Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-11 / 59. szám
A Szabolcs-Szatmár megyei művelődési tanácsok munkájáról irta: Orosz ferenc, az MSZMP megyei bizottságának titkára A falun folyó kulturális munka összehangolása évek óta komoly problémát jelentett számunkra. ÁUami és tömegszervezeteink a faiusi dolgozok kulturális igényeinek kielégítése érdekében igen hasznos, áldozatos munkát fejtenek ki. Azt tapasztaltuk viszont, hogy az egyes szervezetek tevékenysége mégsem elég hatékony. A falusi helyzet elemzése során világossá vált előttünk, hogy múlhatatlanul szükséges egy olyun társadalmi bizottság létrehozása, amely megtervezi, összehangolja az állami és tömegszervezetek elképzeléseit, terveit, .így alakultak meg megyénkben minden szinten a művelődési tanácsok, amelyek pártszervezeteink mellett működnek és koordinálják a népművelést. Az elmúlt, két esztendőben meggyőződtünk arról, hogy a művelődési tanácsok községeinkben szervezetileg, tartalmilag is sokat segítettek. A gyakorlati élet, a termelőszövetkezeti községek kialakulása hozta létre ezeket a társadalmi bizottságokat, A felnőtt dolgozók tömegesen jelentkeznek továbbtanulásra, hogy pótolják, amit a múlt megtagadott tőlük. Az általános iskolát végzet fiutalok szamara szerveződtek a továbbképző iskolák, amelyekben jelenleg 5038 fiatal fejleszti általános műveltségét, és szakismereteket szereznek. 1052-től 1060-ig ll 991 fő végezte el a dolgozók általános és középiskolai tugozalain tanulmányait. 1961-ben több mint hétezer dolgozó élt ««jel a lehetőséggel, s ma már szinte minden iskolánkban két műszakban dolgoznak nevelőink, nappal a gyermekeket, este a felnőtteket oktatják- Megyénk 216 művelődési otthonában találják meg dolgozóink kulturális igényeik kielégítését, és minden községben működik közművelődési könyvtár. Ismeretterjesztő előadásokon, szakkörökön, tanfolyamokon, a dolgozok tízezrei fejlesztik tudásukat. Jelenleg a mezőgazdasági szaktanfolyamokon 1713 termelőszövetkezeti dolgozó tanul s 19 lennel őszövetkezeti akadémián mintegy 520 tsz-tag Ismerkedik a korszerű tudományok eredményeivel. Levelező technikumi tanulmányokat. 400 hallgató folytat ebben az évben. Valóban társadalmi mozgalommá vált a népművelés. Ext a sokrétű kérdést már nem lehetett a régi keretek között jól piegoldani. Az egymásra szervezett, tervszerűtlen munka a megindult fejlődés gátjává kezdett válni a községekben. 1058-ban ismét megkezdtük megyénkben (1954-ben már volt Ilyen) azoknak a szerveknek a létrehozását, amelyek a jelentkező káros tünetek megszüntetését célozták. Létrehoztuk a művelődési tanácsokat. E szerveket oktatási és népművelési albizottságokra bontva, a tanácsi művelődési állandó bizottságok aktívahálózataként működtettük, Tagjai olyan kulturális saakem- oei'efebfil állottak, akik lelkes harcosai a aaoefetiato kultúra terjesztésének MűnkwfieOT «tagján dolgozlak, üléseiken értékelték a végzőit mánkat és javaslatokkal éltek a soron következő feladatok jó megoldására. Az állandó bizottságok elnökei tanácsüléseken igyekeztek a gyakorlatban érvényesíteni e javaslatokat. A tapasztalat, azonban azt mutatta, hogy ezek a szervek nem tudták megvalósítani a koordinálást, hatékonyságok csekély volt. Ilyen tapasztalatok alapján indokolt és szükséges volt a művelődési tanácsok átszervezése. Olyan testületet kellett alakítani, amely minden szinten alkalmas arra. hogy pártunk művelődéspolitikai irányelveit — általában a kulturális munkáról szóló párthatározatokat —- széles körben megismerteti és mozgósítani tud azok végrehajtására. 1060-ban kialakult a művelődési tanácsok mai formája. Tagjaik elsősorban mindenütt maguk a vezetők, A községekben ez a hálózat néhány aktiv •népművelővel is bővülL (könyvtáros, művelődési ház igazgató. TIT előadó stb.). A Megyei Művelődési Tanács eves kulturális tervet készített, amely megszabta megyénk sajátosságainak megfelelően uz oktatási és népművelési feladatokat. E terv alapján készítették el minden szinten — a megyei tömeg- és társadalmi szervek vezetői is — éves kulturális programjukat- Pártunk Központi Bizottsága Tudományos- és Kulturális Osztálya két alkalommal vizs- galtu megyénkben a művelődési tanácsok helyzetét es tevékenységét. A vizsgalat során szerzett tapasztalatokat felhasználtuk és . felhasználjuk. Két lényeges problémára hívták fel figyelmünket. Nagyobb gondot keil fordítani a községek művelődési tanácsainak tartalmi tevékenységére. Sok községben a művelődési tanácsnak1 még csak a „váza' bontakozott ki azzal, hogy megteremtették szervezeti keretéit, de munkájuk formális, nem veszik figyelembe a falu gazdaságpolitikai tervét, ezt számításon kívül hagyva, öncélúan tervezik a kulturális tevékenységet. Másrészt, u hozott határozatok végrehajtásának segítése és ellenőrzése még nem kielégítő, Több helyen elmarad a helyes munkatervi feladatok következetes végrehajtása és még mindig csak szűk réteget mozgósítunk a kulturális célkitűzések végrehajtására. Pártbizottságainkkal, partszervezeteinkkel az alábbiakat igyekeztünk megértetni; Fordítsanak nagyobb gondot a helyes kultúrpolitikai szemlélet kialakítására. elsősorban a vezetők körében. Képessé kell tenni a falusi pártszervezeteket arra, hogy a párthataio- zatpk alapján önállóan tudják megszabni a falu kulturális feladatait, s azok végrehajtására mozgósítsák a dolgozó tömegekéi. Fokozni kell a kulturális munka, a művelődés dolgozóinak megbecsülését. Ezek a feladatok meg igén sok községünk művelődési tanácsának munkáiéban sürgetően jelentkeznek. Községeink művelődési tanácsai az elmúlt év augusztus 30-ig mindenütt megvitatták és jóváhagyták éves tervüket. A járási művelődési tanácsok értékelték a községek terveit, s ahol szükségednek látták, néhány dologgal kiegészítették. Ilyen folyamat eredőiéként jelölődött Csengerújfalu tsz-ukadémiu indítására. — állattenyésztési vonalon. Így jelölték ki a termelési érdekek figyelembevételével Csenget-. Csegöld, Tisztaberek és Forcsalma községeivel 15 előadásból álló szakosított sorozat megtartására. A községek túlnyomó többségében érvényesült az a határozat, hogy a művelődési tanácsok elnöki tisztségét a pártszervezet titkára töltse be. Ez a gyakorlat növelte a pártszervezet tagjainak felelősséget a kulturális ügyek iránt. Ezt igazolja az a tény, hogy a munkatervből adódó feladatokat párt- taggyűléseken is megvitatták. Ez tapasztalható pl. Nagygécen, ahol a párttitkár szántára kulturális vonatkozásban nincs ismeretlen adat, vagy rendezvény. Megállapítható az. is, hogy ma már jobban ismerik és küzdenek a falusi kulturális munka megjavításáért (a párthatározat alapján) pártszervezeteink. Általában mind több községben látják a kulturális munka es a termelés összefüggéseit, tervezésben és végrehajtásban egyaránt helyesen jelölik meg a feladatokat, holoft korábban ezen a területen mutatkozott a legtöbb hiányosság. Dombradon az éves kulturális tervet a művelődési ház igazgatója állította össze, s a művelődési tanács ezt formálisan jóváhagyta. Sem a tervezésnél, sem a végrehajtásnál nem építettek a hejyi szakemberekre. PL ismeretterjesztő vonalon vegyes, uz egész községre altalános eluadássorozatot állítottak össze, holott a tsz 300 kh-s öntözéses kertészetet létesít, ennek ellenére a kertészeti brigád részére, — szakismeretük növelésére — semmit nem tervezlek. Ugyanígy nem terveztek külön a fiatalság, a nők és más rétegek számára sem előadássorozatot, vagy' tanfolyamot. Abból a tényből kiindulva, hogy megyénkben a lakosságnak csak 15—16 százaléka művelődik rendszeresen, helyes kezdeményezéseket valósított meg a mátészalkai művelődési tanács. A tömegbázis kiszélesítésére színes, érdekes klubfoglalkozásokat iktattak be. Eredményesen összpontosították a. különböző művelődési intézmények erejét egy-egy nagyobb kulturális rendezvény sikere érdekében. A közelmúltban rendezték meg a . Móricz Zsigmond hetet". Ennek keretében egy-egy előadásra minden tömeg- és társadalmi szervezet mozgósított. Eredmény: 500 fős zsúfolt ház. Művelődési tanácsaink helyes koordináló tevékenységéről győződhettünk meg a vásarosnuményi járásban is, ahol november hónapban 1 -> előadáson átlag 157 fő jelent meg (az elmúlt óvekben 52—55-ös volt az átlag), A csengeri járásban a járási ée községi művelődési tanácsok nagy gondot fordítanak arra, hogy a pedagógusokon kívül a falu más értelmiségi dolgozóit is bevonják a kulturális tevékenységbe Ma már a községek nagyobb részében aktívan bekapcsolódtak az állami gaz dasagok, gépállomások mezőgazdaság szakemberei, jól dolgoznak az orvosok gyógyszerészek, sőt néhány termelőszövetkezeti elnök is. Pl. a gacsályi termelőszövetkezet elnöke más községekben is tart mezőgazdasági szakismereti előadásokat (Beke András), sőt mezőgazdasági szakkört vezet u termelőszövetkezeti tagok részvételével. A művelődési tanácsok kialakítása a pártszervezetek mellett mennyire helyes, nagyon jól szemlélteti néhány számadat. A csengeri járásban 1961-ben n járási vb. 2, a járási tanács 1,. a járási tanács vb. 5 alkalommal, a községi pártszervezetek, tsz-vezetőségek, tsz- közgyűlések összesen 52 esetben foglalkoztak kulturális kérdésekkel. Ennek a gyakorlatnak tudható be az is, hogy a kulturális „napirendek”- nemcsak a népművelés egészét, hanem egyes részterületeit is elemzőén tárgyalják (könyvtár munkája, művelődési otthonok működést1, ismeretterjesztés helyzete stb.) A művelődési tanácsok működésének eredményeként a termelőszövetke zeti kulturális alap célszerű felhaszná lásában komoly lépést tettünk előre, s az összegeket mind nagyobb mértékben tolóban kultúrára szánják. A csengeri járásban a tsz-ek kulturális alapjaiból 194 ezer 347 forintot fordítottak kimondottan kulturális célokra. 7 termelő- szövetkezet vásárolt televíziót, 4 tsz rádiót lemezjátszóval, és 7 tsz fordított jelentősebb összeget a könyvállomány gyarapítására. A csengerújfului tsz-ncl már odúig is eljutottak, hogy míg a kulturális alapból szociális célokra 25 ezer forintot, kulturális célra 27 ezer forintot fordítottak. A művelődési tanácsok munkájának javulása eredményéként ezek a példák mindjobban szaporodnak a megyénkben. Néhány járásban helyes kezdeményezés az is, hogy a mezőgazdasági szakismereti előadásokon túl helyszíni bemutatókat szerveznek a termelőszövetkezeti tagság bevonásával. Így pl. a helyes metszést a gyümölcsösökben mutatják be az előadók. A legképzettebb szakemberek rendszeres igénybevételének eredménye jelentkezik már a termelés mennyiségében és minőségében. A csengeri járásban két községben azonos területtel és körülményekkel rendelkező 26 kh. gyümölcsös az egyik helyen egymillió 200 ezer forintot, a másik helyen hárommillió 500 ezer forintot jövedelmezett. Ibrány község termelőszövetkezetének komoly kára keletkezett abból, hogy a permetezést nem. kellő szakismerettel végezték. Művelődési tanácsaink a pozitív tapasztalatokat mindjobban népszerűsítik. s ezzel felhívják a figyelmet egy- egy területen mutatkozó hiányosságra, vagy eredményre. Úgy véljük hogy művelődés; tanácsaink egyre inkább betöltik hivatásukat. s nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a művelődés a pártmunka szerves részévé, az egész társadalom ügyévé váljék, egyesítse a dolgozók erejét a kulturális forradalom sikere« végrehajtása érdekében. (MegJelent * Ncpmuveiéo eunó folyóirat március havi yzámá- tu.)
