Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-01 / 50. szám

TEODOLIT A JÁRDA SZÉLÉN Mit mérnek? — A nagy „L“ — ligyszerre 130-en iVyárpa elkészül az íif va$ul»««étkez(Ie terve Regi gond Nyíregyházán, hogy a vasúti dolgozók üzemi konyhája és étkezdéje messze elmarad a követelményektől. A modern vonalú vasutaslakta­nya szomszédságában ütött-ko- ix>tt külsővel ..ékeskedik"’ ez az épület, míg a falakon be­lül sem különb a helyzet. Kor­szerűtlen, szűk konyhahelyiség­ben csak nagy nehézségek árán tudják elkészíteni a napi me­nüt, — hasonlóképpen rossz a helyzet az étteremben is. Többszáz vasutas dolgozó veszi igénybe az üzemi étkezdét és egyszerre csak hatvannak tud­nak teríteni. Általában 5-ször, 6-szor kell tálalni rohammun­kában. Meddig marad ez így, — kérdeztük az illetékesektől, s a válasz megnyugtató. Az el­múlt napokban a Vasúttervező Vállalat mérnökei Nyíregyhá­zára érkeztek, hogy megkezd­jék a méréseket az új vasutas­étkezde terveinek elkészítésé­hez. Több figyelője akadt a járdaszéli teodolítos embernek, ■— Timár János mérnöknek — aki több órán át készítette fel­jegyzéseit a környékről. Közben megtudtuk, hogy az új étkezde a legkorszerűbb igé­nyekhez igazodik majd. Emele­tes lesz. amelynek földszintjén modern konyha részére képez­nek ki helyiségeket, s. az eme­leten fogyasztják majd a dol­gozók az ízletes ebédjüket: Nem kell majd rohammunká­ban végezni a tálalást, hiszen egyszerre 150-en helyezkedhet­nek el kényelmesen az étte­remben. Városszépítési szem­pontból is figyelemre méltó lesz az épület: „L” alakban kapcsolódik majd a vasutas- laktanyához. A mérnökök azóta már dol­gozzák fel a nyert adatokat s elmondották: nyárra a legap­róbb részlet terve is elkészül, hogy a kivitelezők mielőbb hozzákezdhessenek a létesít­mény megvalósításához. Angyal Hammel íelv. Értékelte a nagyüzemi termelés során szerzett agrotechnikai tapasztalatokat, a jövő feladatait a mátészalkai járás agrotechnikai bizottsága A napokban számolt be mun­kájáról a mátészalkai járási ta­nács végrehajtó bizottsága előtt agrotechnikai tapasztalatairól és a jövőbeni feladatokról a mező- gazdasági szakemberekből álló különbizottság. Nagy feladat hárul a nagyüze­mekre. A második ötéves terv végére a termésátlagokat 24 szá­zalékkal kell növelni. Ez ügy le­hetséges, ha a gazdálkodás jelen­legi tapasztalatait továbbfejleszt­ve, a hibákat kijavítva dolgoznak tovább. Három és félmillió tő egy holdon A világ minden részén nagy erőfeszítéseket tesznek a kenyér- gabona termésátlagának növelé­sére. Hazánkban ez- azért is okoz nehézséget, mert a termésnöve­lést. nem a vetésterület megna- gyobbításával, hanem termésát­lagnöveléssel kell, elérni., Éppen ezért már az év folyamán nagy területeket vetettek be különböző nagy termőképességű külföldi: szovjet és Olasz büzafajtákkal. A mátészalkai járásban a búza ve­tésterületének mintegy 43 szá­zalékán találhatjuk meg ezeket a nagy termőképességül fajtákat. Csak helyes agrotechnikával lehet elérni a nagyobb termést. A ve­tésnél úgy kell gazdálkodni, hogy egy holdra 3,5 millió tő kerüljön. Ebben az esetben a termés eléri, sőt túlhaladja a 22 mázsát. A búzánál, de a többi mező- gazdasági kultúrnövénynél is nagy Diáftottlteitokbaii helyezik e! a tanyasi iskolák tanulóit a nagykálíói járásban A nagykálíói já­rásban kilenc közsé­gi és 26 tanyai isko­la van. A tanulók száma 7802, ezeknek 29,2 százaiéivá külte­rületi iskolákba jár. A nevelők és a ta­nulók helyzetének könnyítése céljából néhány éven belül a tanyai iskolák tanu­lóit diákotthonokba fogják elhelyezni. Ennek a folyamat­nak, egyik állomása lesz Kállósemjén a Káliói Miklós féle kastély diákotthonná való