Kelet-Magyarország, 1962. május (22. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-16 / 112. szám

Döntő napok Szeszélyes az idei tavasz. Ké­ső« jött, de annál gyorsabb tempóban. A rendkívüliséghez tartozik, hogy a vetéssel pár­huzamosan kellett végezni a ko­raiak növényápolását is. Megye- szerte az utolsó fordulókat te­szik a vetőgépek a kukorica, napraforgó és a burgonyafölde­ken, de a tábla másik sarkán már a kapát várja a serkentő növényke. Sok dolgos kezet kí­ván a megyénkben jelentős te­rületen termelt dohány palán- tálása és itt van a lucerna be­takarítása is. Régen ismert dolog, hogy va­lamennyi kapálás között legjelen­tősebb az első. Természetesen ké­sőbb is elölheti a kultúrnövényt a gyom, de ha az első előtt le­sárgul a kukorica, „átcsap felet­te a repce”, akkor még pétisóval is nehéz újra zölddé „varázsolni”. A gyomokra soha nincs rossz idő­járás, „élelmesebbek”, mint a gazda növénye, ha kevés- is a csapadék, nekik jut. Néhány község határában máris zöldbe vész a kelő napra-y forgó és kukorica sora. Az idén újra több gép van a szövetkeze­tekben, segítenek a gépállomá­sok is a kapálásban, sőt több szö­vetkezetben már kisebb-<nagyobb területen vegyszeres gyomirtást is végeznek. Ennek ellenére a munka oroszlánrés ze/a kézi kapá­sokra vár. Ilyen munkacsúcsok idején más években is csak azok a szövet­kezetek tudtak megbirkózni a feladatokkal, ahol a tagok mel­lett a családtagok is részt vettek a munkában. Erre nagyon jó le­hetőséget nyújt a megyénkben elterjedt — egyéni premizálás alapját jelentő területi elosztás. A szövetkezetek többségében még a vetés előtt kimérték a területet, de vannak olyanok is, ahol most végzik ezt a munkát. Ahol még nem végezték el,* ez most a leg­sürgősebb teendő. A premizálás természetesen nem csodaszer, a területfelosztás, csak lehetőség. Ezen túl gondos­kodni kell a téü tervtárgyaláso- kon Ismertetett előlegek rendsze­res fizetéséről, az idénynapközi- olthonok működtetéséről, hogy a kisgyermekes anyák is kereseti le­hetőséghez jussanak. A verseny erejét nem szabad számításon kí­vül hagyni. A kapásnövények terméshoza­mát nemcsak a májusi eső, ha­nem a májusi kapálás is igen je­lentősen befolyásolja. Döntő na­pok következnek a szövetkezetek­ben, most dől el: milyen lesz a zárszámadás. Cs. B. Világ proletárjai, egyesüljetek 1 XIX. ÉVFOLYAM. 112. SZÁM Ara: 50 fillér 1962. MÁJUS 16, SZERDA Hruscsov elvtárs által vezetett szovjet párt- és kormányküldöttség megkezdte bulgáriai körútját Lelkes fogadtatás Dimitrovaradban és Várnában A Hruscsov elvtárs vezette szovjet párt-, és kormányküldött­ség bulgáriai látogatása első nap­ján, hétfőn felkereste Todor Zstv- kovot, Eíimitr Ganevet és Anton JugovcjA A találkozón bolgár részről jelen voltak a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának tagjai és póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, va­lamint Zsivkov miniszterelnök-he­lyettes, Karlo Lukanov külügy­miniszter és sokan mások. Hruscsov elvtárs az első láto­gatás alkalmával átadta Todor Zsivkovnak a Holdra juttatott embléma mását. Hétfőn Bulgária városaiban, falvaiban és üzemeiben ünnepi gyűléseket tartottak a szovjet párt- és kormányküldöttség láto­gatása tiszteletére. A Bolgár Rá- dió és Televízió külön adásban számolt be a küldöttség megér­kezéséről és teljes egészében közvetítette az elhangzott beszé- deket. A keddi bolgár lapok szin­te kizárólag a Hruscsov vezette küldöttség, látogatásával foglal, koznak. Valamennyi lap teljes egészében ismerteti a Pravda ve­zércikkét. amely a szovjet kül­döttség ' bulgáriai látogatásáról szól. A szovjet párt- és kormány- küldöttség kedden Szófiából re­pülőgépen elindult bulgáriai kör. útjára. A küldöttséget elkísérte Todor Zsivkov, Anton Jugov és a bolgár kormány több tagja, va­lamint Geraszimov Bulgária moszkvai nagykövete. A szovjet küldöttséget Dimitrovgrádban — a vidéki körút első állomásán — lelkes fogadtatásban részesítette a város lakossága. A vendégek megtekintették a várost, s elláto­gattak egy nagyüzembe is. Dimit- rovgrádból a szovjet párt- és kor mányküldöttség a Marica íztok hőerőmű, valamint a Sztara Za- gorában épített vegyikombinát megtekintésére utazott, délután pedig Várnába látogatott el’ Nyírmadától— Helsinkiig A telefonkalózok réme ☆ Milyen lesz a Budapesti Ipari Vásár? ☆ A Szófiai CSZK Nyíregyházán Pofoszkodott — börtönbe jutott Megkezdődött a tervszerű munka évi 50 millió köbméter termőtalaj megmentésére ^ • ...; • A ■*"-. . v ' I 240 000 holdra hészít az idén komplex talajvédelmi irányterveket a Vízügyi lervezö Iroda A szekszárdi borvidék hegy- és domboldalain az utóbbi öt) év alatt körülbelül félméter vastag termőtalaj-réteg pusztult el, s több mint 30 nagyobb vízmosás alakult ki. Ha az emberi erő nem avatkozna bele, további fél évszázad alatt a vízmosások any- nyira felszabdalnák a területet, hogy lehetetlenné válna a nagy­üzemi szőlőművelés, s a termő­talaj rétege is minimálisra csök­kenne. Hazánkban egyébként 3,5 mil­lió holdnyi terület .van kité­ve a lefolyó csapadékvíz pusz­tító hatásának, azaz az eró­ziónak. Ezeken a területeken a víz évente mintegy 50 mil­lió köbméternyi termőtalajt mos le a völgyekbe, folyók­ba, vízmosásokba, s ezzel több mint 40 millió tonna jptállótrágyának megfelelő szer­vesanyag vész kárba. Az ország területének több mint egyhar- madán az erózió — hozzávetőle­ges becslések szerint — több mint 30 százalékos terméscsökkenést okoz. ,4 vendéglátói párról, tárgyalt m forgalomról. . Sóstóról « városi tanacs Tegnap tartotta ülését a vá­rosi tanács végrehajtó bizottsá­ga a tanács vb-termében. A bizottság foglalkozott a Nyíregyházi Vendéglátóipari Vál­lalat munkájának értékelésével, 1961. évi mérlegbeszámolójával es a Sóstóval kapcsolatos idei felkészülésével. A végrehajtó bizottság meg­vitatta az AKÖV és a MÁV kis­vasút főnökségének beszámolóit a város .személy- és teherforgal­mának biztosításáról, majd meg­hallgatta a községiéi lesztési terv első negyedévi teljesítéséről szó­ló szóbeli jelentést. Ezután az MSZMP városi vég­rehajtó bizottságának és a váro­si tanács végrehajtó bizottságá­nak 1962. évi 1 intézkedési terve került napirendre a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek és ter­melőszövetkezeti csoportok po­litikai, szervezeti és gazdasági megszilárdításáról. A múlt század közepén meg­indult árvízvédelem, az ezt kö­vem belvízrendezések, majd a harmincas évek végén kezdődött vízhasznosítás mellett most ke­rült előtérbe a vízgazdálkodás talajvédelmi ága. Késése azon is múlott, hogy az erózió nem okoz olyan kézzel fogható kámcat, mint például az árvíz és leküz­dése nem hoz olyan gyorsan hasz­not, mint az öntözés, de elhanya­golásának más okai is voltak. Az egyik, hogy a talajvédelem csak komp­lex módon, a vízgazdálkodás többi ágával együtt, sőt, csak különböző népgazdasági ágak összefogásával oldaható meg, a másik, hogy hazánkban az eredményes talajvédelemnek fel­tétele volt a szocialista nagyüze­mi gazdálkodás létrejötte, hiszen a víz nincsen tekintettel a bir­tokhatárokra. A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről néhány hónap­pal ezelőtt hozott törvény értel­mében a Vízügyi Tervező Irodá­ban megkezdődött a talajvédelmi iránytervek kidolgozása, amelyek­nek megvalósítása a mezőgazda­ság, a vízügyi és az erdészet kö­zös feladata lesz. Az első irányterv a szekszár­di borvidék részére, már el­készült. Eszerint 4400 hektárt rendeznek majd be, jórészt korszerű nagyüzemi szőlő- gazdálkodásra. oly módon, hogy a talajpusztulás az ed­diginek negyedére csökken. A szőlőterületek első komplex talajvédelmi iranytervének elké­szítésével a Vízügyi Tervező Iro­da több új eljárást vezetett be, így peld-tti: alkalmazott matema­tikai módszerekkel állapították meg a különböző lejtők optimá­lis^ tarasz-széiességét. A Vízügyi Tervező Iroda az idén öt nagyobb vízgyűjtő- területre, összesen csaknem 240 000 holdra dolgoz ki ta­lajvédelmi irányterveket. A Rakaca-patak völgyében a ta­lajvédelemmel előzik meg a kö­zelmúltban létesült nagy víztáro­ló is^apolódását is. A Tárná pa­tak és a Marcal folyó vidékén ugyancsak többrétű a feladat: az erózió megállításával oldják meg, hogy az ajkai iparmedence üze­mi hordalékmentes ‘vizet kapja­nak. s a talajvédelmi rendezés során ezer hold öntözését is le­hetővé teszik. Bíróság elé állítják Gizengát I . 7 LEOPOLDVILLE, (TASZSZ): A kongói képviselőház a jobb- j oldali képviselők szavazataival szégyenletes határozatot hozott: megfosztja parlamenti mentelmi ' jogától Antoine Gizengát. a kon- ■ gói hazafias erők vezetőjét. A képviselőház ülése a jelen­levő újságírók egyöntetű vélemé­nye szerint a legelemibb szabá­lyok durva lábbal tiprásának je­gyében zajlott le. A szavazógép működésbe lé­pett. A reakció durva nyomásá­ra olyan határozatot hoztak, amelynek értelmében bíróság elé kell állnia annak az embernek, aki minden erejét hazája, népe szabadságáért és függetlenségéért, Kongónak a belga uralom alól való felszabadulásáért adta. A bíróság pedig a belga semmitő- szék három tanácsadójából áll! Egy ilyen összetételű bíróság kétségtelenül tetszik azoknak, akik le akarnak számolni Gizen- gával, de okvetlenül kiváltja a kongói nép felháborodását. Megnyíltak a felhők Brazília aszály-sujtatla északkeleti álla­mai felett, de nem volt benne köszönet. Mint ismeretes, a szö­vetségi kormány a szörnyű szá­razság okozta helyzet miatt rend­kívüli állapotot hirdetett ki az ország nyolc északkeleti tarto­mányában. Az aszályt hétfőn hir­telen felhőszakadás szakította meg, úgy hogy az esőzés újabb természeti csapást mért a szenve. 700 gép éjjel-nappali műszakban A demecseri és nyírmadai gépállomások vezetnek a terv teljesítésében A gépállomások a tavaszi ter­vüknek 62,2 százalékát teljesítet­ték. A szántási tervükből már csak 4 százalék hiányzik, a vetés­ből 20 százalék. A legutóbbi tíz nap alatt 112 ezer normálhold munkát végez­tek, amiből 102 ezer hold volt a talajmunka. Május első harmadá­ban 24 ezer hold vetesse 1 segíte­tek a termelőszövetkezeteket. Je­lenleg 700 gép megy éjjel-nappal. A tavaszi tervteljesítésben 94 százalékkal első helyen a Deme­cseri Gépállomás van, ezt követi sorrendben a nyírmadai ób tisza- szalkai gépállomás. dő lakosságra. Sergipe államban a viharos eső földcsuszamlást okozott és százával omlottak ösz- sze a lakóházak. Itabaiana város­ban 200 ház omlott össze, több útvonalat, közöttük fontos or­szágúja kát elmosott a víz. A vá­ros elvesztette összeköttetését a külvilággal. Az áradás emberéle­tet is követelt. Az állam főváro­sában. Aracajuban 3000 család vált hajléktalanná. Természeti csapások sújtják Brazília északkeleti államait

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom