Kelet-Magyarország, 1962. április (22. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-12 / 85. szám

VI eglepö osztályozás ez: ien­1,1 des és névleges KISZ-tag. Lehetséges ilyen megkülönböz­tetés? Aligha. Mégis a nagyha­lászi Petőfi Termelőszövetkezet KISZ-szervezeténél úgy tartják: 36 rendes, és tíz névleges KISZ-tagunk van. Miért? És meddig? „Nem járnak közénk”. „Be­iratkoztak a KISZ-be mégsem akarják átvenni, a tagsági köny­vet”! „A szülök nem engedik őket!” Ezek a megjegyzések szolgál­nak magyarázatul, miért létezik tiz „névleges” KISZ-tag a Petőfi Tsz-ben. Valóban így lenne? Kár, hogy arra nem adnak ma­gyarázatot e megjegyzések: mi okból nem járnak a KISZ-be az elmaradozók. miért vonakod­nak átvenni a tagsági könyvet? Néhány szülő idegenkedését is homály fedi. A hiba, — a tapasztalatok sze­rint — nem a névlegesnek bé­lyegzett KISZ-tagokban van. Nem kelti fel eléggé érdeklődé­süket a Petőfi Tsz KlSZ-szer- vezetének működése. (Bár gátja a KISZ-életnek, hogy nincs he­lyiség, a vezetők támogatása sem teljes.) Téves felfogás is uralkodik náluk, mármint az úgynevezett rendes KlSZ-tagok­nál. Ügy vélik, elégszer hívták már a névlegeseket, megnyugod­tak és lehúzták a rollót. „Aki nem jön közénk, az ne dolgoz­zon velünk az ifjúsági brigád­ban.” Ha már kimondták az el­marasztaló ítéletet: „Aki nem KISZ-tag, az nem lehet tagja az ifjúsági brigádnak sem.” Sértő­döttségében a KISZ-vezetőség elvétette az igazi célt, hogy mi­nél több szorgalmas fiatai lép­jen a KISZ soraiba. Elkülönül­nek. Számithatnak-e arra, hogy a távolmaradók ezután eljönnek majd közéjük. Semmiképpen nem helyes gyakorlat ez. IV em hoz hasznot a könnyű megoldás. Márpedig az iménti nagyon is könnyű lemon­dás az emberek megnyeréséről. Tetőzték a hibákat azzal is, hogy a tsz-einököt kérték meg: adja át a KISZ-tagkönyveket azok­nak, akik „nem akarják átven­ni”. Vagyis: az elnök hivatali te­kintélyét hívták segítségül KISZ­felvétel ügyében. Ez elfogadha­tatlan lépés. Nem a tíz „névleges” KISZ- tagban kell keresniük elsősor­ban a hibát a KISZ vezetőinek, hanem a névleges nevelési mód­szerekben. P. ft. Hogyan lesz több tojás és baromfi Megjöttek énekes madeiráink Alig három héttel ezelőtt még a zord tél tombolt a Nyírségben. Hasonló volt a helyzet egész Dél. Európában, sőt Afrikában. a Földközi tenger északi részét is elárasztotta a hideg levegő. A délre vándorolt madarak emiatt csaknem egy hónpot késtek. Jöt­tek ugyan március közepén, s dideregtek szállásaikon. Biri köz. ségben hat gólyapár foglalta el elsőnek az itt hagyott fészkét. Vásárosnaményban a Tisza-menti füzesekben tanyát ütöttek a sza­lonkák, megérkezett az énekes rigó és a mezei pacsirta. Most, hogy újra itt a kikelet, egyre nagyobb tömegben érkeznek hozzánk a fecskék, s köröznek a régi fészek felett órák hosszat. Április 10-én három órán át ke­ringett nagy egyest írva az ég­boltozatra 21 daru. A szabolcsi darvak a Tisza-mentén holt fo­lyómedrekben és tavakban vertek tanya* Megyénk területén az előző évekhez hasonlóan — most is beindult a baromfi-, tojás és egyéb szerződéskötés. Vizsgáljuk meg, hogy milyen segítséget kap az a termelő, aki szerződésen keresztül értékesíti termelvé- nyeit. A szerződött terméknek biztos az értékesítése. Nagy előnyt jelent, hogy magasabb árat fizetnek érte a .földmüvesszövetkezetek, nem is beszélve, hogy kamatmentes előleget biztosítanak a szerződő félnek. Természetesen a baromfi- és tojás szerződésre — szemes­takarmányt kap a- szerződő ál­lami árom. Az említett áruk szerződéskö­tésével a földművesszövetkeze­tek foglalkoznak. Kétségtelen, hogy nem könnyű ez a munka és sok fáradságot, felvilágosító munkát kíván. Ebből azonban az ímsz-ek nem egyformán veszik ki részüket ] Ha megnézzük az eddigi ered- í ményeket, azt látjuk, hogy nagy I különbség van egy-egy fmsz kö­zött. Például a Nyírbátorhoz tar­ozó nyírvasvári tagszövetkezet­nél egyetlen baromfira sem kö­töttek ez idáig szerződést. Ha­sonló a helyzet Tornyospálcán és Mándokon is. Itt az fmsz veze­tői azzal magyarázzák tehetet­lenségüket, hogy „csak becsüle­tes termelőkkel kötnek szerző­dést”. Nevetséges és nem elfo­gadható ez az „elmélet”, amelyen sürgősen változtatni kell...! Örvendetes, hogy ilyen jelen­séggel csak elvétve találkozni, szemben a jól dolgozó fmsz-i ve­zetők mellett. Példa erre Nyírlu- gos, ahol eddig 1 120 libára és 587 pulykára, Csarodán 620, Ti- szakerecsenyben pedig 300 libára szerződtek le a község dolgozd parasztjai. Ezeken a helyeken az fmsz-ek vezetői és dolgozói jó munkát végeztek — eddigi ered­ményeik is azt bizonyítják. Vontatottan halad a tojás szer­ződéskötése is. Ennek oka a felvilágosító munka hiányában keresendő Késtek? — Pótolják! Benépesült a Fagyalas, földbe kerül a híres aranyalma Olyan a baktai határ, mint a nyüzsgő méhkas. Három hetet késtek az idő miatt, s ezt akar­jak, pótolni. Méghozzá két nap alatt. Az Üttörő Tsz Móré Jó­zsef brigádja állt elsőnek sorom­póba, hogy gyorsan földbe kerül­jön 16 holdon a burgonya. Ápri­lis 9-én. állt munkába a brigád. 50 50 EZER KIEÓ CSÍRÁZTATOTT BURGONYA — A munka követelte, hogy el­térjünk a szokástól. Most közö­sen dolgozik a brigád, hogy mi­előbb földbe kerüljön a burgo­nya — magyarázza Móré, a bri- igádvezető. Naponta 1,25 mun­kaegységet írnak minden tag könyvébe. Tízezer ládával csíráztattak burgonyát, mely 50 ezer kilónak felel meg. Többet akartak, de nem volt elegendő ládájuk. Egy nap alatt végeztek a vetéssel hat holdon, mely szép pénzt bizto­sít, hisz öt hold termését az NDK részére exportra biztosít­ják. NAPI TELJESÍTMÉNY: 10 HOLD A Fagyalas dűlő április 10-én Is benépesült. Csaknem 150 em­ber szorgoskodott a földeken, s ennek eredménye, hogy újabb 10 holdon került földbe a gül- baba burgonya. Este 6 órára vé­geztek a munkával. Elvetették az 1 hold kísérleti célra szánt vetőgumókat, is Ba­goly Istvánnak, a járási tanács főagronómusának javaslata sze­rint. S ez a föld mésziszapot, szuperfoszfátot és kálisót is kapott. Nagy reményeket fűz­nek hozzá. Ha beválik, több hol­don hasonlóan toimeirk maidba Ha megmagyarázzuk a termelő­nek, hogy ha a tojást leszerződi azokért darabonként 8 deka sze­meskukoricát kap állami áron, hogy ezáltal egy tojásért 13,4 fil­lérrel kap többet, mint az aki nem szerződött, minden bizony­nyal elgondolkozik rajta. Nem kielégítő a munka Mán­dokon, Tornyospálcán. Máriapó- cson, Nyírbátorban és tagszövet­kezeteinél. Jó eredményt értek el viszont Csarodán, Tiszakerecsenyben, Nyírbélteken, Nyírlugoson, ahol a tervek 50—60 százalékát már teljesítették! Véleményünk szerint nincs olyan külömbség adottságokban egy-egy község között, mint ahogy az eredmények mutatják. A felvilá­gosító munka hiánya nyomja rá a bélyegét a rosszul dolgozó fmsz-ekre, ahol a vezetőség és a dolgozók nem tesznek eleget — vagy csak nagyon keveset — en­nek érdekében; Nem szabad el­felejtkezniük arról, hogy nép­gazdaságunk számít tevékenysé­gükre a nagyobb mennyiségű szerződött tojásra és baromfira. híres kisvárdai aranyalma bur­gonyát. 