Kelet-Magyarország, 1962. április (22. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-21 / 93. szám

MIÉRT MENTEK ELT Összeíráson voitak a napokban a vajai sorkötelesek. A százados megkérdezte, ki dolgozik a falu­jában? Hetvenegy fiatal közül senki sem tartotta fel a kezét. A faluvezetők köziák: jelenleg 300 munkabíró van távol, ta­valy 54-en mentek el és álltak munkába tanácsi igazolás nél­kül. S közben a falubeli téesz munkaerőhiánnyal küzd... Miért mentek el, hogyan kerge­tik a szerencsét? JÖN APU! Tárt ajtó, hypósaag. Mosás közben találom Nagy Bélánét. — Minden jó volna, csak szüntetnék meg a vonaton az italmérest, ne engednék a kár­tyát. Még így is nagy szeretettel beszél férjéről, akit alig győz hazavámi a 600 kilométerre levő Pécsről. A kis Ica minden vo- vonsatfüfctyáco«- szalad: jön apu! Szomorú a fiatalasszony hang­ja: árvalány ként nőtt fel és most újra magára maradt a két gyerek­kel. Bélával könmyeb volna. Szé­pen keres, csak sok a kiadás. Az utazás, aztán minden héten szű­kén egy százas, — vagy 1300 fo­rint ha marad. — Higyje el, én szeretném legjobban, hogy itthon legyen. Legalább pénzt is adna a téesz... SE KINT, SE BENT Knu Békámét nem találom: sfltorgalraes asszony, mindennap a téesáben dolgozik. A szomszéd­ból salad az anyós, — csak nincs vaLans baj? Megnyugszik s az érdeklődésre újságolja, itt­hon van már Béla fia, megunta a vándorlást, ő is kiment a ha­tárba. — Hanem Zoji, a másik fiam. Nem tudna neki valami jó ál­last? Otthagyta Pestet, most se kint, se bent. Akárcsak Marika, ati unokám, szegény. MARIKA MEGMENEKÜLT — Tornai Martkát keresem. Miközben oldódik a feszültség, elsoroljak Marika kálváriáját. Pesten dolgozott, kiszolgáló volt egy közértben, ott ismerte meg egy fiú. Rendesnek látszott, menyasszony lett Marika. Ké­sőbb beteges féitékenység miatt nem volt nyugta a fiattal lány­nak, s amikor ezért szakításra szánta el magát Marika, a fiú 3{Nban távol a fokitól — Marika ismét Vaján — „Jobb vóna itthon"? Ha hazajönnek a vándormadarak A lombikok világába n ölessel fenyegette. Nehéz pilla­natokat élt át, amíg megmene­kült, — haza, Vajára. Marika édesapja nem ment el, dicsérik íaluszerte: példakép a közösben, munkája után nem érez szükséget szép családja. — Dehát sok kell egy lánynak. Jól jönne az ő keresete is. Már szóltunk egy nyíregyházi isme­rősünknek, talán képesítés nél­kül is elhelyezi, — így a mama. Elment Sipos József is, a falu egykori legjobb gazdája. A hyz- őrzést ellátó nagymama ki-.ér a kérdések elől. Ö nem tud sem­miről, ne is kérdezzük. Talpig feketében, mint egy felkiáltójel áll a kiskapuban. Búcsúzóul bi­zonytalanul megkérdi: „Úgy gondolja, jobb vóna neki itt­hon?’* LEGYINTÉS ÉS VÄLASZ Szinte mindenütt hallom: pénz nélkül? Ha adnának vaiameny- nyit havonta a téeszben... Estefán Bertalant a leesz párt- titkárát nem éri váratlanul a kérdés. — Tavaly nehéz volt a hely­zet. Első esztendő, sok baj, gond. szárazság. De aki becsülettel dolgozott, így sem bánta meg. A prémiummal együtt átlagosan 21 forintot ért egy egység. Most csak a terv — prémium nélkül — 26 forint. Az idén már jobb lesz: ked­den oszlottak először előleget, — egységenként 7 forintot. S ha jól megy a munka, már minden hó­napban pénzt kapnak a tagok, ■ló a vezetés, szép jövő előtt áll a vajai téesz. — És mégis. Nálam járt Kun Zoli, nem marad. Kiszámoltam neki: ha itthon maradna, meg­kapja a 600 ölnyj gyümölcsösét a háztáji egyrészéül, ami máris löbb jövedelmet hoz a vándor- életnél. KI JÄE JÓL? Nincs égbekiáltó baj a földek művelése körül Vaján. A jelen­legi létszám — ha szűkösen is — elegendő. Akik maradtak, többet vállaltak magukra, — ha haza­jönnének a távollévők, még joö- ban mehetne a munka, ilyen­kor, tavasszal a határral együtt éled a vágy. is a föld után. Nehéz megválni a családtól, csüngeni a szerelvényen százki­lométereket, szárazát enni a. ta­risznyából heteken á;. Nem várat már soká .magára a bizonyság, amely eldönti a vágy és a kétkedés megkesere­dett harcát. Angyal Sándor Munkában a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár fi­zikai laboratóriumának szocialista brigádja. (Foto: Hammel JF.) Akadémia vagy szaktanfolyam \ iiiunliásaűuciémiák iajiai/íalaüL Tv. vagy kártya? nak-e össze, vagy inkább a szakosított formát válasszak. A gyakorlat inkább a tagozatos megoldásról állított ki jobb bi­zonyítványt. A Rakamazi Cipész KTSz akadémiáján például a bőr feldolgozásával kapcsolatos témákat választottak és az egyik legjobb eredményt érték el a megyében. Az előadások azonban nem foglalkozhatnak, apró részletekre bomló szakkérdésekkel, hiszen azok a szaktanfolyamok tárgyát képezik. Ebből ered az, hogy sokan az akadémiát szaktanfo­lyamként, a szaktanfolyamot akadémiaként kezelik. Az akadémiáknak a helyes műszaki szemléletet kell kiala­kítaniuk a munkásokban, hogy azok tisztában legyenek szakmá­juk alapvető kérdéseivel, lássák helyét a műszaki tudományok­ban. fejlődésének útját a múlt­ban és lehetőségeit a jövőben. KIK VEGYENEK RÉSZT AZ AKADÉMIAKON? Két vélemény áll egymással szemben. Az egyik szerint csak szaktanfolyamot végzettek vegye­nek részt, mások szerint azok,. akik nem végeztek. Az ellentét érthető, hiszen nehéz lenne olyan előadást tartani, amely egyformán újat és kielégítőt ad­na a még nyolc általánost sem végzett munkásnak és a mér­nöknek. Helytelen lenne bárme­lyik tábort kizárni az akadémiá­ról de valamilyen képzettség A napokban a munkásakadé­miák vezetői, az ismeretterjesz­tés és a népművelés szakembe­rei a TIT helyiségében tárgyal­ták meg az akadémiák megyei tapasztalatait. Az összefoglaló, vitaindító elő­adást Gacsó László, a TIT me­gyei szervezetének titkára tar­totta. Bár pártunk határozata nyo­mán már 1960-ban jöttek létre munkásakadémiák, megyénkben csak tavaly váltak az ismeret­terjesztés tömeges eszközeivé. Először nyílott tehát alkalom a tapasztalatok megvitatására. VEGYES TEMATIKA VAGY TAGOZATOS FORMA? A ievilatotíabb kérdés az, hogy vegyes tematikát állítsa­A cser Jgersi mai művelődési ház igazgatóját nemhiába dicsérték a járási vezetők, hogy jobb munkát végez, mint a legtöbb pedagógus. A könyvkölcsönzés igazolja: 1960-ban mindössze kétszáz könyvet kölcsönöztek, tavaly, már az ő működése ide­jén hétezázat, idén pedig három hónap alatt csakrjem négyszá­zat. Egyáltalán nincs azonban megelégedve ezzel az eredménv- nvel sem. Pedig ha már min­den községben minder? hatodik lakos könyvtárt tag lenne, mint Csengersimán! Két színjátszó csoport is mű­ködik, egy KISZ és egy felnőtt. Kedvelt az úttörök között a báb- szakkör. A közönség pedig kétszáz kö­rül var. a rendezvényeken. író- olvasó találkozó, színdarab elő­adás, filmvetítés egyaránt vonz­za a csengersimaiakat. Mégis. Nem megy itt vasárnaponként csak a kártyázás. ESI sem lehet azt képzelni, női folyik iát. Még a rádiót sem érdemes bekap­csolni. & ugyanazok a szereplők, akik könyvet olvasnak, moziba járnak, és talán színjátszók is? Talán nem is csak Csenger- simának a kettős arca ez még ma: rohamosan nő falvaink kul­turális igénye, de még megvan a régi „igény” is. Itt talán már az új van túlsúlyban. És az igények kielégítése? Itt van például a televízió. Több mint két hónapja megvette már j a tsz, és azóta is folyik a huza- j vona a művelődési ház és a i tsz vezetősége között. Nem az! a fontos, hogy kinek van iga­za, hanem az,. hogy amíg tele­víziót nézhetnének a csegersi- maiak, addig jobb híján kár­tyáznak. Arra ugyanis aligha le­hetne példát találni; hogy az újdonságnak számító televízió mellett valahol is kártyáznának. Ilyeneken is múlik a kettős arculat egységes arculattá ala­kítása. GB. Olcsó, íütop*. hniásos A. vegyszeres gyomirtás e Sósa vei u guHt>iaaa«aúaaa savai lehet majd számolni a kihúzódó télies időjárás miatt. A vegyszeres gyomirtásra már most készülni kell. Nagy előnye a vegyszeres gyomirtásnak a mechanikai gyomirtással szemben olcsósága, gyors kivitelezhetősége és az évelő gyomokra is kiterjedő irtó hatása. Ez viszont nem jelenti azt, hogy nem számít a vetés­forgó, nem számít a helyes ta- iajművelés. A vegyszeres gyom­irtásnak ma is a jó agrotechni­ka az alapja. A hazai készítmé­nyt! Dikonirt gyomirtószer al­kalmazása növeli a termésátla­gokat. A gyomirtás eredményes­ségét több tényező befolyásolja. A gyomirtásra kedvező idő alig pár napra tehető. Az őszi ga­bonafélék vegyszeres gyomirtá­sára legalkalmasabb a bokroso- dás utáni és a szárbaszökkenés eleji időszak. A fiatalabb növény károsodást szenvedhet. Vigyázni kell a helyes adagolásra is. Erő­sen gyomos területen 1,3 kg gyomirtószert permetezzünk ld 150 liter vízben holdanként. Ke­vésbé gyomos kalászosnál álta­lába« 1,2 kg elegendő. A gyo­mokra leghatékonyabb termé­szetesen fiatal korukban a vegy­szer. Azokon a területeken^ amelyeken négyzetméterenként összesen 20-nál kevesebb évelő és egyéves gyomnövény állapít­ható meg, nem indokolt vegysze­res gyomirtást végezni. A vegyszeres gyomirtást nagy- bari befolyásolja az időjárás. Ezért lehetőleg derűs időben permetezzünk, amikor a hőmér­séklet eléri a 16 fokot. Ha nem számíthatunk éjszakai fagyra. 8 —10 fokos melegben is perme­tezhetünk. A fenti feltételeké* figyelembe véve már előkészül­hetünk a kalászosok vegyszeres gyomirtásához. Itt felhívjuk a figyelmet a sörárpa érzékenysé­gére. ezért sörárpát nem szabad vegyszeres gyomirtásban részesí­teni. Permetezéshez bármely gép alkalmas, akár légporlasztasos, akár cirkulációs rendszerű, ha szántóföldi szórócsővel el van látva. Mivel a megkésett tava- szodás miatt a nagy permete­zőgépek sok termelőszövetkezet­nél le vannak kötve a gyümöl­csösben , a termelőszövetkezetek >ermetezési igényüket a Megyei Növényvédő Állomáson jelentsék be haladéktalanul. Szabolcs-Szatmár megyei Növényvédő Állomás Kallósén# jén 5 KELET-SfAG<YARORSZAG szerinti felbontás feltétlenül szükséges. Hasonló problémát jelent a korok szerinti összetétel. Más kérdések érdeklik a fiatalokat, mint az idősebbeket. HOGYAN LETT 90 SZÁZALÉ­KOS? Az akadémiák társadalmi ve­zetőségének részvétele azonban minden képzettségtől függetlenül sokat jelent az előadásokon. Bi­zonyítja ezt a Nyírbátori Nö­vényolajipari Vállalat esete is: egyetlen olyan előadás sem hangzott el az akadémián, ame­lyen a vállalat vezetője, párttit­kára, vagy főmérnöke részt ne vett volna. Talán ez a legfőbb magyarázata annak, hogy a je­lentkezettek több mint 90 szá­zaléka mimtei előadáson részt vett. Voltak azonban olyan akadé­miák is, amelyeknek a hallga­tósága állandóan cserélődött, az ötödik előadáson a jelentkezet­teknek csak kis része vett részt, a többiek menetközben kapcso­lódtak be. Örömmel kell fogad­ni ugyan az alkalmi látogató­kat is, de ezek rém tekinthe­tők az akadémiák hallgatóinak. A felszólalások után abban ál­lapodtak meg a résztvevők, hogy május 31-ig minden hely­ről részletes jelentést küldenek be és a TIT az SZMT-vel kö­zösen az általános értékelés alapján készíti maiid el a jövő évi menetrendet. (gáf) f elelőtlen szemetelők Nyíregyházán, a Budapest Ixh rozó külseje már nem méltó ar­ra, hogy egy országos főútvonal mentén legyen, de a környéke még különb ..téma Böki kari,ars tollára. Eltekintve áttol, hogy a borozó előtt felállított kerékpár megőrző düledező tákolmány, az utcára kerül itt minden mosogatóié, amitől csak úgy bűzlik a kör­nyék. Szemétdomb is akad ott, hiába jár a szemetes kocsi min­den második nap. Egv lebontott ház törmeléke is ott: éktelenkedik a borozó előtti rövid útszakaszon. A Városgaz­dálkodási Vállalat — ahelyett, hogy szabálysértési feljelentést tenne a szemetelők elten — ősz­szel és tavasszal munkásokkal hozatja rendbe a környékei. Vagy talán ez lenne a köny- nvebbik megoldás?... Masy Termelőszövetkezeteinkben nagy erőt kell a gyomok elleni küzdelemre fordítani. Az idén a vegyszeres gyomirtásra a késői kitavaszodás miatt, az előző évekhez viszonyítva csak jóval később kerülhet sor. A gabona­vetések fokozottabb gyomosodá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom