Kelet-Magyarország, 1962. április (22. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-25 / 95. szám
AszönltOh a szocialista miinha Cinarcosait, a szocialista munhaDrlgádohat! Apad a Tisza az egész magyar szakaszon Férfiaké a szó : .z Országos Vízügyi Főigaz- asag tájékoztatása szerint r az egész magyarországi százon apad a Tisza és vala- nnyi mellékfolyója. A három tel ezelőtti tetőzes óta Vásá- naménynél több mint négy terrej csökkent a folyó szint- és megkezdődött a víz levoiRTMLN KASKÜLDÖTTSÉG rAZOTT OLASZORSZÁGBA tz Olasz Kommunista Párt •ghivasára Orbán Lászlónak, MSZMP Központi Bizottsa- lagjának, a Központi Bizotl- i agitáóós és propaganda osz- ya vezetőjének vezetésével tfón öttagú paitmunkasküldött- I utazott tanulmányútra Olaszszagba. Hozzászólás „Az alkoholizmus elleni küzdeleo és az italboltok nyitvatartása“ cimíí cikkhez Néhány javaslat nulása a hullámtérről is. Ezért a Felsö-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság már megszüntette az árvízi készültséget. Szolnoknál 34, Csongrádinál 18 centiméterrel apadt a Tisza, de még mindig rendkívül magas a víz, s így ezen a szakaszon változatlan éberséggel és erővel örködnek a gátakon. Szegednél mintegy négy méterrel magasabb most a folyó tükre, mint a védett területek felszíne, bár kedden reggelre már négy centiméterrel csökkent a vízállás. Ezért előreláthatóan még egy hétig harmadfokú készültségben kell védeni a töltéseket. Még eltelik 2—3 hét, amíg a Tisza visszahúzódik medrébe, s az alsó-magyarországi szakaszon is újra elhagyja hullámterét. a Dunai Szalmacellulóze Gyár r >' Meg félév és ötéves tervünk legnagyobb ipari létesítménye, a Dunai Szalmacellulóze Gyár megkezdi a próbaüzemelést. Az új gyárban hazai alapanyagból — szalmából. — évente ZZ ezer tonna papíripari alapanyagot, szalmacellulózet termelnek. Már megkezdték a gépek és villamossági berendezések szerelését is. Társadalmunk nem nézi tétlenül a magáról megfeledkezett, az ital mértéktelen fogyasztásának ellenállni nem tudó gyenge emberi, utána nyúl, elsősorban a család érdekében és megpróbálja visszavezetni a helyes kerékvágásba. Erre a célra az allam komoly összeget költ és mozgósítja a társadalmi szerveket az alkoholizmus elleni küzdelemre. Mélyreható propaganda indul és felvilágosító előadások, brossurák jelennek meg. Az elvonókúra intézménye is az egyén, a család érdekében született meg. A másik oldalon áll a ven- degláiióipar, amely az italbolt hálózatot fenntartja, beruházásokat hajt végre. Az italbolt vezetői tervet, a terv teljesítés alapján pedig prémiumot, illetve jutalékot kapnak, tehát az anyagi érdekek a terv túlteljesítéséhez fűződnek, a „még több ital fogyasztásához”. Ismeretes a hivatalos álláspont: az italboltok nem a része- geskedök érdekeit szolgálják. Ez igaz, de mivel a kérdés ma még társadalmi probléma, ezzel a látszólagos „kielégítő magyarázattal , a legcsekélyebb eredményt sem lehet biztosítani. Köztudomású, hogy az az elv. hogy „ittas vendéget nem szolgálunk ki”, csak I a falon van kifüggesztve, gya- I korlatban nem alkalmazzák. A boltvezető és a személyzet érdé- I ke a maximális italfogyasztáshoz I j fűződik, és mindent el is kö- í vet, hogy fokozza a forgalmat. I Két irányú intézkedést kellene I foganatosítani és kimondani, hogy 1961-hez viszonyítva az italbolt hálózatot fejleszteni nem szabad. Az 5 éves teiv r égére a jelenlegi bolthálózat mintegy 50 százalékát meg illene szüntetni, illetve cukrászdává átalakítani égetett szesz fogyasztásának kizárásával. Az italboltok személyzetének anyagi érdekeltségét a forgalomtól függetlenül kellene megállapítani. A rum és hasonló égetett szesz gyártását az 5 éves terv végére fokozatosan, a jelenleginek legalább 50 százalékával le kellene csökkenteni. Adminisztratív úton a következő intézkedéseket kellene tenni: Égetett szesz árának további lényeges felemelése. A nyitvatartási idő korlátozása: péntektől— hétfőig zárva kellene tartani. A gebinesség megszüntetése. A csemegeboltokon keresztül a palackozás fokozása és palackozott formában történő forgalomba hozása bornak és egyéb szeszesitalnak. A notórius és családjukat nyomorba döntő alkoholistákat elvonókúra után állandó felügyelet mellett a termelő munkába . állítanák, mindaddig, amíg kellő biztosíték nem lenne arra, hogy az italozásról leszoknak, a jövedelmüket pedig a családnak ■kellene kiutalni. A boltvezetőt, ha részeg vendéget találnának a boltjában, azonnal fel kellene függeszteni és biztosítani, hogy italboltot máshol se vezethessen. dr. Arató István A fenti javaslatokkal — akárcsak a lapunkban már közölt hozzászólásokkal — csak részben tudunk egyetérteni, de helyet adunk számára az alkoholizmus elleni vita, Nyílt fórumán, hogy ezzel is elősegítsük a minél szélesebbkörú hozzászólásokat. A szerk. Maroknyi a szatmári falu és nagyon jól érzi magát benne a tavaszi meleg. Az egyik ház előtti kiskapuban nénikék állnak és beszélnek egymásnak kifogyhatatlanul. Csak akkor hagyják abba, amikor az utcán eldübörög előttük szikrázó fényes ekékkel egy fürge, masina. Rajta nyalka szál legényember olyan hegyesen, délceg tartással, mintha legalábbis övé volna az egész világ. A gép Felsóhajtanak s egyikőjük nem állja szó nélkül. —t Látja, ez van most. A gép, meg a gép!... — Bezzeg, a mi időnkben... — veti közbe a másik. — Sokba van az ilyen... Megemésztenek mindent. De azért jó... Ékkor egy középkorú, kerékpáros férfi, akinek a tartásáról is látszik, hogy valamiféle vezető a szövetkezetben, megálljt int a traktorosnak. — Végeztél a Gó- lyás dűlőben, Laci? — Naná — hunyorít a traktoros. — No, ahogy a megbeszélés tartja, eredj a Hantos dűlőbe. De aztán ott iá mindent bele! összenevet a két férfi. A néni kék pedig tovább beszélgetnek a tavaszi melegben. ., ab. „Jímei'ftn mayát“ Fényes Marta. a debreceni! Csokonai Színház rendezője a 1 darab bemutatója előtt így nyilatkozott: „Nem lesz olyan ez a zenés vígjáték, mint a Sale- mt boszorkányok, nem is lehet olyan, de az ilyen könnyű darabra is szükség van”. Persze, nem is lehet olyan művészi teljesítmény egy zenés vígjáték, mint egy minden izében igényes dráma, Ezzel a varható, — elnéző — hangulattal ült be az ember az „Ismerem magát” című Felkay—Vécsey zenés vígMegyei intézmény lesz a Jósa András múzeum A múlt héten került sor a Nyíregyházi Jósa András Museum hivatalos átadására. A Művelődésügyi Minisztérium a megyei tanács kezelésébe adta át a múzeumot. Elkészült az átadási jegyzőkönyv, csak az átvéve művelődési osztály nem irts még alá, mivel nem képviseltette magát az átadáson felelői megbízottal. Aláírás után véglegesen me éyei intézmény lesz városunl múzeuma. A múzeum vezetésé ae azt várja a változástól, hog; ezentúl sokkal hathatósabb se gitseget kap majd a közvetiej feíugyeiefi szervtől. Zenés vígjáték a nyíregyházi színházban ahol igen kevés a válogatási lehetőség. A nézőtéren mégis sokszor fakadt kacagás, s ez már a társulat érdeme. Nehéz lenne alaposabb elemzésbe kezdeni. Nincs a világnak olyan színésze, aki papírfigurából élő emberi alakot farag. S ahol nincs mondanivaló, ott nem lehet megtoldani a szöveget. Könnyű szórakozás — túlságosan is könnyű, — mert elhanyagolt a vidám műfaj a magyar irodalomban. De ez már nem is annyira színházi ügy. ez már a magyar irodalom ügye. Valóságos istencsapás — A. Piéta a gépgyár szerelőcsar- nokábaii dugattyút vágott idősebb szaktársához, mert az a jóra figyelmeztette. Az egyik közelben dolgozó szaki nyomban vissza akart ütni. A sértett, Sándor János lépett közbe, ne... —- Gyere csak Pista, , majd megbeszéljük mi ketten. ELHAMARKODOTT POFON Nem volt olyan' ember a műhelyben, akinek Pista ne töpt volna borsot az orra alá. Valóságos istencsapás. Tóth Imre szakoktató idegei pattanásig feszültek. Sőt, — nem követendő — egy ízben pofon is teremtette Pistát. A fiú rohant az igazgatóhoz, hogy a mester összetörte. Tóth Imre melegében megkapta az ütlegelés miatt a fegyelmit. Később lázadt fel a fiúban' a lelkiismeret, egy csöndes percben bevallotta a szakoktatónak: — Ne haragudjon, Imre bácsi, hazudtam... Öiös találat a lottón Még sine'» nyereménye A nagyhalászi Lippa István balszerencséje melóban nem rossz“ Könnyu^jett volna Pista szűrét égy-kgjjtőre kívül tenni az üzemen, a százszor rászolgált Tóth Imre mégis védelmébe vette a fiút. MEG KELL PRÓBÁLNI — Nem érdemes bajlódni vele, kár!? — Meg kell próbálni másképp, hátha... A „lemondok valósággal kiközösítették maguk közül, a bizakodók megosztották vele óráikat. Múlták a tanuló évek. Pista mind kevesebbet tévedt a tilosba. A fiúk Is kezdték megkedvelni ezt a vásott fickót. Nem jegyezték fehér papírra hogyan lépett Pista az alsó lépcsőfokra, onnan botladozva feljebb, tény, sokat bajlódtak vele. HOL TARTANA MA? Pista emberré cseperedett, most már KISZ-tag. Jó közepes lakatos, szabad időben gépkocsi- vezetést tanul, házat épít; illetve segédkezik az egyik brigádtagnak. Azelőtt ilyet! Vágya is teljesült: vasárnap ugrott először életében, ejtőernyővel 800 méterről. .. Ha nem fedezi fel Pistában a i mélyen rejlő értéket a gyári kol- j lektíva, hol tartana ma A. István? Nem kallódott el. de hány em- ■ bér kallódik el a fiatal évek útvesztőiben! S hány elmarasztaló véleményt szentesít közöny: — javíthatatlan. Olykor többre se , telik az érdeklődésből csak a megbélyegző jelzőre. Pedig... Ha megpróbálnák megérteni a I javíthatatlanokat. ■ ha -nem for- , dúlnának el tőlük kézlegyintéssel sok minden másképe lebegne. __________—Pg— 3 KELET-MAGYARORSZÁG Pista javíthatatlan? iáték előadására. Ünnepi, derűs < szórakozást várt. ] 1 Hát nem lett olyan, mint a * .Salemi”. Nem! 1 A félreértések elkerülése végett hadd jegyezzük meg mind- : járt az elején, hogy ez nem a ' színházon, a rendezésen és a színészeken múlott, hanem magán az alapanyagon. Nem az, hogy nem lett olyan, mint a nagyhírű dráma, hanem még olyan sem, aminőt egy zenés vígjátéktól 1962-ben el lehet várni. A régi operettek érzelgős, zörgő papirfigurái kaptak I modern csomagolást, az álruhás hercegből álruhás színész, a zárkózott hercegnőből zárkózott tanítónő, a kotnyeles kiscselédből \ kotnyeles tsz-fiatal, a könnyesérzelmes keringőbői rikoltozó csacsacsa vált. A banális szerelmi történetet fűszerezte egy-két olyan „korszerűsítő” mondat, i mint a termelési értekezletre í vonatkozó megjegyzés. Hősi küzdelem folyt a szin-j pádon, hogy elfogadható előadást nyújtsanak ebből a kevéske alapanyagból. És dicséretére j legyen a debreceni társulatnak, j a rendezés és a. játék jóval föléje nőtt a darabnak. A Csokonai Színház műsorát általában az igényes válogatás jellemzi. j Érthető, hogy könnyű, zenés vígjátékot is bemutat, hiszen az ez j irányú kívánságokat is figyelem- I öe kell vennie. £ ez a műfaj az, Nem ritka dolog, hogy lottó-1 zók tévesen, hiányosan töltik ki | a heti szelvényeiket és így a j részvételi szabályzat értelmében I érvénytelenné válnak a szelvé- I nyeik, önmagukat zárják ki a játékból. Lippa István nagyhalászi lakos esete azonban eddig példa nélkül álló megyénkben. A 16. játékhétén a 4 199 696 számú szelvényén az egyik ellenőrző szelvényrészt üresen hagyva küldte be és a másik részén hiaba találta el mind az öt kihúzott számot, az 1 millió-hétszázezer forintos főnyereménytől esett el. A részvételi szabályzat szerint ha a körzeti irodához beküldött szelvényeket nem egyformán töltötték ki. vagy egyik része üresen marad, azt a játékból ki kell zárni, nyereményre nem jogosult. Ha Lippa István gondosan tölti ki a szelvényét, ma a megye egyetlen öttalálatos fogadójának vallhatná magát.
