Kelet-Magyarország, 1962. április (22. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-04 / 79. szám

Az er tani egyezmény eszköz a forradalom céljainak! megvalósításához — hangoztatja az Algériai kommunista Párt népek és a szocialista országok ellen irányuló agresszív céljait szolgálják és egy világháború esetén halálos veszélyt jelenthet­nek az algériai népre. A l'rancia kormány megőriz­te az általa képviselt tőkés mo­nopóliumok gazdasági pozícióit, különösen Algéria természeti kincseinek kiaknázásában. A francia kiváltságok nehézségeket gördítenek az Algéria szempont jából életi'ontosságú földreform Útjába. A francia imperialistái nem adták fel szándékukat hogy az európai kisebbséget, po litikai nyomás gyakorlására hasz nálják íel a szabad Algériában Ezek a megkötöttségek fékezit Algéria független politikai él gazdasági fejlődését, nem sza bad őket szem elől téveszteni mert ez a tömegek lefe«vVerzé sét jelentené — hangé- ia a; Algériai Kommunista Párt. Az eviani egyezményben a: algériai kommunisták eszköz Párizs, (MTI): Az Algériai Kommunista Part Algírban közzétette az cviani egyezménnyel kapcsolatos állás­foglalását. Ebben elemzi a jelen­legi helyzetet és megjelöli a párt feladatait. Az Algériai Kommunista Párt az algériai nép győzelmeként, az imperialisták vereségeként ér­tékeli az eviani egyezményt, amely hivatalosan is elismeri a felszabadulási mozgalom alapve­tő követeléseit: Algéria függet­lenségét, népének és területének egységét. Az Algériai Kommunista Párt ugyanakkor aláhÚ2íza: a megálla­podás az adott körülmények kö­zött csak kompromisszumot ered- ményezhetett. Nem elégíti ki azonnal az algériai nép vala­mennyi követelését. Franciaor­szág Algéria területén támasz- pontokat tart fenn, amelyek a francia imperializmusnak és NATO-partnereinek az afrikai Provokációs hadgyakorlat \ v liga Í-Bei’1 tűben Boriin. Kedden hajnalban riadóztatták a Nyugat-Berlint megszálló ame­rikai, angol és francia csapatok mintegy tízezer emberét. Három amerikai harci egység, három angol gyalogsági zászlóalj és egy francia, dandár részvételével, va­lamint páncclkocsik és tankok bevonásával a nyugati megszálló csapatok provokációs hadgyakor- '«W kezdtek, Hivatalos közle­mény szerint a hadgyakorlat célja a szövetséges csapatok moz­góképességének és a különböző helyzetekhez való alkalmazkoda- si képességének kiértékelése volt. Egyidejűleg az amerikai hadsereg egy szakasz gyalogsá­got indított el, nyilvanvalóan provokatív célzattal, a Nyugat- Németországba vezető, — a Né­met Demokratikus Köztársaság területén áthaladó — autóúton. látnak, amely ma az OAS letö-, rését, a béke biztosítását, az ön­rendelkezési jog érvényesítését,1 az Algériai Köztársaság demok-] ratikus intézményednek megala-| pozását, holnap a függetlenségi tökéletesítését szolgálja. Az Algériai Kommunista Párt, nyilatkozata hangoztatja, a nem-i zetközi helyzetben, amelyet a1 szocialista tábor és a nemzeti] felszabadító mozgalmak közötti) természetes szövetség, a békéi erőinek növekedése jellemez, i semmi sem akadályozhatja meg, az algériai forradalmat demok-i ratikus, szociális és gazdasági cé- jainak elérésében, ha az új al­gériai kormány belpolitikájában] a nemzeti és haladó erők egysé-l gére. külpolitikájában pedig az1 imperializmusellenes, békés* erőkre, a szocialista táborra fog, támaszkodni. Az Algériai Kommunista Párt, a közvetlen feladatokat az ideig-1 lenes végrehajtó szerv tényleges] működésének azonnali megkez-] désében és az OAS elleni erélyes< harcban jelöli meg. Szükséges hangoztatja a nyilatkozat - hogy a fasiszták elleni harcban] a nemzeti felszabadító hadsereg, is részt vegyen. Az algériai kommunisták to-] ■Amogatják az FLN1 képviselőinek hazafias politikád ját, az ideiglenes végrehajtó* Szervet és az Algériai Köztársa-' ság ideiglenes kormányát. Az, Algériai Kommunista Párt ai nemzeti erők maradéktalan egy-* ségére szólítja fel az algériai] hazafiakat. tunt el Rómából Sistino Relayu atya ? Sistino Pelaya atya a mi­fonlak rendjének Calabria tar­tományi főnöke, 47 éves olasz pap, A közelmúltban dél-olaszországi állomáshelyéről néhány napi tar­tózkodásra Rómába érkezett. Ezekben a napokban igen sok vendége volt n, máskor valóban „szerzetesi magányban’’ élő atyá­nak, Rendtársai, ismerősei, ma­gas egyházi személyiségek szinte egymásnál: adták a kilincset. Az­után vége szakadt a vendég já­rásnál:, és Sintina atya eltűnt. Vajon miért tűnt el a minori­ta tartományi főnök? Talán nem érezte biztonságban magát? Vala­milyen törvénybe ütköző csele­kedetet követett el, mint a Messi- nában perbe fogott mazzarinoi szerzetesek? Nem: Ö könyvet írt és jelentetett meg. És éppen itt kezdődik a baj. Sistino atya nem akármilyen könyvet irt, ha­nem olyant, amilyen éppen a magas egyházi hatóságok ellen­érzését váltotta ki. Don Sistino Pelaya ugyanis azokkal a szem­betűnő visszásságokkal foglalko­zik, amelyeket észre kell venni az egyház tevékenységében. Tudni kell ehhez, hogy az idén lesz a katolikus egyház egyete­mes zsinatja. Egyházon belül olyan ez, mint egy világméretű csúcstalálkozó. A társadalmi ren­dek megváltozása, a szocializmus világrendszerré válása, a gyarma­tok fokozatos megszűnése — mind-mind hatással van a ka­tolikus egyház életére, az egyszerű hivök gondolkodásmódjára és az egyház politikájára. Nos, Sistino atya éppen ezért úgy gondolta, hogy az őt foglalkoztató gondolatok nyil­vánosságra hozása most a legcélszerűbb, a zsinat elő­estéjén. Ezért jelentette meg KELET-MAGYAKORSZÁG 2 könyvét, amelynek címe: „1 preti sono uomini”. Magyarul úgy le­hetne ezt visszaadni, hogy: A pa­pok is csak emberek. Könyve lé­nyegében újabb bizonyítéka an­nak, hogy a katolikus egyházon belül erősödik a modernizálást követelő irányzat, ettől pedig a Vatikán fél, akár a fűztől. A legnagyobb egyházi kö- i rök aggodalma és dühe nem vé- \ letlen. A reformokat, változlatá- i sokat kívánó egyházi személyisé­gek ugyanis olyan évezredes problémákat boncolgatnak, mint a papok kötelező nőtlensége, vagy a püspökök tévedhetetlensége egyházi dolgokban. Kárhoztatják az egyházi hierarchia nepotizmu­sát — azt, hogy a különböző egyházi méltóságok szinte nem­zedékről nemzedékre öröklődnek egyes családokban. — Elítélendő­nek tartják továbbá. hogy az egyház tevékenyen beavatkozik a napi politikába — méghozzá a hatalmon lévők oldalán, a nép- tömegek ellen. És összeférhetet­lennek tartják az egyház lelki- piktorkodásával a gazdagsági élet­ben való aktív részvételt: a ka­pitalista vállakózást. Don Sistino Pelaya könyve is ezekkel a kérdésekkel foglalko­zik. Főszereplője egy bizonyos Franco atya, aki cgyesszám első személyben beszél az öt és az olasz papokat foglalkoztató prob­lémákról. Nem nehéz észrevenni, hogy a könyv főhőse maga Sisti­no atya, aki hosszú évek töp­rengéseinek és kiábrándító ta­pasztalatainak a foglalatát adja e müvével. A könyv alapgondolata, amit a cím is kifejez: a papok is csak emberek, tehát az egyháznak úgy kell megreformálnia saját belső rendjét, hogy az megfeleljen az emberi normáknak. Szent Palra1 hivatkozva javasolja a papi nőt- lenség feloldását, mondván: „Aki, még egy kis családot sem tud' kormányozni, hogyan lehet attól' elvárni, hogy gondját viselje' Krisztus egyházának”. Ugyancsak, szükségesnek tartja a válás en-i gedélyezését. A társadalom nem1 tekinthet el attól, hogy megen­gedje tagjainak a háza stár suklól ] való elkülönülést.’’ A szerzőnek « politizáló | egyházi körökről ez a véleménye: j „Manapság túlságosan beleavat­í kozík a nemzeti közéletbe, a tele- \ vísiós műsoroktól kezdve a fil­I mek és színművek előzetes cen- ] zurázásaig, a sportrendezcények- í tői a. nemzetközi kapcsolatokig, \ a kis faluk közigazgatási harcá- 1 lói a képviselők kiválasztásába 1 való beavatkozásig. És mindez a I nép szabadságának, intelligenciá- j jártak megsértése, egy fatális té- ! védés, amely mindennap gyűlö- j lettel vesz körül bennünket, és I elidegeníti tőlünk számtalan hívő I lelkét, akik nem úgy gondolkoz- ] nak, mint a Vatikán zárt kö- i rei...” Don Sistino Pelaya római Iá- \ togatói azzal a céllal keresték j fel a minorita atyát, hogy lebe- szeljék könyve megjelentetéséről. I De sem a szerző, sem a kiadó nem volt hajlandó lemondani a j könyv forgalombahozásáról. Sis­| tinó atya könyve így hát megje- I lent — az egyházi hatóságok jó­váhagyását jelző, cenzori „imp- ■ rimatur” nélkül. Ez a magyará­zata annak, hogy Sistino atyának önkéntes száműzetésbe kellett mennie „felforgató” gondolatai miatt... i Todcro Frigyes Az utóbbi időben az Argentínában lezajlott, események a* amreikai kontinens legdélibb részén fekvő országra terelték a figyelmet. Közel 2,3 millió km-'-nyi területével és 21 millió lako­sával Argentina, Brazília után a legnagyobb területű és a leg­nagyobb lélekszámú állam Déi-Amerikában. Az Argentin Köz­társaság szövetségi állam, a szövetségi részek az un. tartomá­nyok (22 tartomány), továbbá 1 nem közigagatási önállósággal rendelkező terület (Tüzföid) és a főváros kerülete. Több é\sza zadon keresztül Spanyolország gyarmata volt. A XIX. század első negyedében vívta ki függetlenségét. Az1 állattenyésztő és gabonatermő nagybirtokok kiépítésével egyidejűleg az indián őslakosságot jóformán teljesen kiirtották. Jelenleg Argentína Latin-Amerikának „legeurópaibb" eredetű országa. A lakosság 97° „-a spanyol és olasz származású. Mintegy félmillió mesztic mellett csupán 10 ezer indián él mar, főleg az. ország északnyu­gat i részén. A gyorsan iparosodó Argentína Latin-Amerikának gazdasá­gilag legféjletebb országa, bár legfontosabb exportcikkei a növénytermesztésből és állattenyésztésből származnak, Argentí­na ugyanis világviszonylatban is jelentős búza, kukorica, nap­raforgó és lenmag termelő és exportáló ország. A nagyüzemi mezőgazdaság mellett Közép-Aigentina pampáin főleg Buenos Aires és La Pampa tartományok területén 45 millió szarvasmar­hát, Dél-Argentinában a Rio Negro, Chubut és Santa Cruz tartományokban, azaz Patagónia területén pedig 45 millió juhot tenyésztenek. Állattenyésztésére alapozva Argentina igen nagy­jelentőségű hús- és gyapjú exportáló ország is. Argentína jelenleg a szabad tőkeimport gazdaságpolitikáját folytató ország. Gazdasági életére ezért jelenleg erősen rányom­ja bélyegét a külföldi, különösen az amerikai tőkétől való füg­gés. E gazdasaga függés az ország politikai életére is kihat 1955 óta midőn a hadsereg megdöntötte Peron argentin elnök­nek a forradalmi munkásmozgalommal szembenálló, de egyúttal antiimperialista diktatúráját, napirenden vannak a perometa párt megmozdulásai és egyúttal az argentin tömegek harca 1» a kút- és belpolitikáiig reakciós irányban eltolódó kormány politikája ellen. A tömegharc megnyilvánulása volt a közelmúlt­ban lezajlott választás, midőn a néptömegek segítségével több tartományban a peronista párt- szerezte meg a szavazatok több­ségét. Mint ismeretes, Argentina volt elnöke, Frondizi, a had- sereg reakciós erőinek nyomására a március 13-i vaiaasűfások eredményét semmisnek nyilvánította és több tartományban (tér­képünkön pontozva) katonai diktatúrát vezetett be. Azóta a fegyveres erők az egész országban átvették a hatalmat

Next

/
Oldalképek
Tartalom