Kelet-Magyarország, 1962. május (22. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-15 / 111. szám
Géppel végzik a gyomirtást Az „én“ pénztárcám és az „államé“ Gondolatok egy szovjet újságcikk olvasása közben A Tiszavasvári Állami Gazdaságban géppel végezték el a vegyszeres gyorirtást. (Hammel J. íelv.) 80 ezer torint tárgynyeremény — Guráiy János dupla szerencséié Mi újság a lottózók táborában? A 13. játékhét nyereménysorsolásakor bebizonyosodoit, hogy a több lottó szelvény nagyobb nyerési lehetőséget biztosít. Megyénkben kétszeresére emelkedett a szelvény vásárlása. Ezzel együtt járt a szerencse is, hiszen a lottózók közel 80 ezer forint értékű jutalomtárgyat nyertek. Példa nélkül áll a lottózás történetében Gurály János napkori lottózó szerencséje. Mindkét szelvényével értékes tárgyat nyert. Már használja az ÁT 403-as televíziót s a porszívógépet. Ügy látszik a Fortuna figyelembe vette a lottósok szakmáját is. Lukács Lajos nyíregyházi férfiszabót például egy redőnyös asztallal ellátott varrógéppel lepte meg. Fehér Pál nyírtasi, Simon Mi- háiyné újfehér'iói és Orosz Károly napkori lottózók ÁT 403-as televíziót nyertek. Bomhér János pedig egy T 422-es rádiót. 10 ezer forintos vásárlási utalványt nyert. Nyíri Tamás kéki lakos. Kuk Miklósné ötezer forintos utalványt mondhat magáénak. A vidéki lottózóknak kedvezett ió- leg a szerencse. A felsorol.akon kívül még rádiót nyert Bomhér János, Bakik Jözsefné és Szolnok József. 8 ezer forintos családi utalványt kapott Simái József. A közkedvelt háztartási gépek közül porszívót nyert Hollósi István, Molnár Ferenc, Ács Elek- né pedik egy magnetofont, pad- lókefélőt Popovics Péter nyert. 5 ezer forintos utalványt M. Renkó Zsuzsanna, a csemege ajándékkosarat Üj Andor, rádiót Láposi Józsefné nyíregyházi fogadók nyertek és Bestich Gyuláné herendi lámpaemyőt nyert. Ifjúvá avatás Ibrányban « Ünnepélyesen avattak ifjúvá Ibrányban nyolcvan 16 esztendős fiatalt. Az avatás során kapták meg a fiatalok első személyi igazolványukat. Az avatási ünnepségen a járási KISZ- szervezet és a rendőrkapitányság köszöntője után a helyi iskola kultúrcsoportja színvonalas műsorral üdvözölte a fiatalokat. Valakinek kiemeltél- a pénztárcáját. A károsult magánkívül hadonászik és meg akarja motozni a közelben állókat. Felháborodása érthető. Meglopták! A saját pénztárcáját lopták el! Benne 260 forint. Másik helyzetkép: ez áruszál- szítmányt valaki felbontotta és kiemelt néhány értékes cikket. Sokan látták a lopást. Mégsem kiáltottak „íogdmeg-et”. Holott most is a pénztárcát lopták meg, az állam pénztárcáját. Nem 260 hanem 6000 forintot. Egy szovjet újságcikk — Óvjuk a nép javait — olvasása közben ötlött fel a nálunk megtörtént két ellentétes eset. Bárki kiegészítheti az általa tapasztaltakkal. Bár az „én pénztárcám,” és a vállalaté közeli kapcsolatban van, ma még nem egyforma féltéssel vagyunk a két pénztárca iránt. „Ha a zsebünkbe nyúlnak, bizony megfogjuk a tolvaj kezét. De nem mindig, és nem mindenki száll síkra ugyanilyen bátran és nyíltan, amikor az állam zsebéről van szó. Olykor látják az emberek, hogy a szomszéd nagylábon él, — bár keresete nem nagy, mégis fényűző nyaralót épít magának. Látják, tudják, hogy becsületesen megkeresett pénzből erre nem telik, mégsem emelnek szót” — írja a szovjet lap. A közömbösség tétlenségre kényszeríti az emberek egyrészét. Rábízzák a sorsra a közös javak buzgó vámolóját, — majdcsak elnyeri büntetését előbb, utóbb. S, hogy addig soha vissza nem pótolható értékek mennek veszendőbe, amelynek kárát közvetve minden dolgozó megérzi majd, erre sokan nem gondolnak. Mások magukban bosszankodnak. bántja az igazágérze- tüket, de nem szólnak, nem akarnak feljelentők lenni. Réueblii ÜÜV, de nem időszerűtlen ma sem: az egyik nyíregyházi szövetkezeti boltvezető kupeckedésre használta fel az árukészletét. Az ország távolab-' bi vidékére vitte eladni boltjából az almát, helyébe seprüt hozott. Napok alatt elkapkodták a hiánycikként előlépett cirokseprűt, a boltvezető pedig zseb retett 30 ezer forintot. Pár nap alatt megkereste. S mivel evés