átalakítása. Az új diákotthont, amelyben négy ta­nyai iskola diákjait tudják majd elhe­lyezni, előrelátható­lag 1903-ban adják át rendeltetésének. Szeptember l-én indul meg a vízügyi szakközépiskola Nyíregyházán Az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság és a Művelődésügyi Mi­nisztérium az 1962—63-as tanév­ben vízügyi szakközépiskolát nyit Nyíregyházán. A szakkö­zépiskola a Vasvári Pál Gimná­ziumban (Vasvári Pál u. 16.) log működni. Felvételre lehet jelentkezpi je­les, vagy jó általános iskolai bi- aoowuumßj al. A jelen Lkezést U­! pok azonosak a többi középis- I kóláéval. í A tanulmányi idő négy év. A középiskola eredményes elvégzé- I se után a tanulók érettségi és | szakmunkás, bizonyítványt kap­nak-. A -továbbtanulás felsőfokú technikumokban, főiskolákon és a műszaki egyetemen lesz biz­tosítva,. illetőleg azonnalelhe­lyezkedhetnek . vízépítési szak- j munkási, munkavezetői, beosz- 1 tett tervezői munkakörökbe. probléma az eiővelemény helyes megválasztása. Takarmányozási szempontból különös gonddal keli foglalkozni a nagyüzemi kukori- catermesztéssei, főleg a nagy terméseredményeket hozó hibrid kukórícafaj'tákkal. Vigyázni kell a fajtamegválasztásra is. Az utób- ] bi évek eredményei azt. mutatták. I hogy a Martonvásári 5-ös és 1-es a lápi területeken nem minden évben érik be kedvezően. Ennek kiküszöbölése érdekében a nagy­üzemekben a M.artonyásáíi 40-es hibrid kukoricát termelik. Ennél a fajtánál a tenyészidő két héttel megrövidül és így nem probléma a betakarítás, mint például ez évben a nagyecsedi lápterülete­ken volt. A tőszám itt is igen ! fontos. A helyi viszonyok között ! a kukorica holdankénti tőszámát I 20 ezerrel kell növelni. i M inuségi vetőburgonya a lápon i A burgonyatermesztésnél az ! okozott nagy problémát, hogy a termelőszövetkezetek egy része j nem tudta biztosítani; a megfelelő mennyiségű, minőségű vetőbur­gonyát. Ezen helyes fajtamegvá­lasztással kell a jövőben javíta- I ni. Fontos a burgonyatermelés ( azért is, mert a megye vetéste- i rületének közel egynegyed részén ‘ j termesztenek burgonyát. A láp- ( környék termelőszövetkezetei mi- 1 nőségi vetőburgonya termesztésé- j vei is foglalkoznak. Célul tűzték ki, hogy az ötéves terv második felében holdanként legalább 60— 65 q átlagtermést érnek el. Eh­hez. pedig biztosítani kell az [egészséges jó és biztos, hajtású, vetési célra alkalijias. .gumókat, a megfelelő időben való vetést és a szakszerű növényápolást, i. ’ —Takáte»-1 ÖREGEK BECSÜLETE 4 nehéz munkában elnyűtt évek. az új nemzedék felneveléséért tanúsított szülői felelősség, a gond és a kor ráncai, melyet az idős emberek arcára és külsejére rótt az idő, becsületet és tiszteletet követelnek a fiatalab- baktól. De vajon elegendő-e ennyi? Nem. Gondoskodni is szükséges róluk. Örvendetes, hogy falun már ez is mérce. És ez becsülendő. Igen. mert az öregekkel fokozottan tö­rődő szövetkezetek tagjai a jövőre, magukra is gondolnak. Felötlik bennük, hogy egyszer ők is megöregszenek, s ki­hull kezükből a szerszám, s akkor majd jól esik ha istá­polókra -’iáinak, akik nem feledkeznek meg róluk. Egy esztendővel ezelőtt Szabolcsban is sok öreg pa­raszt embert foglalkoztatott a gondolat: miből fog meg­élni ezután, milyenék lesznek öreg napjai? Most, az évi számadások után már kézzel foghatóan is érzi, hogy nem mostoha „gyermeke” a közösségnék. Akinek jár, rendsze­resen kapják a nyugdíjat, a szociális alapból támogatást nyújt részükre a szövetkezet és sok helyen biztosítják a koruknak, erejüknek és képességüknek megfelelő munkát. S ez helyes, mert a mi öregjeink hozzászoktak a rendsze­res munkához, s abba betegednének bele, ha nem dolgoz­nának. Szép vonásai mutatkoznak a gondoskodásnak szövet­kezeteinkben. Demecserben a Dimitrov Tsz fiataljai vál­lalták, hogy az öregek háztáji földjét megművelik. Napko­ron egy idős asszonynak Mádi Póterné házának tetejét ja­vította meg a tagság. Rakamazon közgyűlésen szavazták meg, hogy a föld járadék címén az aranykoronánként, egyéb ként minden földdel rendelkező tagnak járó 5 kg búzaér­tékkel szemben az öregeknek 10 kilójával számolják a já­randóságot. Hasonlóan cselekedtek Tímáron is. Ibrányban minden öreget felkerestek és köszöntötték karácsonykor. Az ilyen törődés jól esik az idős embereknek. Nem szórványos jelenségek ezek, s nem is a látszat kedvért, a felsőbb szervek ösztökélésére cselekednek így a szövetkezetek párt- és gazdasági vezetői. A gondoskodás és a juttatások mértékét az is meghatározza, hogy milyen gazdasági alapokkal rendelkezik egy-egy szövetkezet. Ahol több van, ott több jut. No persze nem mindig adnak töb­bet. Itt-ott bizonyosfokú irigység tapasztalható egyes szűk- látókörű vezetők vagy tagok löszéről az öregeknek nyúj­tott juttatásokkal szemben. Ajako-n például 102 idős és 70 beteg részére személyenként csupán 29 kiló kenyérgabonát adtak. Nyírturán a 75 éves özvegy Marodá Jánosné aki négy hold földdel lépett a szövetkezetbe hiába panaszolta el, hogy nincs tüzelője, kenyérnek valója, a vezetők elen­gedték a fülük mellett. Másnak meg engedték, hogy két fáról leszedje saját részére az almát, a 71 éves Beke Mi- hálynénak, aki ugyancsak vitt gyümölcsöst a közösségbe még egy almát sem adtak. Sajnos ezeket tétlenül nézték a kommunisták is. nem szóltak a megkülönböztetés ellen. \| áshol durva hangon beszélnek az óregekkel. Ez sérti őket. A megbecsülés fogalmába tartozik az is. hogy véleményt kérjenek tőlük. Sajnos ez sem ta­pasztalható több szövetkezetünkben. Pedig ezek az embe­rek nagy élettapasztalattal rendelkeznek, jó tanácsaikat hasznosíthatnák a párt és gazdasági- vezetők. Csak igé­nyelniük kellene. Igaz. a falusi kommunisták tettek már azért, hogy be­csület, tisztelet övezze az öregeket. Sok esetben szólnak is ha azt látják mellőzik a korosokat. Csak az a baj, hogy ez még nem általános. Helyes lenne, ha a zárszámadások után taggyűlésen is megbeszélnék az öregek helyzetét, de úgy. hogy előtte felkeresnék őket, s meghívnának közülük többet, a tanácskozásra is. Biztos találkoznának olyan idős özvegyekkel, férfiakkal es asszonyokkal, akik igénylik, várják a segítséget, a jó szó mellett talán még az anyagi támogatást is. .VI egérdemlik az öregek, hogy törődjenek velük. S ez kötelessége is a kommunista és pártonkívüli vezetőknek, a fiatalabbaknak. Csak annyi tiszteletet, meg­becsülést adjanak nekik, amennyit maguk is elvárnak majd öreg korukban. Farkas Kálmán A felnövő fiatal nemzedék rit­kán tapasztalható érdeklődéssel tanulmányozza korunk legnagyobb jelentőségű okmányát, a XXII. kongresszus anyagát. Ezt bizo­nyítja, hogy a február 27-én, kedden délután a Nyíregyházi Pézügyi Technikumban megtartóit ifjúsági nagygyűlésen közel négy­százan vettek részt. Ott voltak a. kereskedelmi tagozat hallgatói is, akik a pénzügyiekhez hason­ló érdeklődést tanúsítottak Mur­vaii Mihály, városi KlSZ-tiLkár előadása iránt, amelyben a kong­resszus fontosságáról és különö­sen az ifjúságot érintő kérdések­ről volt szó. A három és fest óráig tartó nagygyűlésen 16-am szólalták fel, kérdeztek és magya­ráztak. Tegnap délután a megyei kór­házban Nyíregyháza fiatal egész­ségügyi dolgozói tartattak ha­sonló tanácskozást. | 3 KELEI-MAGYAJ60SSZÍ9& Nagy érdeklődéssel í a ii ii I ni sin v ózzák a n y íregyházi diákok a XXII. kongresszus anyagát

Next

/
Oldalképek
Tartalom