Kelet-Magyarország, 1962. május (22. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-19 / 115. szám

Aza do ti szóért Kulturális szemle a gyarmati járásba/ JÚNIUS VÉGÉRE BEHOZZÁK AZ ELSŐ NEGYEDÉVI LE­MARADÁST— ÍGÉRTÉK a nyíregyházi ruhaüzem IGNÁCZ SZALAGJÁNAK DOLGOZOL AZ ÉV ELSŐ HÁ­ROM HÓNAPJÁBAN ÁLLTÁK AT A FÉRFI NADRÁGOK KÉSZÍTÉSÉRE, S A TANULÁSI IDŐ ALATT EZER DA­RABBAL MARADTAK ADÖSAK. KÉPÜNK ASZTALOS LÁSZI.ÚNÉT MUTATJA. NAGY IGYEKEZETTEL DOLGO­ZIK, HOGY TELJESÍTHESSE SZALAGJUK AZ ÍGÉRETÉT. (HAMMEL J. FELV.) A dohányperonoszpóra elleni védekezésről szántóföldi állomány megvédé­További tervek, vélemények Ha az időjárás továbbra is hűvös, szeles marad és főleg ha a levegő páratartalma emelke­dik, számolni kell a péronosz- póra fellépésének veszélyével. A kórokozógomba a dohányt min­den fejlődési állapotában fertőz­heti. A palántaágyban és azon­kívül is. A levelek színén kicsi, sárgászöld színű kerek, vagy né­melykor szabálytalan' alakú fol- tosodás jelentkezik. Az erőseb­ben fertőzött leveleken a foltok összefolynak és egy nagyobb, szabálytalan alakú foltot képez­nek. A foltok helyének megfe­lelően a levelek fonáki részén párás, csapadékos viszonyok kö­zött szürke vagy ibolyaszürke színű, laza. penészbevonat kép­ződik. Ez száraz, meleg időjárás 1 esetén nem figyelhető meg. . Szántóföldön a betegség először a tövek alsó és egyben legér­tékesebb levelein jelentkezik és azokat még törés előtt részben, vagy teljesen' elpusztítja. A ká­rosodás mértéke széles határok között ingadozik, de 100 száza­lékos is lehet. A megbetegedést okozzák az előző évi fertőzött levelek és szár-maradványokban képződő áttelelő spórák. Ezt követően a levél fonákán, a penészbevonaton bőségesen kép­ződnek szaporítósejtek, amelyek új fertőzés megindítására alkal­masak. A betegség elterjedését nagyban elősegíti, ha a nyári hónapokban hűvös, borús, csa­padékos és szeles az időjárás. A peronoszpóra elleni ered­ményes védekezés alapja a pa­lántavédelem. Minden lehető módon arra kell törekedni, hogy megelőzzük a palánták fertő­ződését. Az ágyban ne legyen nagy a hőingadozás, mert ez párakicsapódást eredményez. Ön­tözéskor csak a feltétlen szük­séges vízmennyiséget szabad adni. Vegyszeres védekezéshez Fuklazin F. és a Zeneb vegy­szereket 0,4 százalékos tömény­ségben használjuk. Szántóföldön a forgórendszert szigorúan be kell tartani és kerülni kell a paradicsom- és paprikatáblák, dohánytáblákkal való közeli szomszédságát. Az ismertetett perroeteaöszerek alkalmasak a sere is. A táblákban 15—20 mé­terenként 1,5—2 méter széles utakat kell hagyni, ahol a táb­la párás levegője lecsapódhat. Fontos növényvédelmi rendsza­bály a növényrészek megsemmi­sítése, a dohányszár lehengere- zése és legalább 25 cm mélyen történő alászántása. Szaibolcs-Szatmár megyei Növényvédő Állomás Kállósemjén 15. A VENUS 19... szeptember 16. Szeptember 15. örökre. meg­marad emlékezetünkben: e na­pon jutottunk be a Venus fel­hőtakarója alá. Fellebbent a ti­tok függönye, mely a bolygó felszínét takarta. Szeptember 14-én körülbelül 12 órakor érkeztünk a Venus közelébe. Kezdetben keskeny sarló alakban tűnt fel, gyorsan nagyobbodott és 20 órára teljes fázisában pompázott 2 millió ki­lométernyire előttünk. Korongja csaknem olyan volt, amilyen­nek a Holdat holdtöltekor lát­juk. Felszínét sűrű felhők takar­ták. A csillagos fekete égbol­ton a Föld hófehér nővére me­seszerűen szép volt. Nem tud­tam levenni a szemem a lát­ványról, és számtalan színes fényképet készítettem róla. 15-én reggel 7 órakor Kámov javasolta, hogy húzzuk fejünkre a sisakot, aztán bekapcsolta az űrhajó fékezőberendezését. Fel­hangzott az ismert zúgás. Láng­nyelvek visszfénnyel villantak meg az ablakok előtt. Űrhajónk lefelé fordult, a Venus felé, amely most a lábunk alá került. Kellemes volt megint rendes súlyunkat érezni. Lezajlottak a kulturális szem­lék a fehérgyarmati járásban. Folyik a számok és tapasztalatok összegezése. Egyetlen szemlére sem készültek olyan igyekezettel a fehérgyarmati járásban, mint az ideire, ötven csoport három­ezer tagja szerepelt a helyi és körzeti bemutatókon. 15 ezer né­zőt szórakoztattak műsorukkal a színjátszók, táncosok, énekkarok, szavalókórusok. MI A NAGY FELÉLÉNKÜLÉS TITKA? — kérdeztük Molnár Elemér járási népművelési felügyelőtől. — Nyilvánvalóan a megnöveke­dett igény a művelődés, a szóra­kozás iránt. S még valami: a megnövekedett lehetőségek. A já­rás 37 községe közül ma már 31­j ben van művelődési ház. (Három 1 községben most épül, a még el­maradóknál a közeli években.) MILYEN TAPASZTALATO­KAT SZŰRTEK LE? — Az idei szemlét, — a járásit — nem Fehérgyarmaton, Nagya- ron és Turricsén rendeztük meg. 650 szereplő vett részt a járási bemutatókon (tavaly 3—400). E nagyobb kulturális események jó hatással voltak a községek mű­velődési helyzetére, amolyan pezs­gést hoztak. Véleményünk sze­rint helyes volt ilyen formán le­bonyolítani a járási vetélkedése­ket. — Mindenképpen hasznos volt a seregszemle, nemcsak kellemes élményt hozott, de tanulságokat is. A helyi és körzeti bemutatók előtt \gyanis a járási szakveze­tők rendszeresen ott voltak a cso­portok próbáin, csiszolták a mű­sort, a játékot. Sokat tanulhattak a falusi színjátszók, táncosok, minden részvevő. PROBLÉMÁK, ÉSZREVÉTELEK? — Vannak. Nálunk az átlagos­nál is nagyobb gondot okoz az utazás, a 37 község közül mind­össze négynek van vonait közleke­dése. Ezzel mindent megmond­tam. Jó lenne, ha jövőre elinté­ződne a kedvezményes utazás ügye; s egyáltalán rendeznék a szemlék anyagi dolgait is. Jelen­Átmentem a másik ablakhoz és lefeküdtem melléje: Pajcsad- ze és Belopolszkij elmerütten dolgoztak a csillagvizsgáló mű­szerekkel. Kámov a vezérlőpult­nál tartózkodott. Szeme a pe­riszkóp mezőkéjéhez tapadt, ke­ze a fogantyún pihent. A Venus korongja közben tíz­szeresére növekedett. Az űrhajó 40 600 km magasságból má­sodpercenként 28 kilométeres iszonyatos sebességgel zuhant feléje. A fékező motorok las­san, de biztosan' csökkentették sebességét. A lefelé ereszkedés 47 percig tartott. Húsz perc alatt az űrhajó se­bessége a másodpercenkénti 16 és fél kilométerre csökkent és 14 ezer kilométerre közelítettük meg a bolygót, amely csaknem az egész látóhatárt eltakarta. Vajon milyen kép tárul sze­münk elé néhány perc múlva? Nagyon izgatottak voltunk. Az emberiség történetében először hatolunk be egy másik világ titkaiba. Üjabb 15 perc telt el s a tá­volság már csak 5 ezer kilo­méter lehetett. Űrhajónk sebes­sége a másodpercenkénti 7 és fel kilométerre suhant és to­leg ez megoldatlan, a szemlék után hetekig, hónapokig fejtö­rést okoz. honnan fedezzük a ki­adásokat. Bár a KISZ-szel közö­sen folyik az események szerve­zése, a KISZ nem rendelkezik erre a célra anyagiakkal. Ugyan­csak nincs saját anyagi fedezetük a szemlékre utazó falusi csopor­toknak, „legjobb esetben is” az éves szereplésből összegyűlt né­hány száz forintot kénytelenek feláldozni útiköltségre, hogy részt vehessenek a bemutatókon. — A díjazás, a rangsorolás is gyenge pontja a szemléknek. Hogy van ez most? Díjazzuk a járási I., II. helyzetieket, viszont a megyei bemutatón nincs díja­zás, rangsorolás. Ösztönző minő­sítésekre gondolok, mert a szem­léknek az is céljuk. Érdemes len- | vabbra is szakadatlanul csök­kent. Belopolszkij megállapította, hogy a felső felhöréteg 165 ki­lométerre van tőlünk. Kámov a rádiófényszóróval „kitapogatta”, hogy 177 kilométerre vagyunk a bolygó felszínétől. Tehát a felhőtakaró 12—13 kilométer vastag lehet. Beköszöntött a döntő pillanat. Kámov lenyomott egy gombot, űrhajónk testéből széles szár­nyak kúsztak elő. A felhőtakaró összezárult fölöttünk. Sűrű köd­be kerültünk. A motorok pilla­natra elhallgattak, aztán ismét működésbe léptek, de már sok­kal halkabban dolgoztak. A fé­kezés megszűnt, felváltotta a haladó mozgás. Sugárhajtású re­pülőgéppé változott űrhajónk egyre mélyebben merült a fel­hőkbe. Kámov nem vette le szemét a periszkópról s a mellette álló Belopolszkij pedig hangosan mondta be a rádiófényszóró közlése alapján a repülés ma­gasságát: — Kilenc kilométer!.. Nyolc!... Hat! Szívem vadul kalapált. Hat kilométer választott el bennün­ket egy másik bolygó feksaué­ne olyan minősítésén i6 öoudciM kozni, mely szerint a községeket rangsorolnánk a nyújtott össz.- szereplés alapján — egy község különböző csoportjainak teljesít­ményét egybevetve MELYEK A TERVEK? — Az énekkulturát a szatmár­csekei parasztkórus mintájára tovább fejleszteni több község­ben. A színjátszásba pedig a mostaninál több fiút bevonni. Egyik problémánk járásszerte, hogy kevés a fiú szereplő. Álta­lában pedig, hasznosítani a szem­le tapasztalatait a községekben,, és a nyáron is fenntartani az ér­deklődést a szórakozás, a műve­lődés iránit. tői, melyet ember eddig még soha nem látott. — öt!... — Irányítsa a fényszórót a Venusra — mondta Kámov. Alighogy Belopolszkij ki­mondta: — Másfél! — Kámov megfordult s halkan így szólt: — A Venus! Alattunk háborgó víztenger te­rült el. Jól látszottak a hófe­hér hullámtarajok. Nyilván erős szél tombolt. Szárazföldnek se­hol nyoma. Odafönt sűrű felhő, lent sötét, ólomszínű víz, s ezt a sötét képet tompa fényhomály borítja. A Venus nappali félte­kéjén voltunk, de a világosság inkább estére emlékeztetett, A tíz kilométeres felhőréteg szűk- markúan eresztette át a napfényt, és csak a bolygó napközelsége miatt lehetett mégis látni. Fö­löttünk és mindenfelé szinte ál­landóan élénk villámok cikáz­tak. Még az űrhajó falán is át­hallatszottak az iszonyatos ég­zengések. A szinte fekete zápor­fal hatalmas területen egyesítet­te az eget a tengerrel. (Folytatjuk.) 5 KEUET-MAGYABORSZAG Páll Géza Műteremben Berecz András festőművész élményei alapján erdélyi tájat varázsol a vászonra a képzőművészek nyíregyházi műtermé­ben. GEORGIJ MARTINOV TUDOMÁNYOS - FANTASZTIKUS REGÉNYE ICAIAM) A MARSOM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom