Kelet-Magyarország, 1962. május (22. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-25 / 120. szám
„Csipkerózsika* Őfeiiértón Az ófehértói általános iskola pedagógusai a tanításon kívül nagy figyelmet szentelnek a gyerekek kulturális tevékenységének. Nemrégiben az iskola két nyolcadikos osztályának tanulód a „Csipkerózsika” című mesejátékot mutatták be nagy sikerrel a községi művelődési házban. A színjátszócsoport azt tervezi, hogy a nagy sikert aratott mesejátékot a járás többi községeiben is bemutatja. Kricsfalussy Béla Munkában az állatorvos „Gazdátlan“ épület és nemtörődömség Nyír lúgosán T így is lehet ••• A Nagykállói Szövetkezeti Bizottság színjátszó csoportja nemrégiben Nyíregyházán vendégszerepelt. A műsor befejezése után a színjátszók, az előre megrendelt vacsorán vettek részt a Szabolcs Étteremben. Az asztalnál ülők már jóízűen fogyasz- tották a frissen készült, ízletes vacsorát, amikor újra megjeleni j a pincér kis tányérral, rajta egy 1 rántott hússzelet: 1— Kinek kisebb az adagja? — kérdi udvariasan. Mindenki a tányérjára nézett és közölték, hogy nem észlelnek hiányosságot. Ekkor a felszolgáló kedvesen megjegyezte: — Leteszem az asztalra, mert ez ide jár — s azzal tovább ment. Hosszú éveken keresztül volt módomban ilyen rendezvényeken részt venni, de ilyen figyelmességet még csak most volt alkalmam tapasztalni. Kiss Sándor A cserepek a tetőn összetörve, télen a hó beesett és az olvadás következtében a padlás egy része leszakadt. Az ablakokat a gyerekek betördelték, a villanykapcsolókat kiszaggatták, a villanyóra hiányzik. Valahogy így lehetne jellemezni Nyírlugo- son a Mátészalkai Sütőipari Vállalat tulajdonát képező, ezelőtt sütőüzemnek használt épületet. A községi tanács vb. részéről még tavaly ősszel kértem a járási tanács vb. kereskedelmi csoportját, hogy hozassák rendbe az épületet, vagy adják vissza a községnek cseretelep céljára. Kérésünket továbbították a megyei tanács vb. kereskedelmi osztályához, ahonnan a következő választ kaptuk: „...azt visszaadni nem lehet, mert a vállalat korszerűsíteni kívánja és újból sütőüzem lesz belőle”. A korszerűsítés azonban elmaradt. EZ év tavaszán újra haMiért nem kapott nyereségrészesedést ? Panasszal fordult hozzánk Pin- kóczi István mándoki olvasónk. Levelében megírta, hogy az elmúlt évben az ÉM Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnál dolgozott és nem kapta meg a nyereségrészesedést. Levélírónk panaszára a vállalat munkaügyi osztályától a következő választ kaptuk: Az út már készül Pótkocsis autóbusz Tiszarádról Nyíregyházára „Pinkóczi Istvánt 1961. december 22-én fagyszabadságra küldtük. Ő ekkor felmondott és munkakönyvét december 29-én vállalatunk központjában személyesen átvette. Tekintettel arra, hogy a vállalat üzemi tanácsának korábbi határozata értelmében nyereségrészesedést csak az kaphat, aki december 31-én még állományunkban van, a panaszos saját magát zárta ki a nyereségrészesedésből.” sonló kérelemmel fordultunk az illetékes szervekhez, de választ azóta sem kaptunk. Válasz nélkül maradt a vállalat központjához irt levél is. A gazdátlan épületet a helyi földművesszövetkezet is igényelte már üzlet- helyiségnek, de kérelmét elutasították. Szinte érthetetlen ez a nemtörődömség. Engedik, hogy egy j jobb sorsra érdemesebb épület így tönkre menjen, ugyanakkor a község dolgozóinak 10 kilométerre kell utazniuk, hogy kenyérgabonájukat ki tudják cserélni, mert a malomiparnak nem tudunk lisztlerakat céljára helyiséget biztosítani. Javaslatunk: állítsák vissza az épületet sütőüzemnek, vagy