Kelet-Magyarország, 1962. április (22. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-29 / 99. szám

lyzetek: KellemeHen emberek ? Harcban a sár ellen — Vízvezeték, óvoda és villany — Ötven mosógép születése Könnyebb lesz a nőknek a „második műszak“ ? kellemetlenek, mert embereknek kellemetlen- jkoznak . őszinteségükkel, nézik tétlenül a íerdesé- iíibákat. hanem kinyitják tt, s ha talán néha-néha lanul is. de megmondják nyűket. S bár tehetik, ezt ndókkal, a párt teremtette íö légkörtől nag.vibb bá­jt nyerve mégis érzik. — étkeztetik velük. *— hogy jyük kellemetlen. tiéín 5 tül hős. S ha nem is .általá- kadnak olyan intézmények, lók és pártszervezetek, ezeket az őszinte ernbere- jkezdik linóm. csalafinta durvább módszerekkel tá­jukra hozzák, hogy feles­ik. Esetenként még attól riadnak vissza, hogy nép­sági érdekekre hivatkozva sabb funkcióra javasolják i nevezzék ki csak azért, megszabaduljanak tőlük, járt dr. Baíás László a izalkai fmsz beosztott köny- e is. Amiért szólni meré- Papp János elnöknek a bé- iogtalan megnyirbálásáért és i tette magatartásbeli hibáit végeredmény mi lett? At- Népgazdasági érdekből . .munkahelyéről és munká­ból áthelyezem a Gvőrtelek Vidéke Körzeti Földműves­et kezedhez főkönyvelői raun- 5íst>e.” fiálás előléptetése 300 .RENDÉSZETI ÉRTEKEZLET NYÍREGYHÁZÁN ignap délelőtt értekezletet tár­ák az igazgatók, tűzrendészéti dók', és felelősök részvételével . - M. klubban, ahol értékelték Izréndészettel kapcsolatos fel­toka 1. ai'ga Károly százados, osztály- ancsnok • ismertette az elmúlt munkát. Elmondotta többek ött hogjt gyakori jelenség: - n tartják be a tűzrendészen báíyokat! Az anyagok zsufolt- a miatt nehezen, vagy egyál- án nem ' közelíthetők meg a. veszélyes területek. Különösen /átkozik ez a kisipari szövet- zetekre, ahol a termeléssel pácé, zamosan nem növelik a tároló-' lyek befogadóképességét. Oly- e egy helyen tárolják a benzint, äjat és a tüzelőszert. Részlete- n beszélt a feladatokról, majd a számoló feletti vitára került sor. forint»emelkedéssel járt, ő még­sem fogadta el. És jogosan, mert az intézkedés mögött elvtelenség van. Csodálatos-e, hogy, a » kellemet­len emberektől szabadulni akar­nak egyes-helyeken?- Nem! Csak öté kellemetlen a csupa fül és szem ember, ahol valami nincs rendjén, ahol valamit elhallgat­nak, takargatnak. Különben miért is jelentette-volma ^ki az őri; tgjä riácsvb'/ elnöké, ‘hogy ő nem' dolgozik Sepa József né párttit- kápral, ’ áki kííogásoMa törvény- sértő intézkedései t. A tsz elnöke pedig azért neheztelt , a titkárasz- szonyra, mert szemébe mondta, hogy elnéző a hibázókkai, fegye- . lemsértőkkel. Nagyon jó, hogy vannak ilyen kellemetlen emberek! Ilyen kom-, munisták és pártonkívüliek, akik nem dugják strucc módjára ho­mokba a. fejüket, hanem a kö­vetkezményeket; a mellőzést, a csipkelődést, az elmarasztalást is vállalva hadakoznak a haladást akadályozó hibák, jogtalanságok, elvtelenségek ellen. Nekünk ezek a kellemetlen emberek a legkellemesebbek-. Farkas Kálmán — Mire költik a pénzt? — kér­dik az emberek a tanácstagtól, aki sorolni kezdi... 1947 előtt egyetlen, kulturház sem volt a járásban, sehol sem égett a vil­lany és olyan volt a sár... Az eiső művelődési otthon Folytatni is felesleges a felso­rolást, mert aki választ várt, mindenkinél jobban tudja, hogy a fehérgyarmati járás községei a legutolsók között is utolsók voltak egykor, — Községfejlesztés? — néz Ker­tész elvtárs. a járási tanács vb. titkára. — Templom, jegyző — és papiak. Legfeljebb ez épült, ezen­túl semmi. Viszont még számba- venni is nehéz, ami azóta van. Negyvenhétben készült el az első művelődési otthon Komoron — már csak három községünkben nincs. Villany, járda az utóbbi három évben majd mindenütt lé­tesült: csak ez évben hét közsé­günk jut áramhoz. 