Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-06 / 54. szám
Megkezdődött az SZKP Központi Bizottságának teljes ülése Képesek vagyunk egyetlen év alatt lényegesen megjavítani a városok lakosságának húsellátását Az a kísérlet, hogy a mezőgaz- 1 dasági termelés gyors növelésé- ! nek feladatát a füves vetésforgó keretében, a takarmánynövények kialakult választékának keretében oldjuk meg, nem vezetett eredményre. Azt eredményezte, hogy amezőgazdaság, különösképpen az állattenyésztés fejlődéül üteme lassúbbá vált, s nehézségekbe ütköztünk a lakosság hússal és néhány más termékkel való zavartalan ellátása tekintetesen. — A hús és a tejtermelés elégtelenségét természetesen nem ! magyarázhatjuk csupán azzal, hogy a földművelés rendszere Ttem felel meg a mezőgazdaság Jt®t.ETsaMA<i«AHOKSZÁ<i 2 | ] új feladataink — állapította meg j Hruscsov. — Sok vezető nem tanúsított kellő figyelmet a mező- gazdaság iránt. „A mezőgazdaság-irányítás gyengülésének következtében komoly veszélybe került a mező- gazdasági terméktermelés hétéves tervének teljesítése. Erről a Központi Bizottság plénumán ma teljes őszinteséggel beszélnünk kell.” Hruscsov ismertette a hétéves terv 1961-re előirányzott feladatai teljesítésének ellenőrző ada- ! tait. 1961-ben szemesterményből 1 milliárd púddá!, húsból 3 millió tonnával, tejből pedig 16 millió tonnával termelték kevesebbet a hétéves tervben megállapított mennyiségnél. totiiak egyes kiváló tudósokat, akik nem ismerték el a füves vetésforgó rendszeri. „A földművelés fűvesherés rendszere, amelyet J. V. Sztálin támogatott, fokozott mértékben kezdett meg- hpnosdni az ország minden kerületében.” Miért ragaszkodott Sztálin éppen a fűvesherés földművelési rendszerhez, amikor az általános nyugati tapasztalatoknak is ellentmondott? Nemcsak az volt az oka ennek, hogy Sztálin nem értett a mezőgazdasághoz, hanem láthatólag foglyúlejtette őt Vil- jamsznak az a megállapítása, hogy ez a rendszer kevesebb beruházást igénvel a mezőgazdaságban, nem kell egy sor műtrágya gyárat építeni. Hruscsov beszélt azokról az ártalmakról, amelyeket a füves vetésforgó okozott a szovjet mezőgazdaságnak. Viliamsz többek között tagadta az őszi növények jelentőségét. ..Mi nem követjük azt a tudományt, — mondotta Hruscsov — amely nem teszi lehetővé, hogy a mezőgazdasági termelés megoldja a ma feladatait.” Kijelentette, hogy a Központi Bizottság plénumán e rendszert el kell ítélni és fel kell szólítani a mezőgazdasági dolgozókat, bátrabban haladjanak a föld intenzívebb kihasználásának, a kapásnövények és hüvelyesek széleskörű bevezetésének útján. „A párt felhívja a tudósokat, vizsgálják felül a földművelés fűvesherés rendszerére vonatkozó álláspontjukat” — jelentette ki a Központi Bizottság első titkára. Legyenek a tudósok az elsők, akik megmutatják bölcsességüket és bátorságukat az elkövetett hibák bírálatában és tanúsítsanak iránymutató magatartást a föld- művelési rendszer átépítésében. ..Kesztyűs kézzel kell bánnunk azokkal a tudósokkal, akik ez ideig a fűvesherés rendszer harcos hívei voltak. A pártszervezetek félúton elébe mennek a tudósoknak. De maguk a tudósok is mondják meg nyíltan és becsületesen, hogy hibát követtek el.” Hruscsov felsorolta. milyen problémákra fordítsa ma leginkább figyelmét a szovjet mezőgazdaság-tudomány. Továbbra