közben jön meg az étvágy, újra tett egy körutat az országban. Sokan látták, a boltvezető körül valami nincs rendjén, hogy jogtalan pénzzel tömte meg a pénztárcáját, mégse szóltak. „A becsületes ember sohasem alkuszik meg a lelkiismeretével. A szélhámos viszont minden lehetőséget megragad a meggazdagodásra. S ebben mi magunk vagyunk a hibásak, mert nemtörődöm, szájtáti módra járjuk a világot, sót egyszerűen megtűrjük a társadalmi tulajdon fosztogatását’ — olvasom a szovjet cikkben. Miért van ellenőrzés, nyilvántartás, miért vannak alsóbb és Takarékossági ankét az OTP-ben Nagyszabású takarékossági an- kétot tart az Országos Takarékpénztár Szabolcs-Szatmár megyei fiókja május 15-én az OTP nyíregyházi fiókjának helyiségében. Az ankéton részt vesz Nyíregyháza valamennyi munkahelyének takarékossági megbízottja és szak- szervezeti titkára. Az ankéton képviselteti magát a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. Az összejövetel alkalmával Bojtos István a Szabolcs-Szatmár megyei fiók vezetője ad tájékoztatásit az 1962. évi betétgyűjtési munka eredményéről, és további feladatairól. Tájékoztatást nyújt a munkahelyek dolgozóit érintő építési, áruvásárlási és egyéb hitelek igénybevételeinek lehetőségéről. Az OTP a jelenlévők megven- dégelése után, 40 dolgozót jutalmaz meg, olyanokat akik a takarékpénztár üzletágaiban — főképpen a betétgyűjtési munkában — az egyén és a népgazdaság érdekében eredményesen tevékenykedtek. —nemes— GEORGIJ MARTINOV TUDOMÁNYOS - FANTASZTIKUS REGENYE íi. Egyhangúan telnek a napok, de ugyanakkor csodálatosan gyorsan. Nincs időnk unatkozni. Mindnyájan dolgozunk. Az űrhajón mindig egyforma hőmérsékletű a levegő. Tiszta és teljesen pormentes. Soha nem éreztem magam olyan jól, mini most. Nem ismerjük a fizikai munkát. Bármely legnehezebb tárgyat a legcsekélyebb erőfeszítés nélkül el tudom vinni egyik helyről a másikra. Nagy érdeklődéssel várom azt a nagy jelentőségű eseményt, amikor óránként 720 kilométeres sebességgel repülünk bele a Venus légkörébe. Végtelen hosszúnak tűnik az az öt nap. amely elválaszt tőle. Még odalent a Földön elolvastam Belopolszkijnak a Naprendszer bolygóiról szóló könyvét, hogy ne mutassam ki túlságosan járatlanságomat a csillagászati kérdésekben. De a tudás, amit merítettem belőle, mégsem elégséges. Mit láthatunk, amikor behatolunk a Venus felhőtakarója alá? Milyen esélyünk vart arra, hogy életet fedezünk fel rajta, s milyen lehet az az élet? Mindezekkel a kérdésekkel Ká- movhoz fordultam. Belopolszkij- hoz utasított, aki mindenkinél lobban ismeri a Naprendszer«.. HAMM) A HARSON Nem mertem megzavarni a csillagászt munka közben. Megvártam a következő reggelizés időpontját. Amikor összegyűltünk Kámov fülkéjében, ahol a fővezérlöpult dublőz műszerei voltak és étkezés közben figyelhettük munkájukat, megkértem Belopolszkijt, meséljen nekünk a Venusról, amelyhez közeledünk. A neves csillagász elmondta, hogy a Venus bolygó vastag felhőtakaró alá van rejtve, amely soha sem oszlik le róla. Az ember minden ismerete csupán légkörének felső rétegedre vonatkozik. A bolygó felszínét soha senki nem látta és senki sem tudja, hogyan is néz ki. A feltevések, jóllehet hasznosak a tudomány fejlődése szempontjából, nem lehetnek hitelesek. A Venus átlagosan 108 millió kilométerre van a' Naptól, vagyis csaknem 42 millió kilométerrel közelebb, mint a Föld. A Venus a legközelebbi szomszédunk az űrben, ha nem számítjuk a Holdat és a néhány aszteroidot. Sebessége pályáján másodpercenként csaknem 35 kilométer. Az az idd, mely alatt eggszer-ídáésen megkerüli a Napot, vagyis a venus év egyenlő 0,62 föld évvel, másszóval mintegy. 