1 És mi lesz ezután? — Elkészítettük a járás közsé­geinek ötéves fejlesztési tervét — ezekben a hetekben vitatja meg a lakosság Kertész elvtárs elénk teszi a számokat s elmopdjg. hogy a fe­hérgyarmati járás • hádbáiriaült". a sár ellen: az öt esztendő alatt ter­vezettek zöme járdaépítés A sor-- rendben a második a villany. Sze­rencsére már csak második. Az­tán az iskolai tantermek jöwnek. Három év múlva már tanítanak az új milotai. turricsei. jánkmaj- tisí iskolákban. Tunvogmatoicson. Kölesén el­készülnek a vízvezeték csőháló­zatával. s utána megnyithatják a fürdőkádak csapjait. Miiotán még ezen is túltesznek: fedett, meleg- vizű fürdő építéséhez fognak- lét­rehozzák az iskolafüedöt. sajátju­kon kívül kielégítik a tiszacsé- cseiek. tiszakóródiak hétvégi tisz­tálkodási igényeit. Gondoltak az asszonyokra ? — Gondoltak az asszonyokra? (Nem felesleges a kérdés, hiszen sok nő dolgozik a termelőszövet­kezetekben.) — Hogyan ; teszik könnyebbé a munkájukat, hely­zetüket? Tíz községben épül saját erőből, részben állami segítséggel napközi otthon. A terv megvalósultával NAGYKÁLLÚI HÍRADÁS Sugárút less a Vörnsltadsereg útja 21 ezer forint a parkokért Kisvárda után Nagykálló a | ‘legnagyobb járási székhelyünk. I Tizenháromezer, embernek egyre | növekvő igényeit elégítik ki az j ez évi. községíejlesztési tervből, [ ami csak a kezdet. Az ötéves i . községfejlesztési terv végére j olyan problémák -i-s megoldód- 'nak: mint például !a vízellátás. Ez évben 'új, korszerű , úttá építik a Vöröshadsereg út mint­egy - 800 méteres ' szakaszát. A későbbi, évek során egészen kiépül ez az út. Nagykállú- ban 1100 méter járdát épí- r lenek és mintegy 20 ezer forintot fordítanak felújítás­ra. A kiskállóí részen már elké- l'Szült1 a- «0- ezer/forint értékű fú- rottkút. A külső. részeken idén 1000 méterrel bővül a villanyhálózat és az ötéves terv végére minde­nütt lesz már villany. A Budai Nagy Antal gim­náziumban szeptember l-től a növényvédelem és a gép­szerelés titkait sajátíthatják el a diákok. A községi ta­nács új. modern tanműhely építésével járul a gimnázium továbbfejlesztéséhez. Jelentős lesz a parkfelújítás, illetve új parkok '.elépítése. Mintegy 21 ezer forintot fordíta­nak ezekre a munkákra. A diákok eddig 1000 forint értékű társa­dalmi munkát ajánlottak fel. Jelentős tétel a községfej­lesztési alapban a társadalmi ösztöndíj. A befektetés idén mar részben megtérült. Két oi'yostanhallgató közül az egyik elfoglalja állását és szeptember l-től pedig új ta­nár kerül a nagykállói iskolába. Jelenleg még egy orvostanhall­gató kap társadalmi ösztöndíjat. A jövő évben mezőgazdasági szakembernek írnak ki ösztöndíj­pályázatot. A Nagykállóhoz tartozó Butyka- tanyán ez évben 30 ezer forint én: ék ben vásárolnak orvosi la­kást. Tizenegyezer forint értékben vesznek a labdarúgóknak? felsze- i-eléseket és felújítják a kissé már kopott füvű pályát is. A község lakói itt is nagyértékü társadalmi munkát ajánlottak fel. takáts 520 gyermek juthat óvodába Kis- arban, Fülesden. Penyigén. Sza-* moduliakon, Botpaládon, Tunyog- matolcson. Nagyszekeresen, Náb- rádon. -Gyügyén és Kérsemjén- ben. Csak erre mintegy ötmillió forintot fordítanak, s 34 községük nagy többségében megkönnyítik asszonyaik helyzetét: összesen 1210 gyermeket látnak majd el, amíg édesanyjuk gyarapítja » csillád, jövedelmét. Különösen sok nő dolgozik Usz- ka és Magosliget közös gazdasá­gaiban. Az ötéves községfejlesztési terv rájuk is gondolt: három-négy hónapig idénynapközit működtet­nek a munkával teli időszakban itt — csakúgy, mint a kis. nap­iközi nélküli falvakban. Bölcsödé csak Tünyogmatolcson és Jánk- majtison van, Fehérgyarmaton ez évben épül. Nem egy helyen panaszkodnak: tíz-tizenöt kilométert is kell men­ni, hogy orvost találjon a gyer­mekes anya. Botpalád. Fülesd, Mi_ iota. Kisszekeres. Kömörő, Tur- istvándi' segít a bajon — egész­ségházat, illetve orvosi rendelőt épít. | Nemrégiben javasolták a járási párt és tanács végrehajtó bizott­ságok, hogy a gazdaságilag erős tsz-ek szociális-kulturális alapjuk­ból vásároljanak mosógépet, más háztartási gépeket — amelyek megkönnyítik az asszonyok má- ! sodik műszakját. A háztartási gépektől ezelőtt idegenkedtek a tiszaháti asszonyok. — Tiszakóró- don már vett a tsz és nagyon sze­retik. Jánkmajtison is lesz hama­rosan. 11 kamat Lehfetne többet is? — Miért ne — mondják, s a jelen feladata meggyőzi a járás szövetkezeti ve­zetőit: — a tagságot nem lesz ne­héz— vállalják el a tsz-ek a ter­vezett " létesítmények szállítási munkájának tíz százalékát, vagy szerezzenek hozzájuk helyi anya­gokat. A megtakarítás ötvén mo- I sógép ára. vagy még többé is, te? | hát minden községben jutna ket- I tő! Nosr ezekre költik a pénzt a fe­hérgyarmati járás községeiben. Néhány év még és a: kamatja itt is a könnyebb, vidámabb, embe­ribb élet lesz. Kopka János TERMELŐSZÖVETKEZE­TINK irodája régi gazda ház- elyén van. Négy ablakkal néz z,-. utcafrontra, piros téglás, zéles tornáca előtt szőlőlugas, • Isó- végén tágas istálló, az ud-. ar közepén meg cseréptetejű, églatűzfalas csűr. Körülötte ugyanilyen .. nagy idvai’ok sorakoznak. Legfeljebb » házak tormájában, két abla­kos, négy ablakos, vagy az épí- ési idejükben van némi elté­rés. A szomszédos udvar alsó végén, azonban a csűr helyett régi formájú, ócska szín van. Pa tics falu., nádtetejű. öreg tá­kolmány. Ami formáját tekintve nemcsak hogy kiment a divat­ból. de az idő annyira megté­pázta .tetejét, hogy kilátszanak a szarufái. A kontyán'< -a gerincén ki tudná hány éve, mégis gólya-, fészek van. Szőlővenyigéből, gallyból, ■gazból összetákolva, amiben gólyagenerációk látták meg a ■ napvilágot. .Innen jártak ki a határba és a háziak., tanár­sága "szerint' ide tértek vissza még évek múlva is. Az ifjak látogatóba, az öregek meg foly­tatni az örök láncszemet. Az idén is hiába esett a. ha- vaséső, .mordult; borult az öreg, gólyák a szokott időben jelent? seztek. .Jó pár napig igaz, hogy. gußrtyasztottak szegények. ..Nem Kelepeltek, nem ugrálták köriül a fészket, csak lesték félszem-, mel a‘ fellegekkei: viaskodó Na? pót. Szállási László: TAVASZI HAJTÁSOK DE A VÉGZET, a baj nem jár magábar.: Mire kisütött a Nap. esténként meg felcsendült a békák kórusa, a megigazított, kényelmes fészektől- örökre bú­csút kéllött 'véhniök. A ház gaz­dája ugyanis lebontásra ítélte a színt, ámihez valamelyik nap hozzá is kezdtek. A gólyák megriadva fogad­ták a .szokatlan zajt. A kévébe ölelt .nád zizegését, a fejszék csaftar.ását, és afz emberek lár­máját, akik ott nyüzsögtek a megbontott szíri körül, De' a gó­lyák nem tágítottak. Rebbénésre készen-: oti álltak az utolsó pil­lanatig a fészek szélén. És leg­jobban azt az embert figyelték, aki a szín”' seri ncét bontogatta végig.­Csak akkor, rebbentek fel, amikor már a fészek is mozgott. Némán, nagy szárnycsapásokkal emelkedtek a- levegőbe és egy­más nyomában repülve ott kö­röztek' a számukra érthetetlen ■pusztulás felett. Amikor híre futott az ese­ménynek, az "Skodában nem ma­radt senki. A szőlőlugas alól, az .udvar - közepéről szemle)rök -a fájdalmas aktust. Volt aki egy­szerűen nevetve, volt aki elszo­morodva, ki meg olyan közöm­bös arccal, mintha legalábbis csak egy csizma talpalásáról len­ne sfó. Azonban mindenki elcsende- sedett, amikor a fészekbontó kéz áz. egyetlen tojást is kiemel­té a fészekből. Akkora volt, mint egy kisebb iibatojás. Alap­színe fehér, csak a mocsok má­zolta szürkére. — Szegények! — SZEGÉNYKÉIM! — sóhaj- •tottak fel a női személyek és az eddigi részvét megsokszoro­zódott az. emberekben. Mutatták a szemek, a homlokok ráncai, vagy egyszerűen azzal jutatták kifejezésre részvétüket, mivel nem szólhattak bele a lebontás­ba. hogy visszatértek a munká­jukhoz. Csák Kiss Feri bácsi nem moz­dult 'az udvarról sehová. Neki, mint örökké nyughatatlan, moz­gékony embernek más járt az eszében. Ö nem tudta magát megnyugtatni azzal, hogy rész­vétet érez és megyen a dolgára. Mert vilógéletében az emberen is segített, vagy legalábbis se­gíteni akart, hát még a magá­val tehetetlen állaton! Kalapját most is hátra tolta, s úgy nézett körül az udvaron. Mire észrevették az irodában, Feri bácsinak már csak segíte­ni kellett. A venyigéből összetá­kolt gólyafészek ott hevert az udvaron. Mellette egy kéve szal­ma, ami puhává, otthonossá va­rázsolja majd a kényelmetlen­nek látszó fészket. Nem telt bele negyedóra, Fe­ri bácsi olyan gólyafészket va­rázsolt a tsz csűrjének tetejé­re, hogy öröm volt nézni. Az alját dróttal erősítette a cserepet tartó lécekhez, s az utolsó aktusként elhelyezte bpn-, ne a zsebkendőbe kötve fel­nyújtott mocskos színű tojást. Űjabb izgalom hullámzott át az embereken. Eleinte gátlás nélkül, hisz minden sikerült, csak később vegyült 'bele egy kis szorongás. Hogy vajon elfo­gadj ák-e a kérvény nélkül ki­utalt lakást? Vagy ahogy Sala Berti viccesen mondta, belép­nek-e a lsz-be? A gólyák a harmadik csűr tetejéről figyelték mindezeket Néha felrebbenve, nagyokat kö­rözve, fejüket mindig a régi hely felé fordítva, mint akik-, ben erősebb az ösztön, mint a közvetlen érzékelés. Nem akar­tak szegények a szemüknek sem hinni. Csak dél felé szaladt végig megint a hír a szobákon. —• Itt vannak! Gyertek! Jöj­jetek! Menjünk! — És a legvá- sotta'pb kölykök sem tolonganak jóbbáii áz.iskola kapujánál, mint ezek áz örömre gyűlt embe­rek. .Mindenki elsőnek akarta látni ,az eseményt. Az arcokról: a hétköteapi?'gondot az önfeledt vidámság letörölte egy pillanat­ra. u A GÓLYA PEDIG riadtan állt az! új" fészek szélén. Teste szín- te megnyúlt, szárnya rebbenésre- készen, nézte, valósággal tapo­gatta áz ismeretlen otthont. Fő­leg a tojás látása riasztotta meg.. De ; nem sokáig; volt egyedül/, rpert kíváncsi párja, 'szárnyat, bontott l és melléje röppent, äj^ is- végigcsinálta ráz ismerkedő, mozdulatokat.'s az emberek még! nagyobb, örömére, mintegy ve­zérszóra mind a Ivetten vidám! kelepekébe kezdtek, Előre, majií. hátra nyújtót iák nVakulcat, aztán egymás +• felé, mintha öleitestefe volna. T KELET-MAG Y AKORSZLÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom