Kelet-Magyarország, 1962. június (22. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-20 / 141. szám

Földművesszövetkezeteink életéből Új bolt és falatozó épül részjegyből Nyírteleken Kisgépekkel segítik » tsz-eket Könyvbarát napi gondolatok A nyírteleki szövetkezet jó mimikáját nemcsak a korszerű bolthálózaton és a jó kereskedel­mi munka alapján lehet értékel­ni, de erről tanúskodik számos oklevél és dicséret is. Bár sok akadályt kellett leküzdeniük, de mint Iglai Lajos az igazgatóság elnöke mondotta tevékenységüket siker koronázta. Ez évben több új egységgel bő­vültek. Megnyílt az új, korsze­rű cukrászda és rövidesen az ön- kiszolgáló fűszer-csemege boltot is átadják a rendeltetésének. A Dózsaszölöben egy régi omladozo kultúrházat vettek meg. amelyet lebontanak ■ anyagából egy új vegyesboltot es büfét épüenek. A két bolt építéséhez állami hitelt nem vesznek igénybe, mivel a tagság több ezer forint részjegy­jegyzéssel és társadalmi munkával járul hozzá a felépítéshez. Az el­múlt hónapban a községből több mint 10 kilométer távolságra lé­vő Danko-bokorban „háziboltot” nyitottak. A nyarat már felkészülten vár­ják. Biztosítva van a kellő meny- nyiségű aratási szalonna es amint az idő engedi és szükség lesz a mozgóboltokra, azok is el­kezdik a határjárást. A termelőszövetkezetekkel isjo a kapcsolat. Az elmúlt gazdasági évben, de ez évben is már negy­venhat különböző mezógazdasagi kisgépet adtak át a munkák meggyorsítása érdekeben. Heten­ként felkeresik a tsz-eket, meg­Olvasható, szálkás, tintával írt gondos sorokat takar a világos­kék színű, nagy alakú, kemény­fedelű füzet. A tiszavasvári föld­művesszövetkezeti vendéglő bri­gádba tömörült dolgozóinak munkanaplóját forgatjuk. Izgalmas téma felé sodródnak a szavak, milyen emberek a brigád tagjai? íme az egyik: csak az Ara pilseni Huszonhét éve dolgozik a szak­mában. Értelmes, jó megjelenő-1 sű. Ötvennégy évével is a leg-l fürgébb, vendéggel báni tudd és szerető, előzékeny pincér­nek ismerik a községben. Tavaly beszélik, hogy milyen árufeleség­re van szükségük, mert annak beszerzéséről, leszállításáról is a szövetkezet gondoskodik. Megyeszerte ismerik a nyírte­leki szövetkezet versenyfelhívá­sát a tagszervezési és részjegy befizetési tervek túlteljesítésére. A szövetkezet dolgozói első vál­lalásukat a SZÖVOSZ kongresz- szusára tették, melyét túlteljesí­tettek. Most már azit is büszkén jelenthetik, hogy pártunk VIII. augusztusban két esetben hibá­zott. A vétség nem volt súlyos, de főbenjáró bűn annál, aki ké­nyes a szakma becsületére. — Két vendégem érkezett — meséli a történetet. — Sört kér­tek, aztán fizettek. A pilseni árát számoltam. Csakhamar ki­derült, hogy a vendégek ellen­őrök és a sör nem pilseni, Po- i haranként hatvan fillérrel káro- I sítottam meg őket. Balszerencsés nap volt. HÚSZ FORINT TÉVEDÉS Az fmsz vezetősége fegyelmi- leg felelősségre vonta és alacso­nyabb munkakörbe helyezte. Az kongresszusára tett felajánlásu­kat és éves tervüket teljesítet­ték! A jó vezető, irányító, szervező munka és a dolgozók lelkiisme- retessegének az eredménye, hogy az éves részjegybefizetési tervü­ket is a mai napig több, mint egy ezer forinttal tülteljesítették, míg a tagszervezésnél a három­szoros teljesítésről adhatnak szá­mot. —dorogi— ÁFK ötszáz forint pénzbírság kifizetésére kötelezte. A brigád tagjai is úgy vélekedtek, hogy egy szakmában jártas pincérnek, akkor is tudnia kell, milyen sört szolgál fel, ha azt előzőleg nem is közli vele a csapos. Ez­zel az ügyet lezártnak vélték. — Nem sokkal később — mond­ja tovább — a járási tanács vb. kereskedelmi felügyelője és az fmsz belső ellenőre voltak a vendégeim. Bort fogyasztottak. Sok volt a dolgom, összeadási hibát vétettem. Húsz forinttal számoltam többet. A kereskedelmi felügyelő sú­lyos büntetést sürgetett. Vissza­eső bűnösnél nem segít a dor­gálás. Ekkor szólt közbe a mun­kabrigád: igaz ugyan, hogy hibá­zott. de beismerte és megbánta tetteit. Kizárják a brigádból, de nem csapják be előtte a vissza­térés kapuját. Tessék bebizonyí­tani, hogy' érdemes a brigádtag­ságra. És 6 bizonyított. NEM ELÍTÉLNI, DE SEGÍTENI KELL A TÉVEDÖNEK Hónapok múltán is kendőzet­lenül beszél tévedéseiről, mint az olyan ember, aki biztos ab­ban, hogy végérvényesen hátat- forditott élete szégyenfoltjának. Akikkel beszéltünk, egyöntetűen vallják: jobban dolgozik, fegyel­mezettebb, szolgálatkészebb, mint a kizárás előtt bármikor. Rend­szeresen foglalkozik a fiatal ven­déglátóipari és konyhai tanulók­kal. Ha sörszállítmány érkezik, nem kell napszámost fogadni a rakodáshoz: elvégzik ezt társa­dalmi munkában maguk a bri­gád tagjai is. Közülük — ter­mészetesen — ő sem marad ki. Visszavették a munkabrigád­ba. Igaz, akkor sem közösítet­ték ki, amikor kizárták. A brigád tagjai érezték: nem csupán szép eredmények elérése a feladatuk. Nem a kisebb botlások elítélé­se. de segitőkéz nyújtás is a kö- telessékük. • uL Ha szabályos tudósítást ír­nánk, valahogy így kezdenénk: a Hazafias Népfront, a nőta­nács, a MÉSZÖV, megyei ta­nács és a könyvtár az elmúlt he­tekben négy helyen jól sikerült könyvbarát napokat rendezett. Aztán szűkreszabott sorokban papírra vetnénk egy-egy nap ese­ményeit: mesedélelőtt, diafilm­vetítés, szellemi vetélkedő a gyerekek részére, mezőgazdasági ismeretterjesztő előadás, szak­könyv ajánlás, könyvsátrak, ház­ról házra árusítás, író-olvasó ta­lálkozók a debreceni Csokonai Színház vendégművészeinek köz­reműködésével, könyvbalak stb... Ez a mozgalom azonban töb­bet érdemel, mint az események puszta felsorolását. Aligha akad ugyanis gondolkodó ember, aki már részese volt könyvbarát na­pi eseményeknek, hogy jóleső ér­zéssel ne nyugtázta volna: ér­demes, nap-nap után meg kell küzdeni a népművelést ma még sokak részéről övező közönnyel, értetlenséggel. Mindenekelőtt két öröm dominált azokban, akik hétről hétre — vasárnapjaikat feláldozva — jártak a községe­ket: a példás társadalmi össze­fogás és a felkeresett családok érdeklődő, szives vendéglátása. A termelőszövetkezeti mozga­lom számszerű fejlesztése öta nem volt példa arra, hogy ilyen tömegesen és meghitten beszél­gettek volna a dolgozó parasz­tokkal. Azt pedig túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a magyar tör­ténelem sem ismer olyan moz­galmat, amikor művelődéspoli­tikai kérdéseket személyesen be­széltek volna meg több száz — talán több ezer — földművelő­vel. És a városi, járási székhe­lyi vendégek, a helyi értelmisé­giek, fmsz-i dolgozók, a fiata­labb tsz-tagok a családlátogatá­sok során nem általános fráziso­kat pufogtattak: de konkrétan szóltak a községekben működő dolgozók általános iskolájáról; kihelyezett mezőgazdasági tech­nikumi osztályokról; a kultúr- otthonokban folyó ismeretterjesz­tő előadás-sorozatokról; tsz-aka- démiákról; ezüstkalászos gazda­tanfolyamokról; szövetkezeti téli estékről; öntevékeny művészeti csoportokról és mindenekelőtt a könyvekről, könyvtárakról. A meglátogatott családok többségé­ben most alakult ki először vi­Több fmsz-i vezetőtől megkér­dezték a napokban: — miért nem juttatják el a tagokhoz a vásárlási kiskönyveket, hiszen so­kat késtek vele. Az ét' középén vagyunk és nem egy fmsz-i tag már eddig is jelentős vásárlási és értékesítési összeget nem tudott beíratni a kiskönyvébe. Különö­sen elgondolkoztató ez a csengeri járásban. Tyúkodon például 1222 földipűvesszövetkezeti tag van és május 29-ig csak 18 kiskönyvet adtak ki a községben: a csengeri fmsz-nél a tagságnak mindössze 21 százaléka kapta meg a kis­könyveket. De semmivel sem jobb a hely­zet a nagykállói járás fmsz-einéi, mert 2140 tag közül csak 247, vagy a balkányi földművesszö­vetkezetnél, ahol 3427 tag közül csak 555 és az érpataki fmsz-nél, ahol 500 tag közül csak 50-en kapták meg a vásárlási kisköny­vüket. Érthetetlen módón még a mai napig nem intézkedtek számos fmsz-nél a múlt évi vásárlási és értékesítési összegek után járó jutalékok kifizetéséről sem. Ez lágos kép a művelődés helyi le­hetőségeinek sokrétűségéről és fontosságáról. Szerencsés és hatásos elgondo­lás volt, hogy a helyi vezetők előzetesen tájékoztatták a nép­nevelő párokat a helyi tsz-ek legfontosabb adatairól, eredmé­nyeiről, problémáiról, a nehéz­ségek okairól. A mindennapi termelési problémákhoz köze­lebb álló tsz-tagok számára ez a téma inkább „testre szabott” volt. Egy hatvanéves brigád­vezető mondta: vannak községi vezetők, akiknek iskolai végzett­sége, természetes esze nem kü­lönb sokunkénál — mégis fél­vállról beszélnek velünk. Az emberi méltóság elismerésének és megbecsülésének óhaja csen­dült ki szavaiból. Másutt az igazság kimondhatóságának kor­látáit panaszolta egy tsz-tag. Meglepő, hogy a soha nem lá­tott idegenekhez sok tekintetben egyik-másik helyen őszintébb volt, mint közvetlen környezeté­hez. Valamire ez is figyelmez­tet : egyes helyeken a helyi ve­zetőknek legalább olyan fontos feladatuk az őszinte, segíteni akaró bíráló szó bátorítása, a szocialista demokratizmus fej­lesztése, mint a legközvetlenebb gazdasági tevékenység. S akik panaszkodtak, kértek is: ezekre a problémákra választ adó köny­veket, illetve ilyen témájú könyvismertetéseket., Mindany- nyian felismerték, hogy sok-sok olvasó kell ahhoz, hogy kialakul­jon az az erkölcsi, társadalmi erő. amely megakadályoz min­dent, ami emberileg kiskorúsít. Az élményszámba menő be­szélgetések örömébe azonban egy kis üröm is vegyül. Ezeken a tapasztalatcsere jelleggel rende­zett könyvbaráti napokon kevés FJK szövetkezetpolitikai előadót, járási HNF és nötanács-titkárt járási vb-elnökhelyettest, népmű­velési felügyelőt láttunk. Telje­sebb lett volna örömünk, ha sen­ki nem hiányzik azok közül, akiknek közvetlen feladatuk a kulturális forradalom célkitűzé­seinek megvalósítása. A jövőben ugyanis járási szinten kerülnek megrendezésre a könyvbarát napok és nem mindegy, milyen élményekkel. tapasztalatokkal szervezik majd azokat a járási akcióbizottságok. Péter László a gyakorlat csökkenti a tagság érdeklődését és aktivitását az fmsz-i mozgalom iránt. Helyesen cselekedett az az fmsz — mint például a mátészalkai is — ahol a vezetőség az áprilisi köz- és küldöttgyűlések előkészítésével és megtartásával egyidőben juttatta el a tagokhoz a kiskönyveket. Sürgős cselekvésre van szükség. Az fmsz-i dolgozók és a válasz­tott vezetőségi tagok segítségéve! haladéktalanul el kell juttatni minden taghoz a kiskönyvet, es gondoskodni kell a jutalékok ki­fizetéséről. Helyes lenne, ha az fmsz-i fel­ügyelő- és ellenőrző bizottságok többet foglalkoznának ezzel a fontos feladattal, rendszereseb­ben ellenőriznék gyors végrehaj­tását. A boltvezetők pedig hív­ják fel a vásárlók figyelmét a kiskönyvek használatára, magya­rázzak meg a tagoknak. hogy azok, akik nem jegyeztetik b« rendszeresen a vásárlási és érté­kesítési összegeket, hátrányos helyzetbe kerülnek. Ge?« Ferenc aszdá&wvgaető Állami vállalatok: Földművesszövetkezetek! Termelőszövetkezetek es magánosok reszere az alábbi üveg* fajfákaf ajánljuk fel korlátlan mennyiségben: Forgalomba hozunk 5—10—15 literes demizsonokat, 20x30 literes ballont, 40 literes ballonokat, amely bor, szesz és mindennemű folyadék anyag tárolására alkalmas. Az üveget az alábbi áron hozzuk forgalomba' nagykor, ár fogyasztói ár 5 1 demizson 7,01 Ft 7,90 Ft Í0 1 demizson 14,57 Ft 16,60 Ft 15 1 demizson 22,51 Ft 25,40 Ft 20 1 ballon 29,95 Ft 33.90 Ft 30 1 ballon 34,32 Ft 38,80 Ft 40 1 ballon 38,11 Ft 43,10 Fi Ballonhoz veszőkosár 3,66 Ft 4,— Ft Ballonhoz vaskosar 6,27 Ft 6,80 Ft (2190; Kapáló versenyeket rendeztek — Hogyan tudta elérni ezt a szép győzelmet? — Egyszerűen. í gy kapaltam, ahogy otthon, a háztájiban szoktam. Fülöp György rajza Egy brigád és egy pincér története NAPIRENDEN! * 21 jutalékok kifizetése

Next

/
Oldalképek
Tartalom