7 és fél hónappal, A bolygó rádiusza a Föld rádiuszának 0,97 századát teszi ki, tehát átmérője csupán 557 kilométerrel kisebb, mint a Földé. A két bolygó nagyságra nagyon hasonlít egymásra. A Venus saját tengelye körüli forgásának idejét, vagyis napjának hosszát pontosan nem ismerjük. Ezt a kérdést nekünk kell megoldani. A Venus közel van a Naphoz s emiatt több fényt és meleget kap, mint a Föld s az átlagos hőmérséklete magasabb a földinél. A tömör felhőtakaró jelenléte úgynevezett „melegházi hatást” vált ki a felhő alatt. Feltételezik. hogy a bolygó felszínén a hőmérséklet magasabb, mint a földi trópusoké. Légkörének felső rétegeiben a földi színképelemző készülékek sok szénsavgázt fedeztek fel, de oxigént egyáltalán nem találtak. Ez minden, amit a földi csillagászat mondani tud. Valószínű, hogy a Venust óceánok, és elmocsaraso- dott szárazföldek borítják. Viszont valószínűtlennek tartják, hqgy.. éké •uan.^a.bolyaóo. Belopoiszkij szándékosan hangsúlyozta a „földi színképelemző készülékek” és a „földi csillagászat” szavakat:, mert az SZSZSZR—KSZ2 csillagászai lényegesen helyesbítették ezt a képet. Pajcsadze rendkívül fontos tényt állapított meg, mégpedig azt, hogy a Venus légkörében van oxigén, méghozzá elég sok és ebből azt a következtetést vonták le, hogy a Venus felszínét növénytakaró borítja, mivel a szabad oxigén jelenlétét nehéz valami mással magyarázni. Ez pedig az élet jelenlétét bizonyítja. A tudomány szerint pedig ha valahol megvannak az élet keletkezéséhez szükséges feltételek, ott az élet ilyen vág}' olyan módon megszületik. A Venuson megvannak ezek a feltételek s csillagászaink már most magabiztosan állítják, hogy ezek növények formájában' az élet keletkezéséhez vezettek. De, hogy ez az élet felvette-e más, általunk ismert formákat? természetesen nem állíthatják. tßciytztigmltj felsőbb vezetők, hivatott emberek? — teszik fel a kérdést egyes külső szemlélők. — Hát én leplezzem le a csalást, a kívülálló? Könnyen átlátni aa ilyen vélekedésen, mely nem más, mint mosakodás a felelősség alól. Mert: vajon nem hivatott-e minden becsületes ember. — legyen bármilyen a mun- kaköre — megfogni a közös kasszában dúskáló tolvajt? Elegendő csupán, ha a hivatali ellenőrzésre, nyilvántartásra bízzuk a dolgot? Nem szükséges ide valami más, a közvélemény ereje? „Csakis akkor lehet minden törvénytelen utat elzárni a szélhámosok, a társadalmi tulajdon fosztogatói elől, ha mindenki éberen őrködik a köztulajdon fedett”. Sokan felismerték már, menynyivel több lakás, kórház, iskola épülne, mennyivel jobb körülmények között élne egy-egv család, ha nem folynának el milliók az ezernyi csatornán. Csak megyénkben az elmúlt évben 7 millió 436 ezer forinttal károsították meg pénzhajhász emberek a társadalmi tulajdont. Óriási összeg ez, s ennek csak egy része térült meg. A puszta felháborodás kevés azonban! azzal nem tehetjük ártalmatlanná a fosztogatókat, sokkal inkább határozott, gyors cselekvéssel. A kisebb hibát vétőkkel szemben neveléssel : „Foglalkozhatunk és kötelességünk is foglalkozni a megbotlott emberek nevelésével, akik a véletlen következtében, vagy rossz társaságba keveredve léptek a bűnözés útjára, s hibáikat ki akarják javítani.” Sajnos még nem töltik be kellően hivatásukat az életre hívott társadalmi bíróságok, melyek jó nevelő-iskolái lehetnének a megtévedt dolgozóknak. Nem használják fel minden megyénkben üzemben, vállalatnál a nyilvános tárgyalásokat az egyén és a közvélemény formálására. A nevelés másik fajtája sem maradhat el, ha megrögzött kártevőkről van szó: ,yAz állami tulajdon gonosz, megrögzött fosztogatóira továbbra is a törvény teljes szigorával kell lesújtani”. Igen, ez is nevelés. Kényszeríteni szükséges a lopásra hajlamos embereket arra, hogy jobb belátásra jussanak. Meg kell, hogy szokják a rendes életet, s ha ez sikerül a szokás később természetükké válhat. Az y,én pénztárcám” és az „államé” nem független egymástól. Ahány forintot kilopnak az állam pénztárcájából, annyi hiányzik majd az én pénztárcámból a fizetéskor. Száz, kétszáz, vagy talán több lenne a borítékban?! Akik szemet hunynak, vagy bocsánatos bűnnek tartják, ha valaki hozzányúl a közös pénzhez, önmagukat is megkárosítják. De azokat/' is, akik bec-.ulettel dolgoznak# s» mit sem tudnak a lopásokról! Anyás» **s erkölcsi kari együtt járnak. S éppen e kettős! „káreseteket” előzhetik meg fi-’ gyelmes, éber szemek, akik egy-i aránt aggódnak az emberért és' az anyagi javakért. Ma már erkölcsi felfogás dolga mindez, ért mindinkább azzá váhiki, Páll Géza
