Kelet-Magyarország, 1962. május (22. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-23 / 118. szám

t „vérvörös csütörtök“ A forradalmi magyar mun­kásosztály történelmének egyik dicső napja volt 1912. május 23-a, a „vérvörös csü­törtök”. Az orosz nép 1905-ös forradalmának példaképe élt az akkori magyar proletariá­tusban. És ha a cári Orosz­ország a népek börtöne volt, a bécsi császár monarchiája nem kevésbé volt az. A dol­gozók és a nemzetiségek el nyomásának dühös eszközei azonosak voltak ott is, itt is. Súlyos kérdések vártak megoldásra az országban. A Habsburgoktól való függés felszámolását, a demokrati­kus átalakulást, a földosztást kívánták a tömegek. A ha­talmon lévők — élükön' Ti­sza Istvánnal — erőszakkal kívánták megakadályozni mindezt. Az addig használt „törvényesség” álarcát aztán a május 23-i munkástüntetés során rántották le magukról. Ezen a napon kibomlottak a munkás szervezetek harci zászlai, és szinte az egész pesti munkásság az utcán volt. A tömeg nem riadt vissza a vele szemben felvo­nuló fegyveres erőtől, elszánt volt. „Le a kormánnyal!” „Éljen a világot megváltó forradalom!” — ezt kiáltotta az egy testté és egy akaratú- vá egyesült tömeg. Kegyetlen sőrtűz volt a vá­lasz a nép követeléseire. Pro­letárok vére áztatta a pesti utcát. Május 23. harcos tün­tetés napja volt nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is. Hazánk minden nagyobb városában felvonultak aznap * proletárok, szabadságot és demokráciát követelve. Ha már akkor lett volna olyan munkáspárt, amely a forra­dalmat valóban akarja, akkor a ..vérvörös csütörtök” alig­ha ér véget egyetlen napon. Május 23. nagyszerű meg­mozdulását az úri terror el­fojtotta. A munkások vére azonban' nem ömlött hiába; ez termékenyítette meg a föl­det, melyből a szabadság vi­rága hajtott ki. Ma, az öt­ven éves évfordulón a győz­tes munkásosztály büszkén gondolhat vissza a „vérvörös csütörtök” emlékére. Ez az új nemzedék meghajtva zászlaját a vérüket áldozó harcos elődök tettei előtt, a szocializmus, majd a kom­munizmus felépítésével be­fejezi a művet. Merényi László r xix. évfolyam. 118. széM Ara: 50 fillér 1962. MÁJUS 23. SZERDA r a Meghiúsult merénylet De Gaulle ellen ☆ Képes kritika Nyíregyházáról Tftr Növekvo ellenállás a Franco rendszerrel szemben Ahol 3 cent pálinka 100 forint 300 OOO-en a »páni ul sxtrájkmoz^aloinbau A Spanyol kommunista Párt főtitkárának nyilatkozata as HumanitéUan ☆ Élenjárók és lemaradóitok a bab szerződés- kötésben ★ Madridból jelenti az MTI. Spanyolországban egyre több jel mutat arra, hogy a munká­sok harci elszántsága és elkese­redettsége Franco diktátori rend­szerével szemben tovább íokozó- | dik. A munkásság ellenségét lát­ja nemcsak a hatóságokban, hanem a rendszer szolgálatá­ban álló szakszervezetekben is, amelyek valójában a fa­siszta Falange szerves részét képezik. A munkások elkeseredettsége nem 1 egyszer • tet.legességben is meg­nyilvánul, Így az asturiai Aviles- ben a munkások alaposan ellát­ták a baját Franco szolgálatában álló szakszervezetek egyik képvi­selőjének. aki egy gyűlésen az­zal fenyegetőzőit, hogy a sztrájk elnyomására az idegenlégiót hív- . ják Spanyolországba. A moedoi 1 bánya dolgozói kénytelenek vol- j lak leszállni a tárnákba, mert a | rendőrség fegyverekkel kénysze­rítette őke! erre. A rendőrség mégsem érte el célját, mert a bányászok a tárnában éhségsztrájkot kezd­tek. A katolikus egyház is — első­sorban az alsó papság — olya» magatartást tanúsít, ami nyugta­lanítja Frankoékat. Három fiatal papot letartóz­tattak. mert együttérzésüket fejezték ki a sztrájkotokkal. Jelentések szerint számos üzlel- | ember, vállalkozót és sok értel­miségit is letartóztattak. _ mert egyetértettek a sztrájkolok köve­teléseivel. Párizsból jelentik: az Humani­té Santiago Carillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkárának nyilatkozatát közli, a spanyolor­szági helyzetről. Carillo főtitkár rámutat: a sztrájkmozgalomba eddig bekap­csolódott spanyol dolgozók száma mintegy 300 000. A munkásokat támogatják a tüntető asszonyok, diáitok, a kiskereskedők, akis. élelemmel segítik a sztrájkolókai. A sztrájkmozgalom legjellemzőbb vonása — hangoztatja —, hogy valamennyi ellenzéki párt, még a monarehisták is szolidaritást vállaltak a munkások mozgalmá­val. Erre a Franco-rendszer alat még nem volt példa. A munká­sok mellett foglalt állást a tudó mányos és kuturális élet sok ki­válósága is. A harcoló munkásosztály kö­rül ma az összes nemzeti erő­ket felölelő széles front ala­kult ki. Ez a Spanyol Kommunista Pár Franco-ellenes nemzeti összefo­gást hirdető politikájának ered ménye —r hangoztatja nyilatko­zatában Santiago Carillo. A dolgozók harca a magasabb bélért, a sztrájkjogért, a szak- szervezeti szabadságért folyik ugyanakkor azonban egyrészt a kormány statáriális és rendőri in- lézkedései, másrészt az egész Franco-ellenes közvélemény szo­lidaritása aláhúzza a mozgalom alapvetően politikai jellegét. A Spanyol Kommunista Párt iőtitkára. nyilatkozatában kieme­li, hogy a spanyol parasztság között is erős visszhangja van a munkásság mozgalmának, a falu a Franco-ellenes forra­dalmi erők gazdag tartaléka. A nyári munkák idején itt is járkövetelő mozgalmakra is lehet zámítani. A sztrájk immár hetedik hete art — hangoztatja nyilatkozatá­ban Santiago Carillo. — Az ereje udatára ébredt spanyol munkás- osztály nem hátrál meg. Fennáll a lehetősége egy ál­talános nemzeti sztrájknak, amely a Franco-rendszer bu­kását jelen (jieti. A Franco-ellenes erők politikai akciótervet dolgoztak ki. a dikta- .úra eilen. Az egységmozgalom ejlődésének ü.eme azonban nem elég gyors. A Spanyol Kommu­nista Párt javaslatot juttatott el .alamennyi ellenzéki párthoz, be- eártve a monarchis'akat is. A javaslat a harc fokozását sürgeú is ai'l'íl irányul, hogy békés úton iemzeti egységkormany vegye at a hajaimat. A megye sporteseményei V__ ______J Szocialista brigád vezetők tanácskozása Május 31-én Nyíregyházán az MSZMP megyei bizottsága és az SZMT elnöksége rendezésében. Ezen a napon a Móricz Zsig- mond Művelődés: Házban talál­koznak megyénk szocialista bri­gádvezetői. hogy megbeszéljék az országos értekezlet tapasztalatait s a további feladatokat. A részt vevők egy harmada — száz fő — azokból a termelőszövetkezetek­ből vesz részt a tanácskozáson, ahol már a szocialista cím el­nyeréséért küzdenek a brigádok. Hasznos tapasztalatcsere a vasmegyeri iVl icsurin Termelőszövetkezeiben 35 darab bízott sertés 100 holdanként — 350 darab lucernaszáritó állványt készítettek — Géppel váltnak minden takarmányt Tizenegy ország 2000 Könyve Kedd délelőtti események « Budapesti Ipari Vásáron Kedden délelőtt szinte egyidő- ben három jelentős eseményre került sor a Budapesti Ipari Vá­sáron. Bemutatták a nemzetközi műszaki könyvkiállítást. Tizenegy ország 58 kiadójának 2000 könyvét és több száz folyóiratát tárták a látogatók elé. A KGM autó- és t.raktoripari Igazgatóságának gyártmány-bemu­tatóján megismerkedjek a látoga­tók a szovjet megrendelésre szer­kesztett nagyméretű autóbusszal es a 70 lóerős, négykerék-meg- hajtású Diesel-üzemű traktorral, a tíztonnás hűtőkocsival és az öt­kerék meghajtású, tehát terepjá­rói, billenő rakfelületű gépkocsik­kal. A pavilon műszaki érdekes­ségei közül bemutatták a jármű­fejlesztési intézet találmányát, a segédberendezéssel ellátott szervo­kormány^ amellyel a nagy jár­művek kormányzása ugyanolyan könnyűvé válik, mint a kis sze­mélygépkocsiké. Kiállították a Csepel mindenevő motorját is. Ezt a találó nevei azért kap­ta a motor, meri Diesel-olaj­jal. mindennemű benzinnel, sőt petróleummal is üzemel­tethető. A Budapesti Ipari Vásár vonzó­ereje észrevehetően tükröződik az idegenforgalom növekedésében is. Szazával jöttek barátaink a Szovjetunióból, Lengyelországból, a Német Demokratikus Köztársa­ságból és Romániából, a leg­többen — mintegy hétszázötve­nen — Csehszlovákiából. Jelentős mértékben növeke­dett a Nyugatról érkezők szá­ma is: hatszázan jöttek a kapitalista or­szágokból. Hétfőn a nyíregyházi járás ter­melőszövetkezeteiből elnökök, ag- ‘ romónusok gyülekeztek Vasme- j gyérén: látni a gazdag állatál-1 lományt, tanulmányozni a ta- j karrfiánybetakarítás itt megvaló­sított módszerét. A termelőszövetkezet _ elnöke, I Makara Imre ismertette a mint- j egy 50 főnyi tsz-vezetövel a 2000 I hold szántóval rendelkező sző- j vetkezet főbb adatait, majd az | állattenyésztés megtekintésére; indultak a vendégek. Nem valami modern — óriási költséggel épített — istálló-palo­tákban tartják a teheneket, hí­zó marhákat. A kívülről ósdinak tűnt istállókban példás rend uralkodik. Különösen sokat időz­tek a látogatók a hízó- marhá­nál. Egyszerű módszerekkel egy kilogrammos napi súlygyarapo­dást érnek el ebben a szövetke­zetben. Talán legbüszkébbek a Micsu­rin tagjai a sertésállományukra. A közepes nagyságú szövetkezet­ben jelenleg 410 darab sertést tartanak. Az idei tervük 500 da­rab hízó eladása, de látva a ta­vaszi kedvezőtlen időjárást, úgy döntöttek,- hogy az esetleges nö- í vénytermelési hiányt sertésből pótolják és leszerződtek még 200 darab hízót. Ebben az évben minden 3 hold szántóról egy da­rab hízott sertést adnak le. Ezen túl még 110 darab süldőt to- vábbtenyésztésre is adnak más szövetkezeteknek. A szép hizlalási eredményeik egyik feltétele a takarmánytáp etetés. Minden 100 kilogramm keveréktől 22—23 kilót gyara­podnak a hízók. A másik felté­tel a szakszerű gondozás, a nagy­fokú tisztaság, naponta kétszer mossák le vízzel a kifutókat. Az állványos lucernaszárítás a termelőszövetkezetekben még új dolog. A Micsurin Tsz-ben, annak ellenére, hogy bőven van kézi munkaerő géppel vágtak minden lucernát, így rendsodró­val gépesíteni tudják a betaka­rítás jórészét. Kézi kaszálással 7 munkaegység, így pedig 3,5 az egy hold munkaigénye. Az eddi­ginél sokkal előnyösebb állvá­nyos szárítás és könnyebben megoldható gépi kaszálás után. A szövetkezetben 120 darab állvány már ott sorakozott a szérűn, de a készítését is megta­nulhatták a vendégek az ácsok tói, bognároktól összesen 350 da­rabot készítenek. A szárítás fontos mozzanatát, az állványrakást hosszan ta­nulmányozták a megjelent veze­tők. A látottakat a szövetkezet kui- túrházaban vitai ták meg a ven­dégek. Juhász Sándor járási me­zőgazdasági osztályvezető foglal­ta össze a tapasztaltakat. Vas­megyeien kívül megdicsérte a vencsellői, napkori, besztercei, gávai szövetkezeteket, ahol szin­tén nagy erőfeszítéseket tettek a lucernaszárítás új módszerének bevezetésére. Nem így Rak ama­zon, ahol a vezetőség leszavazta az állványos, szárítást, abban a községben, ahol olyan nagy ha­gyománya van az állattenyész­tésnek. K©mécsén sem készítet­tek még egyetlen szárító állványt sem. A tanácskozáson úgy döntöttek, hogy kisebb-nagyobb területen, de minden szövetkezetben meg­szervezik az állványos szárítást. Az állványos szárítás holdanként 45 forinttal kerül többe, mint a renden szárítás, de hozamban és minőségjavulásban 300—400 I fo­rinttal értékesebb takarmány nyerhető. Csikós Balázs Világ proletárjai, egyesüljetek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom