Kelet-Magyarország, 1962. április (22. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-01 / 77. szám
horunh Kapitalizmusáról (Haász Árpád és munkaközössége: Korunk kapitalizmusa /•//. kötet) HARASZTHY JÓZSEF: modern kapitalizmus legfontosabb elméleti problémáival foglalkoznak — a vezető tőkés országok tényadatainak elemzése alapján. Igen alapos elemzést adnak a tőkés államok szerepéről és ennek változásairól a kapitalizmus fejlődése folyamán, megvizsgálják az állammonopolista kapitalizmus jellegét és szerepét, foglalkoznak a mai kapitalizmus gazdasági szerkezetének, a termelés és a fogyasztás struktúrájának alakulásával, elemzik a tőkés társadalom szerkezetét, ennek változásait és a fejlett tőkés országok proletariátusának jelenlegi helyzetét, a háború utáni tőkés újratermelési ciklus alakulását, a tudományos-technika forradalom fontosabb tényezőit, kibontakozásának tőkés korlátáit és jelenlegi helyzetét a legfejlettebb tőkés országokban. — A második kötet országonként, területenként mu tatja be a tőkés világot. Az egye országok, területek gazdasági, tár sadalmi és politikai életénei elemzésével segítséget nyújt a világ másik felében lezajló folyamatok mozgatóerőinek felismeréséhez, a politikai változások hátterének jobb megértéséhez. A kötet szerzői előbb a vezető tőkés országokkal, majd a gazdaságilag ümaradott területekkel foglalkozik. E két kötet a politikai kér- iésekkel foglalkozó szakembereden kívül a széles olvasóközönség irdeklődésére Is számot tarthat, nert megkönnyíti a tájékozódást lapjaink égető nemzetközi gazdaági es politikai kérdésekben. ^ A kötet a Közgazdasági és Jogi íiadó kiadásában jelent meg. TASNÄDI VARGA ÉVA: Vers a XXII. kongresszusról Milyen lesz akkor mond meg, há eljött már a s nem adnak többé fegyvert a gyilkosok kezébe? Habos tej ring békésen és hófehér a sajtár, más íze lesz a «»óknak, a szónak, amit adtál. béke, Milyen lesz akkor mondd, ha atomtámaszpontok helyett új erdők nőnek s fényt ringatnak a lombok? — ha ágyúk helyett otthont mutat a vonatablak, más fénye lesz a Holdnak, a messzi csillagoknak. Milyen lesz akkor mondd, ha bátor lesz az ember, s örökké tartó kötés tartja össze a Renddel? Ha nincs már háború és dús a földek vetése, s kalács fonódik jelként az asszonyok kezére... Milyen lesz akkor mondd, ha nincs már harc szívedben, ha megbékültél végleg és veled együtt minden épít, alkot és formáz. És akkor majd meglátod, hányán teremtik újból a vajúdó világot. Délelőtt a kÖD^vtúrban Egy mezsgyekőnél — Hogy jönne már!... — egyre mondták, de a felhőtlen, őszi ég merev derűvel, csendben nézte, hogy könyörög, süvölt feléje porfurulyán a messzeség. — Hogy jönne már!... — Eső jönne; rögöt lágyító, permeteg! Imával hiába hívták, s hiába szórták isten átkát komor, gondütött emberek. Nem érkezett! Mint a sziklán, a földbe vájt vas rendre tört, s az élet magvait a rögre aszott gyomrából kiöklendte a szürke arcú, szomjas föld. Egy mezsgyekőnél találkoztak, két paraszt fordult újra ott. A száraz föld páncéljába belefeszült a ló istrángja, és kun arcukon barna gond ült a ráncok sós árkában... Aztán egyszerre néztek szét, mert valahol mennydörögve mint ezer paraszt, ezer ökle, egy közös földet tört a gép. Gondolatuk szűk dalain nem fértek még a traktorok, de mindkettőt aznap este a falu felé szekerezve, megvallatták a csillagok!... „Nyírségi Földrajzi Napok“-at rendeznek megyénkben nagyapjával — mindketten kovácsok — együtt több mint ezer munkaegységet teljesítettek. (Egy munkaegységre hatvan forintnál is többet fizettek.) Rendesek, fegyelmezettek, tisztelettudók. Nagyon komolyan veszik az életet — ezt állapítja meg az ember, amikor velük beszélget. És az egy év alatt kötelező két olvasmánynál sokkal többet olvasnak... G. Április ötödikén reggel érkeznek Nyíregyházára a „Nyín- ségi Földrajzi Napok’1 vendégei, dr. Kádár László egyetemi tanár <a Magyar Földrajzi .Társaság el- <nöke, a debreceni Egyetemi Föld- » ajzi Intézet tudományos munkatársai, a Hajdu-Bihar megyei és a debreceni általános és középiskolai földrajztanári delegáció tagjai. Reggel 9 órakor a Bessenyei Klub helyiségében megkezdődnek a földrajzi előadások. Április 5-cn az első előadást Papp Antal tudományos kutató tartja, | ,,A szántóföldi növénytermelés agrárföldrajzi vizsgálata Szabolcs- i Szatmár megyében'" címmel. Ez az előadás foglalkozik a megyénket jellemző összes szántóföldi növények (dohány, cukorrépa, kender, rozs stb.) termelésének '■«rar földrajzi problémáival. Az előadás keretében agrárértelmiségi megbeszélés is lesz, amelyen a mezőgazdasági tanintézetek szaktanárai, az iskolák mezőgaz- dasági gyakorlatait vezető agrármérnökök és technikusok, több mezőgazdasági üzem és kutató intézet szakemberei vesznek részt. Az agrárértelmiségi találkozó utón délelőtt 11 órakor Lengyel- országról beszél Dr. Borsy Zoltán kandidátus, aki a Magyar Tudományos Akadémia kiküldetésében ez év januárjában jött haza kéthónapos tanulmányútjá- ról. Délután Dr. Kádár László egyetemi tanár Gyulatanyán beszél azokról a békés célokra használt űrkutatási eredményekről, amelyek rendkívüli mértékben gyarapították a légköri je-' len-élekre von átkom ismereteinket. Kedvezőtlen időjárás esetén ezt az előadást is a nyíregyQLeqqoen én a színpadait Ha egyszer valaki megírja Szabolcs-Szat- már megye művelődési otthonainak történetét, bizonyára papírra veti, hogy a társadalmi ösz- szefogásnak is nagy szerepe volt a középületek felépítésében. Azt is feljegyzik majd, hogy a legtöbb helyen az ünnepélyes átadást követően inkább a szórakozás, mint a népművelés került a homloktérbe. És azt is, hogy szívós küzdelmet kellett vívni minden emberért, hogy második otthonává váljon, amit két kezével épített. Ma már Nagykállóban is estéről-estére kicsinek bizonyul a megszépült járási művelődési ház. A „Kallói lakodalmast” próbálná a szövetkezetiek csoportja, de a színjátszók „bitorolják” a színpadot. A táncosok vezetője: Szabó Sándor ugyancsak mérgelődik, vitatkozik. A stuccolt bajszú, már őszülő-kepaszodó, kicsit heves természetű, de népszerű Sanyi bácsi végül is beletörődik a változtathatatlanba: ma este a klubban próbálnak, azzal a feltétellel, hogy a jövőben a táncosok kapják a színpadot. Nem a presztizsfél- tés beszél belőle, nem mások rovására akarja előnyben részesíteni félszáz emberét. A táncnak van szüksége színpadra. Elég sok baj van még a térformákkal. — Talán az a legszebb emlékem — mondja némi fejtörés után Sanyi bácsi —, hogy én fogadtam Záhonyban Mojszejevet és világszerte ismert együttesét. Feleségemmel együtt beinvitáltak a kocsiba... Nyíregyházáig beszélgettünk. Van még egy emlékem, mely egyrészt kellemes, másrészt kellemetlen. Kellemes, hogy találkozhattam és beszélhettem Kodály Zoltánnal. Kellemetlen, hogy nem az én elképzelésem szerint dolgozta fel ezt az 1674-ből származó táncot. Nálunk most is vita van, hogy az általam eredetinek vélt, vagy pedig az új, illetve legújabb feldolgozás szerint táncoljuk-e a lakodalmast? Egyenlőre az én elgondolásom mellett döntöttünk, annál is inkább, mert három héttel a bemutató előtt már nem lenne szerencsés dolog változtatni a táncon. Párba állanak a táncosok, rázendít a zene és az érdeklődők gyűrűjétől övezve megkezdődik a próba. Nézzük Sanyi bácsit. Ez igen! Ez tudja aprózni, ennek „rááll” a lába a csárdásra. Tudja cifrázni, pergetni-forgat- ni a lányokat, asszonyokat. Akaratlanul is felvetődik a kérdés: Vajon hány percet tölthetett színpadon élete során? Elneveti magát. — Furcsa kérdés. Most 59 éves vagyok. Ugyan ki emberfia számolta volna meg, hogy 40 év alatt hány próbán, hány előadáson táncoltam már a „Kállai kettőst”? (pl.) házi Bessenyei Klub helyiség*- ben tartjuk meg. Április 6-An reggel 9 or» , kezdődnek azok az elóada- sok. amelyek keretében Hajdú-Bi- har megye és Debrecen földrajztan árai tapasztalatcsere-megbeszélést tartanak a mi nevelőinkkel az új tantervi iskolai felada- a készülő új tankönyvekről és a legújabb módszeres törekvésekről. A megbeszéléseket elindító módszeres előadást Balogh Béla debreceni egyetemi gyakorló gimná- ziumi tanár tartja. „A táblai vázlatrajz néhány új szempont ja’ címmel. A tapasztalatcsere- megbeszélést és az előadást Dr. Kádár László egyetemi tanár .,Svédország’1 című előadása követi. Egy magyar földrajztudós küldőt1'?-'’ élén. a Magyar Földrajzi Társaság képviseletében vett neszt legutóbb a svédországi nemzetközi geográfus kongresz- sznson. A nyíregyházi előadásokkal párhuzamosan Nyírbátorban 5-én délután fél 5 órakor a járási tanács különtermében, április 6-án oedig Kisvárdán a művelődést házban lengvelországi tanul- mánvutjának élményeiről számol be Dr. Borsy Zoltán kandidátus. Mindkét előadást a földrajztanári továbbképzés keretében tartjuk. Ugyanezeken a napokon két munkásakedémiai előadás is lesz. Kisvárdán április 5-én délután fél 4 órakor, a fémszerelvény gyárban, Nyírbátorban pedig áorilis 6-án a Növényolajipari Vállalatnál. Dr. Pinczés Zoltán kandidátus mindkét helyen a Bükk-hegység vidékének természeti szépségeiről és ipari értékeiről fog beszélni. AZ ELŐADÁSOKAT szí ne*, vetített képek bemutatásával ártják meg az előadók, akik témáikat hosszabb tanulmányok, kutatások és külföldi tanulmányútjaik alapján dolgozták ki. Az előadások látogatása díjtalan, azokra a tanulnivágyó dolgozókat és az ifjúságot szeretettel várja a rendezőség. Lóky Károly A vezető tőkés országok es a tőkés világ gazdaságilag gyengén fejlett területeinek gazdasági és társadalmi fejlődéséről ad átfogó képet a Marx Károly Közgazda- sági Tudományi Egyetem Nemzetközi gazdasági és politikai kérdések tanszékének munkaközössége által írt kétkötetes munka, a „Korunk kapitalizmusa”. Az első kötetben a szerzők a Az olvasók csendje megszokott volt a fehérgyarmati járási könyvtárban, csak az volt a meglepő, hogy ilyen koradélelőtti órában is teltház volt az olvasóban. — így van ez a legtöbbször Világosít fel Márkus Zoltánná könyvtáros — nz ipari tanulók ide szoktak jönni, amikor tani- lási napjuk van. Itt töltik a délelőttöt. Főleg azok, akik vidékről járnak be. Az első asztalnál mindkét tanuló helybeli: Nagy Imre és Abonyi László első éves géplakatos tanuló. Asztalukon a Nép- szabadság, az Autó motor, a Képes Sport. Rendszeresen olvassák azonban a Labdarúgást és a Lobogót is. ^ — Kedden és pénteken van tanítási napunk — mondják —, az első óra azonban csak egy órakor kezdődik, így délelőtt általában be tudunk jönni a könyvtárba. Elolvassuk a kedvenc lapjainkat és könyvet is viszünk ki olvasni. Egy másik asztalnál hárman tilnek: Molnár Zsigmond Nagy- arról, Szilágyi István Vámosoro- sziból, Bihari László Tiszakó- ródról jár be busszal. Korán megérkeznek, nem tudnak hová menni, mindig itt töltik a délelőttöt. A KlOSZ-ban lett volna egy tanulószobájuk, mondják, de nem fűtötték rendesen, itt pedig jó helyen vannak. lgariUmdlök. Bihari László az egyedüB tóvétel, ő gimnáziumot is végez, nem csak kovács tanuló. Egyszerre két iskolát. És közben jelentős része volt tavaly abban, hogy apjával és
