Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-04 / 53. szám
Milyenek lesznek a jövő mezőgazdasági épületei ? A raociSlista mezőgazdaságban a mezőgazdasági épületeknek már a telepítési szempontjai is egészen mások, mint az egyéni gazdaságok idején. Az ország legkiválóbb építészei, gaz- dászai, állatorvosok, közgazdászok, ipari és kereskedelmi szakemberek, épületgépészek, technológusok fáradságos munkája határozta meg a követendő szempontokat. Ha egyelőre még országszerte a régi technológia szerint települnek is a vegyes majorok, ezek csak átmenetiek, ideiglenesek. Megvannak már a tanulmányok, tervek a végleges nagyüzemi gazdálkodáshoz, amelynek fő jellemzője a szakosítás! Nagyobb tájegységeket különböztetnek meg ezek a tervek, a talajféleségek, vízhasznosítási lehetőségek, elektrifikálási, úthálózatbővítési, tárolási, feldolgozási, értékesítési szempontok és hagyományok figyelembevételével. Figyelembe kell venni olyan szempontokat is. mint népesség-szaporulat, munkaerőgazdálkodás, milyen lesz a jövő faluja, hány lakosa lesz egy-egy mezőgazdasági községnek stb. Nem egyszerű dolog ez. mert századokra előre kell eldönteni, hogy hová kerüljön tsz-majorés milyen termelési szakágat szolgáljanak ki az épületek, a létesítmények. Nem lehet majd a lóin' állótól * tyúkólig mindent megtalálni egy helyen, mint a régi. úgynevezett „felfűzött” majorrendszerben, Az egyes szakosított ágak is tovább specializálódnak és külön major lesz a hússeitéstenyésztés céljára, külön a zsírsertéstenyésztés céljára. így lesz szakosítva a többi ágazat is. At eddigi 'telepítések 50— 30—40 hold területen keletkeztek. Ez nemcsak ázért hátrányos, mert a kellőiénél nagyobb területet von el a termelésből, hanem hatalmas, felesleges beruházási összegeket is felemészt. Gondoljunk csak ilyen dolgokra: közművek, világítás, belső úthálózat. kerítés stb. Emellett időpa- zarlást is jelent a közlekedésben. írók a Ságvári telepen Szép sikerrel ért véget az az író-olvasó találkozó, amelyet Nyíregyháza egykori ..Valériáján”, a mai Ságvári telepen tartottak március elsején, csütörtökön este. A megyei könyvtár és a MÉSZÖV által elindított talál- kozó-sorozait csütörtök esti folytatására a Ságvári telep kultúr- házában került sor, ahol több, mint másfélszázan hallgatták nagy figyelemmel Margócsi József. Mester Attila és Végh Antal előadását, felolvasását. A mezőgazdaságban éppen úgy nem kívánatos a túlzottan szétszórt szellős telepítési forma, mint az iparban. A mezőgazdaságban is bevezethető bizonyos határig a tömbösítés, a zártabb, tömörebb települési forma. Napjainkban átmeneti idösaa- kot él a mezőgazdaság a régi és a végleges között, ezért a gazdálkodáshoz szükséges épületeket is csak átmeneti, ideiglenes formában tudjuk megépíteni, mivel nem ismerjük a legtökéletesebb, véglegesnek mondható formákat. Ezek az épületek legfeljebb harminc évre szólnak, ezért nem kívánnak igen tartós anyagot és kivitelezést. Emellett nagy mennyiségben és gyorsan kell építeni. Megvalósításuk csak típustervek alapján képzelhető el. Nincs idő egyedileg való tervezésre, emellett nehéz lenne biztosítani a sokféle építési anyagot is a többnyire nem gazdaságos elképzeléshez. Természetesen a kielégítő típus megtalálása neon könnyű feladat. Nem elég az, hogy egy istálló férőhely és a benne folyó élet szempontjából megfeleljen: állategészségügy, a gondozók érdekei, a munka gépesítése feladatainak, mert számos, sokszor egymásnak ellentmondó érdek vár érvényesítésre. A Földművelésügyi Miniszté- <| rium tanulmányozta a mezőgazdasági építmények legváltozatosabb fajtáit külföldön is, Keleten és Nyugaton egyaránt és amit jónak találtak, mindent átvettek. De ugyanakkor tartják magukat ahhoz a szabályhoz is, hogy a legjobb terv is csak akkor jó, ha a gyakorlatban, használat közben beválik. Sok bírálat hangzik el a típustervekkel szemben, amikor már áll az épület, de ez abból is adódik, hogy a lenn elést irányító szakembereknek nincs kellő tér- szemlélete és nem tudják előre megadni a szükséges területnagyságot. Hasznos volna, ha az épületet használó dolgozókat kioktatnák az előttük legtöbbször ismeretlen új szerkezetek kezelésére és a jó gazdát kötelező gondosságra. A téli időszak hátralévő része kiválóan alkalmas arra, hogy a termelőszövetkezetek gazdái maguk is alaposabban tájékozódnának ezekről a kérdésekről. Az Építőipari Tudományos Egyesület nyíregyházi csoportja bármikor szívesen biztosít előadót egy-egy előadás megtartásához. Csak élni kell az adott lehetőséggel... Sehol íz Béla , ÉTÉ ftitkár Hangi emez-újdonságok A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat bemutatta az év második negyedében piacra kerülő újdonságait. A gyártás alatt álló. de még többségükben magnószalagra játszott felvételek igen gazdag, változatos anyagot tartalmaznak. A komolyzenei részt az a teljességigény jellemzi, amelyre hazánkat Liszt és Bartók világszerte megünnepelt évfordulói kötelezik. Liszt összes zonogra-rapszódiáinak például ez az első teljes magyar felvétele. A János vitéz teljes felvétele megörvendezteti majd azokat, akik ez ideig hiába keresték. A darab zenei, prózai részét a legismertebb előadóművészeink tolmácsolják. A nemrégiben nálunk vendégszerepeit Margaret Tynes néger operaénekesnő az Aida és Salome áriáin kívül öt másik dalt, néger népzenét és spirituálét — énekelt hanglemezre. A modern szimfonikus zene hívei ezúttal hiteles tolmácsolásban jutnak Kodály két művének felvételéhez: a Con- certot és Nyári estét a szerző vezényli. A könnyűzenei műfajt képviselik Budai Dénes szerzői pályafutásának legszebb darabjai, amelyekből Honthy Hanna, Petress Zsuzsa, Záray Márta, Melis György, Rátonyj Róbert és Szabó Miklós énekelnek egy csokorra valót. ,Száll/ gondolat — Hét fővárosi íróval „Szállj gondolat” címmel több előadásból álló sorozatot tervezett a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Művelődési Ház. Az elsőre, Keres Emil előadóművész estjére nemrégiben került sor. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a műsor óriási sikert aratott. Nem kisebb az érdeklődés a sorozat következő előadása iránt sem. Érthető, hiszen március lián, vasárnap délután fél három órakor a magyar irodalom olyan élő reprezentánsai mutatkoznak be a nyíregyházi közönségnek, mint Juhász Ferenc Kossulh-díjas, Simon István Kossuth-díjas, Czine Mihály József Attila és Akadémia-díjas, az irodalomtudományok kandidátusa, és az ugyancsak József Attila-díjas Váci Mihály, Nagy László és Kamondi László. A művelődési ház irodalmi színpada állal rendezett esten , mindegyik fővárosi vendégünk . saját írásával szerepel. tliszóiár turistáknuk Idegenforgalmunk növekedése és a magyar turisták egyre gyakoribb és nagyobb számú külföldi utazása újra életre hívta az utóbbi időben nálunk elhanyagolt útiszótár műfaját. A nemrégen megjelent magyar-német, német-magyar uti- szótárt az elmúlt hetekben a magyar—orosz, orosz—magyar kötet követte. A sorozatban legközelebb a magyar-angol, angol-magyar kötet jelenik meg. Mari» nyelvet keretű P mao’ £si’<ad?m;ákró* Tegnap délelőtt megbeszélést tartott a Szakszervezetek Me- ! gyei Tanácsa a Móricz Zsigmond Művelődési Ház 5-ös termében a munkásakadémiák eddigi tapasztalatairól. Részletesen elemezték a résztvevők számát, összetételét, az eddig megtartott előadások tartalmi színvonalál és általában megvitatták 1 a részletes tematikát is. Jelenet az Űj barázdát szánt az eke című, Solobov regényéből készült szovjet filmből. A film második részét szóm batig játszották a nyíregyházi Béke moziban. Ugyanitt játsszák majd a harmadik részt is március 8-tól 10-ig, A múlt héten egy térkép- vásárlással bízott meg az egyik ismerősöm. Szívesen teljesítettem, mivel felnőtt ember számára kellett, és így akaratlanul is a könyvesboltba kellett menni. A hét elején már voltam benne, de most több időm maradt a szemlélődésre. Nem a bútorokat, vagy könyveket vettem szemügyre, hanem azokat, akik ide betértek. Legelőször egy pöttömnyi diákon akadt meg a szemem. Fején zöld színű egyensapka, amiből azonnal az iskolájára következtettem. Biztosan a földdel való bajlódás tudományát tanulja, — állapítottam meg. Szinte keleti kényelemmel ült egy fotelben és a mellette tornyosuló könyvek között válogatott, Válogatta, forgatta, belelapozott, mint egy legnagyobb szakérő. Még a szeme se rebbent meg. Hol vannak már ezek mi- hozzánk — sóhajtok fel amint eszembe jut a saját gyermekkorom. Ezek már tudják, hogy ö értük van itt minden... Ha nem nyílna az ajtó és újabb vásárlók nem lépnék át a küszöböt, még sokáig törődnék ennek a parányi embernek a magabiztosságán. De nyitják, jönnek és ameddig a pultig érnek, lehúzzák a kezükről a kesztyűt, majd minden különösebb nekikészü- lődés nélkül válogatni kezdenek a pulton heverő könyvekben. Asszony mind a kettő. Közepesen öltözött, negyvenen inneni személyek, rúzs és kölni szag nélkül. Termetükön és a táskájukon, ami tömve van most vásárolt holmival, látszik, hogy családanyák. A z egyik nagyon komolyan válogat Ujja között átfuttatja a lapokat, megnézi a könyv fülét, ha kép van benne azt, szóval látszik rajta, hogy venni akar. A másik azonban egy-két könyv átfutása után csak beszél. Beszél, magyaráz, jár a keze, a szeme villog, ahogy kiveszem a beszédfoszlányokból, a férjét szidja. Hogy az mennyit költ könyvre. Hogy most is 300 forint értékűt vett részletre. De, ha egyszer ötét megbosszantja, a tűzbe hányja valamennyit. — Biztosan másra is költ? — kockáztatom meg a kérdést, ahogy válogatást színlelve közelebb húzódok. Mondjuk borra. .. — Ugyan kérem — húzza fel a szemöldökét, amint végig mér sértődötten, — az én uram nem iszik! — Akkor cigarettára. — Arra se. — Biztosan kártyázik. — Hogy mondhat ilyet... — Akkor, akkor lottózik, ugye? — feszegetem tovább a dolgot, — Azt se. — Horgászik? < — Ugyan,... Itt elakadok, mert minden komolyabb dolgot elsoroltam, amiért esetleg megharagudhat egy asszony. Van még egy. de azt nem merem megkockáztatni. .. Na, ez is valami szerencsétlen könyvmoly lehet állapítom meg azonnal és magam élőit látom a férfi meggömyedt, pápaszemes alakját. Körülötte a porosodó aktákat és még porosabb könyveket. — Csak egyetlen kérdést még asszonyom, ha már így belemerültünk — mi a kedves férje foglalkozása? — Micsoda? Szabómester. itt dolgozik nem messze, ttem ismeri, az a nagy derék ember. .. A kellemes meglepetéstől önkéntelenül bólintottam rá az igent. Azt, hogy ismerem, ismerősöm, ha m&sltép- Ven nem, a legegyszerűbb módon, látásból. Később, amikor jobban elgondolkoztam, rájöttem, hogy nem js hazudtam. Mert, miért ne lehetne az nekem ismerősöm, vagy barátom, aki ugyanúgy szereti a könyvet, mini én? Mert ha van szesztestnéri borbarát, miért ne lehetnének könyvbarátok, még akkor is, ha pillanatnyilag még nem ismerik egymást. .. Szállási László Új kiadványok a művészet kiskönyvtára sorozatban A Képzőművészeti Alap kiadóvállalata a művészet kiskönyvtára sorozatban, első ízben jelentet meg a távoli kelet művészetéről szóló írást. Csi P»j- Si kínai festőművész munkásságában a többezer esztendős ősi kínai kultúra egyesült a tnoJ dem, európai festészet eredőié^ nyeivel. A művészet kiskönyvtárába mj látott napvilágot meg: l'Vd- y ,' a XIX. század orosz festő- lövész életművét ismertető tunp'- mány. A műemlék kedvelői is két új kiadvánnyal gazdagíthatják ismereteiket: megjelent a S: '• - róni stomo-ház, linomvonai palotaszerű épület bírása, amc-; lyet számős illusztráció egészíti ki és az Aquincumi mov hók, című kis könyv, amely i • r- teti az óbudai épiilctma: L.i-' nyokban feltárt korabeli mozaikokat. ] 7 Ä könyvesboltban