adják vissza a községi tanácsnak lisztcseretelep-helynek. Babály Sándor vb-elnök A gelénesi Búzakalász Termelőszövetkezetben az elmúlt napokban 340 darab sertést oltottak be pestis ellen megelőző vakcinával. A képen: Juhász János barabási állatorvos munkaközben látható. (Hammel J. felvétele) Megírtuk, a MÁV intézkedett Lapunk április 19-i számában megírtuk, hogy vagy a vonatok késnek, vagy az állomás órája jár rosszul a nyíregyházi állomáson. A MÁV Debreceni Igazgatósága válaszait a bírálatra: „A megállapítás jogos volt. Nem a vonatok késtek, hanem a nyíregyházi vasútállomás órája járt pontatlanul. Ennek megszüntetése érdekében intézkedtünk. Kovács András műsz. tanácsos, o.. vez.n Levelet írt szerkesztőségünk címére Bodnár Albert tiszarádi lakos. Arról panaszkodik, hogy a Tiszarádról reggel Nyíregyháza felé induló autóbusz túlzsúfolt, sőt nem egyszer többen , is lemaradnak. A panasz kivizsgálása után a Nyíregyházi 5-ös számú Autóközlekedési Vállalattól a következő választ kaptuk: „...a túlzsúfoltság az autóbuszon a hétfői napokon fennáll. Ezt azzal fogjuk megszüntetni, hogy a Nyíregyháza Dombrád között közlekedő autóbusznál — amelyik Tiszarádot is érinti — pótkocsit fogunk közlekedtetni. Az út azonban pótkocsi vontatásra csak a jelenleg folyó javítási munka befejezésével lesz alkalmas. Ha az út ekészül, a túlzsúfoltság megszűnik. Addig is azt javasoljuk Bodnár Albertnek, hogy váltsa meg a dolgozók időszakos bérletjegyét, amely az első utazás napjától számított 30 naptári napon belül 8 utazásra érvényes. Hekman György igazgató.” Ifjúsági brigádot alakítanak Nyírjákón ☆ Levélírónk ügye nem egyedülálló, Szerkesztőségünk postájában szinte napirenden vannak az olyan levelek, amelyek a nyereségrészesedéssel kapcsolatosak. Sok felesleges munkától, utánajárástól kímélnék meg a panaszosok elsősorban önmagukat, ha előbb megnéznék a vállalat üzemi tanácsának erre vonatkozó határozatát és meggyőződnének panaszuk jogosságáról. A nyírjákói KISZ-szervezet a termelőszövetkezeten belül alakult, de a fiataloknak több mint fele máshol dolgozik, mivel szövetkezetünk még nem erősödött meg annyira, hogy a fiatalok mindenben megtalálják számításaikat. Ennek megteremtése azonban tőlünk is függ, a mi munkánk is elősegítheti. Éppen ezért legfontosabb célunk most az, hogy a termelőszövetkezetben dolgozó fiatalokból ifjúsági brigádot alakítsunk. Ez képezi majd azt az egészséges alapot, amelyre építve a KISZ-szervezet is érvényesíteni tudja majd szerepét a termelésben. A sajátságos körülmények ellenére a tagdíjfizetésünk 100 százalékos. Kezdetben az ismeretterjesztő és a politikai jellegű előadások látogatottsága kicsi volt, de az utóbbi időben a tervezett előadásokat sikeresen megtartjuk. Bízunk abban, hogy a fiatalok törekvése sikerrel jár és a mi munkánk is szerves része lesz a termelőszövetkezet megszilárdulását célzó tervek valóra váltásában. Kiss Gyula Fodrásztanulól« versenye ♦ Versenyfelhívást küldtek a Nyíregyházi Fodrász Szövetkezet tanműhelyének fiataljai a Debrecenben és Miskolcon dolgozó kollegáiknak. A kihívottak a felhívást el is fogadták. A versenypontokban elsősorban a munkaidő teljes kihasználása, a műhely, a szerszámok és egyéb felszerelések rendben- tartása, a tanulási színvonal emelése, továbbá anyagtakarékosság, a vendégek udvarias kiszolgálása szerepel. Ezenkívül vállalták, hogy közös erővel összesen 100 óra társadaim' munkát végeznek. P. A. 5 KELET-MAG 1AKORSZAG GEORGIJ MARTINOV TUDOMÁNYOS - FANTASZTIKUS REGÉNYE ICAJMHD a harson Nagyszerű űrhajónk a pontosan kiszámított időben érte ed az űrnek azt a pontját, amelyet a találkozás színhelyén kijelöltek. Közelebb érv«' csaknem közvetlenül magunk előtt láttuk a Naptól élénken megvilágított Marsot és mindennap figyelhettük nagyobbodását Szinte az űrhajó ablakából halvány narancs- sárgának látszott. Leszállásunk semmiben sem különbözött a Venusra történt, hasonló leereszkedéstől. Csakhogy most hiányoztak a felhők, amelyek a Venuson eltakarták előlünk a bolygó felszínét. A Mars légköre tiszta és áttetsző volt. Bekapcsoltuk a fékezőmotorokat. Valamennyien a helyünkön tartózkodtunk: Pajcsad- ze és Belopolszkij a műszerek mellett, éri a saját ablakomnál, Kámov pedig a vezérlőpult előtt. A Mars gyorsan növekedett s úgy tűnt, egyenesen az űrhajónak tasrt. Gömbölyű felszíne szemünk előtt fokozatosan változott át homorú, óriási csészévé. A csésze szélei, közelebb érve hozzá, egyre lejjebb ereszkedtek, egyre szélesebbre tárultak, s amikor az űrhajó már csak ezer kilométeres magasságban repült, eltűntek a távoli láthatár vonala mögött. Végtelen síkság fölött repültünk. Lapos, sárgásbarna felszín, itt-ott sötét foltokkal. — Sivatag! — jegyezte meg Kámov.— Kellemetlen csalódást éreztem. Miért? Mit vártam?. . . Furcsa szerzet az ember! A Világegyetem minden zugát hozzá hasonló észlényekkel szeretné betelepíteni. Miután csődöt mondtam a Venussal, vágyaimat áttestáltam a Marsra. Biztosra vettem, hogy a bolygó lakott. Űrhajónk most kieresztett széles szárnyakkal repült a halott unalmas síkság fölött.. . Milyen ellentéte a Venusnak! Ott az óceán magas hullámai hömpölyögnek. Viharfelhők hatalmas erejű vízáradatot zúdítanak a tájra. Vakító villámok szántják az eget. Erdőóriások, magas hegyek és élet... még öntudatlan, vak élet, de ifjonti hévvel tör utat magának a jövőbe. Itt meg? Egy ki lométerre ereszketünk le és távcsövén jól láthattuk a részleteket. Homok. .. homok... és itt-ott holmi növényzetek világos kékesszürke loltjai. A bolygó forgásával ellentétes irányba repültünk, vagyis nyugatnak, óránként 600 kilométeres sebességgel. A táj jellege fokozatosan változott. Egyre gyakrabban tűntek fel nagy növényfoltok. A terep egyre jobban lejtett és mi hamarosan mintegy 3 kilométernyi magasságba kemltünk. A homoksivatag eltűnt. Ismeretlen növények sűrű szőnyege terült el alattunk. Váratlanul egy kisebb tó vize .csillant meg előttünk. Aztán egyre több tóval találkoztunk. Csak nem tenger felé repülünk?. .. De nem! Két óra múlva ismét megpillantottuk a már ismert homoksivatagot. Négy órai repülés után még mindig ugyanazt a képet láttuk: a végtelen, kietlen sivatagot. Ügy látszik, a Marson egyáltalán nincsenek hegyek, még dombok sem. Az imént látott több mint ezer kilométer széles medence sekély volt. Ebből azt következtettük, hogy a bolygó leiszíne oly sima, mint a biliárdgolyó. A Nap lassan ereszkedett lefelé a látóhatár széléhez. Rövidesen beköszönt az éjszaka. Éjszaka az idegen bolygón. Idegen? Hát kié is volná... Élőlényeknek legkisebb nyomát sem láttuk. Talán odalent a növények sűrű leple alatt rejtőzködik a marslakók élete? — Még az éjszaka beállta előtt le kell szállnunk — mondta Kámov. A Nap már egészen1 alacsonyan állt. A gép sebessége csökkenni kezdett. Űrhajónk széles köröket irt le a levegőben, fokozatosan ereszkedett lefelé. A motorzaj csendesedett. Éreztük az űrhajó testének remegését. Itt volt a repülés döntő és legveszélyesebb pillanata. Súlyos űrhajónk kis sebességgel haladva csak nagy nehezen tudott fennmaradni a Mars ritka légkörében. Minden pillanatban lezuhanhatott. (Folytatjuk)