600 mázsát géppel vetnek. — Meg vagyok elégedve a munkával — mondja a brigád­vezető. Azt mondták, hogy az öregekkel nem sokra megyek. S nézze meg — mutat az élen ha­ladó sorra. Ök mutatnak jó példát. Baksa József, Baksa Já­nos, Sipos István, Bakti Károly, Pásztor József, Orosz János, K. Bakti József Lőrincz József. Valamikor ugyanezen a földön dolgoztak mint gróf Dégenfeld Pál cselédei. S a nők között is sok ilyen akad: K. Nagy Im­révé, Kirilla Lászlódé, Horváth Györgyné, Petkó Lászlóvá. De még' 60Ü mázsa aranyalma bur­gonya veremben van. — Ha itt végzünk ■— 10-én este — akkor a 600 mázsa kivá­logatásához fogunk. S indulhat­nak a burgonyaültető gépek is — magyarázza. Már megkezdték az egészséges, burgonyaültető géphez szükséges vetőgumók válogatását. Győrfi János és B. Tóth Péter trakto­rosok készen állnak gépeikkel a munkára. S remélhető, hogy ez a mennyiség' is hamarosan a földbe kerül, hogy időben bizto­sítsa a batalórántházi Úttörő Tsz belföldre és külföldi piacra egyaránt a hires szabolcsi bur­gonyát. (f. k.) A Magyar Honvédelmi Sportszövetség Szabolcs-Szatmár me­gyei modellező klubja az MHS székhazában repülő, hajó és autó modell kiállítást rendezett. A látogatók 10 napon ke­resztül gyönyörködhettek a kiállított szebbnél szebb model­lekben. Az üzemi jeílegű épületeket nagyüzemesítik — szakosítják a majorokat Terv a tsa-épületek rekonstruálására 1958 és 1960 között, a közös gazdaságokban sokezer új épüle­tet emeltek. Sokszáz szövetkezet­ben kellett megteremteni a kö­zös állatállomány elhelyezésének alapvető feltételeit, s ez szükség­képpen a rendelkezésre álló pénz és építőanyag bizonyos fokú el­aprózódásához, egyenként kisebb méretű beruházásokhoz vezetett. A termelőszövetkezetek megszilárdulása, a mezőgaz­dasági technika fejlődése kö­vetkeztében ezeknek, a né­hány évvel ezelőtt készült épületeknek egy része máris elavult. j A Földművelésügyi Minisztérium | építési-beruházási igazgatóságán | ezért kidolgozták az ilyen ter- ! rnelöszövetkezeti épületek re- ! konstrukciójának tervét és mód- j szereit. Az alapvető elv: egyet- ! len épületet sem szabad lebon- j tani, mert ez oktalan pazarlás i lenne. A feladat: > a még csak üzemi jellegű épületeket úgy kell nagyüze- mesíteni, hogy az átalakítás idejének zömében az állat­állományt is benntarthassák. Ehhez a műszakilag is bonyo- i luft, újszerű munkához a mező­g.aaria»aáfl,i ieruem Májkviaá. <k3ir Nagy a forgalom a nyíregyházi kórházban, a közelmúltban megnyílt csemegeüzletben. Ügy tervezték, hogy az első hó­napban a bevétel 50 ezer forint lesz. Már az első két héten közel 100 ezer forint értékű árut adtak el az új üzletben. IFoúk: Hammett gozta ki az irányelveket, míg az átalakítással elérendő célt az ál­lattenyésztő szakemberek hatá­rozták meg. Az épületeket általában olyan mértékben bővítik — például az 50—100 férőhelyes tehén­istállókat 120-asra, a 20 fé­rőhelyes sertésíiaztatókat 30-asra, — hogy a gondozók munkája termelékenyebb, a gépek, munkaeszközök hasz­nálata gazdaságosabb legyen. A rekonstrukció során kell biz­tosítani a gépesítés lehetőségét is. Azokat a még régebbi épületeket, amelyeket már nem érdemes át­alakítani, eredeti rendeltetésükíöfc eltérő módon hasznosítják. Akor^ szerű tehenészet számára mán nem alkalmas istállókban pél-4 dául baromfiit, juhot lehet, tar^, tani, vagy kisegítő műhely! »üjpi rendezni. A Földművelésügyi BKiriszüg| rium rövidesen telepítési úírmúj tatót ad ki. Ebben tervrajzokkal! alátámasztott irányelveket adr a*, termelőszövetkezetnek ahhoz, lío-j gyan alakítsák át régebbi, rész-, ben kisüzemi, vegyes majoria­kat korszerű, nagyüzemi szakosí­tott majorokká. ________________ Ki jár jól ? Mit kap a szerződi fél ? Névleges KISZ-tagok? Modellez ők serepszemléje

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom