Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-02 / 51. szám

Másodszor is befejezték a fejtrágyázást — Legelőt javítottak Végzik a metszést x szamossályi fcj Élei Tsz-ben A aasamossályi Űj Élet Ter- meLöszovetkezetben befejeztek a termelési terv' elkészítését, s megkezdték az előkészületeket annak valóra váltására, A tsz gazdasági központjában az ál­lattenyésztés körül szorgoskod­nak a tagok. Az alig több mint 900 hold közös szántóval rendel­kező gazdaságban bőven van szarvasmarha, sertés, és a ba- nomíinevelés is mind jobban növekszik. Szálastakarmányuk nincs nagy bőségben a tavalyi esztendő után, azonban silóval, pácolt tö­vekkel az állomány romlása nélkül újig sikerül átteleltetni a szarvasmarhát. A tsz az ab­raktakarmányok többségét ke­verékből biztosítja, mert meg­győződtek annak az eredmé­nyességéről. Az idén *00 mázsa sertés-, baromfi- és szarvasmarhatá­pot akarnak felhasználni. Szükség is lesz rá, mert növelik az állati termékek értékesítéséi. Márciusban már 51 hízott ser­tést és 20 sőrét akarnak eladni. A 200-as kacsa és a 430-as tyúk törzsállomány jelentős bevételt biztosít tenyésztojásból. Ezer naposcsibéjük közül két hetes korig mindössze hat darab pusz­tult el. A növénytermelésben már januárban megkezdték a munkát. 320 hold búzájukat — amelyből 260 az intenzív — január végén először, és február közepén másodszor is fejtrágyázták. Az intenzív Bezosztája búzánál különösen nagy szükség volt erre, mert ősszel az alaptrágyá­zásnál nem állt módjukban nit­rogén műtrágyát adni a búza alá. Tavaly a San Pastore bú­zájuk hát mázsával fizetei-t jobban mint a hazad fajta, így tudják, hogy csakis jó tápanyag- biztosítással érhetnek el az idén is magasabb termést. Az őszi takarmánykeverék már harmad­szor is megkapta a fej trágyá­ját, hogy mielőbb és nagy tö­megben kaszálhassák a jószág részere. A tsz * 112 hold legelőből a tél folyamán 20 holdat szerves, 60 holdat pedig mű­trágyázásban részesített, hogy előkészítsék a területet az öntözéses legelőgaz iá1- kodásra. A tagok — átlag 50—60 em­ber — megkezdték a száz bold termőgyümölcsös metszését. S ez­zel idejekorán készen akarnak lenni, hogy a tavaszi kibonta­kozás idején ne akadályozza az egyéb növénytermelési munkák megkezdését. Erről jut eszembe, maguk már elkezdték a tavaszi szán tást...? (Várnai György rajza) Mikor a téma helyett az újságíró hever az utcán Azt szokták mondani, hogy a téma az utcán hever. Minek is rágja akkor az újságíró íróasztala mögött a ceruzáját? Gyerünk az utcára, gyerünk az életbe! ★ Midőn az újságíró ódon szerkesztőségéből kilép a Széchenyi utcára, rögvest megcsapja a friss levegő. Embe­rek jönnek-mennek, sietnek, köszönnek. Hát igen, ez az élet... De hol is hever az a bizonyos téma? Az újságíró szimatol, mint egy kopó. így jut el a forgalmas Zrínyi Ilona utcára. A megszokott járókelők, megszokott kirakatok és kirakatnézök. .. Tódulnak a ve­vők a konfekcióüzletbe. Hopp, megvan! Itt a téma, beszélgessünk csak egy vevővel! Nem, ez nem jó, ilyet már írtunk... Az újságíró gondokba merültem rója a lépéseket. Im­már a Kossuth téren jár, fürkészve kutatja az ismerős arcokat, a kerékpármegőrző körüli „majom-szigetet”, a szobor környékét, a Szabolcs-étterem portálját... Megany- nyi, sokszor megírt téma. A Dózsa György utca is éppen olyan, mint máskor. Már-már elkeseredve néz, kutat, mikor egyszercsak. . . Egszakadás, földindulás, megnyílik az úttest, s vala­hol. a magasban szivárványszínű csillagok sziporkáznak. Mérgesen tápászkodik az újságíró uborkányira dagadt or­rát tapogatva, s közben önkéntelenül is a Közúti Vál­lalat, meg a városgazdálkodás illetékes szentjeit emle­geti. Ráadásul ez a téma sem új, mert Büki kartárs nap mint nap kipécézte már a Dózsa György utcai cseles lyukakat és egyéb buktatókat... gy. i. gy­Pardon, egy per ere,.. Fodrásznál M indig irigyeltem Tahi Lászlót a „Pardon egy peircre...” sikere miatt... De most nem azért kezdtem így, hogy őt utánozzam... Úgy kezdődött a dolog, hogy min­dig egy fodrászhoz jártam (Nem éppen születésemtől kezdve, de évek óta...) Az­tán a sors úgy hozta, hogy derék cégemet meg kellett csalni, mert a hivatalban a reggeli munkakezdést előre­hozták nyolc helyett fél nyolcra... Egy kicsit feszé- lyezetten ültem le új meste­rem, székébe, — alti koráb­ban már állandó vendégének ismert és most gyanakodó szemekkel mért végig. Fur­csa érzésem mindjárt be is igazolódott. — Hová jár mostanában Ancika? — (A pénzemért oda járok, ahova akarok, gondo­lom. magamban és sehogy sem tanom helyénvalónak ezt a rejtett jelelősségrevo- nást.) Hiába igyekszem elfo­gadható magyarázattal szol­gálni, ereznem kell hűtlensé­gem következményeképpen a mostoha bánásmódot. De ez még csak hagyján. hiszen mindez menthető, hogy Bö­zsike szövetkezeti dolgozó, hiszen tervteljesítés. belső konkurrencia, premizálás is van a világon... Mondanom sem kell, hogy ezután új céget kerestem. (Haj, de nehéz az új vendé­gek sorsa!...) A másik üzlet­ben sem volt kedvesebb a fo­gadtatás, de legalább a fri­zura kedvemre való volt és szorgalmas vendége lettem mesteremnek, mig egy szép napon őt is meg nem csal­tam. . . Ugyanis visszaállítot­ták a munkaidőt és én is visszatértem megszokott he­lyemre. .. Közben hetek tel­tek el és egyszer véletlenül betévedtem újra a régi bolt­ba. Nem vártam, hogy kitárt karokkal fogadjanak, .. Ez mégis sok lett volna, mert, szépséges mesterem soha nem „kényeztetett”. — Hová jár mostanában Ancika? A kérdés már nem volt új, mert a másik szö­vetkezeti egységnél is ugyan­így kérdezte Bözsike. Mon­dom illedelmesen és egy kis­sé megszeppenve, hogy hová járok, mire mesterem gúnyo­san végigmér és cinikusan ennyit mond: — ... Na és most? ... Ha ló nincs, szamár is jó? És most mondom. hogy ..pardon egy percre!” Mert akkor hirtelen szóhoz sem tudtam jutni. Még szerencse, hogy nem állhatom a jele­neleket, mert legalább nyu­godtan ültem és nem futot­tam ki felháborodva. Mert az még csak tűrhető, ha a szö­vetkezet tervteljesítése érde­kében vonják felelősségre a vendéget, de az már kevésbé, ha így.. . A sztárok szinte mindent megengedhetnek maguknak a játék idején, hisz a közönség úgy is dédelgetni fogja ked­vencét. . . de hogy már a fodrász szövetkezetben is...?! —Sebők— A lehetőségek korlátlanok Az Apagyi Állami Gazdaság — amely a szarvasmarha tartáson belül a sőrehizlalásra specializálta magát — a na­pokban egy tételben 256 darab hízott marhái adott át ex­portra. A gazdaságok a jelentős belföldi értékesítés mellett az év első negyedében közel 600 hízott marhát, hizlalásra al­kalmas tinót, tejfogas bikát adnak exportra. Ürüből. húsvé­ti bárányból és tejesbárányból mintegy tízezer darabot szállítanak el. ünnepségeket a járás területén március 4-én, vasárnap délután tartják meg. A községi nőtanácsok ezeket a megbeszéléseket felhasználják előadások megtartására is, me­lyek a napi kül- és belpolitikai helyzettel foglalkoznak. így pél­dául február 27-én Levelek köz­ségben 70—80 asszony részvéte­lével tartott ülést a községi nő­tanács, melyen Dorka Erzsébet, járási nőtanács vb-tag tartott előadást. A részt vevők aláírá­sukkal ellátott tiltakozó levelet küldtek az országos nőtanács külügyi osztályára, melyben til­takozásukat fejezték ki az al­gériai rablóháború ellen, s kö­vetelték az algériai nép szabad­ságát. az atom-, hidrogénbom­bák gyártásának megszüntetését és a magasszintű leszerelési tár­gyalásoknak haladéktalan meg­kezdését K. 15. Játékos tudomány — Aw. or ősi Gemzsi bácsi hangja a budapesti ban £ múzeumban Magnón a népszokások Készül a Magvar Nyelvjárások Atlasza — Minek nevezik a tehén kisfiát? — Borjú. — Mi az. amibe az állatok elé az ennivalót teszik? — Jászol. — A tarlón elhagyott gabo­naszárakat mivel szedik össze? — Gereblyével. — A tyúk tojásából mi kel ki? — Csirke. Ez a kérdezz-felelek játék az orosi községi tanács egyik ter­mében folyt le. A kérdező dr. Imre Samu, a Magyar Tudo­mányos Akadémia munkatársa, és aki felel; Trecskó Miklós bácsi, 62 éves, „tősgyökeres"’ orosi születésű parasztember. Az édesapja, de még a nagy­apja is Oroson élt. Mivel be­szélgetés közbe nyitottam be. nagy volt a meglepetésem, de lnne elvtárs tájékoztatója fényt derített mindenre. — A Magyar Tudományos Akadémia egyik tanszéke terv­be vette a Magyar Nyelvjárá­sok Atlaszá-nak kiadását. Egy kollégámmal együtt már több. mint tíz éve dolgozunk az at­lasz összeállításán. Idáig 327 községben voltunk, és ott, hogy úgy mondjam: a ..benn­szülött”, idősebb emberek kö­zül hallgattunk meg néhányat, amelynek segítségével a külön­böző tájegységeket mintegy fel­térképezzük a nyelvjárások szempontjából. Csaknem 1500 kérdésünk van és ezt a felada­tot ennek alapján próbáljuk megoldani. — Mikor láthatjuk ezt a tudományos szempontból érté­kes, s érdekes könyvet? — Az atlaszt három kötetre terveztük, de valószínű öt lesz belőle. Ha a munka zavartala­nul folyhat, akkor az első kö­tet 1—2 éven belül napvilá­got lát. A másik szobában Gemzsi Gyuri bácsi éppen azt meséli el, hogyan szoktak felkészülni a disznóvágásra. Mit csinálnak előző nap, milyen annak a menete. Amit mond, azt mag­netofonszalagra rögzítik. — Erre azért van szükség. — mondja Végh elv társ — mert a betű sohasem adja vissza a beszéd eredeti zama­tét, zöngését. Ezt már világ­viszonylatban is így csinálják, mivel a nyelvjárások helyen­ként kiveszőben vannak. Eze­ket a szalagokat aztán a hang­múzeumban őrizzük. Természe­tesen a munka itt is nagyon nehéz, mert az emberek egyré- sze „mikrofonlázt” kap, és ak­kor már nem úgy ejti a sza­vakat, ahogyan azt a köznap! életben szokta. Ezért igyek­szünk velük egy kicsit a felvé­tel előtt elbeszélgetni, a be­szédben segíteni. A felvételnek vége és Gém- zsi bácsi csodálkozva hallja viszont saját hangját. Közben újabb jelentkezők ér­keztek. Nem is tartjuk fel to­vább az akadémia dolgozóit Várjuk a Magyar Nyelvjárások Atlaszát, amely a tudományos körökben, de valószínű, hogy az egyszerű emberek között is nagy érdeklődésre talál majtí­B. JF­[ # KELE1 -M AU 1 AKöBSZAsG Az élet adja Nőnapi készülődés a baktafáránfházi járásban (Tuaosnonktol.) A közelgő Nemzetközi Nőnaj hatására még pezsgőbb élet fo­lyik a baktalórántházi járás községi nőtanácsainál. Mosi folynak az előkészületek az ün- ! népségekre. Összejöveteleken ! beszélik meg az ünnepség részle- i tes programját. Az ünnepségeket, melyen me- gyei, járási előadók vesznek j részt, kultúrműsorok fogják szi- 1 nessé, változatossá tenni. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom