Kelet-Magyarország, 1962. június (22. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-23 / 145. szám

Vizsgázik a szamóca Legjobbak a vad-gyümölccsel keresztezett új hibridek A mezőgazdasági üzemek gyü­mölcsöseiben és a házi kertek­ben nyolc különböző fajta sza­mócát érlelt meg a júniusi nap. A nyolc fajta egyrésze külföld­ről származik, a többit évtize­dekkel ezelőtt itthon nemesítet­ték, de a fajták tényleges érté­két, jó és rossz tulajdonságait eddig még nem vették pontosan számba. Az idén megkezdték a sza­mócafajták „vizsgáztatását”. A Mezőgazdaságú Minősítő Intézet kísérleti állomásain azonos kö­rülmények között nevelték a kü­lönféle szamócákat. Valamennyi elterjedt szamócá­im! jobbnak ígérkeznek a Fertö­di Kutató Intézet új hibridjei. A bogyós gyümölcsnemesítésben most első ízben alkalmazott bel- tenyésztéses módszerrel valószí­nűleg olyan fajtákat sikerül elő­állítani, amelyek jól megfelel­nek a nagyüzemi termesztés és a szállítás követelményeinek. Egyelőre csak 40—50 tő van be­lőlük, de ezek igen bőven ter­mőnek mutatkoznak, jóízű bo­gyójuk kívül-belül szép sötét­piros és igen kemény, tömött. Néhány hibrid kinemesítéséhez vad-szamócákat is felhasználtak; ez kellemes, sajátságos aromát ad a gyümölcsnek és a belőle készülő szörpnek. Kép szöveg nélkül. Talaj jelölő növények Befejeződött az ország erdötipológiai felmérése A különböző tájakon, talajo­kon és éghajlati viszonyok kö­zött kialakult erdötípusokat' két évtizeddel ezelőtt kezdték tanul­mányozni a tudományos kutatók. Ennek a világszerte művelt tu­dománynak általános, gyakorlati felhasználását hazánkban valósít­ják meg először. Csaknem 200 erdészeti kutató és kiváló erdő­mérnök részvételével felmérték a magyarországi erdőket, talaj­szelvényeket készítettek, megál­lapították, mi volt az ősnövény- Zet, s hogy' milyen fafajták szá­mára a legkedvezőbbek a bioló­giai feltételek az adott terüle­ten. A felmérés alapján erdő tipoló­giai szempontból 50 tájegységet állapítottak meg. A jövőben már mindenütt az adottságoknak leg­megfelelőbb fafaj iákat telepíthe­tik. A munka jelentőségét mu­tatja, hogy a régi telepítésekben, ahol a lehetőségeket nem vették kellő mértékben figyelembe, mintegy 40 százalék volt a sarj- erdő, illetve rontott erdő, így Magyar „automata csapos“ A Székesfehérvári Finomme­chanikai Vállalat elkészítette az első magyar folyadékadagoló be­rendezést, amely különösen a vendéglátóiparban segíti az önki­szolgálást. Az „automata csapos” formára ugyan nem közelíti meg az igaziakat, de szó nélkül, min­dig egyforma pontossággal szol­gálja ki vevőit Tartályában egy­szerre 20 liter folyadék, tej, kakaó, . vagy bor tárolható. Az egész berendezésből — amely egy műszerfalhoz hasonlít — tu- lajdonképnen csak az ellenőrző tartály és egy csap látszik. A vendég érmével hozza működés­be az automatát. ‘ A hitelesített kis tartály a szeme láttára te­lik meg, s ezt gombnyomással &nt.hot| jaoiiafába. a fák növekedése nem érte el a kívánatos mértéket. A továb­biakban az erdőtipológiai tapasz­talatok felhasználásával mintegy 15—20 százalékkal nagyobb fa- iömeget nyerhetnek, mint eddig. Készen a kenyércsatára Hatvanegy kalapál* — 4 kereset: munkaegység — Friss sertéshús» — Nem hagynak gaaos tőidet Tunyogmatoleson A tagoknak is lesz másodvetésük Már több mint négy hete fog­lalkoznak az aratás. előkészítésé­vel, szervezésével a tunyogma- tolcsi Szabadság Hajnala Terme­lőszövetkezetben. Nem akarnak kapkodást, meglepetést, összesen 765 hold kalászos vár aratásra a tsz-ben s ebből 520 hold búza, 180 hold őszi árpa, a többi zab és takarmánykeverék. Segít a kombájn is 210 állandó, munkaképes tag­ja van a szövetkezetnek, akik a növénytermesztésben dolgoznak. Eddig 41 kaszapár jelentkezett a növényápplók közül aratásra. Még legalább 10 kaszapárra szá­mít a vezetőség. A kertészetből, gyümölcsösből, állattenyésztésből további harmincán veszik ki ré­szüket a kenyércsatából. 100 hold búza aratását és csépiedét kom­bájnra szerződték le a Fehérgyar­mati Gépállomással. Az aratnivaló mindenütt olyan szép egyenes, fennálló, mint a nyíl, megdőlve sehol . nincs. A tagság és vezetőség úgy határo­zott, hogy csakis munkaegységért történik az aratás. Nyolc nap alatt végeznek Pontos ütemtervet dolgozott ki a vezetőség. Megállapították, hogy az őszi árpa aratását jó­val előbb kezdhetik. Levágásá­val, keresztberakásával legfel­jebb négy nap alatt rendben lesznek. Az „igazi” nagy csala ezután követkfezik. Az általános aratással nyolc nap teljesen kész' akarnak lenni. Az aratás megkezdése előtt elő­legosztásra kerül sor a szövetke­zetben. Munkaegységenként hét forintot adnak. A legnagyobb nyári munka idejére két kövér sertést vágnak, hogy a tagok ön­költségi áron friss húst, szalon­nát is fogyaszthassanak. A veze­tőség gondoskodását bizonyítja az is, hogy a tél • óta 50 liter saját főzésű almapáiinkát tartalékol az aratás, cséplés munkáiban részt vevőknek. A növényápolás sem szünetel A napokban értékelte a tsz ve­zetősége, hogy aratásig 80 hold kivételével mindent kétszer ka­pálhatnak meg. Sőt 110 hold bur­gonyát és ugyanannyi cukorrépát háromszor is. Kapálást vár azon­ban még a kukorica és a napra­forgó egyrésze. De itt sem lesz hiba. Mintegy 50 fő azoknak az idősebbeknek, kisgyermekes anyáknak a száma, akik aratás alatt növényápolást vég.-nek. Ja­kó Károly, a tsz föagronómusa örömmel jelenti ki. nem marad műveletlen, vagy gazos kapás te­rület. Az aratással szinte egyidóben kezdik meg a tarlóhántást, nyári mélyszántást. Ezt a fontos mun­kát a tsz négy saját erőgépe és a fogatok egyrésze végzi. Tervük, hogy szántatlan tarlót nem hagy­nak. 400 holdat nyári mélyszán­tásban, 50 holdat pedig egyszerű tarlóhántásban — másodvetés alá — részesítenek. 30 hold tar­lórépát, 10 hold csalamádét és 10 hold silókukoricát vetnek. Lehetőséget adnak a tagoknak is, hogy igényükhöz mérten vet­hessenek másodvetésű növénye­ket. Az ilyen területet 300-tól 500 ölig határozták meg. A szö­vetkezet leszántja az igényelt te­rületet és a tagok tetszés szerint. vethetik azt be háztáji jószágaik számára. Asztalos Bálint Megszűnnek a takarmányozási gondok a tiszadobi Uj Harcos Tsz-ben A tiszadobi Oj Harcos Tsz 850 hold szántóföldön gazdálkodik, s jószága mintegy 200 számosálla­tot tesz ki. Az állatok takarmá­nyozásánál már februárban nagy gondok voltak, mivel erre az idő­re felélték a szűkös takarmány­készletet. A takarmányozási ne­hézségek nagyságát mi sem bi­zonyítja jobban a tsz-ben, mint az, hogy egyik dohánypajtájuk­nak a szalmafedelét is mégetet­ték a jószággal. A késői hideg tavasz kényszerítette őket errs, mert későn hajthattak legelőre, az őszi takarmánykeverék is gyenge hozamú volt. Ilyen körül­mények között takarmányozták fel az első kaszálású lucerna szé­nájának a felét. is. Az állatállományt ekként sike­rült átmenteniük a legnehezebb időkön — lényeges veszteség nélkül. Veszteségük az, hogy romlott, a jószág kondíciója, a tehenek tejtermelése, hiányt szenvedett az első fél évi áruér- tékesitési terv. Mit tesz az Üj Harcos Tsz ve­A zsurki „árvízi hajós” Emlékezés egy kitüntetés alkalmából Zsurk. Kicsiny falu a Tisza partján. Záhony szomszédja a szovjet határ mentén. Egykor cselédeinek, zselléreinek veríté­kén a földesurak híztak. Lakóit háborúk tizedelték. Sújtotta őket árvíz. Ezekért mondták Zsurk- ra, hogy szerencsétlen falu. A felszabadulás után, 1947-ben alig maradtak 870-en. Jelenleg 1038 ember él itt. Kép 1936-ból. Idézi Orbán Géza. — Olyan kánikula volt, mint most. Kasza alá érett a búza. Hozták a hírt az uraságtól, hogy aratni kell. Megelőzte azonban a Tisza. Kicsordult medréből. Könny gyűlt az emberek szemé­be. Pedig akkor csak a kom- menciót sirathatták, a föld nem a miénk volt. Csendőrökkel haj­tották ki a népet a határba. Derékig érő vízben arattunk. Asszonyaink az árban maguk előtt tolták a teknőket, azokba szedték a kalászokat. Doktor Károlyné valósággal őrjöngött. Egy köblös OMB földecskéje volt. Rajta búza, de mind víz alatt. A sok éhes száj meg hiá­ba várta a kenyeret. Éhezett a zsurki nép ebben az évben. S ez minden, ötödik esz­tendőben bekövetkezett, mikor rájuk rontott a Tisza. Ma is ret­teg, ha látja a szeszélyes folyó vizének emelkedését. Rájuk tört 1948-ban, majd 1952-ben. Aztán J&őé-ben s&iiiiQiUi sutra az ,cai-v bereket. És legutóbb most ez- év tavaszán. Április 4-re virradóra, mikor ünnepelni készültek. De erről már másképpen be­szél Orbán, akiből tanácselnök lett. [ — Negyvenöt óta nem kell pa­rancs. Ha baj van, jönnek az emberek. így volt az idén is. Még a hetven éven felüli öre­gek: Juhász Mihál}', Antal Mi­hály, Juhász Géza és a többiek is a gátra álltak. Ök évtizedek tapasztalatából tudják, hogy drá­ga árat követel a Tisza, ha egyszer megbokrosodik. Ott vol­tak a fiatalok, . lányok, asszo­nyok. Mórus Ilona, Varga Ber­talanná, Varga Ilona és ki tud­ná hányán hordták kosarakkal a földet. Tíz napig küzdöttek az árral a zsurkiak. Éjjel, nappal. Három műszakban százával váltották egymást a gáton. És az elsők kö­zött ott volt Orbán Géza, ,a ta­nácselnök is. Tíz napig nem ke­rült le lgbáról a' cipő. Ásót fo­gott Bogár Balázs, a Kossuth Tsz elnöke, Pénzes Béla, a párt­titkár, a brigádvezetők, mindenki. Mentették, ami menthető volt. Pedig a Zselye dűlőben veszély­be kerültek. Tiszaszentmárton- nál a folyó átszakította a gátat. Erre nem számítottak. S höm- pölygött az ár. Bekerítette őket. Az utolsó pillanatban mentették ki Orbánt és . embereit csó- nn lck.a.1 — így is 700 holdat ragadt el a falu határából a folyó — magyarázza Orbán. — De 1200 holdat azért sikerült megmen­teni. Az öreg Doktor Károlyné, aki már hetvenéves, most is könnyezett mikor megtudta, mekkora kár érte a falut. Az idén azonban lesz kenyere neki is és mindenkinek Zsurkon. Nem úgy, mint 1936-ban. Visszahúzódott a Tisza medré­be. Az emberek homlokáról el­tűntek a gond ráncai. S akik az árral dacoltak, újra magvetők lettek. A megsemmisült búza helyére kukoricát, napraforgót, silót vetettek. A dinnye helyén uborka terem. Növelték a barom­fi és a sertés létszámát. Ha nem is térül meg teljesen a 150 000 forint kár, a közösség ereje és akarata törleszt belőle csaknem 100 000 forintot. — Csak egy 65 holdnyi mé­lyebben fekvő terület van még víz alatt. De arról nem is apad le év végéig — mondja Orbán Géza. — Le tudnánk vezetni. De most a nagy dologidőben nem lenne hasznos. Minden munkás­kézre szükség van a növényápo­lásban — érvel Orbán Géza, akit helytállásáért becsül a falu né­pe. De ezt fejezi ki az az elis­merő oklevél is, amit a megyei tanács elnökétől most kapott Zsurk árvízi hajósa. zetősége, hogy az idei és a jövő évi takarmányozásnál megszűn­jenek az eddigi gondok? Fontos ténykedésük volt, hogy tavasszal száz holdon telepítettek lucernát és vörösherét, amelyről még a nyáron egy kaszálást nyernek. Ősszel még 30 hold lu­cernát vetnek gabonával — mely utóbbi tavaszi zoldtakarmány lesz. A legfőbb takarmánytömeget a silókukorica adja, amelyből a tervezettnek a há- romszorást, 45 holdat vetettek. Másódvetésként még 25 holdat akarnak az árpa tarlójába. Hogy tartalékolni tudják a további ka­szálású lucerna szénáját, csala­mádét vetettek a szarvasmarha részére, s hogy folyamatossá te­gyék a zöldetetést — a gyenge legelő mellett —, aratás után borsóscsalamádót vetnek. A szénaellátást is másodveté­sekkel igyekeznek megoldani. 50 holdon vetnek szudánifűvet, ts- karmánycirokot, kölest. Abrakta­karmánnyal nem lesz problémá­juk: 70 hold őszi árpájuk, 10 hold takarmányborsójuk, 10 hold San Pastore búzával vetett árpájuk szép termést igér. Szép a ku­koricájuk, amelyet már majdnem teljes egészében kétszer kapál­tak. A takarmányozási gondok -Uh a háztáji gazdaságokban is nagyok voltak. Kétszer annyi szarvasmarha van a háztájiban, mint á közösben! A szövetkezet vezetősége úgy döntött, hogy az árokpartok fühozamát térítésmen­tesen a tagoknak adja. Az első lucerna egyharmada, majd a tar­lókaszálások 30 százaléka szin­tén a háztáji jószágé. A tagok által adott magból 30 holdon vet­nek majd tarlóba silókukoricát, amelyet közösein sdlóznak be a háztáji állomány részére. Állva utazott a vontató pótkocsiján, leesett és meghalt % Szerdán délután idős Révés55 Mihály, 62 éves balsai lakos Molnár György ' vontatóvezető pótkocsiján utazott a tiszai ári ei» rületen. Amikor a vontató 3 komp felé közeledett, Révész Mijt hály felállt a pótkocsiban. Köz­ben egyensúlyát vesztette és ha­nyattesett a földre. 1 Sérüléseibe belehalt. A vizsgálat: megállapította, hogy a balesetért az elhal: idős ■Révész Mihályt terheli a fele­lősség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom