Kelet-Magyarország, 1962. április (22. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-12 / 85. szám

Nyitási előkészületek a városi iskolákban Körtelefon: nagytakarítás a „tanrend“ «adasi József gondnok, Kossuth anazmm: — Kihasználjuk a tavaszi szü­lét. Amíg a gyerekek pihen­te, portalanltjuk, felmossuk, időzzük a termeket, újrafestjük szeptember óta megrongált pá­kát. Szorgalmas diákjaink köz­li jönnek és társadalmi múlt­ban bontják a szükségtelen silekhelyiségekiet, készítik elő a lyet a hamarosan épülő modern ártechrekai műhelynek. az udvaron a mellékhelyisegekhez vezető járdák építését. Porzsolt István igazgatóhelyet­tes, felsőfokú tanítóképző: — Nálunk nincs szünet, — vagy egy kicsit mégis az van. j Első évfolyamunk 60 hallgatója hétfőn indult el egy hetes tanul­mányi kirándulásra a Bükkbe, a Mátrába. Másodikosaink dolgoz­nak, s várják a tavaszi szünet végét, amikor újra megkezdhetik a gyakorló oktatást. Egyébként a múlt héten megkezdődött a két épületünket összekötő folyosón j egy tágas társalgó kiképzése. —gyal— Az ember kutató laboratóriuma a \/TT Á r^ITD A ll ezer eres csillagaszat V 1L /-V VJ VI JrC Nesferseges meteoron a magosban Margittal Valéria igazgatóhe- ettes, Zrínyi gimnázium: — Az emlékezetes vihar kidén- tte az iskola kapuját taxió oez- pot, mire megjönnek a lányok, ira áll a vaskapu. A szokásos vaszi nagytakarítást mi is el- ígezzük. Reméljük, ha elkészül Széchenyi úti új otthonunk, | iliusban jó állapotban, tisztán j agyjuk el jelenlegi épületünket, j i Agárdi József igazgató. IV-es ttalános iskola: — Ablaktisztítás, padlóolajozás, astes: ez most a „tanrend” ná­ink. Mire megjönnek tanitvá- yaink, teljesen rendben lesz az meleti 3 politechnikai termünk, s. szülök segítségével megkezdtük Vadmadarak mentése A háromhetes márciusi tél, a .loíergeteg és a fagyos éjszakák érzékeny karokat okoztak az erő­teljesen fejlődő apróvad-állo- tnanyban. A rezervátumok és a vadgazdasagok dolgozói, valamint a vadásztársaságok áldozatos munkával mentették a hóesés­ben megjegesedett szárnnyal ver­gődő foglyokat, fácánokat; etet­ték, óvták az értékes tenyészál- tomanyt. A jelentések szerint több tízezerre tehető az így megmen­tett hasznos vadmadarak száma. 380 Kötet könyvet kapott a tiniári Könyvtár Az április negyedikéi ünnepség alkalmával szinte üjjáteremtették a timári könyvtárat. Munkácsy Miklós, az egykori tímari könyv­táros, ma a Magyar írók Szövet­ségének vidéki titkára 150 kötet könyvvel ajándékozta meg a sző. vétség nevében a könyvtárat. ! Ugyanakkor a megyei könyvtár i is 230 kötet új könyvvel gyara-' pi tóttá a könyvtár állományát. Ezzel a kilencezer forint érté­kű uj állománnyal már elérik a tanácsi kezelésbe adás egyik fel­tételét. A többit, új szekrény és ' könyvtár helyiség biztosítását a j he!te tanacs ígérte meg. Az ember legveszélyesebb el­lenfelei az űrben a legkisebb égitestek, a meteorok, de a kizá­rólag földi megfigyelésekre utalt csillagászat mindeddig nagyon keveset tudott róluk. A földről csak felvillanásuk látható. És bár — amint dr. Kulin György, az Uránia bemutató csillagvizsgáló igazgatója elmondotta — ponto­san meg lehet már állapítani például a meteorok sebességét és azt a magasságot is, ahol a légkörben elégnek, tömegük, te­hát méreteiket csupán a felvil­lanás erősségéből kiszámítani nem lehet. Az űrhajósok védelmében A csillagászat talán a legrégibb emberi tudomány, előkerültek már 11 000 éves csillagászati fel­jegyzések is, mégis ez a tudo­mány csak most jutott el oda, hogy felhasználhassa a kutatás legmegbízhatóbb módszerét, a kísérletezést. Már az is sokat je­lentett számára, hogy a szputnyi- tokkal ellenőrizhette az égites­tek mozgásának addig földi meg­figyelések alapján kiszámított törvényeit, és hogy az atomreak­torok a csillagokban lejátszód! magfolyamatokat utánozzák, d< az első céltudatos csillagászat: kísérletekre csak nemrég adU meg a lehetőséget az űrkutatás mégpedig éppen az űrhajós vé­delmében. Megszülettek az első mester­séges meteorok a Szovjetunióbal is és Amerikában is. Nagy ma­gasságba felküldött rakétákról ap­ró fémsöréteket lőttek ki a me­teorok sebességével, hogy ismert tömegű testek, ismert környezet­ben, ismert sebesseggel vüó moz­gását és felvillanásuk erősségéi megfigyelve következtethessenek a természetes meteorok törvé­nyeire is. A világmindenség megismerése Földi szélcsatornákban végzett kísérletekkel megfigyelték azt is, hogyan befolyásolja a levegő sű­rűsége a felvillanás erősségét. így a csillagászok hamarosan megállapíthatják, általában mi­lyen méretű meteorok, milyen mennyiségben száguldanak át a különböző légrétegeken, és kö­zölhetik az űrutazások előkészí­tőivel, milyen „támadások” el­len kell az űrhajót felvértezniük. A legújabb mesterséges meteor­ral pedig már azt próbálják kP sérleti úton kiderítem, milyen melegedést kell a földre vissza­térő űrhajónak elviselnie. A kísérletek egyik legnagyobb jelentősége az, hogy ezzel a csil­lagászat is belépett a kísérletező tudományok sorába és valószínű­leg, hogy további kísérletei re­vén az egyik legtekintélyesebb kutató lesz abban az óriási labo­ratóriumban, amellyel az ember fokozatosan megismeri a világ­mindenséget. D i v a \ II MEDOSZ közgyűlés vitája (Folytatás az 1. oldalról.) Az újítással Faggyas Jenő nyír- egyházi és Hovánszki János nyír- lugosi küldöttek foglalkoztak leg­többet. Elmondták, hogy nagyobb demokratizmusra van szükség az újítások el­bírálásánál. Sok újítás van a gazdaságokban, de ezért nem kapnak dijat, kü­lönösen vonatkozik ez a növény- termelési és állattenyésztési szak­emberek munkájára. Kéri Gyuláné az erdőgazdaság küldötte a mezőgazdasági üzemek nő- bizottságainak munkájáról számolt be. Ismertette, hogy az üzemi nö- bizottságok már túljutottak azon a kezdetleges munkamódszeren, hogy csak különböző ünnepi ren­dezvények szervezésével foglal­koznak. Egyre szélesebb körű kul­turális. szociális tevékenységet fejtenek ki, családokat látogatnak, küzdenek az italozás ellen, közös háztartási gepek vásárlásával se­gítik a második műszakban dol­gozó asszonyok munkáját és kü­lönböző szakköröket szerveznek. A mezőgazdaságban közvetle­nül előttünk áltó feladatokkal Benkei András elvtárs foglalko­zott. Különösen kiemelte a burgo­nya, kukorica, napraforgó és a köztes bab többtermelésé­nek fontosságát. A bemutató üzemek munkájáról dicsérettel szólt, de újabb köve­telményként jelölte meg. hogy a gazdaságok szakemberei necsak a saját üzemükben mutassák be például a burgonya helyes ülte­tését, hanem menjenek ki a ter­melőszövetkezetekbe és ott is ta­nítsák a szövetkezeti tagokat. A vitát Babolesi Pál elvtárs foglalta össze, majd a küldöttek megválasztották a MEDOSZ ms* : gyei vezetőszerveit, í (Cs. B.j Van-e Kedve, rátermett-e ? Általános less ax ipari tanultik felvételi vizsgája Éppen ezért úgy határozott me­gyénk ipari tanuló tanácsa: beve­zetik a felvételi vizsgát a kisipa­ri szövetkezeteknél és a magán­kisiparosoknál is A. legjobb ipari tanulókból úttörő ifivezetőket je­lölnek ki. akik a nyolcadikosok tájékoztatásáról, előképzéséről; gondoskodnak. (a s) (Foto: Hammel József) Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből Az ipari tanulók 25 százalék« félévkor elégtelen osztályzatot ka­pott. A baj gyökere: a Munka­ügyi Minisztérium intézményei­hez és a tanácsi válialatokho; szegődő fiatalok kivételével mi még egyeszerű jelentkezés alap­ján lehet valaki szakmunkásje lölt Szabolcs-Szatmár megyében Sok esetben elsikkadnak a lénye­ges kérdések: rátermett-e a fia tál, van-e kedve a szakmához. So­kan a családi hagyomány miat erőszakolnak valamilyen szakmái a fiatalra, holott ő hallani senr akar róla. A világ legrövidebb novellája íme. így hangzik Jacques Sternberg belga író legrövi­debb novellája, amelynek cí­me: „Az Ítélet”. „Abban az országban min­den komolyabb bűncselek­ményre azonos hüntetést szab­nak ki. Az elítéltet egy szűk alagútba küldik, amelyen va­súti sínek haladnak át. Az alagút hosszú, nagyon hosszú. Az elítélt tudja, hogy mi vár rá és futni kezd. Fut. rohan... Nem tehet, mást: ro­hannia kell. hogy a vonat ne : érje utol. De hiába menekül: az alagútnak nincsen vége. Az [ elítélt mégis fut, lélekszakad- | va. míg végre összerogy és ' meghal. Ezen az alagűton. ezeken a síneken, még soha egyetlen vonat sem haladt át és nem ' is fog áthaladni.” Halastó — hal nélkül A Magyar Tudományos Aka­démia Irodalomtörténeti Intézeté­nek kiadványaként Szabolcsi Mik­lós es Illés László szerkesztésében most került a nyivánosság elé „Tanulmányok a magyar szocia­lista irodalom történetéből” című mű. A kötet az első összefoglaló jellegű kísérlet arra, hogy fel­tárja a magyar szocialista írói törekvések történetét, problémáit, totált, mozgalmait, belső életét. A mű — elvi természetű beveze­tés után — történeti jellegű ta­nulmányokat, iroi arcképeket s bibliográfiákat tartalmaz. Az előbbiek sorát egy Népszava Ol­vasótárról s egy forradalmi szo­cialista írócsoport kialakulásáról írott cikk nyitja még. A továb­biakban az emigrációs Egységről, ’a Le Monde könyvkiadóról. a 100° ii mozgalomról és folyóiratról, a moszkvai Uj Hangról olvasunk cikkeket: terjedelmesebb írás fog­lalkozik az 1940-es években ala­kult un. Munkásíró-csoporttal, majd alapos értékelések targyal- I ják a csehszlovákiai Sarlós-moz- galom útját és az Űt folyóiratot, I valamim a romániai Korunkat. A nem mindennapi halastó áll Gergelyt ugomya határában. A Tisza holt medrét változtatták a halak leendő paradicsomává az Űj Éle Tsz tagjai. Nem sokat, de nem is keveset: 60 munka­egységet áldoztak rá. gátolás és egyéb munkák formájában. Nem kértek állami beruházást, a ter­vükben sem kapott egyelőre he­lyet a halastó, saját szakállukra a itsz-tagok forintonként adták össze a halivadék beszerzési árát, a 12 ezer forintot. Kísérleti vállakózásnak szán­ták a 10 holdas mederben rög­tönzött halastavat. Hozzáértő szakemberük van, 500 sertésük elegendő halhizlalót anda. Száz holdnyi kihasználatlan holt me­der áhítozik a víz és a hal után a gergelyiugornyai határban. Rá­adásul évek óta árváskodik a fü­zesek mögött a tiszai halászcsár­da, hal nélkül. Mindenképpen in­dokolt a kísérleti vállalkozás. Csakhogy közbejött valami: — hivatalos levél érkezett Nábrád- ról, — ahonnan az ivadékokat, anyapontyokat akarták beszerez­ni. — lemondták a négy mázsá- nvi ivadék, anyaponty szállítá­sát. felsőbb sugallatra... (Elsősor- i ban a terv szénát épült halas­tavakat igyekeznek elegendő ivadékkal ellátni.) Márpedig az ugomyai halastó valósággal az égből pottyant a terv szerint épülő halastavak közé. Ezért áll ez idő szerint hal nélkül. Érthető törekvés, hogy a ter­vek szerint épülő halastavakat nem hagyhatják halivadék nél­kül. Ez így van rendjén. Ellen­ben az ugomyai plusz-halastó a megyei tanács halászati felügye­lője részéről, mégis külön mér­legelést érdemel. 1. Bár nem szerepelt a tervük­ben, állami beruházást nem kí­ván. 2. Feltétlenül értékelni szüksé­ges a tsz-tagok öntevékenységét, — öntudatát, — saját pénzükből adt ák össze az ivadékok árát. 3. Mérleghiányos tsz-ről vas szó. a kísérlet „fél zárszámadást*5 jelentene siker esetén. 4. Nehéz elképzelni, hogy a 4 mázsányi halivadékot ne tudják nélkülözni, a megye halászattal foglalkozó tsz-ei. — Kérdés: — — Elérhető-e, hogy mégis '•meg­kapják a „vízumot’* a bafivadé- kok? __________2__________—hátt" 3 KELET-MAG V AROBSZ AG Jól sikerült gyermekruha-be- mutatót tartott az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat az Irodaházban. Képeinken a kis manek—?ek lá'hatók JLu padién

Next

/
Oldalképek
Tartalom