Kelet-Magyarország, 1962. április (22. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-11 / 84. szám

I ~jzöLdmíwtiizúüetkezeteltek Lididről A mérlegbeszámoló közgyűlések elé 4 közelmúltban fejeződött be ^ a SZÖVOSZ V. kongresz- szusa. Határozatai világosán meg­mutatják az utat, amelyen a földművesszövetkezeteknek jár­niuk kell. A kongresszusi határozatok mellett a szövetkezeti köz- és küldöttgyűlések jelentőségét eme­li az MSZMP Központi Bizott­ságának márciusi határozata, amely a mezőgazdasági termelés emelését helyezte előtérbe. A SZÖVOSZ kongresszusának hatá­rozata már erre épült, amikor a iöldművesszövetkezetek legfonto­sabb feladataként a mezőgazda-, ság, a termelőszövetkezetek to­vábbi segítését jelölte meg. A köz- és küldöttgyűléseken az elmúK évi gazdálkodás is­mertetésén túl szót kell válta­nunk a kongresszus határozatá­ról, úgy, hogy azok megszabjak a földművesszövetkezetek legfon­tosabb feladatait. Ezeken a gyű­léseken ismertetik a mérleg- és eredménykimutatást, a tisza fe­lesleg felhasználását és az alap­szabály módosítását is. Nem sza­bad megelégedni a száraz szá­mok felsorolásával, hanem min­denütt törekedni kell arra, hogy az eredményeket elemezzék és magyarázzák is meg. hogy mi­ből, hogyan sikerült terveiket teljest ten i_. vagy mi az oka an­nak, hogy egyes területeken nem teljesítették terveiket. Alapos, elemző beszámoló szükséges ah- hoz, hogy mindenki megérthesse és lássa mit kell •tenni ahhoz, hogy feladataikat sikeresebben tudjak megvalósítani. Az eddigi gyakorlattol elte­kintve most abban is kü-, lön hoznék ezek a gyűlések a töb­biektől. hogy először köz- és kül­döttgyűlések vannak és csak utána következik a tagértekezlet, ahol a tagsággal ismertetik a feladatokat. A köz- és küldöttgyűléseket, valamint a tagértekezleteket is úgy kell megszervezni, hogy a földművesszövetkezetek semmi­képpen se zavarják a mezőgaz­dasági tennivalókat. Az időjá­rás moslohasóga miatt ez évben későn kezdődött a tavasz, min­denütt késve indult a mezőgaz­dasági munka — most tehát min­den erőt és időt arra kell fel­használni, hogy ezt a késést amennyire lehet csökkentsük. Ennek megfelelően a szombat estéket és a vasárnapokat úgy kell felhasználni földművesszö­vetkezeteinknek, hogy gyűléseiket meg tudják tartani. A köz- illetve küldöttgyűlések viszonylag nem nagy tömeget mozgatnak — ennek megfelelően nem is okoz különösebb gondot azok megszervezése — nagyobb feladat azonban a tagértekezletek megtartása, ami gondos szervező munkát és nagy körültekintést igényel. Ezek szervezésénél fel­tétlen támaszkodni kell a vá­lasztott vezetőségre, be kell von­ni az igazgatósági és íeíügyelőbi- zoltsági tagokat is, akik csopor­tonként össze tudják hívni a tag­ságot, hogy ismertessék az előt­tük álló feladatokat. A soron következő gyűléseken nincs miért szégyenitezniük a földművesszövetkezeti vezetőknek. Jelentősen emelkedett egy ev alatt a taglétszám, kiemelkedő eredményt értek el a részjegy be­fizetésben és — bár kiskereske­delmi tervüket nem teljesítették — az elmúlt év hasonló idősza­kához mérve mégis jelentősek az elért eredmények. A szövetkeze­tek eredményei is jóknak mond­hatók — jelentős összegek ke­rülnek kifizetésre mindenütt az igazgatóságok részére és a rész­jegy-, valamint a vásárlási- és értékesítési visszatérítések is te­temes összeget jelentenek. A gyűléseken ezért helyes, ha min­denütt kitérnek az előadók: — milyen kárt okoztak önmaguk­nak azok a tagok, akik tavaly nem íratták be kiskönyvecské- jükbe a vásárlást és értékesítést. Nagy gondot kell fordítani az igazgatóságoknak arra, hogy eb­ben az időszakban mindenütt osszák ki a vásárlási könyvecs­kéket, hogy a köve. kezö évben ennek alapján számolhassák el a visszatérítést. Nem könnyű feladat előtt áll­nak szövetkezeteink. A megoldás tehát az, hogy a választóit veze­tők és dolgozók egyevnoerkénl álljanak az ügy mellé és tegye­nek meg mindent annak érdeké­ben, hogy sikeresen oldják meg az előttük álló feladatokat. 1-1 elves, ha felkeresik a part- es a községi tanács vezető­ket és megbeszélik a gyűlések időpontját. Helyes, ha gondot lordítanak arra, hogy a helyi ter­melőszövetkezetek vezetőivel egyetértésben szervezzék meg az értekezleteket, s hogy a következő időben miben lehetnének segítsé­gükre —, hogy a soron következő gyűléseken már erre mozgósít­sák a földművesszövetkezetek tagságát. Beckcr Miklós föcllenőr a rakamazi szövetkezet vegyi-üveg boltjában a fclügyelöbizottság egyik tagjának jelenlétében ellenőrzi a helyes raktározást, a felvett árukészlet mennyi­ségét. (Foto: Dorogi) Az irodalmi színpadok megyei bemutatója előtt ■! a kulturális szemle járási bemu- i1 tatóit, olyan döntésre kéhyszeri- 1: tette a megyei operatív bizottsá- i got, hogy előzetes tájékozódás i , alapjan csak a legjobbakat hívta - meg a megyei bemutatóra. A vásárosnaményi „Himnusz -; az anyáról” című — Várnai Zse­-; ni verséből összeállított, tánccal, : zenei aláfestéssel készülő — mü- . j sora, sajnos, színvonalban elma­rad a követelmények mellett így ’, nem sok eséllyel vehet részt a ' legjobbak vetélkedőjén. A szín- 1 j pad tagjai tehetségben tálán nem • maradnak el a többiektől, sokkal ; I inkább a laza fegyelem, a pró- ■ bak többszöri elmaradása az oka, hogy április 15-én nem léphetnek fel Nyíregyházán. A FEHÉKGYAKMAXlARi Szét­tört bilincsek című műsora a fel- szabadulásukért küzdő gyarmati népek életét, küzdelmét mutatja I be- Török László szerencsés mú­] sorválasztásál és összeállítását te­hetséges irodalmi színpadi tagok tolmácsolják •— színvonalasan. A jó] sikerült összekötőszöveg, ver­sek, énekszámok, zenei kíséret mind megannyi feltétele, hogy a legjobbak közé várjuk a fehér­gyarmatiakat. A vasurosnaményiak „Himnusz a békéről” című műsora témává* ! lasztását és tervezeté színpadtech­nikai megoldását tekintve pom­pás produkciónak ígérkezik. Hans j Pfeiffer: Nem hallgat a tenger c. egyfelvonásos drámájának a fel­újítása, Aragon, Radnóti, Szimo- j nov, Baukov, Várnai Zseni ver- | seinek színvonalas tolmácsolása j és ötletes,1 hatásos formai meg­oldása arra enged következtetni, i hogy a vásárosnaményi földmű- | vesszövetkezet irodalmi színpada- ] nak színvonala kellemes meglepe­tést tartogat a megyei bemutató ! közönsége számára. (PW Ili fii ti le lések A SZÖVOSZ V. kongresszus» alkalmából több szövetkezed ve­zetőt és dolgozót tüntetlek ki. A kitüntetettek között volt Nagy Béla elvtárs a MÉSZÖV Ellen­őrzési- és Számviteli Főosztályá­nak vezetője, aki „Szocialista Munkáért” érdemérmet kapott. Ugyancsak az elmúlt napok­ban vette át a „Földművesszö- vetkezet Kiváló Dolgozója” ki­tüntető címet Gál Jozsefn* elő­adó is­Egyre több ellenőrzést tart a kereskedelmi egységekben az Ál­lami Kereskedelmi Felügyelőség. Erre szükség is van, mert igen sok bolti dolgozó feledkezik meg magáról, károsítja meg a vásár­lókat, s így jogtalan anyagi ha­Ez a divat szonnoz jut. az ellen őrzésnél nem csak bolti dolgozókat, de az el­lenőrzést elmulasztó vezetőket is megbüntették, — jogosan — mert egy - egy mulasztásukból eredően nem csak a vásárlókat károsítják [ meg, de súlyos anyagi kár érheti j a népgazdaságot is. Az ellenőrzés szabálytalanságot1 állapított meg a rakamazi cipő- j boltban, ahol a cipők leárazását j nem végezték el, s így az osztá­lyos, olcsóbb értékű cipőket ren­des áron hozták forgalomba: A bolt. vezetőjét Mákócsi Gyulánét 3(j0 forint bírsággal büntették. Kondor Miklós biri boltvezetőt 200 forint büntetés megfizetésére kötelezték, mert a boltban több árut helytelen áron diktált be a leltárba, s ugyanakkor árusított j a Leltár alatt. Szklenyár Bélánc . az ófehértói cukrászda vezetője ! 100 forint büntetést fizetett be,, mert nem tartotta be a kereske­delmi üzletszabályzat, rendelkezé-: seit. Rózsa Mihály, a leveleid szö­vetkezet igazgatóságának elnöke azért kapott 150 forint bírságot, mert a boltokban felvett leltárak helyszíni ellenőrzését elmulasz­totta. Páll Gizella vezetőkönyvelö a leveleki szövetkezetnél nem biz- tosította a beérkező áruk előírás- j szerű terhelését, s ugyanakkor a boltvezetőktől nem követelte meg a naprakész' könyvelést, 200 fo­rint pénzbüntetést kapott. Kap­ros Sándornét, az ófehértói szö­vetkezet igazgatósága elnökét azért büntette meg az AKF, mert a cukrászdában és az 1. számú italboltban több szabálytalanság történt, amelyről tudomása volt és mégsem akadályozta meg. Helytelen leltárfelvételért 200; forintra büntettek Csanyi András bolti ellenőrt, mert a nagykallói szövetkezet egyik boltjában hely­telen áron vett fel több áruféle­séget. Vámos József tornyospálcai italbolt vezetőt írásbeli figyel­meztetésben részesítették italáruk mintavételének elmulasztásáért. Szalontai János nyíregyházi föld­művesszövetkezeti italboltvezető szigorú ' írásbeli figyelmeztetést kapott minőség rontásért. A fokozottabb ellenőrzés mind több hibát tár fel, azok elköve­tőit súlyosan megbüntetik. Ezzel is csökken azoknak a kereske­delmi dolgozóknak, vezetőknek a száma, akik megkárosítják a vá­sárlókat. Loüóláz — IS... 3a.,., 12.. ÁPRILIS 14-ÉN KÉT nyíregy­házi, április 15-én négy vidéki irodalmi színpad részvételével megyei bemutatóra kerül sor. Az irodalmi színpadok első megyei bemutatójára felkészültek a föld­művesszövetkezeti csoportok is. Közülük kik vesznék részt és mi­lyen lehetőségeik vannak a me­gyei bemutatón? Elöljáróban; négy földműves­szövetkezeti irodalmi színpad mű­ködik a megyében — kettő Vá- sárosnaményban, Fehérgyarmaton és Mátészalkán pedig egy-egy. Az a tény, hogy a legtöbb helyen április 15-ig nem rendezik meg Súlycsoukílás — Crdrágílás — Pénzbírság Fokozott ellenőrzés az lnisz boltjainál

Next

/
Oldalképek
Tartalom