Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-11 / 59. szám

A Tél egyszer na- ^ gyón rossz álmot látott: Megjelentek ne­ki mind a szellemek, betódültak a palotába es kísértetiesen ropták a táncot és forró lehe- letükkcl megtöltötték a termeket. Izzadt a Tél és palotájának minden fala, de olvadni kezd­tek a csillárok is, meg egyre fogytak és tűn­tek cl nagy tócsákban a jégbútorok. A Tél po­cakja is egyre csak apadt, szakállán meg­eredtek a csapok, de a szellemek, sok szegény ember szelleme. csak ropták tovább és éne­keltek ijesztő, régi da­lokat, arról, hogy mit tett a Tél velük, ho­gyan sajtolta ki az utol­só meleget a szegény let esi viskók kemencéi­ből, az utolsó lehetet a gyermek szájából és az Óregek aszott karjaiból. A Tél álmodott, nyugtalanul vergődött sziporkázó fekhelyén, míg fel nem ébredt. Már nem bírta tovább az álmot. Bár gonosz volt és kegyetlen, dur­va szive nem ismert kegyelmet, a legna­gyobb, -legszivhezszó- l óbb könyörgésre is hangos füttyel válaszolt a kémények kürtőin át, hogy a szerencsétlen fohászkodót megvette az isten hidege, mégis, mégis ebbe az álomba beleremegett, ott, vala­hol a szive helyén va­lami szorítást érzett és megszállta a sorvasztó félelem. — Mi lesz, ha egy­szer tényleg eljönnek a földöntúli szellemek. Sjkezcr ember szelleme és megbosszulják magu­kat, szenvedésüket, ha­lálukat? Mi lesz ve­lem, ha magukkal hoz­zák a fényt, a meleget és a szavak forró tüzét, a lelkesedés parazsát? Nem! Ezt nem enge­dem! — így töprengett a gonosz Tél és a féle­lem még jobban meg- keményitette izmait, még ércesebbé, ijesz­tőbbé vált fagyasztó kacaja és hatalmas markával ontotta, ka­varta a borzasztó ha­vat. Az emberek meg pusztultak tovább, hul­lottak, mint a verebek, ha már nem volt mit adnijk a Télnek. Nem volt könyörület. /Te a Tél egyre félt. remegett, s ilyen­kor zihálva fújta a ha­vat. Meglátták, meg­érezték ezt az emberek, meg azt is, ha együtt vannak, együtt fűtenek, nincs oly nagy hatalma a Télnek sem. Dolgoz-' tak szorgalmasan, a' munkától, a közös si­kerektől felbuzdulva nóta röppent fel az ég­re, forró lehelet, der­medtséget feloldó pára — s hiába feszítette meg végső erejét a Tél, nem használt semmit. Aztán megelevenedett az álom. Csakhogy nem szellemekkel, ha­nem maguk az emberek jöttek el hozzá, hogy számonkérjék a többiek halálát, a maguk szen­vedését. A Tél már tudta, mi vár rá. hisz megálmod­ta az egészet, már elő­re rég. Ügy is volt. Fo­gyott a vár. a fal, ol­vadtak a bútorok és pusztult egyre, egyre ö. Birodalmának utolsó jégkristálya volt az éle­te. Aztán az is elol­vadt és beköszöntött a Tavasz, az emberek Ta­vasza. .. — all any. DIVAT Gyér tnek-rej t vé a y Süssünk—főzzünk K KÖVES FIATAL BARÁTOM! Sajnálom, hogy az elmúlt he­ten nem kérésiéi fel újabb gon­dolatokkal, problémákkal, ami k éppenséggel foglalkoztatnak. Tü­dőm, sok" a tanulni valód, bár, mint ahogy azt egyszer említet­ted, nem fülik túlságosan hozzá a fogad. Mert hát — mint mon- tad — úgysem veszed hasznát az eleiben annak a sok maszlagnak, amit a fejetekbe akarnak verni. De, hogy mennyire nincs igazad, majd égy következő alkalom­mal fogom neked elmondani, úgy, hogy azt más is hallja, — meri nemcsak te gondolkodói >gy­Most pedig., ha nem untatlak, egy olyan gondolatról szeretnék csevegni veled, ami már több­ször megfordult á fejedben: Mi az élet célja? Miért élünk íru tulajdonképpen és milyen eszményképek, gondolatok vezérlik jó-rossz cselekedeteinket? Tudod, ez olyan fogas kérdés. amely gyakran magukat a felnőtteket is hosszú-hosszú időn át foglal­koztatja. Az emberi élet, az eszménykép minden korban más és más, A régi görögök a szépség és a jóság tökéletes ötvöződésében látták az élet igazi c&lját, a rómaiak már az. erűben, bátorságban és álha- tatosságban, a felvilágosodás ko­rának mindene az ész, az ész az isten. Üjabb időkben számtalan felfogás, eszménykép született, régiek és újak ötvözetei. Nekünk, akik a szocializmus útján a hala­dunk, is megvannak a magunk clelőzabályai, célunk, melyhez igazodunk: meleg emberi szere­tet., becsÖíetesseg, bátorság, elv­társi összetartás és ami az élet igazi értelmét adja, — a munka szeretető. EGY OLYAN EGYETEMES ÉRVÉNYŰ életeszmény azonban, amely az egész emberiség szá­mára egyszer s mindenkorra megszabná a követendő irányt, még nincsen. Ezért, kedves fiatal barátom, neked is csak azt tudom ajánla­ni, hogy saját magad alakítsad ki embereszményképedet és éle­ted folyamán igyekezz althoz tar­tani magad. Ebben az eszmény- képkialakításban igyekeznek ne­ked segíteni szüleid, ezt akarják az iskolában, ezt akarja a társa­dalom. Mind segíteni akarnak, hogy könnyebben találd meg az utat, amelyen haladni kívánsz, szorgos munkával a szeretet, megértés, barátság, az újra va­ló törekvés nehéz, de nagysze­rű útján. Üdvözöl barátod: Cs. G. A Keleti-Kárpátok másfélezer metere» bércei között ered. Ro­mánia egyik legnagyobb folyója (függ. 2), melyet egyik költemé­nyében Ady Eridre is megemlít, mint a román nép szimbólumát Nemsokkal forrásvidéke után me­dencébe jut a folyó (vízsz. 16) a Magyar Autonóm Területen, az­tán egy nagy kanyar után mere­deken délnek folytatja útját, Nagy szobai tői délre ömlik bele a (vízsz. 1). A Kelet-Kárpátokat vágja ketté hosszanti irányban egy vadregényes folyó, mely ka­landos utakon siet a Szeret felé (vízsz. 25). A Maros forrás vidéket elhagyva, észak felé siet, hegyek közé ékelt nagy medencére (viasz. 12, első kocka kettősbetű). Mi a három folyó és a két medence neve? Vízszintes: 9. Némtül öreg. 10. Rádob, ráhajit. 11. Lát, mással­hangzói. 13. Hangtalan nevel!!! 14. Becézett Attila. 15. A 1* tu­lajdonod. 17. Fordítva: hibázik, bűnt követ eb 19. Zenei félhang. 20. Berthold .... neves német ínó. 22. Személyes névmás. 23. Átfon, keresztülhálóz. 24. Fejfán levő írás kezdődik így Függőleges: 1. Nem eleven fi­gura. 3. Részvénytársaság! 4. Sas oroszul. 5. Éjjeli mulató. 6. ÁVG; 7. GEYTI. 12. GYVD. 16.'CIT. 18. Miatta. 19. A meleget. 21. CZZ. 22. Vicc, tréfa. ^4. Kis pa­tak. Múlt heti megfejtés: Olaszor­szág — Szicília — Siracusa — Palermo — Catania. Könyvjutalom: Váradi Anna Üj- fehértó, Veres István Nyíregyhá­za, Kállai u. 3. és Sinkovits La­jos Nyírszöllős, Béke u. 8. Házi jótanácsuk Rejtvénypályázatunk második fordulójában a gyufa történetével kapcsolatos kérdésekre kell vá­laszolni. A mai gyufa ősét, a biztonsági gyújtót magyar em­ber — Irinyi János — találta fel. Nevét ma már az egész vi­lágon ismerik. E heti rejtvé­nyünk az ő - munkásságával fog­lalkozik: 1. Mikor és hol született Iri­nyi János? 2. Mikor. és. hol halt meg? 3. Mivel tétté magát világhí­ressé? 4. Mikor találta fel a bizton­sági gyújtót? A kérdéseliet össze kell gyűjte­ni és azokra a választ az utolsó rejtvény megjelenése után kell najd beküldeni egyszerre az Irinyi János Klub címére. Mindazoknak a gyűjtőknek üzen­jük, akik felvételüket kérték a klubba .és á belépési, lapot mái;' elküldték, hogy a tagdíjat is fi- • essék be, mert 'e nélkül a belé- >ús\ a klub nem veszi figyelem­be fű«*« a netert új expoctrimkefc A CIPÓ NYIKORGÄSA: Ha nem akarjuk, hogy . a ci­pőnk nyikorogjon, néhány csepp meleg olajat — leginkább len­olajat, — csöpögtetünk a talpán végig. Ha a cipőtalp beitta az olajat, soha nem fog a cipőnk nyikorogni, azonkívül a cipőnk talpa is tartósabb lesz. / ' ★ MEGREMEN YEDETI út MI­ANYAG MEGPUHlTÄSA: Ha a gumianyag, sárcipő, stb meqkeménys«k, szalmiákos víz­be tesszük, vagy ezzel dörzsöl­jük, míg puha nem lesz. Most. j néhány pillanatra vízgőz fölé ; tartjuk, hogy egészen megpuhul- i jón s aztán fényesre törölge.- > jülc. Vagy: jó az is, ha gyenge gli- j cerinoldatba tesszük bele a ke- ! meny gumit, néhány percig ben­ne hagyjuk, aztán kitesszük. Itü- dóspapírra. t ★ HA A BtJTORRA víz cseppent kenjük be padlóviasszal s aztán puha ronggyal dörzsöljük fényes- ; j re. ‘ i Nem a levegő szennyeződése okozza a tüdőrákot? A széles körben elterjedt fel­fogással ellentétben — mai mint, hogy a levegő szennye­ződése idézi elő a tüdőrákot —, kiderült, hogy nemcsak * nagyvárosok szennyezett leve­gőjében élnek tüdőrákotok, hanem az úgynevezett „tiszta városokban’’ is. Ilyen valóban tiszta levegőjű táros Velence is; Statisztikusok számításai alapján itt sem kisebb a tüdő­rákban szenvedő betegek aráiV'száma, mint máshol. 9 KELET-MAGY A KOKSZAG Télhirály halála FIÚK ~ ROVATA —- (» ^-------­MOKKATORTA: 6 tojás sárgáját 15 deka por­cukorral habosra keverünk, 6 to­jás keményre vert habját 12 de­lta grízes liszttel együtt, felvált­va, habverővel könnyedén hoezá- vegyíttjük. Vajjal megkent pa­píron, tortaformában, 3 egyenlő részbe kisütjük. Ha kihűlt, 2 to­jásból és 20 deka vajból készült mokkaknémmel megtöltjük és be­vonjuk. Ugyanezt a tortát pél­dául kávéfon dán t-tal is bevon hatjuk. Ebben az esetben azon­ban a krémet csak egy tojásból és tíz deka vajból készítjük. POZSONYI KOCKA: Kocka tésztát forró sós vízije kifőzünk, leszűrünk. Kis lábasban kevés vizet felforralunk egy ká­véskanál cukorral, hozzá vegyi ­tünk 5 deka darált mákot, 1 ka­nál mézet. Reszelt citromhéjjal ízesítjük és félretesszük. Egyde- da zsírt fél tojás sárgájával, egy kanál cukorral kikeverünk. 1—2 kanál- tejfelt és a tojás felveri habját hozzávegyitjük. Ehhez ad­juk a főtt tésztát. Tűzálló tálba rakjuk a tészta felét, rá a má­kos tölteléke, majd a többi tész­tát a tetejére és lassú tűznél megsütjük. Gyufacímkegyűjtők figyelmébe jelentek meg egyszínnyomásoí kivitelben. A címkéket a tagol részére postán küldjük el. A klub kéri a gyűjtőket: ír­ják meg levélben, hogy a múl évben megjelent magyar címkék közül melyik tetszett a legjob­ban? A klub címe: Irinyi Jánot Klub, Budapest 8. Postafiók 19

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom