Kelet-Magyarország, 1962. június (22. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-02 / 126. (127.) szám

NővénvápoTasi, takarmánybetakarítási teendők a termelőszövetkezetekben Termelőszövetkezeteink szor- j galmának, a vezetés helytállásé- | nak köszönhető, hogy. a rövid | idszakra összetorlódott tavaszi ! munkákban a lemaradást rész- j ben sikerült pótolni. Megyénk területén a fő növényfélesége- két véve alapul, több mint 82 | ezer kh. burgonyát, 126 000 kh. kukoricát, 33 000 kh. naprafor­gót kellett elvetnünk, több mint 26 000 kh. fiatal és termő gyü­mölcsöst' kellett megmetszenünk, tél végi permetezésben részesí­tenünk, 5000 kh. gyümölcsöst te­lepíteni. A megnövekedett fel­adatoknak az összes gépek és fogatok jól megszervezett ki­használásával, ha kellett ésszerű átcsoportosításával, kettős mű­szakok bevezetésével, az ünnepi műszakok rendszeresítésével tud­tunk csak eleget tenni. Terme­lőszövetkezeteink tudják, hogy a gépi növényápolás alapvető fel­tétele a gépi vetés, ezért min­den lehetőséget kihasználtak a gépi vetés minél nagyobb mér­tékű alkalmazása érdekében. Még be sem fejeztük a vetést, maris a növényápolás jó meg­szervezése foglalkoztatta és íog­Czap András dömpetes naponta 15—16 fordulót tesz meg a négy kilométerre lévő állomásra. Csupán az általa szállított lápi mész súlya egy műszakban 600 mázsa. Kisvárda határában, a dögéi és kékesei út között már évek óta hosszú karú kotrógépek váj­ták a talajt, dömperek hada átállította a lápi messet az ál­lomásra. Most újabb bányatele­pen dolgoznak az ajaki út men­tén. Ritka értékes talajjavító anya­got találtak itt is a szakembe­rek. 60—70 centiméter vastag rétegben 50 százalékos mésztar­talmú lápi talaj van. Egyetlen holdról kibányászott anyaggal 4—500 hold savanyú talajt le­het megjavítani. Megyénkben kisvárdai lápi mésszel javítot­ták meg a szántóföld egyrészét a csarodai, gacsályi és császlói szövetkezetekben. Az eredmények igazolják, hogy ezzel a lápi mésszel javított ta­lajok 2—3 mázsa búzával vagy 30—40 mázsa cukorrépával ter­mettek többet. A Debreceni Talajjavító Vál­lalat szakemberei megépítették a kitermelésre kerülő talajok víz- gazdálkodását szabályozó csa­tornákat, így szántóföldi haszno­sításra alkalmassá teszik a fel­tárt területeket. Néhány holdon már az idén kísérleti termelést végeznek. Most újabb harminc hold feltárására folynak a tár­gyalások. Ennek a területnek a javító anyagával mintegy 12—15 ezer hold gyenge talajt lehetne termékenyebbé tenni. Csikós—Hammel lalkoztatja termelőszövetkeze­teinket, állami és társadalmi szerveinket. A múlt hibáin okulva, min­den lehetőséget kihasználunk an­nak érdekében, hogy kapásnö­vényeink terméshozamát fokoz­ni tudjuk. A terméshozamok alakulását az egyéb agrotechni­kai műveletek mellett nagyban befolyásolja az idejében, jó mi­nőségben végzett növényápolás. Termelőszövetkezeteink gazdál­kodási eredménye jelentős mér­tékben függ attól, hogyan mű­velik kapásnövényeiket, hogy a tenyészidő alatt állandóan gyom­mentesek legyenek, hogyan ta­karítsák be az értékes fehérjét adó évelő pillangósok termését. Most minden munkaerőt moz­gósítani keli, hogy a közel egy időpontban jelentkező munkákat idejében, gyorsan, jó minőség­ben elvégezhessék. A gépek, a fogatos kapák munkájának ki­egészítése kézikapával, a meg- | felelő növényszám kialakítása az I időbeni egyeléssel, jelentős mér- I tékben hozzájárul a jó termés i eléréséhez. A növényápolás jó megsíepvezcse A zavartalan, szervezett mun­ka érdekében a szövetkezetek kialakították a helyi adottságok­nak megfelelő munkaszervezeti formát. A területet lebontották brigádokra, munkacsapatokra s tagokra. Felmérték, hogy az egyes kapásokból menriyit vál­lalnak a tagok, így' az igények alapján mérték ki a kapásokat a növényápolás megkezdése előtt. A 126 000 kh. kukorica vetés- területen a nálunk hagyományos, bevált művelési módot, a csalá­di művelést alkalmazzuk. így részt vesz a növényápolásban a család több tagja, ami a mun­kák időbeni elvégzése szempont­jából jelentős. A minőségi mun­kát hivatott szolgálni az anyagi érdekeltség mellett a köztes bab­termesztés. A babtermesztés ilyen megoldásának tudható be, hogy jelenleg több mint 330 va­gon szemes bab értékesítésére kö­töttek szerződést termelőszövet­kezeteink. Űjonnan alakult szövetkeze­teink egy része tapasztalatlan­sága miatt nem fordított a múlt évben elég gondot a fogatos eke­kapák beszerzésére a növény- ápolás idejére, a saját és gép­állomás gépeiben bízva. Emiatt a munka összetorlódott és csak nehéz kézi munka árán tudták megművelni kapásterületeiket. Idén ezek a termelőszövetkeze­tek a tél folyamán a háztáji gazdaságoktól beszerezték a szükséges fogatos ekekapákat, ki­javították, így már a lófogato­kat is nagyobb mértékben be tudták vonni a növényápolási munkákba. Természetesen valamennyi kul- tivátorunk, valamint a gépállo­mások 342 növényápoló kulti- vátora készen áll és dolgozik, így remélhető, hogy szorgalmuk­GEORGIj MART1NOV TUDOMÁNYOS - FANTASZTIKUS REGÉNYE kai, munkakedvükkel pároBuiéaj nem marad műveletlen terület megyénkben. r < LJj módszereket vezettünk be A mezőgazdasági termelés ál­talános fejlődése szükségszerűért maga után vonja az új mód­szerek bevezetését, alkalmazását. A technika mai fejlettségi szán­vonalán a növényápolásban nem csupán a kapa az egyetlen esz­köz a kultúrnövények gyomta­lanítására. A vegyszerek alkal­mazása amellett, hogy gazdasá­gos, az üzem munkaerő mérle­gén változtatva felszabadítja a kézi munkaerőt, megszünteti az egyik jelentős munkacsúcsot a kukoricatermesztésben, emeli a termelékenységet és még sok más tekintetben is kedvezően hat a munkaerő egyéb felhasz­nálására. A vegyszerekben rejlő lehető­ségeket látva, megyénk terme­lőszövetkezetei ez évben először több mint 2000 kh. kukorica­területen végeztek Hungazinnal gyomirtást, ami a növényápo­lást segíti elő, s több mint 10 ezer kh. őszi kalászoson végzik el a Dikonirtozást. Természete­sen a vegyszerek nagyobb ré­sze ott kerül felhasználásra, ahol a nagy munkaigényű kapásnö­vények ápolásához nincs elegen­dő kézi munkaerő, fogat, gép Az újabb módszerek közül idén vezették be termelőszövet­kezeteink a pillangós takarmá­nyok állványos szárítását is. Az állami gazdaságok jó példái, va­lamint a termelőszövetkezeteknél szervezett járási bemutatók azt a célt szolgálják, hogy megis­merve a szárítás e módjának előnyeit, egységnyi területről mi­nél több fehérjében gazdag szá­las takarmányt biztosítsanak a közös és háztáji állatállomány részére. Megyénk területén 41 szakem­ber, valamint a megyei tanács és a járási tanácsok mezőgaz­dasági osztályainak termelési csoportjainál dolgozó szakembe­rek szervezik e módszer beve­zetését. Egy-egy községben se­gítenek megismertetni termelő­szövetkezeti parasztságunkkal az állványos szénaszárítás helyessé­gét. E szervező, felvilágosító munkának tudható be, hogy a napokban Mándok községben megtartott szénaszárítási bemu­tatón látottak alapján a kisvár­dai járás termelőszövetkezetei nagyobb területen vezetik be e módszert, mint ahogyan koráb­ban tervezték. Verseny a jó munkában Meg, kell említenem azt az egésznapos versenymozgalmat, melyet termelőszövetkezeteink kezdeményeznek szövetkezeten belül és egymás között is. A versenyek a jó növényápolásra serkentenek és a magasabb ho­zamok elérését tűzik ki célul. Megyénk területén a termelő­szövetkezeteknél 370 motoros permetezőgép áll a növényvéde­lem szolgálatában, ezek közül 220 gépvontatású szántóföldi permetezésre is alkalmas. E gé­peken kívül a növényvédő állomás 36 Rapidtox II. típusú gépbe is azt a célt szolgálja, hogy mind a növénytermelésben, mind a gyümölcstermelésben je­lentkező kártevőktől és betegsé­gektől megóvjuk kultúrnövé­nyeinket. Közös célunk, hogy az ara­tás megkezdéséig valamennyi növényápolási munkát jó minő­ségben befejezzük. Lakatos József megyei főagronómus 5 KELET-MAGY ARORSZ AG ICAIAM) A HARSON 37. A terepjáró az űrhajót körül­vevő növények tömör falához ért. — Forduljon kissé balra —■ mondta Kámov. A gép a jelzett irányba for­dult s egyre nagyobb gyorsaság­gal száguldott nyugatnak. Melnyikov abbahagyta a fil­mezést és a terepjáró után né­zett. Aztán megfordult és las­san visszatért az űrhajóhoz. Be­lépett a kijárati kamrába, fel­húzta a létrát és megnyomta a gombot. A külső ajtó becsukó­dott. Tíz másodperc múlva ki­nyílt a belső ajtó, majd mögöt­te ismét bezárult. Az újságíró levette gázálarcát és átment az obszerva tóriumba. Az űrhajó most kihaltnak tűnt. Belopolszkij még mindig az ablaknál állt. — Még látom őket — mond­ta. Messze a bozótok csúcsa fö­lött a terepjáró gyorsan zsugo­rodó fehér teteje látszott. Aztán eltűnt a szem elől. A rádióállomás ellenőrző lám­pájának vörös fénye megnyug­tatóan mutatta, hogy a terep­járó rádiója dolgozik. Kámov azt tífc** hegy teásra múlva je­lentkezik, ez alatt a terepjáró jókora utat tesz meg. Melnyikov leült a készülék­hez. Belopolszkij céltalanul őgyelgett az obszervatóriumban, aztán melléje telepedett, Mind a ketten türelmesen várakoztak. Végre letelt a félóra. A hang­szóróban éles kattanás hallat­szott. — Kámov beszél — hallat­szott az ismert hang. — Jól hal­lanak engem? — Jól halljuk — felelte Be­lopolszkij. — Én is jól hallom magukat. Egyelőre semmi újság. Terepjá­rónk olyan tájon halad, amely semmiben sem különbözik az űrhajó környékétől. Állandóan egy irányba haladunk. Maguk­nál mi újság? — Semmi. Minden a régi. — Figyeljék a környéket. A beszélgetést pontosan egy óra múlva folytatjuk. Megszakítom az adást. A hang elhalt. — Bemegyek a laboratórium­ba. Szergej Alekszandrovics megkért,. hogy meg ma hívjam elő a filmszalagot. Mindjárt visszajövök — mondta Melnyi­kov. Belopolszkij figyelmesen vé­gigmérte fiatal társát. — Menjen — szólt aztán. — És ne izguljon! Idejében vissza­térnek. Nincs semmi oka a nyugtalanságra. Még ha volná­nak is nagy vadak a Marson, nem merik megtámadni a terep­járót. — Elhallgatott. Majd kis idő múlva így foly­tatta: — Elvben mégis van egy ve­szély. .. A Marson homokviha­rok szoktak tombolni. Olyannyi­ra erősek és akkora területen uralkodnak, hogy teleszkópjain­kon a Földről is láthatjuk őket. Nagyon elcsodálkoztat e légkör nyugodtsága, amelyet második napja tapasztaltunk. A szél ha­talmas homoktömeget szokott felkapni és óriási sebességgel száguldozik vele. A terepjáró azonban ennek figyelembe véte­lével készült. Motorja megbir­kózik a viharral, az irányt pe­dig meg tudja adni a rádió­irányzó. Azonkívül a viharok főleg azokban a sivatagokban tombolnak erősen, amelyeket idejövet láttunk. Ne felejtse el, hogy mi egy mély medence al­ján vagyunk. A terepjáró alig­ha megy túl a medence hatá­rain. Úgy, hogy ne féljen, bará­taink sértetlenül térnek vissza. Belopolszkij nyugodt, kimért hangon beszélt, de Melnyiko- vot nem csapta be ez a látszó­lagos nyugalom. Feltűnt neki a válasz terjedelmessége, ami oly idegen volt Belopolszkij tói. Fog­ta hát a készüléket, átmászott a nyíláson és elindult a fotóla­boratóriumba. Belopolszkij részvevő tekintet­tel követte. Majd sóhajtott egyet és a rádióállomáshoz fordult. A vörös fény továbbra is egyen­letesen és megnyugtatóan égett. A terep járón minden rendben van. Eltelt egy óra. A terepjáró és az űrhajó között ismét le­folyt egy rövid beszélgetés. Sem­mi újság. A terepjáró még min­dig ugyanolyan tájon halad, mint addig. Minden rendben. (Folytatjuk.)- > / A fcasw „rj,1 • P TOVöfoor rapi mész lami Biztosítóhoz beérkezett je­lentések eddig ötezer holdas kár- j tételről adnak hírt. A biztosító munkatársai máris 5 megkezdték a károk felmérését, és kifizetésért. A megyénkben napokkal előbb pusztított jégvihar főként a fe­hérgyarmati, kisvárdai és a nyír­egyházi járásokban okozott nagy károkat. A kalászosokon kívül el­sősorban a gyümölcsösökben és a dohányban pusztított, az Al­Megkezdfék a jégkárok felmérését

Next

/
Oldalképek
Tartalom