Kelet-Magyarország, 1962. május (22. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-06 / 104. szám

Irodalom —Művészet — 1 udomány Mielőtt szétvertük a Föld vonzóerejének bilincseit.„ Amiért 8 scovjetek az elsők a világűr meghódításában Ferrara hosszú éjszakája Amikor a bűn büntetlen marad A* 1961-e* év tsvaézát soha öefn fogja elidejtani egyetlen torta rsurtk sem. Az dao ember, * Szovjetunió polgára megjárja a yilágűrt és sikeresen visszatért bolygónkra, a Földre. Az elragad­tatott világ üdvözölte Jurij Ga­garin t es köszönetté a munka, s a tudomány hatalmas győzelme alkalmából a nagy hős hazáját. A burzsoá sajtó tanácstalanul kapkodott és a lapok hasábjai­ról szinte le sem került a kér­dés: miért az oroszok az elsők a világűrben? Miért van az, hogy az első S/.putnyik, az első világűrbe küldött élőlény, az első mesterséges égitest, a Vénusz felé repülő első űrhajó mind- roind a Szovjetunióból indult el? A Vörös Proletár történelmi emléke Érdemes megemlíteni, hogy a Vörös Proletár gyárban történel­mi emlékként őriznek olyan esz­tergapadokat, amelyeket huszonöt, harminc esztendővel ezaiőti. vá­sárolt a Szovjetunió Angliában. Valóban hősies utat kellett meg­tenni ezektől az idegenben ké­szült gépektől azokig a gépekig, amelyek biztosítottak te ellő utazást a világűrbe. Még hatalmasabbak a szovjet ipái- fejlődésénsk távlatai. Az SZKP. XXII. kongresszusán el­fogadott, tudományosan megala­pozott (programban, amely a kommunista társadalom felépíté­sét irányozza elő, ott áll, hogy a Szovjetunió évente 250 millió tonna acélt fog termelni. Olya« hatalmas folyam ez, amely per­cenként 475 tonna fémet hordoz. A képle esség kedvéért elmond­hatjuk, hogy egy ilyen perc­nyi” femrnennyigég elegendő száz traktor elkészítéséhez. A GIRD csoport első rakétahajtó műve Lám. milyen mérhetetlen fém- lomeg várja a közeljövőben a szovjet szputnyikokat, Talán fö­lösleges is mondanunk, hogy az új fémötvöaet százait állítjuk majd elő, amelyek lehetővé te­szik ß világűr meghódítása leg­bonyolultabb feladatainak meg­oldását is. A megfelelő fémötvö- zetek felkutatása egyébként an­nakidején leküzdhetetlen aka­dályként tornyosult azok előtt a szovjet mérnökök előtt, akik el­sőként dolgoztak a rakétatechni­ka területén. Még 1931—32-ben a leglelkesebbekből kiosiny cso­port szerveződött az úgynevezett GIRD-csoport (a Reaktív Mozgás Kutatóinak Csoportja orosz rö­vidítésé.! Az első ráké. ahaj tómű vek, amelyeket ez a csoport épített, szinte másodpercek alatt elégtek: egyetlen fémotvözet sem bírta a háromezer fokos hősége'. Mindez * probléma most mér rég hátunk mögött van, megoldottuk őket. A saputnylkokban és az űrha­jókban rendkívül fontos szerepük vaa a különféle automatikus be- reoetaaéeekneé. Attól a pillanat­tól heudve hogy a rakéta elvá­lik a F<H<ítól, bonyolult meclia- iHamuatoak irányítását az au to­rna ö ki# hwewdeaés veszi át. Ez a berendelés kényszeríti » raké­tát, hogy az adott röppályán morogjon, roaérl; » hajtóműveket ff kikapcsolja a kiégett rakéta fo- éOMÉajkat. ^ froternntulne készüié- -sfc ftOmcmütsA: m űcbajó belse- a ortgtaétns hőtnersékíi.o;. JkMQWfc » <8talÍBit a világ- wÄent eméb lm»8? aüiboésbe a SMMSMMvr m aatomatikus ttorikMBMkaÉtt ól még egész * l—p88> 8'laúotot hajtanak. mmemmmär mmocmzAn a Ha c cikk olvasói eljutnának egy olyan műhelybe, ahol az űr­hajók legfinomabb műszereit ké­szítik, megdöbbennének a látot­tak felett, y ilyen műhely leg­inkább egy hatalmas műtőre emlékeztet, A hófehér köpenyek­ben sü i-göiodó emberek százai legalább olyan bonyolult, tinóm és érzékeny műszerekkel dol­goznak, mint amilyen maga az emberi szervezet. Ide nem sza­bad szövet, vagy gyapjúruhában belépni, mert a szövet és a .gyap­jú olyan apró, szemmel láthatat­lan porszemecskéket tartalmaz, amelyekből egy is elegendő, hogy tönkjretegye a finom műszereket. A műhelyben klímaberendezés biztosítja az * állandó, szigorúan meghatározott hőmérsékletet. A műhelyben csali szarvasbőr kesztyűben szabad dolgozni, mert ez nem ereszti át a kéz verejté­ket. Az alig észrevehető nedves : ujjnyom i« tönkreteheti a mű- I szert, A műhelyt fák övezik és virágágyak, a helyiség mindig vi­lágos, napfényes. Csoda-e hát ezek után, hogy az itt készült műsze­rek oly -irigy lésremei tó pontos­sággal vezetik útjukra a szput- nyikokat és az űrhajókat. A műszeriparhoz hasonló sorsa van a kémiának, a szovjet ipar másik új ágazatának is. A világ­űr kémiája egyet jelent a hajtó­művek üzemanyagával, ezernyi í alkatrésszel, amelyek tartósság I szempontjából vetélkednek az ! acéllal, csakhogy annál sokkalta könnyebbek. Ez azt jelenti, hogy hűálló és hangnyelő konstrukciós anyagokat kell létrehozni, Ilyen ■ anyagokat kémikusaink már nem­csak laboratóriumokban tudnak ! előállítani, hanem az iparban is. Három és félmiliió szakember Folytathatnánk tovább az űr­repülés problémáinak megoldá­sában résztvevő ágazatok felso­rolását. Például meg lehetne em­líteni, hogy a Szovjetunióban több mint három és félmillió fel­sőfokú képzetséggel rendelkező szakember dolgozik- hogy- a nép­gazdaságban több mint három­millió mérnök tevékenykedik, csaknem kétszerié több. mint az Egyesült Államokban, hogy a Szovjetunióban minden negyedik ember tanul— Mindennek megvan a maga oka. Országunk tudományának, technikájának, iparának viha-os fejlődése, a világűrben, s a föl­dön eléri szovjet eredmények, a szovjet emberek képességeinek és tehetségének sosem látott fej­lődése a felszabadul^ munkán alapul. Mielőtt szétvertük, volna a Főid vonzóerejének bilincseit szovje. hazánk népe először a szociális egyenlőtlenség, az osz- tálvelnvomás bilincseit zúzta szét és felépítette a szocialista álla­mot. És mindenekelőtt itt kell keresni a legfőbb feleletet arra a kérdésre: „Miért az oroszok az elsők a világűrben?” A Szovjetunió űrhajós-pilótája, a Szovjetunió hőse Germán Tyi- tov az SZKP XXII. kongresszu­sán mondotta: „Ma az egész világ tudja, hogy a Vosztok 1 és a Vosztok 2. űr­hajók repülőtere maga a szo­cializmus, amely megteremtett minden előfeltételt az űrrepülés­hez... Joggal vagyunk büszkék arra, hogy az űrhajók szovjet földről startolnak. Kétózázhúszmlllió szovjet ember — ime az erő, amely a csillagokig emeli azo­kat.”. Olyan ember mondta e szava­kat, aki huszotíöt órát töltött az űrhajó kabinjában. Hallgatnunk kell rá. N. Petrov gépészmérnök. 1943. ősze, Mussolini bukása után. Hiába kötött Olaszország különbékét az angolokkal, a fa­sizmus tovább tombol. Razzia razziát követ, félelem és rette- gés mindenütt. Ebben a drámai háttérben bontakozik ki dr. Barilari. a fér- varai gyógyszertáros feleségének, a szép és fiatal Anr.ának egyéni tragédiája. Férje, Mussolini egy­kori lelkes híve, mindkét lábá­ra megbénulva némán és szenv- telenül figyeli a szomorú ese­ményeket az ablakából. Anna egész nap a gyógyszer­tárban dolgozik, este odaadóan ápolja magatehetetlen férjét. Egy este találkozik gyerekko­ri szerelmével, Francoval. az antifasiszta katonaszökevénnyel. Amíg ők légi emlékeiket idézik tel, Anna férje az ablakból né­zi, hogy egykori barátja, a fa­siszta Aretusi parancsára ho- Syan gyilkolják halomra az an­tifasisztákat, köztük Franco ap­ját is. 17 év múlva újra feltűnik Are­tusi. A haja szála sem görbült meg. Florestano Vancini olasz filmjét szerdáig vetítik a Móricz Zsigmond Művelődési Házban. K €J> Y V J£ .IIP Ci) Jh <C HONORÉ DÉ BALZAC: A REJTÉLY A történet Napóleon konzulsá- gának utolsó, és császárságának első éveiben játszódik. Főszerep­lői: négy arisztokrata ifjú és Laurence grófkisasszony. A négv ifjú szerelmes a grófkisasszonyba, aki nem tud közülük választani. A mű kiválóan megmutatja a realizmus és romantika vonásait vegyítő művész sajátságait és erényeit. i JOYCE CARY: TÉVELYGŐ CSECSEMŐK í Joyce Cary a modern angol irodalom egyik gazdag életművü Erzsi néni a könyvek között Egyszer loptam életemben. — Szüleim dohányosok voltak. Uj cseléd költözött a tanyára. Mint kislány figyelmesen néztem a megérkező szekeret, Kopott, sze­gény kis bútor, semmi más, d? mégis, egy pár darab sárga re­gény. Az új cselédek átszállítot­ták szegénységültet, de ők maguk . egy hét múlva jöttek át a tanyá- [ ra. Egész nap izgatott voltam, de i még éjszaka sem tudtam aludni i Hirtelen gondoltam egyet, kiug- j róttam az ágyból és elmentem z cseléd házhoz. Ablaka ki volt tör . ve. Bemásztam. A holdfénynél rögtön megláttam keresett . kin­csemet, a sárggregényt. Micro-' élmény volt számomra! A több fiatalnak elmeséltem tartalmát, s egy hét múlva visszaloptam, ne hogy baj történjen. Itt kezdődő' ismerkedésem a könyvvel. így emlékszik vissza Erzsi né­ni, az egyszerű parasztasszony, u elemije van, de ahogy ő mondja, a „fejéresel gimnáziumban” vég­zett. Hogyan ismerkedett meg au iro­dalommal? Fiatal koromban, egy Müller nevű pap adott kezembe könyvet. Apáca akartam lenni, de olvasás közben más lett a nézetem. Az cR-r'-.-yv,, Később volt egy érettségizett barátnőm, tőle igen sokat tanultam. És azóta? Guides községben mindenki tudja hol van a köny.:jr. Babl­necz Mihály né leikor ... .j v táros. Mindenkit megszólít az utcán. ajánlja a könyveket. Saját házá- \ ban van a könyvtár, mivel eddig 1 a község nem tudott helyiséget j biztosítani. Könyveit egy „Sza­bad polcon” és egy könyvszek­rényben tartja. 203 olvasója van. A Könyvtáros c. folyóirat 1901'. i decemberi száma országos pályá­zatot hirdetett. A pályázók fela­data volt, hogy az egyes könyv­tár tipúsokban alkalmazott mun­kamódszereket leírják. Babineczné is beküldte pályázatát, amelyben leírta a saját falusi olvasószol­gálati módszereit. A levél első dí­jat nyert. Az Élet és Irodalom núrcius 31-i száma is -közölte. Miért lett könyvtáros? — Láttam a pedagógusok ne- ;áz munkáját. A könyvtár holt­ponton állt. A lakásomat önként Elajánlottam, s örömmel vállal­tam ezt a pozíciót. Tudja, ki le­het a jó könyvtáros, — mondja. — Aki szereti az embereket és azt akarja, hogy minden ember olvasóvá váljék. Ha ez így van — márpedig így van — akkor Babinecz Mi- hjlyné valóban jó könyvtáros. Példaképe lehet falusi könyvtáro- eainknatk. Somogyi Jolán és sok elismerést szerzett alko­tója. 1957-ben hall meg. Különös tehetséggel Irt rövid, két-három oldalas elbeszéléseket a gyerme­kekről, a gyermekek világáról Ezeket a friss karcolatokat az író halála után gyűjtötték kötetbe. LEV TOLSZTOJ: FELTÁMADÁS E regényben Tolsztoj,' megraj­zolja Katyusa Maszlova- tragikus sorsát, majd újjászületését, Nyehljudov herceg vezeklését és törekvését az új- életre. Ugyan­akkor bemutatja a nincstelen orosz falut, a cári börtönt és fog­lyait, a szibériai száműzetést és a forradalmárokat. Megdöbbentő képet fest a bíróságról, az egy­házról, a magasrangú hivatalnoki karról, a cári Oroszország egész államrendjéröl és társadalmi be­rendezéséről. . e>. • f MAGYARORSZÁGI MŰVÉSZET A HONFOGLALÁSTÓL A XIX. SZAZADIG 2. javított kiadás. Szerkesztette; Dercsényi Dezső. A köte# a ma­gyarországi művészet történeté­nek első. közel ezer esztendejét: a honfoglalástól a XIX, századig terjedő szakaszát tárja élénk, A könyvet népszerűsítő stílusa, a magyarországi művészet legérté­kesebb emlékeit bemutató, köze! 400. részben színes képe az olva­sóközönség legszélesebb köre szá­mára is élvezhetővé teszi. GARAI TIBOR: A FELÜLETVÉDELEM ALAP ISMERETEI A könyv a legkülönbözőbb iparágakban dolgozo szak- és be­tanított munkások részére ismer­teti azokat a technológiai megol­dásokat, amelyek a járművek, gé­pek stb. felületét teszik ellenálló­vá az időjárási és vegyi beha­tásokkal szemben. Tiltott viselet a szövet és syapjúruha sonlítani az 1913-as év színvona­lával, a műszergyártásban nem tehetünk ilyen összehasonlítást,... j mert nincs mivel. Az 1913-as év­ben Oroszországban ilyen iparág nem létezett. A szovjet műszer­ipar elkápráztatta a világot, pe­dig még harminc esztendős mii Ifi a- cinr»c vegye, A gyakorlat bebizonyítot­ta, hogy szputnyikjaink és űrha­jóink automatikus műszerei hi­bátlanul dolgoznak. Magas fejlettségű műszergyár­tás nélkül gondolni sem lehet űrrepülésre. Míg azonban a szov­jet fém gyár tás és gépipar jelen­legi színvonalát össze tudjuk ha-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom