Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-04 / 53. szám

Milyenek lesznek a jövő mezőgazdasági épületei ? A raociSlista mezőgazda­ságban a mezőgazdasági épüle­teknek már a telepítési szem­pontjai is egészen mások, mint az egyéni gazdaságok idején. Az ország legkiválóbb építészei, gaz- dászai, állatorvosok, közgazdá­szok, ipari és kereskedelmi szak­emberek, épületgépészek, techno­lógusok fáradságos munkája ha­tározta meg a követendő szem­pontokat. Ha egyelőre még országszerte a régi technológia szerint tele­pülnek is a vegyes majorok, ezek csak átmenetiek, ideiglenesek. Megvannak már a tanulmányok, tervek a végleges nagyüzemi gaz­dálkodáshoz, amelynek fő jellem­zője a szakosítás! Nagyobb tájegységeket külön­böztetnek meg ezek a tervek, a talajféleségek, vízhasznosítási le­hetőségek, elektrifikálási, útháló­zatbővítési, tárolási, feldolgozási, értékesítési szempontok és hagyo­mányok figyelembevételével. Fi­gyelembe kell venni olyan szem­pontokat is. mint népesség-sza­porulat, munkaerőgazdálkodás, milyen lesz a jövő faluja, hány la­kosa lesz egy-egy mezőgazdasági községnek stb. Nem egyszerű dolog ez. mert századokra előre kell eldönteni, hogy hová kerüljön tsz-majorés milyen termelési szakágat szol­gáljanak ki az épületek, a léte­sítmények. Nem lehet majd a lóin' állótól * tyúkólig mindent megtalálni egy helyen, mint a régi. úgyneve­zett „felfűzött” majorrendszer­ben, Az egyes szakosított ágak is tovább specializálódnak és külön major lesz a hússeitéstenyésztés céljára, külön a zsírsertéstenyész­tés céljára. így lesz szakosítva a többi ágazat is. At eddigi 'telepítések 50— 30—40 hold területen kelet­keztek. Ez nemcsak ázért hátrá­nyos, mert a kellőiénél nagyobb területet von el a termelésből, hanem hatalmas, felesleges beru­házási összegeket is felemészt. Gondoljunk csak ilyen dolgokra: közművek, világítás, belső útháló­zat. kerítés stb. Emellett időpa- zarlást is jelent a közlekedésben. írók a Ságvári telepen Szép sikerrel ért véget az az író-olvasó találkozó, amelyet Nyíregyháza egykori ..Valé­riáján”, a mai Ságvári telepen tartottak március elsején, csütör­tökön este. A megyei könyvtár és a MÉSZÖV által elindított talál- kozó-sorozait csütörtök esti foly­tatására a Ságvári telep kultúr- házában került sor, ahol több, mint másfélszázan hallgatták nagy figyelemmel Margócsi Jó­zsef. Mester Attila és Végh An­tal előadását, felolvasását. A mezőgazdaságban éppen úgy nem kívánatos a túlzottan szét­szórt szellős telepítési forma, mint az iparban. A mezőgazdaságban is bevezethető bizonyos határig a tömbösítés, a zártabb, tömörebb települési forma. Napjainkban átmeneti idösaa- kot él a mezőgazdaság a régi és a végleges között, ezért a gazdálko­dáshoz szükséges épületeket is csak átmeneti, ideiglenes formá­ban tudjuk megépíteni, mivel nem ismerjük a legtökéletesebb, véglegesnek mondható formákat. Ezek az épületek legfeljebb har­minc évre szólnak, ezért nem kívánnak igen tartós anya­got és kivitelezést. Emel­lett nagy mennyiségben és gyorsan kell építeni. Megvalósításuk csak típustervek alapján képzelhető el. Nincs idő egyedileg való tervezésre, emel­lett nehéz lenne biztosítani a sok­féle építési anyagot is a többnyi­re nem gazdaságos elképzeléshez. Természetesen a kielégítő típus megtalálása neon könnyű feladat. Nem elég az, hogy egy istálló férőhely és a benne folyó élet szempontjából megfeleljen: ál­lategészségügy, a gondozók érde­kei, a munka gépesítése felada­tainak, mert számos, sokszor egy­másnak ellentmondó érdek vár érvényesítésre. A Földművelésügyi Miniszté- <| rium tanulmányozta a mezőgaz­dasági építmények legváltozato­sabb fajtáit külföldön is, Keleten és Nyugaton egyaránt és amit jó­nak találtak, mindent átvettek. De ugyanakkor tartják magukat ahhoz a szabályhoz is, hogy a leg­jobb terv is csak akkor jó, ha a gyakorlatban, használat közben beválik. Sok bírálat hangzik el a típustervekkel szemben, amikor már áll az épület, de ez abból is adódik, hogy a lenn elést irányító szakembereknek nincs kellő tér- szemlélete és nem tudják előre megadni a szükséges területnagy­ságot. Hasznos volna, ha az épületet használó dolgozókat kioktatnák az előttük legtöbbször ismeretlen új szerkezetek kezelésére és a jó gazdát kötelező gondosságra. A téli időszak hátralévő része kiválóan alkalmas arra, hogy a termelőszövetkezetek gazdái ma­guk is alaposabban tájékozódnának ezekről a kérdésekről. Az Építő­ipari Tudományos Egyesület nyír­egyházi csoportja bármikor szíve­sen biztosít előadót egy-egy elő­adás megtartásához. Csak élni kell az adott lehetőséggel... Sehol íz Béla , ÉTÉ ftitkár Hangi emez-újdonságok A Magyar Hangle­mezgyártó Vállalat bemutatta az év má­sodik negyedében piacra kerülő újdon­ságait. A gyártás alatt álló. de még többségükben mag­nószalagra játszott felvételek igen gaz­dag, változatos anya­got tartalmaznak. A komolyzenei részt az a teljesség­igény jellemzi, amelyre hazánkat Liszt és Bartók vi­lágszerte megünne­pelt évfordulói kö­telezik. Liszt összes zonogra-rapszódiái­nak például ez az első teljes magyar felvétele. A János vitéz tel­jes felvétele megör­vendezteti majd azo­kat, akik ez ideig hiába keresték. A darab zenei, prózai részét a legismertebb előadóművészeink tolmácsolják. A nemrégiben ná­lunk vendégszerepeit Margaret Tynes né­ger operaénekesnő az Aida és Salome áriáin kívül öt má­sik dalt, néger nép­zenét és spirituálét — énekelt hangle­mezre. A modern szimfo­nikus zene hívei ez­úttal hiteles tolmá­csolásban jutnak Ko­dály két művének felvételéhez: a Con- certot és Nyári es­tét a szerző vezényli. A könnyűzenei műfajt képviselik Budai Dénes szerzői pályafutásának leg­szebb darabjai, ame­lyekből Honthy Han­na, Petress Zsuzsa, Záray Márta, Melis György, Rátonyj Ró­bert és Szabó Mik­lós énekelnek egy csokorra valót. ,Száll/ gondolat — Hét fővárosi íróval „Szállj gondolat” címmel több előadásból álló sorozatot terve­zett a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Művelődési Ház. Az első­re, Keres Emil előadóművész estjére nemrégiben került sor. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a műsor óriási sikert aratott. Nem kisebb az érdeklődés a so­rozat következő előadása iránt sem. Érthető, hiszen március li­án, vasárnap délután fél három órakor a magyar irodalom olyan élő reprezentánsai mutatkoznak be a nyíregyházi közönségnek, mint Juhász Ferenc Kossulh-dí­jas, Simon István Kossuth-díjas, Czine Mihály József Attila és Akadémia-díjas, az irodalomtu­dományok kandidátusa, és az ugyancsak József Attila-díjas Váci Mihály, Nagy László és Kamondi László. A művelődési ház irodalmi színpada állal rendezett esten , mindegyik fővárosi vendégünk . saját írásával szerepel. tliszóiár turistáknuk Idegenforgalmunk növekedése és a magyar turisták egyre gya­koribb és nagyobb számú külföl­di utazása újra életre hívta az utóbbi időben nálunk elhanya­golt útiszótár műfaját. A nemrégen megjelent ma­gyar-német, német-magyar uti- szótárt az elmúlt hetekben a magyar—orosz, orosz—magyar kötet követte. A sorozatban legközelebb a magyar-angol, angol-magyar kö­tet jelenik meg. Mari» nyelvet keretű P mao’ £si’<ad?m;ákró* Tegnap délelőtt megbeszélést tartott a Szakszervezetek Me- ! gyei Tanácsa a Móricz Zsigmond Művelődési Ház 5-ös termében a munkásakadémiák eddigi ta­pasztalatairól. Részletesen ele­mezték a résztvevők számát, összetételét, az eddig megtar­tott előadások tartalmi színvo­nalál és általában megvitatták 1 a részletes tematikát is. Jelenet az Űj barázdát szánt az eke című, Solobov regé­nyéből készült szovjet filmből. A film második részét szóm batig játszották a nyíregyházi Béke moziban. Ugyanitt játsszák majd a harmadik részt is március 8-tól 10-ig, A múlt héten egy térkép- vásárlással bízott meg az egyik ismerősöm. Szívesen tel­jesítettem, mivel felnőtt em­ber számára kellett, és így akaratlanul