is tökéletesíteni kell a vetőmagtermelést és a szelekciós munkát, gyorsabban kell létrehozni olyan növényfajtákat, amelyek alkalmazkodni tudnak a különféle övezetek sajátosságaihoz. A mezőgazdaság-tudomány halaszthatatlan feladatai közé tartozik a fajállattenyésztés további javítása. Komoly támogatást érdemel Liszenkó akadémikus munkája, amely a tehenek tejhozamának és a tej zsírtartalmának növelésére irányul. Nagy feladatok várnak mező- gazdaságban a vegyészet, valamint a mezőgazdaság gépesítése területén működő tudósokra. — Napjainkban — hangsúlyozta Hruscsov — csak a tudomány és a technika alapján lehel nagy- , hozamú mezőgazdálkodást foly- | látni. A beszámoló jelentős része foglalkozott a mezőgazdaság vezetésének kérdéseivel. ..Gyökeresen át kell szerveznünk a mezőgazdaság irányító apparátusát, helyesebben szólva, újjá kell teremtenünk ezt az apparátust.” Az előadó emlékeztetett rá, hogy az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány a legutóbbi időkén bizonyos munkát végzet! a mezőgazdasági szervek átszervezésében. A mezőgazdasági szervek átszervezése azonban még nem érintette magái a termelést, nem érintette a kolhozok és a szov- hozok közvetlen vezetésének kérdését. Hruscsov hangsúlyozta: a kolhozok és a szovhozok termelési tevékenységének irányítási kér-; dései nyomulnak ma előtérbe. ,,A mezőgazdaság olyan - irányító szerveit kell megteremtenünk — mondotta. — amelyek a tervezéssel, a könyveléssel és a számadással foglalkoznak, s a termelés szervezése minden kolhozban és szovhozban befolyást gyakorolnak. Enélkül lehetetlen a mező- gazdaság irányítása.” Az előadó hangsúlyozta: ..A vezető szervekben sok embert foglalkoztatunk, de a kolhozokkal és szovhozokkal, termelésük szervezésével közvetlenül senkj sem foglalkozik.. Végeznünk kell a mezőgazdaságban az irányításnélküliséggel, a tervszerűtlenséggel.” A Központi Bizottság Elnökségének nevében Hruscsov javaslatot terjesztett a plenum elé: szervezzenek a területeken kol- hoz-szovhoz — vagy szovhoz-kol- hoz termelési igazgatóságokat, attól függően, hogy a kolhoz vagy a szovhoz forma van-e többségben. Hruscsov közölte, hogy a Központi Bizottság megbízásából az állami tudományos-gazdasági tanács felmérte az elkövetkezendő években várható mezőgazdasági lermékszükségletet. E számítások szerint 1962-ben egy főre 42 kilogramm húst és húsipari terméket. 266 kilogramm tejet és tejterméket és 34 kilogramm cukrot kell biztosítani. Ahhoz, hogy az említett normáknak megfelelően biztosítani tudjuk a lakosság élelmiszerszükségleteit, a gabonaféleségek termesztését tízmilliárd púdra, a húst 12.9 millió ionnára, a tejet 85 millió tonnára kell növelni (1961- ben ténylegesen 8.4 milliárd púd gabonái, 8.8 millió tonna húsféleséget és 62,5 millió tonna tejet és tejterméket állítottak elő.) Hruscsov beszámolójában idézte az 1980-ig kiterjedő számításokat. 1965-ben egy főre számítva 64 kilogramm húst és húsipari terméket, 386 kilogramm tejet és tejterméket és 44 kilogramm cukrot kell biztosítani; 1970-ben 90— 100 kilogramm húsféleséget. 467 kilogramm tejterméket és 44 kilogramm cukrot kell előállítani; 1980-ban 90—100 kilogramm húst és húsféleséget, 467 kilogramm tej és tejtermék, valamint 44 kilogramm cukor termelését irányozzák elő. Ahhoz, hogy ezeknek a normáknak megfelelően elégítsék ki a lakosság szükségleteit, a gabonaféleségek termesztését 1965-ben 11,7 milliárd púdra: 1970-ben 14 milliárd púdra és 1980-ban 18—19 milliárd púdra kell emelni. A húst ennek megfelelően 16,1 millió tonnára, — 25 millió tonnára, — majd 30—32 millió tonnára kell növelni; a tejet és tejtermékeket 105 millió tonnára, — 135 millió tonnára és végül 170—180 millió tonnára kell növelni. A szovjet miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a gabona, hús. tej és egyéb mezőgazdasági termékek terjnelése növelésének lehetősége határtalan. Mindezek lehetővé teszik hogy rövid határidőn belül biztosítva legyen az ország ellátása élelmiszercikkekkel és mezőgazdasági nyersanyaggal, s amit ez jelent: hogy döntő lépést tegyünk a népjólét emelésének útján. Hruscsov rámutatott, hogy mar a most folyó Ötéves terv végére a kolhozoknak és szovhozoknak mintegy 12 milliárd púd gabonaféleséget kell termelniök, és az államnak négymilliárd 500 millió pudot kell eladníok. A gabona- termelésben ez a színvonal teljességgel elérhető. A pártnak, a mezőgazdaság dolgozóinak és az egész szovjet népnek különösen nagy munkát kell végeznie az állattenyésztés terén. „Meggyőződésem, hogy a sertés és a baromfitenyésztés intenzív fejlesztésével képesek vagyunk — írd és mond — egyetlen év leforgása alatt lényegesen megjavítani a városok lakosságának húsellátását”. Hruscsov ezután felhívta a figyelme! azoknak a földeknek a helyesebb felhasználására, amelyeken jelenleg fű és zab nő, vagy amelyeket egyszerűen ugarnak hagynak. Itt találhatjuk meg a szemestermény, a hús, a tej és más mezőgazdasági termékek termelése növelésének együk legfontosabb forrásait. Jelenleg ötvenkétmillió hektárt foglal el a fű és az ugar. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára tényekkel bizonyította. hogy most a mező- gazdaságban tarthatatlan Vil- jamsz akadémikus füves vetésforgó rendszere. Arról a harcról szólva, amely a szovjet mezőgazdasági tudományban lezajlott a két irányzat, a Viljamsz-iskola és a mező- gazdaságnak a gépesítés a vegyészeti tudomány alapján való intenzív fejlesztését védelmező Prjanyisnyikov akadémikus iskolája között. Hruscsov rámutatott, hogy ez az éles harc nem zajlott le áldozatok nélkül. A nép eüeoeagaBak amtsismi-. Az ilyen igazgatóságok tevékenységében a legfontosabb feladat az, hogy kiválasszák és kiképezzék a szakembereket, s a leghaladóbb gazdaságok legjobb tapasztalatait átadják minden kolhoznak és szovhoznak. A kerületekben az új igazgatóságoknak báziskolhozra vagy szovhozra kell támaszkodniok. E gazdaságok példája nyomán kell kidolgozni a termelési terveket. Az igazgatóság által egyesített kolhozok és szovhozok számára termelési tervet állapítanak meg. Ez a terv előirányozza, mennyi terméket kell termelnie a gazdaságnak. Az igazgatóság ellenőrizni tartozik, hogy teljesítsék a tervet, irányítja a gazdaságot, feladatokat ad, felkutatja a tartalékokat. szervezi a termelést, ellenőriz. Hruscsov egyidejűleg hangsúlyozta, hogy az utolsó szó! a kolhozok és a szovhozok vezetőinek kell kimondaniok. ..Ha az utolsó szó az ellenőrzést illeti meg, akkor csökkentjük a kolhoz és a szovhoz szakembereinek felelősségét. dezorganizáljuk a mezőgazdasági termelést". A termelési igazgatóság munkája közvetlenül összefügg majd a felvásárlással, azzal, hogy biztosítsák az országnak valameny- nyi mezőgazdasági termékkel való ©Natasát. „A mi szocialista : iäaadasagwBiäban a felvásárlás mindenekelőtt a termelés meg-* szervezését jelenti”. Hruscsov azt mondta, gondolkodni kell azon, nem lenne-e célszerű. ha a Központi Bizottság vagy a területi pártbizottság apparátusából két-három instruktort a termelési igazgatóságba irányítanának. Ezek az instruktorok segítséget nyújtanának a szovhozok és kolhozok pártszervezeteinek a termelési és az eladási tervek teljesítésére való mozgósításban. Nyikita Hruscsov kijelentette, hogy meg kell alakítani az országos, a köztársasági, a határterületi és területi mezőgazdasági bizottságokat. A köztársaságokban a köztársasági kummunista párt központi bizottsága első titkárának kell vezetnie ezt a bizottságot. „Akkor a köztársaságban és a területen a mezőgazdaság valamely részlegének kudarca esetén nem lehet azt mondani, hogy a mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó titkár felülvizsgálta, de a központi bizottság vagy a területi pártbizottság nem tanulmányozta a dolgot”. A Szovjetunióban a mezőgazdasági bizottság valószínűleg a Minisztertanács elnökhelyettesének kell vezetnie. A szövetségi bizottság fő feladata: megszervezni a párt és a kormány mezőgazdasági jellegű határozatai teljesítésének mindennapos eileoőraé- sét. „Az SZKP Központi Bta (Eeiyiata« » 3. Évről évre növekszik a dolgozók jövedelme Norvégia, Hollandia és Dánia lakosságának száma együttvéve. Csupán a legutóbbi három év folyamán a Szovjetunió lakossága 11 millióval gyarapodott. „Lakosságunk a jövőben is növekedni fog. Ez örömmel tölt el bennünket. A Szovjetunió végtelenül nagy ország s ahogyan mondani szokták, midenkánek jut , hely a nap alatt, minden ember számára lesz munka. Nyilván nircs messze az az idő, amikor hazánk lakossága eléri a 250—280 millió főt” — mondotta Hruscsov. A lakosság növekedéséivel együtt a Szovjetunióban évről évre növekszik a dolgozók jövedelme. Az adók csökkentésének lés a kölcsön jegy zés megszünte- 1 lésének beszámításával 1959—1961 folyamán, vagyis három esztendő alatt a dolgozók jövedelme 16.8 milliárd rubellel, 1953-tól pedig csaknem 42 milliárd rubellel növekedett. Hruscsov adatokat sorakoztatott fel, amelyek arról tanúskodnak, hogy a legfontosabb termékek egy főre jutó fogyasztása 1953- tól 1961-ig 35—50 százalékkal növekedett, míg a lakosság növekedése ugyanezen idő alatt 29 millió fő volt. — Örömmel (ölt el bennünket ez a tény. A lakosság jólétének növeléséért vívott harc pártunk politikájának alapját alkotja — mondotta. A fogyasztás ekkora növekedése mellett szükségessé vált, hogy erősen meggyorsítsuk a mezőgazdasági termékek termelésének ütemét. — mondotta Hruscsov. A szükségletek alapján megterveztük a szemestermények, a hús és a tej termelésének növelését, másfelől új nagyobb feladatokat próbáltunk ráróni a füves vetésforgóra, a földművelés füves vetésforgós rendszerére. — Ének ellenére élesen bíráljuk a mezőgazdaság helyzetét — mondotta Hruscsov. Arról van szó, hogy alapvetően megváltoztak a mezőgazdasággal szemben támasztott követelmények. Most nem arról beszélünk hogy néhány százalékkal emelni kell a szemestermények, a hús vagy a tej termelését. Hruscsov így folytatta: ..nerr üres szólamokra van szükségünk a gabonaprobléma megoldásáról hanem gabonára és más élelmiszerekre”. Emlékeztetett arra hogy a XIX. pártkongresszusor Malenkov kijelentette: a gabonaprobléma megoldódott, majd ; kongnesseust követően ilyen kérdések ér kertek a Központi Bizottsághoz: „ha a gabonaprobléma megoldódott és elég gabonj van az országban, akkor miér árusítanak ánerékanyagokból készült kenyeret?” Sztálin err< majdnem hogy kártevéséé! vádolt sokakat, választ követelt arra, hogy miért kevés a kenyér' Nem tudta, hogy nincs mit el adni. „Nekünk nem szám-akrobatikára van szükségünk a gabonaprobléma megoldásáról, hane marra hogy ténylegesen megváltozzék < helyzet. Rövid idő alatt meg kel kétszerezni, sőt háromszorozni i legfontosabb mezőgazdasági tér mékek termelését.” Az előadó hangsúlyozta, hogj az élelmiszer-szükséglet gyorsai növekszik, s ez a növekedés < jövőben még gyorsabbá válik. E; teljesen érthető is. Szaporodik ; lakosság, emelkedik a reálbé: színvonala. Növekszik a dolgo zók jövedelme. A Szovjetunió egész lakossági 1953 után 29 millió fővel növeke dett. s ebben a városi lakossá! növekedése 28 millió volt, — kö zölte Hruscsov. — Ez a növeke dés nagyobb, mint Svédország (Folytatás az 1. oldalról.) meghatározza a nép jólétét. ..Ezért a mezőgazdaság további fellendí- ; tését. az élelmiszerek termelésé- : nek növelését az egész párt, az egész nép ügyének kell tekintenünk”. Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy csökkentjük az iparral szem- , ben támosztott követelményeket. . Bár az ipar munkájában is mutat- - kozik számos hiányosság, az ipar ; egészében mégis sikeresen fej- , lődik, tartja a hétéves tervben kitűzött ütemet. , Az előadó adatokkal jellemezte ] a szovjet ipar fejlődését. Az ipar teljes termelése a hétéves terv eddig eltelt három éve alatt 33 százalékkal növekedett, a hétéves tervben előirányzott 27 ; százalék helyett. Az-ipari terme- , lés tényleges növekedése évente : átlag 10,1 százalék volt, a kitű- i zott 8.3 százalékkal szemben. A Szovjetunió a mezőgazdaság í fejlesztésében is jelentékeny si- i kereket ért el. A párt az egész nép -támogató- , savai megszervezte a szűzföldek megművelését — mondotta Hrusrcftw -- Uayánlrhnn rnvirf idő i alatt 42 millió hektárnyi új földet műveltek meg. Százával jöttek létre az új szovhozok — a ; szemestermények és az egyéb mezőgazdasági termékek hatal- . más „gyárai”. A mezőgazdaság területén ugyanilyen forradalmi intézkedés volt a gép- és traktorállomások újjászervezése, a kolhozoknak és szovhozoknak nyújtott anyagi és , műszaki segítség fokozása, a kolhozok és szovhozok megerősítése szervezőkkel és szakemberekkel. . „A Szovjetuniónak ma szilárd és megbízható bázisa van ahhoz, hogy ellássa a lakosságot hússal, tejjel és más termékekkel. Ez a bázis a kolhozok és szovhozok közös állattenyésztése. Hruscsov rámutatott, hogy a párt intézkedései eredményekén.-; 1 az SZKP Központi Bizottságának 1953. szeptemberi plénuma óta eltelt időszakban a szocialista mezőgazdaság minden ága jelentékeny sikereket ért el. Adatokat sorolt fel, amelyek alátámasztják, hogy a szovjetunióban az elmúlt hét-nyolc év alatt megnövekedett a szemestermények, a hús és a tej termelése és állami felvásárlása. A mi szocialista gazdaságunkban a felvásárlás mindenekelőtt a termelés megszervezését jelenti
