Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-01 / 50. szám

Kevesebb brigád Elkészültek a jegyzőkönyvek a* ibránvi Petőfi Tsz-ben Ahogy kis csoportokban be­szélgetnek az emberek Ibrány íőterén és bent a Petőfi Terme­lőszövetkezet irodájában, bizo­nyos türelmetlenség van arcu­kon. A telet küldenék már el legszívesebben, mert ez a mos­tani napsütés még nagyon csa­lóka és különösen a határbeli hajlatokban vastag havat szo­pogat. .. Dolgos kezüket egyre jobban zsibogtatja a munka láza. Hi­szen az őszi vetésű kalászosok íejtrágyázása, a gyümölcsös met­szése, melegágyak készítése csak bevezetője az évi tennivalóknak s mindannyian nem is vehetnek részt abban. Megtörtént területük egységes, táblásitott a tervszerű irányítás is jobban érvényesül. A területeket a szükséges fel­szerelésekkel együtt, jegyző­könyvileg adták át az egyes bri­gádoknak. S a brigádokon be­| lül ugyancsak jegyzőkönyvek ; készültek a tagoknak művelésre átadott területekről is. így máris I minden tag tudja: melyik bri­gádba tartozik és miből, meny- I nyi területet kell gondoznia. Mihez ragaszk odik a tagst? ' E tormához maga, a tagság ragaszkodik. Éspedig ennél az egyszerű oknál fogva, hogy mindannyian tisztában vannak azzal: a terven belüli 10 és a terven íelüli 50 százalék terme­lési prémiumból ki-ki érdemsze- rint részesül. Ezzel a módszer­rel pontosan ellenőrizni lehet az elvégzett munka értékét, illetve annak eredményét és az esetle­ges, egymás rovására történő hanyagságokat is meg lehet szüntetni. Egyébként türelmetlenségük ugyancsak megbosszulná magát, ha a gépek és szerszámok meg­hibásodása miatt majd késleked­niük kellene. Munkában vannak tehát iparosaik is és a vezető­ség utasítására azoknak a fel­szereléseknek készítését, javítá­sát részesítik előnyben, amelyek a tavaszi munkáknál elsődlege­sen szükségesek. A termelőszövetkezetnél ez Ideig 27 boroiia, 3 fogatos hen­ger, 7 t'ogatos és egy kombinált (műtrágya szórásra is használ­ható) vetőgép és csaknem telje­sen az összes logatos ekék, eke- kapáü ki vannak javítva. De há­zilag kcszi üllek még két új hen­gert és több talajsimitót is. Régi helyett — új módszer kialakítása De aminek sora következett, eddig sem halogatták elintézé­sét. Területük egységes, táblásí- tott kialakítása megtörtént a ta­valyi hat növénytermelő bri­gád helyett most hármat szer­veztek. Mint mondják: ez job­ban megfelel 1670 holdas közös szántójuk megnövelésére és Mindenféle vetőmagjuk — 170 mázsa vetoburgonya és 15 má­zsa hibrid kukorica kivételével — teljesen biztosított. De a hiányzók mielőbbi beszerzésére is megtették intézkedésüket. A vetéseknél azonban a régi helyett új módszert alkalmaz­nak. Vagyis, a csíráztatott bur- gonya kivételével, minden egye­bet gépi vetéssel végeznek. Ez­zel teszik lehetővé az egyenlő kelést, s főleg azt a céljukat váltják valóra, hogy a kapások­nál is a holdankénti kívánt fő­szám-mennyiség feltétlen megle­gyen. A. B. Evek óla napirenden szereplő téma az üzletek nyitvatartási ide­jének rendezése. A javaslatok, kérések és elgondolások ezrei alapján az illetékes szervek ki­dolgozták a nyitvatartási idő hosszabb távra szóló rendezésé­nek irányelveit Egyik fontos alapelv, hogy a jövőben fokozottabb szerepet biz­tosítanak a nyitvatartási idő megállapításában a tanácsoknak, amelyek legjobban ismerik a he­lyi igényeket, körülményeket. A megyei jogú városokban, továbbá a megyékben az általános nyit­vatartási rendet a városi, illetve a megyei tanács az egyes üzletek nyitvatartási idejét pedig a kerü­leti vagy járási tanács határoz­za meg — az illetékes szakszer­vezetek és kereskedelmi szervek — át lehet másfél, vagy két mű­szakosra szervezni; más i-észénél viszont helyesebb és indokoltabb az osztott műszakra történő átté­rés. Az iparcikk-üzletek hétköz­nap a szükségletnek megfelelően vidéken hat, illetve hét óráig tart­hatnak nyitva. Tervezik az illetékesek azt is, hogy a vendéglátó egységek hét­köznap délutáni, továbbá szom­bat-vasárnapi nyitvatartását meg. hosszabítják — a kisebb forgal­mú délelőtti időszak rovására. Gondoskodni kívánnak arról is, hogy a szállodák és a vasárnap nyitva tartó dohányboltok az ed­diginél nagyobb választékban árusíthassanak különböző aján­déktárgyak, képes- és levelező­lapokat, népművészeti cikkeket. 1 27 tele S péltsiileinéiiy • A Sütőipari Vállalat dől-• • gazéi naponta 4 vagon lisztet* • használnak /el, és ebből a a J lakosság kielégítésére 1—2j • kilogrammos kenyeret, 27 fé-• J le péksüteményt készítenek. • • Naponta mintegy öt vagon• J kétkilós kenyeret, 100—110* • mázsa egykilós fehér kényé-a 2 rét, 100—120 ezer darab kif-* • lit és zsömlét küldenek az• 2 üzletekbe. 2 2 Ez a mennyiség a megye* • lakóinak 75 százalékát képes* • kielégíteni. A vállalat 24 ke-a 2 mencéjében éjjel-nappal fo-a 2 lyik a munka, hogy a dől- * a gőzök kenyér és egyéb pék-* 2 sütemény ellátása zavartalan 2 • legyen. • Aki a napokban elsiet az üveg­es porceiárkirakatok előtt, akar­va, akaratlan megakad tekinte­te a modern vonalú, csíkos vá­zákon, teás és kávéskészleteken, egyszerű, korszerű mintázáséi dísztrágyakon, melyek mindegyi­ke Hollóházán készült. Ha az emberek kerámiára és _ porcelánra gondolnak, mindjárt* a pécsi, Zsomay és a herendi 2 I márkák jutnak eszünkbe és csak* 1 kevesek tudnak a kerámia ipar-2 művészet modem irányvonalát* képviselő Hollóházáról, mely» egyre inkább válik közismertté* itthon és szerte a világon. Azért2 is vár nagy jövő erre a zemp-* leni kis falucskában rejtőző 2 üzemre, mert az ott dolgozó* keramikus művészek idejekorán 2 felismerték a mai modem kor* emberének egyszerűbb, közérthe-# több ízlés iránti igényeit: s ma,J amikor annyit hallunk a giccs# elleni harcról, a jó ízlésre neve-* lésről, nem mindegy, hogy az 2 üzletek polcain milyen díszmű-* veket és használati tárgyakat# lát a vásárló, hiszen a kirakatok* és a dúsan megrakott polcok# önmaguk helyett beszélnek. • Jó, ha tudják az érdeklődők,# hogy a hollóházi márka nap-* jadnkban egy egyszerű vonalú# fenyőfa, körben HOLLÓHÁZA * felirattal. így könnyű megkü-» lönböztetni a modernet a ha-* gyományostól, s ez különösen célszerű bútorokkal berendezett lakásban nem közömbös kérdés. A hollóházi vásár március 8-ig tart a boltokban, így ki-ki nőismerősét és hozzátartozóját is meglepheti eredeti hollóházi ke­rámiával. R.-né megjelent az Országos Mezőgazdasági Kiállítás reszvete«i szabályzata Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás főbizottsága kiadta a kiállítás részvételi szabályza­tát. A szántóföldi növényter­mesztési, kertészeti, szőlészeti, állattenyésztési és más ered­ménybemutatókon való rész­vétel feltételeit már korábban közölték a termelőkkel, most a mezőgazdasági jellegű vál­lalatok, intézmények dokumen­tációs és árubemutatójának mód­ját szabályozták. Az intézmények és vállalatok jelentkezési határ­ideje április 30. és a Földművelés- ügyi Minisztérium mezőgazda- sági kiállítási irodája május végéig értesíti az érdekelteket a jelentkezés elfogadásáról. A részvételi szabályzat közli töb­bek között, hogy az állami szervek a kiállításon az idén 15 százalékos felárral vásárol­ják meg a tenyészállatokat. Meghatározták a kiállítási szál­lítások rendjét és azt is, mi­lyen kiállítási eredményeket dí­jaznak az idén. Hollóhasi kerámia-vasár as iparcikk bisher* kaitokban bevonásával. Az irányelvek között szerepel az is, hogy figyelembe kell ven­ni: sok olyan egyműszakos élel­miszer bolt van, amelyeknek egy részét könnyen — és gazdaságosan Kutatók és gyakorlati • szakemberek ankétja ; a talajjavításról és l műi i ágyazásról j A Talajtani és Agrokémiai Ku- • tató Intézetben az utóbbi évek- 2 ben több új eljárást dolgoztak # ki a rossz minőségű talajok ja-* vitására és a műtrágyák éssze- # rű, gazdaságos felhasználására. * Az intézet kedden délután an- # kétra hívta össze azoknak az ál-* lami gazdaságoknak és termelő-» szövetkezeteknek a szakembereit,* ahol már bevezették az új mód-2 szereket. A részvevők beszámol-« lak a réteges homokjavítás, a 2 kisadagú szik javítás, a korszerű» mütrágyázási rendszerek és a 2 permettr ágy ázás alkalmazásával • elért eredményekről és a gya- 2 korlati tapasztalatok alapján sok* hasznos javaslatot adtak a ku~2 latóknak kísérleteik folyatásához • és újabb témák kidolgozásához. * — Üljön csuk iile közénk, a ma­gunkfajta emberekről úgysem szoktak riportot írni, mindig csak a jó eredmé­nyeket dicsérik. Maguk nem merik megírni a rosszat... Ezzel fogadott a gávai Űj Élet Tsz nagyméretű előszobájában egy huszonöt esztendős körüli fiatalasszony. A lemor­zsolt kukoricacsutka garmadájánál ültek- hevertek néhányan. idősebbek, fiatalok, s a csutkán maradt szemeket pergették le, amelyet a gép otthagyott, A fogad­tatás különös hangja is arra buzdított, hogy közéjük üljek, s főleg pedig kíván­csi voltam azokra a dolgokra, amelye­ket „nem merünk megírni.” — El vagyunk keseredve, valahogy nem úgy sikerült ez, ahogy az agitálók mondták. Az ember egész éven át szaka­dásig dolgozott és semmi látszatja — folytatta a fiatalasszony, Kántor László- né. — És mi az oka? — Az. hogy huszonhat forint egy munkaegység. Ha meglesz... Néhányan egyetértőén bólogatnak, mások ellenkeznek, hogy már miért ne lenne igaz, amikor a közgyűlésen is „ki­hozták”. — Ez csak a következménye — vetem közbe. — Az oka mi annak, hogy ennyi az eredmény? Bár véleményem szerint nem is olyan rossz az első év­ben. nép, ha valaki megkeveri őket egy-egy bolondsággal... Mert következményesen ugyebár, aki nem jött dolgozni, az ráért piszkálódni ellenünk. — Egy év alatt magam se lettem még szilárd tagja a szövetkezetnek — kapcsolódott be a beszélgetésbe Csisztu Gyula. — Azért magam is azt tartom, hogy ha a nép jobban megfogta volna a munka végét... — Eredmény ez a mienk mégiscsak — vette át megint a szót Koleszár Jó­zsef. A huszonhat forint mellett még sok minden van, amit nem számoltak fel. A tüzelő, az aratási búza, a széna és ilyesmi. Másfélmillió forintot kaptak a tagok a tavaszi vetőkrumpliért, és ta­valy kellett megtermelni azt a hétezer mázsát is, amelyet az idén ültetünk el, — Az idén nagyot igér a terv. Negyvennyolc forintot, amint hallom — mondja Csisztu Gyula. — Hát..., majd meglátjuk... — összefogás, megértés: ez a fon­tos — támogatom a bizakodókat. Egy esztendő múlva már nem Ieszneö ilyen gondok, ha újra találkozunk. S ebben magam is erősen hiszek, mert ahol ilyen türelmetlenek az eddigi' eredményekkel szemben, ott nem ma­radhat el az előrehaladás. Samui András Csii.os laDon még csinosabb a cipó. Kép a Lendület Cipész KTSZ-bőI. (Kácsor László felv.) A tanácsok határozzák meg az iizle*ek általános nyitvatartási remijét Tervek a késő délutáni és esti bevásárlási gondolt enyhítésére — Engem az nem érdekel — vette fel a szót megint Kántomé. — Dolgoz­tam, azt akárki megmondhatja, s mégis alig van eredménye. — De nem dolgozott mindenki! Ez volt a baj — szólt közbe indulatosan a 67 esztendős Koleszár Jóska bácsi. — Jó, ha a tagok fele becsületesen kiállt mun­kára. (gr3-------------------—^ j Kulorpmorzsolás! i közben 1 ______________________________ — Meg egynémelye olyan ritkán ül­tette a krumplit, amekkorát lépni tu­dott — toldotta meg egy másik idős em­ber. — Mert szaladtak a munkaegysé­gért... — Nem volt sierencsés a ban­dába való munka — folytatta az okok teregetését Koleszár József. — Vártak egymásra az emberek. Persze, nem min­denki. De könnyen rebben még es a

Next

/
Oldalképek
Tartalom