus: útra 12 ezer forint érkezett. A fenti összegeket 1 saját céljaira fordította. Ez a pénz is kevésnek bizonyult, viszont a külföldi utakkal nem lehetett tovább manipulálni, más módszer után kellett nézni. Aki keres, az talál, és Árvái József talált. Rendszeresen kijárt az állami gazdaságok, gépállomások SZB-aihoz ellenőrizni Ha akadt valami jelentéktelen hiányosság, megfélemlítette a dolgozókat, majd a MEDOSZ részére kölcsönöket kért. Mivel Árváiban a felettesüket látták, legtöbbször nem mertek nemet mondani. Volt olyan, aki a saját megtakarított pénzéből folyósította a kért összeget. Árvái mindenkor nyugtát adottá de a pénzt — összesen 43 000 forintot — sohasem térítette vissza. A bíróság Árvái Józsefet csalás, sikkasztás és okírathami- sítás bűntette miatt első fokon 3 évi és hat hónapi börtönre ítélte. A vádlott fellebbezett. Másodfokon július 4-én mond ítéletet fejtette a megyei bíróság. (B. F.j
