Kelet-Magyarország, 1962. május (22. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-13 / 110. szám

. dz őkőt Leány (Benedek tlek meséje) I Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túá, volt egyszer egy okos leány. De ez olyan okos volt, hogy az okosságának a híre még a ki­rályhoz is eljutott. A királynak annyit beszéltek a fülébe a lányról, hogy befogatott a hintóba, a tányért küldött és elhozatta az udvarába. Felviszik a leányt a palotába, ott a király fo­gadja s mondja neki: — Hallottam hírét nagy eszednek. Van ne­kem a padláson száz esztendős fonalam, fonj ne­kem abból aranyfonalat. — Felséges királyom — így a leány — van az édesapámnak százesztendős sövénykerítése, csináltasson nekem abból orsót s akkor én is meglőnöm az aranyfonalat. Tetszett a királynak a felelet, mindjárt más kérdést gondolt ki. — Hát jól van, az első kérdésemre jól felel­tél, mondok mást. Van nekem a padláson száz lyukas korsóm, foltozd meg azokat. — Én jó szívvel — mondja a leány — csak ; előbb felséged fordítássá ki a korsókat, mert azt tudja bizonyosan, hogy semmit sem szoktak szí­néről foltozni. i — Okos volt második feleleted is — mond- | ja a király, — még adok egy kérdést. Ha arra is megfelelsz, feleségem leszel: Ha én azt mondom, I hozz is meg ne is, legyen is meg ne is. Gondolkozik egy kicsit a leány, azzal kifor­dul az ajtón, ki a konyhába, szitáért. Aztán az udvarra, ott megfog egy galambot, már teszi is a szita közé, úgy megy a király színe elé. — Itt van, királyom. Fogja a király a két szitát, ami közé a ga­lambot tette, hogy megnézze, mi van benne. Ab­ban a pillanatban a galamb kirepült. De már erre olyan erősen megtetszett a királynak a le­ány, hogy menten feleségül vette. Én is ott voltam, egyet jót táncoltam. Aki nem hiszi, járjon utána. “I.VvÍiSJ háziasszonyoknak Ha clsozluk a főzeléket, márt­sunk bele par másodpercig egy darab kockacukrot. A cukor el­nyeli a fölösleges sót-ír ' ? ‘»okáig eláll a vaj, ha ecettel átitatott tiszta kendőbe göngyöl­jük és kis tállal lefedjük. Te­gyünk a begöngyölt vaj mellé két kockacukrot is, ☆ Vasaló aljái jól kifényesíthet­lek, ha nagy ív tiszta papírra (de ixm újságpapírra) egy marék fi­| nőm sót szórunk s a forró va­salóval végisimítunk rajta. Húst csak,, akkor kell megsózni ! és megsütni, ha utána hamaro­san fogyasztani akarjuk. A sült hús még rövid : ideig tartó tá­rolás esetén is sokíit veszít ízle­tességéből ☆ VízVezetekkagy lobo 1 áradó rossz szagot oly módon szüntethetjük meg, hogy erős bórax oldatot ön- ( tünk a lefolyónyílásba. Korsók, virágvázák falára és aljára száradt üledéket könnyen eltávolíthatjuk olyan ecetlel, melybe konyhasót keverünk. ir Használaton kívüli fehérnemű nem sárgul meg, ha világos pa­pírba csomagoljuk.-te Kiszáradt mustár újra friss lesz, ha egy kevés fehér bort csepeg­tetünk bele és jól összekeverjük, •fr Nem veszti el ízét a felvágott hagyma, ha margarint kenünk az elvágott részre, ★ Lélektannal az elfáradás ellen Lakás­tam­dezés Közepes nagysá­gú alacsony négy­szögletes asztal lámpával, a szék ülése párnázott, pasztellszínű, a fal mellett nagy vá­za, az ablaktól jobbra könyves­polc. A fal pasz­tellszínű, a szoba minden oldalán más. RÉGI DOLGOK BÁTHORI ISTVÁN PÉNZE Egy háromkrajcáros érme, melyet Báthori István lengyel király veretett 1581-ben, a na­pokban a svájci Aarauban ke­rült elő — egy Kanadából ér­kezett búzaküldeményből. Az érme nyilván lengyel emigrán­sok révén került Kanadába és medáliaként nyakba hordták, mert át van fúrva. A gazdája feltehetőleg mezőgazdasági munkát végzett és az érme így került a gabona közé. Most, mint váratlan import-cikk ha­zatért az „óvilágba”. A SZUEZI CSATORNA ÉPÍ­TÉSÉNEK ÉVFORDULÓ­JÁRA Az egyiptomi nemzeti könyv­tár a Szuezi csatorna építési munkálatai megkezdésének 103. évfordulója alkalmából (1859. április), kőnyomatokból, rajzok­ból és a csatornaépítési mun­kálatokra vonatkozó írásokból kiállítást rendezett Kairóban. ŐSI ILLATSZERIGYÁR” NYOMAIRA TALALTAK A Holt-tenger partján foly­tatott ásatásoknál felfedeztek egy 2600 évvel ezelőtti illat­szer- „üzem” maradványait. Az Ein Geddi nevű ősi településen az antik világ legértékesebb il­latszerét, a balzsamot állítot­ták elő. A CIPRUSI KIRÁLY TEMETÉSE Régészeti ásatások Ciprus ke­leti részében felszínre hozták egy 2700 évvel ezelőtt elteme­tett király sírját. A régészek megállapították, hogy a teme­tési szertartásoknál három rab­szolgát és két lovat öltek meg és temettek a királyi sírba, amelyben egy értékes ezüst ku­pát és a szekeret is megtalál­ták, amelyen a király holttes­tét a temetkezőhelyre szállítot­ták. Az ősi Ciprusban terült el Salamis, melynek királyai, a leletek tanúsága szerint ugyan­olyan temetkezési szertartáso­kat alkalmaztak, amilyenek Mykeneben voltak szokásban, AZ AZTÉKOK „MODERN” MÓDSZEREI Régészeti kutatások kiderí­tették, hogy az azték indiánok­nál szokásban volt csonttörése­ket úgy gyógyítani, hogy a csö­ves csontokba fenyőfapálcákat helyeztek el és ezzel illesztet­ték össze a törést. A .csonttörés ilyen módszer­rel való kezelése, amelyet az orvost u dmány „intramedullá- ris rögzítésnek” nevez, ogat- a második világháborúban került újból felfedezésre. Német se­bészek alkalmazták, persze nem fenyőfapálcikával, hanem rozs­damentes acélrudacskákkal. Az elfáradás — életjelenség. Arijakor ébren vagyunk; mindig tobbé-kevésbé működnek iz­maink, érzékszerveink, terhelés alatt áll az irányítást végző köz­ponti idegrendszer. Ha egész nap szórakozunk, sőt, ha „sem­mit sem csinálunk”, szerveze­tünk akkor is naponta megkí­vánja az alvást. Biológiai ér­telemben tehát az üdülés, a ..pi­henés” is fárasztó, és természe­tes, hogy még inkább fellep ez 9 jelenség, ha dolgozunk. Fáradtnak lenni — szubjektív érzés, s okai nagyon különbözők lehetnek. Esetleg betegségből (alacsony vérnyomás, lappangó fertőzés) ered — ekkor az or­vostudományra tartozik. A munkaié lektan vizsgálja azt, hogy egészséges embereknél mi­lyen terhelés hatására mikor következik be a fáradtság-érzés, hogyan változik a munkaidő alatt, mikor kezd a teljesítmény rovására menni, és mikor éri d azt a pontot, amelyen túl az elfáradás már zavart okozhat a termelésben és inkább árt a dol- SJozo egészségének. Az elfáradás fokozatai és vál­tozásai ma már objektív mód­szerekkel mérhetők. Nagy lehetőségeket ígérő tudo­mány, amelyben1 végleges meg­oldások váltakoznak egyelőre vi­tás, eldönthetetlen kérdésekkel. (Vitás még például, hogy a rö- vfctített munkaidőt kevesebb a, vagy több napon át ke- - «masa célszerű beosztani. Valószínűnek latsak, hogy heti két napnál hosszabb munkaszü­netet általában nem tesz szük­ségessé az elfáradás mértéke, másrészt káros hatású kizökke­nést okoz. Egyhangú (monoton) munkát hatásosabban old fel a többször beiktatott rövidebb szü­net. Természetesen ez szervezé­si kérdés is, de megoldásánál a munkalélektannak is döntő sze­repe lesz. Friss? Tartós marad az alma, ha glicerines ruhával bedörzsöl­jük. Húsleves aranysárga színt kap, ha itiszta hagymahéját főzünk bele. ■ír Ha megsült a torta, tegye a formát hidegvizes rongyra, így a torta könnyen kijön belőle. Gyermek-re jtvény Äi Vízszintes: 1. Mocsár. 3. Ábra. 5. Időjelző. 6. Amit nem tudnak, vagy nem szabad tudni. 7. Rápa­kol. 9. EXO. 10. Főzeléknövény. 13. Fözeléknövény. 16. Liszt­gyár. 19. Főzeléknövény. 22. Gyűjtögető rovar. 23. Feketém. 24. magyar németül. 25. Tisztít. 26. Kacat. 27. Mázol. 1. Tudósok mondjak, hogy a kalap története ősidőkre nyúlik vissza. Az ógörögök kalappal ábrázolták Hermest, így elevenítették meg Anti­gone királylányt, kala­pot találunk a legrégibb szumir emlékeken és — nagyot ugorva időben — Sisek Samu fejetete- jén is. Az Állami Áruház sarkán jött velem szem­be Sisek. Előkelőén, komótosan lépegetve puha, széles kalapja alatt. Nem vett észre. Én köszöntöttem elő­ször jó hangosan, fe­jemmel is biccentve hozzá, ö pedig amolyan cserkész mozdulattal, két ujjahegyével pöc­cintett egyet a kalap­ján, Ki így, ki úgy.— mentalitás kérdése. Ezt gondoltam. Az ám, de amint hátra pillantok a széles karimájú, puha kalap csaknem a földet kút már igen. Tele sza­kadással, lyukkal, ka­rimája lecsüngött, a zsír ujjnyi vastagon volt rajta. Egyik kis község tanácselnökének Kalaptörténetek veri, Sisek ezúttal a fő­nöket üdvözölte. 2. A királyi koronákat nem számítva, a leg­drágább kalapot állító­lag Firenzében őrzik. Hódprémből készült, arannyal, ezüsttel ki­vert. En ezt nem lát­tam. De hasonló ...érlar elöszobájában vettem szemügyre. Egy székre helyezve várta az el­nökkel tárgyaló gazdá­ját. — Ejnye, ejnye! — gondoltam, akár a múltban, kinn leteszik a kalapot. — Basásko- dás, elszakadás a dolgo­zóktól. .. — ilyen és ehhez- iuaaotüó szavak jutottak eszembe. Ám az ajtón kiszűrődő mondatfoszlányok mindjárt megnyugtat­tak. A kalap gazdája így búcsúzott a fiatal elnöktől: — Aztán el ne felejtsd fiam elin­tézni! Tudod a hebe­hurgya ígérgetéseket nem szeretem. A falu juhásza volt. — Ha a főjegyző úr­hoz nem vittem be ezt a kacatot, már csak az én András öcsémet is megtisztelem ennyivel Annál is inkább, mert ő meg is érdemli a tisz­teletet, — válaszolta kérdésemre. — Kicserélni? Szó sem lehet róla! Az, öreg apámtól jussoltam va­lamikor, az meg az ő öregapjától. Nagy érték ez kérem! KecakiMsekú iggőleges: 1. Leszakít, 2. Kártyajáték. 3. Ilyen szék is van. 4. Bikavadító színnek mond­ják. 6. Főzeléknövény. 8. Kevert lak. 11. Azonos magánhanzók. 12 Azonos magánhangzók. 14. Mint a vízsz. 5. 15. KXA. 16. Bájgli töltelék. 17. Lombot alkot. 18 Azonos hangzók. 19. PHUSK. 20. Egykoron. 21. Megy, sétáL Megfejtendő: visz. 10, 13, 19 es függ 6. Múltheti megfejtés: Szeged— Miskolc—Cegléd—Szolnok—Eger. Könyvjutalom: Tömösközi Már- tr. Helyben, Békeház, Nagy Ho­lt v. Helyben, Virág u. 84. és Vaj­da Sándor Nyírbértek, Posta úri i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom