Kelet-Magyarország, 1962. március (22. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-30 / 75. szám

művelődési osztályára, ahol a legjobb munkákat díjazzák. Két nyolcszáz forintos első, három ötszáz forintos második és há­rom háromszáz forintos harma­dik dijat adnak ki. A kiállítás anyagából később járási, majd megy« kiállítást rendeznek. TIZEDIK SZÍNDARABJÁT MUTATTA BE A JÖZSE1 ATTILA MŰVELŐDÉSI HÁZ SZÍNJÁTSZÓ CSOPORTJA Hetedik éve működik mar a nyíregyházi József Attila Műve­lődési Hsz öntevékeny színjátszó csoportja. Jelenleg 30 tagja van és eddig tíz darabot tanultak meg. Legutóbb is sikerrel adták elő a Boldogság-felelős című víg­játékot. Jelenleg három előadás­ra készülődnek. Legközelebb 15-én Ibrányban, vagy Nagysze­keresen lépnek fel. ti j darabok­kal is készülnek. Most tanulják Hubai Miklós: Három csésze tea című színművét. Kelet-európai autótérképet készít a Rartográtiai Vállalat A világatlasz. sikere után újabb nagy jelentőségű munkát kezdett a Kartográfiai Vállalat. A legérdekesebb közülük Ma­gyarország atlasza lesz, olyan típusú hatalmas térképgyűjte­mény, amilyen eddig sem ná­lunk, sem a többi népi demok­ráciákban nem készült. A szo­kásos domborzati, vízrajzi stb. térképen kívül bemutatja majd hazánk egyes területegységeihez fűződő tudományos jellegzetessé­geket is. Az atlasz 86, a világatlasznál is nagyobb méretű térképén a Statisztikai vizsgálat az élelmiszerfogyasztás alakulásáról Érdekes tanul­mányt állítottak, ösz- sze . a statisztikusok arról: hogyan ala­kult hazánkban az élclmiszerfogyasztás az elmúlt években, évtizedekben.. A számok egyön­tetű lanúsagu sze­rint az éJelmiszerio- gy ászt ás mennyiségi­leg és minőségileg egyaránt jóval ma­gasabb szintet ért el, mint a leiszabadulás előtt. Általában 40 kiló­val fogyasztunk évente többet, mint az 1930-as évek de­rekán. Húsból pél­dául 13, tojásból há­rom és fél, tejből, tejtermékből ugyan­csak 13, zöldségből és gyümölcsből 29,4, cukorból 15,4, zsira­dékból (színzsírból) 5,3 kilóval emelke­dett az egy főre ju­tó fogyasztás. Csök­kenés csupán a bur­gonya, a liszt és a í izsfogyasztásnál ta­pasztalható. Az utób­bi 5—0 évben alig nőtt a cukorfogyasz­tás, s lényegében ugyanez a helyzet a zsiradéknál is. legkorszerűbb módszerekkel tün­tetik fel az ország fizikai-föld­rajzi állapotát, geofizikai, föld­tani, geomorfológiai, meteoroló­giai, hidrológiai, növény- és ál­latföldrajzi, talajtani stb. jelleg­zetességeit. Az egyes népgazda­sági ágak helyzetét, és a népe­sedési, közigazgatási, szociális és kulturális viszonyokat. Kimondottan gyakorlati ren­deltetésű a vállalat másik nagy munkája, a kelet-európai autó­térkép. A lakkozott, színes fe­dőlappal ellátott, összehajtható} 82x117 centiméteres térkép Ri-i gától Thesszálonikéig, illetve < Hamburgtól Kievig a délkelet­európai államoknak és a Szov- ; jetunió európai részének autó- sztrádáit, a nemzetközi és or­szágos főútvonalakat, sőt a fon- j tosabb összekötő és egyéb, első sorban idegenforgalmi szempont­ból jelentős útvonalat tünteti fel. Megjelölik az úthálózaton a távolsági adatokat, az alul- és felüljárókat, az alagutak, autó­kompok, határ- és vámkezelő ál­lomások helyét, és berajzolják a vasúthálózatot, valamint a nem­zetközi repülőtereket is stb. A jelmagyarázatot — mivel a tér­képét kifejezetten nemzetközi használatra szánják — 11 nyel­ven adják meg. BARÁTOMTÓL HALLOM, a toto és a lottó mellett ő mar egy harmadik lehetőséggel is „nyerhet”, a kalapozással. Ugyan, miért te.etem, hogy még nem hallottam arról az újfajta szerencce­kergetésről, hiszen már városszerte kalapolnak fizetéskor. Kíváncsiságom határtalan, követelem árulja el, miből áll ez a dolog. S aztán nem hiszek a fülemnek: lehetetlen, hogy az én barátom még csak itt tartana...! Azt mondja: ..Tizenketten vagyunk, minden elsején két-két­száz forintot” dobunk össze, kis cetlikre írjuk a neveket, valame­lyikünk, kalapjából kihúzzuk, kié a 2400 forint. A kihúzott név már év végéig nem kerül a kalapba, de mindannyian tovább le­gomboljuk a két pirosat, s így valamennyiünkre sor kerül az év tizenkét hónapjában,..” Mondtam neki, és hol itt a nyeremény? Ezt válaszolta: jól jön az a kétezernégyszáz egyszerre, plusz a fizetés, egész szép kis összeg... Arról már hallgatott, hogy milyen kellemetlen a „szeren­cse” után még nyolc-tíz hónapig fizetni a „kéüdlót”,.. Néhol túlságosan divatos a „takarékosságnak” ez a suta ért­hetetlen formája. Egyeseket valóban megtéveszt a pillanatnyi na­gyobb összeg, s tetszik nekik a dolog. A józanul gondolkodók egy részé nevet rajta, s akik tudják, hogy ez csupán ál takarékosko­dás. kevés esetben magyarázzák meg ezt a részt vevőknek. Pedig több okból szerencsé ién módszer a kalapolás. Ha össze­állnak tizen, okmányok, megállapodásról szóló hivatalos papírok hiányában mi a biztosíték, hogy valamennyien végigjátsszák az esztendőt? Mi és ki szavatolja azt. hogy ha egyikőjük visszalép, vagy munkaképtelen lesz és nem tudja tovább is bedobni a ka­lapba a szokásos összeget — a befektetett összeg hiánytalanul megtérül á társaság valamennyi tagjának? MERT A TAKARÉKPÉNZTÁRNÁL elhelyezett pénzért az állam szavatol, ott nem történhet meg, hogy a betétes pénz nél­kül marad. Sőt! A betétkönyvben elhelyezett összeg —a betét jel­legétől függően — hónapról hónapra kamatozik, gyarapodik, vagy pénzt, illetve au tó nyereménnyel duplázza, sokszorozza önmagát Tudatlanság a kalapolás, ahol találkozunk vele, ne sajnáljuk a fá­radságot: saját érdekükben világosítjuk fel a résztvevőket e ne­vetséges és veszélyes játék hátrányairól, — a takarékbetétkönyv előnyeiről. (angyal) Személyes névmások L1 lőasör sütött be igazi tava- szí napsugár az ablakon. A tűz azonban még vidáman lo­bogott, jólesett a meleg. Lent a földön kiscsibck csipoglak, a sarokban azonban modern kony­haszekrény, a falon néhány csa­ládi fénykép a már szárnyrakelt gyerekekről, az ablak mellett vi­lágvevő rádió, Garda lmréné « tűzhely mel­len varrogat, férje az asztalnál ül. Előtte a Nők Lapja, a Rá­dióújság, a Magyar Mezőgazda­ság, kezében a Népszabadsag. — A sajtóolvasás, az soha nem maradhat el — magyarázkodik a feleség kissé zsörtölődve, de azért megértéssel — hamarabb nyúl az újsághoz, mint a ke­nyérhez. — Ami igaz, igaz — ismeri el Garda Imre felesége igazát — nehezebben várom naponta az újság megérkezését, mint az ebédet. Érdekel, hogy mi tör­ténik az országban, a világpoli­tikában. Nem tudtam hirtelen eldönte­ni, hogy szívesebben folytatta volna-e az újságolvasást, mint A kisbíró NYÍREGYHÁZÁN Lenin-téri MEGRENDELŐ IRODÁNK TÜZELŐ MELLETT ÉPÍTŐ ANYAGOK SZÁMLÁZASAT IS ESZKÖZLI. MEGRENDELHETŐ: Ék KÍVÁNSÁGRA HÄZHOZ SZÁLLÍTJUK TÉGLA, CSEREr. MÉSZ, ÁLLÁS Vas-műszaki térti kereskedő segédet azonnali belépésre keres a Nyíregyházi Állami Áruház. Csak képesítéssel rendel­kezők jelentkezzenek az áruház személy­zeti vezetőjénél. (»W5 HAZ-INGATLAN Ház beköltözhetően el­adó. Érdeklődni; Kal­mánutea S. _____<919) EGYÉ* CEMENT stl>. anyagokat. Ugyanott ; SZERZŐDÉSKÖTES ÉS FELVILÁGOSÍTÁS ADÁS. (770) TtíZÉP VÁLLALAT. A város területén raktározás céljár* RAKTA*­HELYISÉGET. vagy száraz PINCÉT kelésünk berleece. Halászati Szövetkezet irodaház <«yi A mátészalkai járás községeinek kulturális munkája képben, rajzban, grafikonon, szakköri munkákban A tavaly szeptembertől roáju- «« végzett népművelési munká­júi ad majd hű képet a máte- «alkai járás minden községé­ben megrendezésre kerülő kiál­lítás. Elmondják majd ezek a kiállítások, hogy hány ismeret- terjesztő előadás hangzott el, hány résztvevővel, milyen szak­körök, tanfolyamok működtek a községben, hány taggal. A művészeti csoportok munká­ját a műsorról, a, csoport tagjai­ról készített felvételekkel, okle­velekkel, újságcikkekkel mutat­ják be. A könyvtárak munkájáról, a könyvkölcsön zésről, a könyvtári forgalomról, az olvasók száma- j nól grafikonokat készítenek. Általában minden rendezvény­ről lehet valamilyen beszédes Lepel, rajzot, vagy grafikont ké- j szilem. A május 31-ig minden község- ^ ben megrendezett kiállítás anya- j gát beküldik a járási tanács ’ Nyelvtanórára invitáljuk olva­sóinkat. A személyes névmásról lesz szó. No' nem úgy fogunk róla beszélni, mint ahogy az ál­talános iskolai tankönyvekben van. Megismerkedünk azzal: ho­gyan használjuk a személyes névmásokat a hivatali életben. ÉN A legtöbbször hasznait szemé­lyes névmás. Értekezleteken, de leginkább a folyosón sűrűn hall­hatjuk. Például: én megmond­tam, hogy ez nem lesz így jó. (Ezt a hiba, elkövetése után le­ihet hallani.) Vagy: én helyes- »nek látom. .. » TE > Ha pertuban vagyunk a fö­> nőkkel, akkor így mondjuk meg: |le helyesen intézkedtél, le csal- ,hatatlan vagy... ö Ugyancsak a főnökről van szó, de a folyosón a háta mögött be­szélgetünk róla. Ö azt hiszi, hogy mindent tud, csalhatatlan, pedig ha körülnézne, ha tudná, mit gondolunk róla... MI Bírálat visszaverésére hasz­nált személyes névmás. Mi is emberek vagyunk, mi is követ­hetünk el hibákat... TI Ott ül Kovács a harmadik sorban, de személy szerint nem lehet neki megmondani. Ti nem jól értelmezitek az intézkedése­ket (jóllehet én sem értek vele egyet, de ki akarja a nyakát szegni?) OK Üsd a harmadikat elv alapja*, négyszemközt a főnökkel. Igaz­gató elvtárs jól tudja, hogy ők (és itt lehet neveket felsorolni, de csak olyanokat, akiket más is fúr.) nem értenek egyet in­tézkedéseivel. takats Értesítés nei Keuemeueneöö dolgok is. Al-1 tálában nem várták örömmel a klsbirót a faluban soha. Nem | azért, mert nem szerelték, ha­nem mert rossz hirt hozott, adó,1 árverés, behívó... Érthető, ha ma már nem olyan < „rettegett’’ ember a kisbíró a i faluban. A dobolást meg már' lassan el is felejtik az embe-1 rek, hozzászoknak a falu három' hangszórójának ..dobolásához". J — Hanem vannak ám ma isi visszatetsző dolgok. Ha mosoly- \ púnk is rajta, érdemes elgondol-' hozni azon, hogy nem is olyan, ritka eset még Gacsályban, hogy i különösen az idősebbek tckintc-i tes utazzák a hivatali dolgozó-1 kát, vagy éppen naccságázzák. ] — Szerintem ugyan majdcsak t ilyen visszatetsző az is, amikori az emberek körülbelül úgy{ nyílnak be a tanácsházára is,1, mint a kocsmába. Sok ember-, nek eszébe sem jut, hogy levc-i gye a kalapját. Nagyobb tiszte-{ let illetné meg n hivatalt is, az1 embert is. , — Régi Icisbírósága idején biz­tosan másként volt — próba- j lom c gondolatait kitalálni. , ■ — Az biztos. Hányszor kel-1 I lett nekem fellocsolnom az ut-1 ' cát a főjegyző úr lakása előtt,' hogy be ne szálljon a por. Ha, ] sok volt a munka, még a fele-1 ! ségem is ott dolgozott egész1 nap. U gondolkozva rakosgatja egy. < *J másra a lapokat. Féleségé1 is csak most veszi észre, hogy, mar rég megállt kezében a tv, i mert az emlékezete dolgozott1 csak tovább. Közeledik az ebéd-' idő. nem zavarkodom tovább., Bár aki hamarabb nyúl az új-1 sághoz, mint a kenyérhez, an-1 nál soha nem lehet tudni... 1 Gál Bel» ' gos viszonyban voll. Egy alka- 1 lommal ugyanis, amikor az apa, ! Papp József sertést vágott, fia ittas állapotban állított be hoz­zá, összeszólalkoztak, mire a ga­rázda fiú elóbb orrbavágta az apját, majd csontig harapta an­nak hüvelykujját, végül pedig mellbcrúgta. Az apa nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenve­dett a bántalmazástól. A bíróság a rovottműltu férfit apja bántalmazásáért ötbavi bör­tönbüntetésre ítélte. Garázda fiatalember került nemrég a nyíregyházi járásbíró­ság elé: Papp ZoKán, dcmccscri lakos. Papp Zoltánnak már nem egy bűncselekmény terheli lclkiismc- retcl, volt már elítélve hatósági közeg elleni erőszakért, vagyon rongálásért, a társadalmi tulaj­don sérelmére elkövetett lopásért. Most azért került a bíróság elé, mert saját apját bántaimaz- ta. akivel hoaszah ideje hara­R3SNBB*9fA€rTAKORSZÄG 4 Apját bántalmazta, börtönbe került hogy velem beszélgessen, de ahogy az éppen első oldalon közölt algériai helyzetre terelő­dött a szó, láttam, beszélni is szívesen beszél politikai kérdé­sekről. Pillanatok alatt kikereste a kérdéses nevet a szövegben: ■— Kár, hogy nem Salant fog­ták el ehelyett a Jouhaud he­lyett! Magunk is csak csodálkozva vettük észre, hogy milyen hir­telen ugrottunk át a német problémáról a múltra. A múlt­ra, amikor még „igazán" kisbí­ró volt a kisbiró. \| ért mit is jelentett kisbiró- *'* nah lenni? Nem csak azt hogy 23 évig vagy 16 helyen kel­lett Gacsályban elmondani ugyanazt a szöveget. Voltak en-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom