Kelet-Magyarország, 1962. május (22. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-13 / 110. szám

A társadalom és a rendorses; együttműködésével na^obb köircndet Javult a közbiztonság — Kevesebb a vagyon elleni bűncselekmény Nagyobb erővel a közvagyon megkárosítói ellen — Barátságos kapcsolat a rendőrség és a becsületes dolgozók között — Beszélgetés a megyei rendőrfőkapítánysóg illetékeseivel A budapesti Váci úti Vámos Ilona Ápoló- és Szülész- npképző Iskolában 250 ápolónőt és szülésznőt képeznek ki. Az iskola bentlakásos és ingyenes ellátást biztosít a nö­vendékeknek. Az általános iskola elvégzése után a tanu­lok két éven keresztül elméletben és gyakorlatban ismer­kednek meg a szakszerű betegápolással. A képen Primász Rezsimé másodéves ápolónő-tanuló vérnyomásmérést gya­korol. (Molnár Edit felvétele) Nem véletlenül nevezték a múltban sötétnek megyénket. A gazdasági és kulturális elmara­dottság egyik következménye volt, hogy Szabolcsban napiren­den szerepelt a bicskázás, ve­rekedés, a vélt, vagy jogos sé­relmek önhatalmú megtorlása. A néphatalom megteremtésével, a kulturális forradalom és az élet- színvonal jelentős emelkedésé­vel változás következett be. — Milyen jelenleg a közbiz­tonság? — kérdeztük a megyei rendőri őkapitanyság illetékesei­től. — Igen kedvező, mint ahogy az országban mindenütt. Me­gyénkben ez év első három hó­napjában 1961 hasonló idősza­kával szemben — bár a közbiz­tonsagot veszélyeztető bűncselek, mények már akkor sem voltak magas számban — huszonkét százalékkal kevesebb esetben kellett elrendelni a nyomozást Különösen örvendetes, hogy a? azelőtt sokszor előforduló élet ét testi épség elleni bűncselekmé­nyek még nagyobb — 39 — szá­zalékban csökkentek az említeti időszakban. Meg kell mondani a gyorshajtásból, gondatlan, bálytálán, de leginkább ittas ve­zetésből következő balesetek miatt. Sok ugyanakkor a közle­kedési szabálysértés — elsősor­ban a kerékpároknál, fogatolt járműveknél. Nem ritkán az ilyen esetek miatt történik sze­rencsétlenség A megye rendőri szervei — helyesen — hatható­sabb intézkedésekkel akarják megszilárdítani a közlekedési rendet. — Támaszkodnak munkájuk során a társadalomra? — Rendőrségünk a népből van és a népé. Ebből következik, hogy intézkedéseikben egyre in­kább kérik, s kapják meg a be­osztottjaink a társadalom segít­ségét. A lakosság nélkül nem is lennénk kepesek jó munkai végezni. A hivatásos rendőrökön kívül jelenleg ezerháromszáz ön­kéntes rendőr óvja a becsületet emberek nyugalmát megyénkben, segít a megelőzésben és a fel­derítésben. Feladatunkat egyre jobban akarjuk ellátni, kiváló rendőröket akarunk képezni. Olyanokat, akik politikailag és szakmailag egyaránt magas szín­vonalon képesek dolgozni, akik­nek barátságos, jő a viszonyuk a becsületes emberekkel, ugyan­akkor határozottak és könyör­telenek a közrend, a közvagyon megsértőivel. A főkapitányság illetékesei végül azt kérték a megye la­kóitól: segítsenek ezután ts a rendőrségnek a tolvajok, sik­kasztok leleplezésében, a vere­kedők, garázdák és huligánok megf ekezésé ben. Kopka Janos ezek is szinte kivétel nélkül az ' ital következményei, sokszor i csak lényegtelen szóváltásokból erednek, egyszer sem jártak azonban anyagi haszonszerzéssel. Rendőrségünk fontos feladata to­vább csökkenteni az ilyen bűn- cselekményeket, még biztonságo­sabb körülményeket teremteni. — Érezhető javulás más te­rületen is ? — Pozitív irányú a vagyon, illetve a javak elleni bűncse­lekmények alakulása. Ezek glo­bálisan 11 százalékkal csökken­tek egy esztendő alatt, s a betö­réses lopásnál már lényeges, 43 százalékos a javulás. Jó jel az is. hogy az esetek nagy százalé­kában egészen apró tárgyakat tulajdonítanak el, statisztikánk­ban leginkább mezei és erdei lopások, tyúk-, illetve kerékpár­lopások szerepelnek. A sikkasz­tásnál is kedvezőbb a kép, itt idén 54 százalékkal kevesebb- szer kellett elrendelni a bűnö­sök felkutatását, a nyomozást. Ennek ellenére sem megnyug­tató a helyzet, mert népgazda­ságunk itt szenved, a legnagyobb károkat. A hiányos ellenőrzés nem ritkán nagyösszegű hiányt okoz a közvagyonban, amint azt a már bíróság által is letárgyalt Nyíregyházi Cipész KTSz és a nyírbátori OTP fiók esetében is tapasztaltuk. A megelőzésre for­dítjuk a gondot, ennek elmulasz­tása eleve jó táptalaja a bűn- nek. — Ügy tudjuk, a közlekedési baleset most its sok. — Sajnos, igen. Sok irányú erőfeszítéseink ellenére is sok a baleset, évente 120—150 eset­ben kell elrendelni a nyomozást HÄJNALODIK a Vörös Hajnalban Út a esőd széléről a hőség előszobájáig Oláh Ferenc olyan időben ke­rült az újfehértoi Vörös Hajnal Szövetkezet elnöki posztjára, amikor tizenhárom esztendei re­ménytelen küzdelem után meg­húzni készültek a vészharangot a gazdaság felett. Csőd szélén, felbomlás előtt állt -a közösség, csaknem hét és félszázezer fo­rmt adóság nyomta az embere­ket, De nemcsak ezt a tehert vallaita Oláh. Tagok és elnökök Itt voltak az elkeseredett em­berek, akik . eddig az esztendők végen hiaba tartották a tenye­rüket. alig kaptak valamit. Az elnökök sűrűn váltották egy­mást Oláh elődje kerülte az embereket. "Nem törődött azzal sem. ha valaki a sárga földig leitta magát. Ót viszont a ta­gok nézték levegőnek, azt csinált mellette mindenki, amit akart. Az emberek- nem dolgoztak, az adósság gyűlt sokan pedig ván­dorbotot fogtak, itt hagyták csa­ladjukat. Veszélybe került a si- lányan takarmányozott sovány jószagállomány, s ha nem akad néhány olyan ember, mint az öreg Orgonás, tán éhen is pusz­tulnak. „Ő sem fogja megváltani...“ — ö sem fogja megváltani a világot — tudni vélték a kishi- tüek. bár bizalmat szavaztak a többiekkel együtt Oláh Ferenc­nek. noha mást éreztek. Olyan szegények voltak a Vö­rös Hajnal tagjai, mint a temp­lom egerei. Még csak fillér sem eincogott a közös kasszájában amikor az új ej nők zsebbe nyúll és azt mondta:.. — Emberek! Itt van ez a pénz az induláshoz, s kezdődjön a munka. S több ezer forintot szá­molt. az asztalra. — Hát ez lehetséges?! Hihe- hó?\ — álmélkodtak ©gyesek. —• Ha majd lesz a közös kasz­azajában, visszaadják — mo­solygott Oláh. Az elvetett mag Elvetette a bizalom első mag jsi. a fegyelem alapját. Ha ; fiataloknak nem volt pénzük mentek az elnökhöz. Oláh Fe nenc meg küldte a cédulaka feleségének, hogy adjon. Ha te­metéshez kellett segitség, rá szá­míthattak. Nem működött a szecskav.ágö, futottak érte. s ö megjavította. Nem volt ember, aki bízott volna a hazatért ré­szeges Kristóf János megválto­zásában. Hatására a legjobb ko­csis lett belőle. Oláh Ferenc el­képzelése alapján, vállalva a fe­lelősséget, változtatták meg a hizlalda építésének tervét. — Mi a fenének épít az el­nök ilyen ólakat? — vélekedett akkor Fábián Ferenc, Sztányi Sándor és Laekovszki Ferenc. Oláh Ferenc meghallotta, de akkor nem szólt. — Az első sertésszallítmány átadásához őket vittem magam­mal. hadd lássák mi pénzt ka­punk azokban az ólakban ne­velt sertésekért. •— mondja Oláh. S a bizalom bizalmat szült. Bevezettette a telefont, s he­tenként kétszer a szövetkezet fogata szállítja a telepre a fe­hértói kultúrosokat, hogy filmet nézzenek, művelődjenek az egy­kori cselédemberek. A szövetkezet talpraállásál olyan emberek segítették mel­lette, mint Földes Imre agro- nomus. a gyermekkora óta ker­tészkedő Gonda Béla és dr. Ső- rés Imre főkönyvelő. S alig múlt el egy esztendő az emberek meg­változtatása új élet forrása lett. Ma már egymást is ellenőrzik — Ma már minden szalma­szálra vigyáznak — magyarázza Oláh Ferenc. — Egymást is el­lenőrzik, nehogy több munka­egységet írjanak, mint »meny­nyiért megdolgoztak! A közös­ség jó munkájának az eredmé­nye, hogy rendeztük tartozásun­kat, s a múlt évben 17 forintot osztottunk munkaegységenként zárszámadáskor. Ebben az év­ben már 30,90 forint a tervünk — teszi hozzá büszkélkedve. — Magunk sem hittük, hogy idáig fejlődünk — vélekedik Orgonás József, a hatvan eszten­dős tehenész. — Most gond nél­kül élhetnek embereink, nem háborgatja ókét senki, s -eddig még minden hónapban kaptuk a 15 forint előleget munkaegysé­genként. — Gondoskodnak rólunk is — így a hetvenhárom éves Márkis Sándor. — Talán már én sem élnék, ha az agronómusunk, Gonda Béla be nem visz kocsi­ján a debreceni klinikára. Pe­dig nagyon féltem az operálás­tól. — Azért vagyunk, hogy segít­sünk, nem, Sándor bácsi? i — válaszolja Gonda. Hiszen csak a falutól 12 kilométerre vagyunk, s mikorra ide az orvos kiér, a beteg meghalhatna. így aztán hol én, hol az elnök elvtárs vi­szi kocsiján a betegeket, szülő anyákat a kórházba. Az én Sko­dám 25 ezer kilométert futott, de ebből húsz biztos a szövet­kezetért, meg az itteni embere­kért. Minden az emberért Itt ma már minden az em­berért van. A milliókat érő ser­tés- és szarvasmarha-állomány, melyre oly nagy gondot fordít az elnök, az ez évben már 400 ezer forintot jövedelmező ker­tészet. a 10 hold szőlő, a 90 hold gyümölcsös, a sok-sok gép, mely könnyíti a munkát. Farkas Kálmán. Uj gép a szövetkezetben Éjszaka megérkezett a gép. másnap mai' vetették vele a kukoricát a vásárosnaményi Vörös Csillag Termelő- szövetkezetben. A tagság örö mmel tapasztalta, bog?- mi­lyen jól dolgozik az új szovjet kukoricavető gép. Hammel i. felv. Állványos lucernaszárítási bemutató a vásárosnaményi Vörös Csillag Tsz-ben Péntekén a vásárosnaményi Vörös Csillag Termelőszövetke­zetben egésznapós — bemukató- al egybekötött, — lucernaszárí­tási tanácskozást tartattak. A tapasztalatcserén megjelent a já­rás valamennyi termelőszövetke­zetének párttitkára és agrönómu- sa. Részt vett a tanácskozáson luhász József elvtars a megyei ián!bizottság mezögazdasagi osz- álv vezető je és Hegedűs Sándor elvtárs a jgrasi pártbizottság tit­kára. • A pillangós szénaszárítás új módszereit Prix Mihály járási töagronómus ismertette. Elmond­ta, hogy a hagyományos szárítási mód­dal — a renden való szárí­tással — a lucerna legérté­kesebb része, a levél jelentős százaléka Jetöredezik. így a mennyiség is csökken, de kü­lönösen nagy a károsodás a minőségben. Nagyobb a kilugozódási veszély és a renden való szárítás gátolja a következő hajtás fejlődését is. E hátrányokat - nagyrészt' meg lehet szüntetni az állványos szá­rítással. A levél szinte kivétel nélkül megmenthető, így majd­nem ké.szeresére emelkedik a ta­karmány fehérje tartalma és nagy jelentőségű, hogy a külön­ben veszendőbe menő karotin jórészt megtartható. Az idén, amikor egy aszá­lyos esztendő és egy hosszú­ra nyűit tél után vagyunk sokkal inkább szükség van minden szál takarmányra es minden gramm tananyagra, mint más esztendőkben. Prix elvtárs szakmai tájékoz­tatója után gyakorlatban ismer­kedtek meg a részt vevők az áll­ványos szántás megszervezésével* végrehajtásával. A Vörös Csillag Tsz-ben az állványokat — szük­ségképpen — a dohányszárító szerdia rudakból készítették. A rudakat átalakítás nélkül hasz­nálják fel — nem vágnak el be­lőle és nem fúrják ki , így a dohanytöres idején újra hasz­nosítani tudják, A részt vevő szövetkezeti ag- ronómusok közül többen vállal­tak, hogy ók is megpróbálkoznak az állványos szárítással. 3 KELEX-MAGXASUMRS2A*»

Next

/
Oldalképek
Tartalom