is a könyvesboltba kellett menni. A hét elején már voltam benne, de most több időm maradt a szemlélő­désre. Nem a bútorokat, vagy könyveket vettem szemügyre, hanem azokat, akik ide betér­tek. Legelőször egy pöttömnyi diákon akadt meg a szemem. Fején zöld színű egyensapka, amiből azonnal az iskolájára következtettem. Biztosan a földdel való bajlódás tudomá­nyát tanulja, — állapítottam meg. Szinte keleti kényelemmel ült egy fotelben és a mellette tornyosuló könyvek között vá­logatott, Válogatta, forgatta, belelapozott, mint egy legna­gyobb szakérő. Még a szeme se rebbent meg. Hol vannak már ezek mi- hozzánk — sóhajtok fel amint eszembe jut a saját gyermek­korom. Ezek már tudják, hogy ö értük van itt minden... Ha nem nyílna az ajtó és újabb vásárlók nem lépnék át a kü­szöböt, még sokáig törődnék ennek a parányi embernek a magabiztosságán. De nyitják, jönnek és amed­dig a pultig érnek, lehúzzák a kezükről a kesztyűt, majd minden különösebb nekikészü- lődés nélkül válogatni kezde­nek a pulton heverő könyvek­ben. Asszony mind a kettő. Kö­zepesen öltözött, negyvenen in­neni személyek, rúzs és kölni szag nélkül. Termetükön és a táskájukon, ami tömve van most vásárolt holmival, lát­szik, hogy családanyák. A z egyik nagyon komolyan válogat Ujja között át­futtatja a lapokat, megnézi a könyv fülét, ha kép van benne azt, szóval látszik rajta, hogy venni akar. A másik azonban egy-két könyv átfutása után csak be­szél. Beszél, magyaráz, jár a keze, a szeme villog, ahogy kiveszem a beszédfoszlányok­ból, a férjét szidja. Hogy az mennyit költ könyvre. Hogy most is 300 forint értékűt vett részletre. De, ha egyszer ötét megbosszantja, a tűzbe hányja valamennyit. — Biztosan másra is költ? — kockáztatom meg a kérdést, ahogy válogatást színlelve kö­zelebb húzódok. Mondjuk bor­ra. .. — Ugyan kérem — húzza fel a szemöldökét, amint vé­gig mér sértődötten, — az én uram nem iszik! — Akkor cigarettára. — Arra se. — Biztosan kártyázik. — Hogy mondhat ilyet... — Akkor, akkor lottózik, ugye? — feszegetem tovább a dolgot, — Azt se. — Horgászik? < — Ugyan,... Itt elakadok, mert minden komolyabb dolgot elsoroltam, amiért esetleg megharagudhat egy asszony. Van még egy. de azt nem merem megkockáz­tatni. .. Na, ez is valami szerencsét­len könyvmoly lehet állapítom meg azonnal és magam élőit látom a férfi meggömyedt, pá­paszemes alakját. Körülötte a porosodó aktákat és még po­rosabb könyveket. — Csak egyetlen kérdést még asszonyom, ha már így belemerültünk — mi a kedves férje foglalkozása? — Micsoda? Szabómester. itt dolgozik nem messze, ttem is­meri, az a nagy derék em­ber. .. A kellemes meglepetéstől önkéntelenül bólintottam rá az igent. Azt, hogy isme­rem, ismerősöm, ha m&sltép- Ven nem, a legegyszerűbb mó­don, látásból. Később, amikor jobban el­gondolkoztam, rájöttem, hogy nem js hazudtam. Mert, miért ne lehetne az nekem ismerő­söm, vagy barátom, aki ugyan­úgy szereti a könyvet, mini én? Mert ha van szesztestnéri borbarát, miért ne lehetnének könyvbarátok, még akkor is, ha pillanatnyilag még nem is­merik egymást. .. Szállási László Új kiadványok a művészet kiskönyvtára sorozatban A Képzőművészeti Alap kiadó­vállalata a művészet kiskönyv­tára sorozatban, első ízben je­lentet meg a távoli kelet mű­vészetéről szóló írást. Csi P»j- Si kínai festőművész munkás­ságában a többezer esztendős ősi kínai kultúra egyesült a tnoJ dem, európai festészet eredőié^ nyeivel. A művészet kiskönyvtárába mj látott napvilágot meg: l'Vd- y ,' a XIX. század orosz festő- lö­vész életművét ismertető tunp'- mány. A műemlék kedvelői is két új kiadvánnyal gazdagíthatják ismereteiket: megjelent a S: '• - róni stomo-ház, linomvonai palotaszerű épület bírása, amc-; lyet számős illusztráció egészíti ki és az Aquincumi mov hók, című kis könyv, amely i • r- teti az óbudai épiilctma: L.i-' nyokban feltárt korabeli mo­zaikokat. ] 7 Ä könyvesboltban

Next

/
Oldalképek
Tartalom